Déli Hírlap, 1979. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

1979-05-16 / 113. szám

# Emlék egy korábbi karneválról Búcsúznak az ötödévesek (Kerényi László felvétele) Valéta napok Még van jegy a bálra több utóvizsga büsake tulaj­Ankét a dokumentum-játékfilmekről Megrendezett valóság? Holnap kezdődnek a mis­kolci Nehézipari Műszaki Egyetemen a valétanapok; af ötödévesek búcsúznak az alma matertől. Előreláthatólag 466-an sze­reznek oklevelet az egyete­men az idén. A nappali ta­gozaton 59 bányász, 59 ko­hász és 253 gépész, a leve­lezőn 8 kohász és 55 gépész kap mérnöki oklevelet, és 32-en végeznek gépész üzem­mérnökként. Csütörtökön délelőtt TDK- koníerenciát rendeznek, a tudományos diákköri tanács­kozáson osztják ki a legjobb dolgozatok készítőinek a pá­lyadíjakat. Este 8 órától dr. Valkó László. aZ elektrotech­nikai tanszék oktatója ad orgonahángversenyt a végző­sök tiszteletére. A hagyományos egyetemi karnevált, a bolondos, tarka­barka felvonulást pénteken délután mulathatják végig az érdeklődők. A menet kö­rülbelül 3 órakor indul, élén az uv-királlyal. azaz a leg­A19. miskolci filmfesztivál díjai A SZOT 1ÓDIJA: Kilencedik emelet (rendezője: Gyannalhy Lívia). MISKOLC MEGYEI VAROS TANACSA.NAK DIJA: Ide . . . oda (rendezője: Fehéri Tamás). BOKSOD MEGYE TANACSA- NAK DÍJA: Irka-firka, (rende­zője: Varsányi Ferenc). OPERATŐRI DlJ: Zöldi István (Az idő egésze, a Rapszódia és a Népművész című filmekért). A HONVÉDELMI MINISZTÉ­RIUM KCLÖXDÍJA: Várostérkép, (rendezője: Szabó István). K ATEGÖRIADÍ JAK: Híradó kategória: Érték a sze­mét között (rendező: Paulus Ala­jos) es a Közel-Kelet (rendező: Székely Ferenc), megosztva. Animációs kategória: Animália. (rendező: Hernádi Tibor és Ma­joros István) és • A sótartó felé (rendező: Orosz István), meg­osztva. Népszerű-tudomány os kategó­ria : Hogyan beszélnek a méhek? (rendező: Tieíbrunner László). Dokumentumfilm és hosszú do­kumentum! ilm kategória: Milyen a világ? (rendező: Magyar Jó­zsef) és A hírmondó (rendező: Lakatos Vince). Magyar film- és tévékritikusok dijai: Privát történelem (Bódy Gábor és Timár Péter munkája). Csiki-csuki (rendező: Szálkái Sándor); donosával. A vidám sereg az új főépület előtt meghallgat­ja a király kiáltványát, majd innen az uv-dombra vonul­nak. Este — jó idő esetén — szabadtéri disco várja a tán­colni vágyókat. Szombaton 8 órakor kez­dődik a valétabál, amelyre jegyek még kaphatók a KISZ-bizottságon. A hagyo­mányos nyitó tánc után az Edda és a Favorit együttes szolgáltatja a báli muzsikát, de lesz népi zene és disco is az új főépület aulájában, il­letve üvegtermében. A haj­nal 3-ig tartó bálra való te­Salvador Dali, aki ma het­venöt éves, spanyol szárma­zású, az USA-ban és Fran­ciaországban tevékenykedő szürrealista festőként él a köztudatban. Nevéhez azon­ban sok minden fűződik még. Filmet rendezett, köny­vet írt saját alkotói módsze­réről, ékszereket, színházi jelmezeket és díszleteket ter­vezett, de leginkább az ön­reklámban tűnik ki kortársai közül. PÁRIZSBA - TAXIN Kiállításai már 1925—26-ban az elidegenedés élményére és az el­lentéthatásokra épültek. Elsősor­ban rreudból és filozófiai olvas­mányaiból merített. mert azt vallotta, hogy csak ezek képe­sek meghatni és megkönnyez­tem!. Képeinek ekkori egyensú­lya — fényes, világos, nagy táv­latú tengeri tájak, sziluettek hajladoznak — ellentmondott Dali állandó izgalmi állapotá­nak. Párizsba utazott — taxin —, ' hogy megnézze Picassót, vérsailles-t és a Musée Grévint, a panoptikumot. Ekkor „furako- dott be” — Breton szavaival él­ve — a szürrealisták csoportja- ba. Az újonc Dali képei deliriu- ntos és neurotikus állapotból fa­kadó rémhallucinációk, amelyek hivatása az oszlásnak, rothadás­nak induló anyagi és szellemi állapot érzetét kelteni. Dali 1930-ban megjelent köny­vében, a Látható nőben a ..pa­ranoiás kritikai aktivitást”, a filozófiai terminológia bőséges felhasználásával kidolgozott al­kotás módszerét ismerteti. Dali valóban rendkívüli ügyességgel hasznosítja a vizuális megfigye­léseket, az emlékezet interpre­tációit és mindazt a torzítást, amelyet a pszichológiai rendel­lenességek és a patalogikus vé­letlenek tudatos és módszeres kiaknázása nyújt számára. E túlburjánzó fantáziájú művész festményein mindig ugyanazt a tiz-tizenket morbid ötletet — kintettel a Miskolci Közleke­dési Vállalat 4 óráig járatja a 12-es buszokat. A valétálók május 7-ig adták be diplomamunkáikat, június közepén még egy nagy „menet” vár rájuk, ekkor lesznek az államvizsgák. Jú­nius 23-án kapják meg okle­veleiket, az előző napon bú­csúznak a várostól, a szala- manderrel. A menet a sport- csarnok előtti térről indul a Hősök terére, ahol koszorút helyeznek el a végzettek, majd átadják a „stafétabotot” — az évfolyamzászlókat — a negyedéveseknek. Sz— cérnalábú elefánt, fiókok az em­beri testben stb. — variálja, mégis minden képe más tarta­lom hordozójává válik. HANGYÁK - KÉZBŐL A frottázstechnikához ha­sonló fogásokat is alkalma­zott; különféle tárgyak érdes felületének „átdörzsölésével” állított össze kompozíciót. Azt, hogy álmaiból valóságot varázsoi, a legrészletezőbb na­turalizmussal sikerül elérnie. Annyira tiszteli az aprólékos realizmust, hogy képes el­menni a csalóka látszatha­tásig. sőt a íényképtechnika alkalmazásáig _ is. Hogy ez utóbbiban milyen Tehetősége­ket látott, arról barátjával, Bunuellel készített filmjei, Az andalúziai kutya és az Aranykor tanúskodnak. Dali boszorkányosán ismeri a sokkhatás eszközeit. Filmjeit nem technikai trükkökkel, hanem inkább szimbólumai­val teszi megdöbbentővé, egyesek számára pedig meg- boiránkoztatóvá. Az andalú­ziai kutya nézői aligha felej­tik el a boiotvával keresztül­vágott szem vagy a kézből előmászó hangyák premier plánját. E szürrealista filmek után 1937—38-ban Dali hátat for­dított az izmusok eme utolsó képviselőjének; a reneszánsz hatása alá kerülve előkészí­tette a visszatérést az újabb alkotásaira jellemző klasszi­cizmushoz. Az USA-ban. ahol 1940-ben letelepedett, mégis komoly sikert aratott. Befo­A fesztiválok egyik feladata — a bemutatók melleit —, hogy megfogalmazódjanak a szak­ma, a művészeti ág időszerű gondjai is. Amint az a kedd délelőtti, a dokumentum-játék, filmről tartott ankéton is ki­derült (a Rónai Művelődési Központban), nem kis és nem kevés gonddal küzd a szak­ma is, a művészeti ág is. A hatvanas években a do­kumentumfilm egyértelműen a „nagy” játékfilmese előtt vetített kisfilmeket jelentet­te. Időközben azonban ma­gában a társadalomban, s ennek tükröződéseként a magyar filmművészetben is átrétegződések, tendencia- és hangsúlyváltozások mentek végbe. Csak utalunk itt az új gazdasági mechanizmusra, amely extenzív és dinamikus fejlődést hozott. A hetvenes évekre ez a folyamat lelas­sult, illetve átalakult. Ma már nem látványos ez a mozgás, egyre nagyobb és sürgetőbb az igény, hogy a gazdasági életben is, a kul­turális életben, s ennek ré­szeként a filmművészetben is az intenzív, vagy ha úgy tetszik, a belterjesebb (míve­sebb?) munkát végezzük. Hogyan, valósul meg ez? Előbb az irodalomban „jött divatba” a szociográfia, nyert polgárjogot a szociológiai ta­nulmány. Magyarán: megnőtt a társadalom igénye önmagá­val szemben, a valóságot tényszerűen feltáró tudomány és művészet iránt. Ezt az erőteljesen megfogalmazódott igényt elégíti ki a Balázs Béla Stúdióból indult rende­zők előbb csak kísérleti jel­legű, ma már valós értékeket is produkáló törekvése. Az időközben hullámvölgybe ke­rült játékfilm mellett nem­zetközi hírnevet vívott ki a magyar dokumentumfilm. Igen, de ez a fejlődés egy eladdig új műfajt és minősé­get is teremtett a dokumen­tumfilm műfajában: a doku­mentum-játékfilmet. Az — a filmtörténetben korántsem új — helyzet állt elő, hogy a dokumentumfilm a játékfilm elemeit, eszközeit vette át. A rendező nem elégszik meg azzal, hogy csupán lefényké­lyásolta a divatot, a reklám- művészetet, színpadi jelmeze­ket, díszleteket tervezett, ba- lettszcenáriumokat írt, neve­zetesen a Labirintust '1941- ben, az Érzelmes beszélgetést es a Bolond Trisztánt egy év­vel később. A SZÜRREALISTA PÁPA ÁTKA A háború után visszatért Spa­nyolországba, azóta főként szü­lőföldjén és Rómában él. Régi barátai azonban már csak meg­gazdagodott bohócnak tartják. Nem tudják megbocsátani neki, hogy „színpadias pózolását Spa­nyolországban azoknak a reak­ciós erőknek a szolgálatába ál­lította, amelyek győzelmükkel a legsúlyosabb csapást mérték ar­ra a humanizmusra, mely a szürrealistáknak minden túlzó különcködésük ellenére mégis­csak fő ügyük volt” — írja Bre­ton, a szürrealisták pápája, aki Dali technikáját egyébként ult- raretrográdnak és akadémikus­nak nyilvánította. Maga Dali nem sokat törődik a kiközösítéssel, egyébként is inkább szadomazochistának és őrültnek hirdeti magát, mint bármely festészeti izmus köve­tőjének. Egy szó mint száz: en­nél jövedelmezőbb őrülettel alig­ha találkozhatunk. Az azonban bizonyos, hogy e hetvenöt éves művész a legvir- tuózabb festők egyike és a meg­hökkenésnek éppúgy mestere, mint a klasszikus perspektívá­nak. Leghíresebb képei mégis a szürrealizmus egyik, ún. veristi- kus ágának iskolapéldái. * Ö a legnevesebb, a leggaz­dagabb, a leghatásosabb, de csöppet sem tiszteletre mél­tó alakja a XX. század mű­velődéstörténetének. MÁTRAHÁZI ZSUZSA pezi a valóságot, hanem egy sajátos alapállás, kompozí- ciós elv (ha úgy tetszik, fik­ció) alapján megtervezi és megrendezi azt. Nos, éppen ebből fakadnak a műfaj meghatározásának a nehézsé­gei, s erről folyt a vita is tíz órától fél kettőig. Doku­mentumnak tekinthető-e az a valóság, amelyet a . rendező rendez át? A Miskolcon is bemutatott filmekre gondo­lunk itt, például a Fagyön­gyökre, a Filmregényre, a Családi tűzfészekre stb. Apológia és kritika... A kettős fogalompár Szabó Ba­lázs vitaindító előadásában hangzott el így. A kérdés nem kerülhető meg. Mert igaz ugyan, hogy a művészet­től a totalitást kérjük szá­mon, tehát nem csupán a va­lóság mechanikus tükröződé­sét (ez esetben fotózását), de a szándék nem mindig va­lósul meg. A valóság birtok­ba vétele ugyanis nem kép­zelhető el határozott állás- foglalás és a művész felelős­ségtudata nélkül. Mi okozza a zavart? Egyrészt az. hogy ezek a filmek visszavonulnak a magánélet szférájába, alig hagyva a hősöknek átjárót a társadalomba. Nem rajzolják meg mindig elég világosan azt a közeget, azt az okrend­szert. amely a hősöket az áb­SZERDA Kossuth rádió: 12.90: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Üj falusi krónika. —12.55: Operaslágerek. — 13.25: örök­zöld dzsesszmelódiák. — 14.27; Hang.szerszólók. — 15.00: Hírek. — 15.10: Tamássy. Zdenkó da­laiból. — 15.27: MR 10—14, Isko­lák — őrsök — barátok. — 16.00: Útközben. — 16.10: Kritikusok fóruma. — 16.20: Fekete Pál ope­rett- és daljáték-felvételeiből. — 16.40: Holnap közvetítjük. — 17.00: Hírek. Útközben. — 17.07: Hullámvölgyek, hullámhegyek. — 17.32: Lajtha László népzenei fel­dolgozásaiból. — 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Világszínház. Az eltört korsó. — 20.39: Nyilat­kozások. Illyés Gyula versei. — 20.50: Händel: Messiás — orató­rium. — 23.44: Nóták. Petőfi rádió: 12.00: Énekszóval, muzsikával. — 12.30: Hírek. — 12.33: Tánczenei koktél. — 13.20: Móricz Zsigmond ..Zsuzsikája". Riport. — 13.30: Labirintus. Ze­nei rejtvények fiataloknak. — 14.00: Kettőtől négyig... —16.00: Mindenki iskolája. — 16.30: Hí­rek. — 16.33: Útközben. — 16.35: Egészségünkért! — 16.40: Fiata­loknak! — 17.30: Ötödik sebes­ség. — 18.30: Hírek. — 18.33: A hanglemezbolt könnyűzenei új­donságai. — 18.33: Ziehrer-mű- vek. — 19.45: A Bee Gees együt­tes felvételeiből. — 20.30: Hírek. — 20.33: Híres alma materek. — 21.23: Gyöngyösi Rácz Géza né­pi zenekara játszik. Molnár Fe­renc nótákat énekel. Lakatos La­jos cimbalmozik. — 22.02: Gyu­lai Gaál János: Mai kiállítás.— 23.00: Hírek. — 23.15: Slágerdu- ettek. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás, — Tiz perc mezőgaz­daság. Szerkesztő-riporter Borso­di Gyula. Határjárás a borsodi és a Heves megyei téeszekben. — A Magyar Állami Népi Együt­tes népdalfeldolgozásokat éne­kel. — Munkásportré. Az aszta­los. Riporter: Zakar János. — Slágerpanoptikum. — Sport. — 18.00: Eszak-magyarországi Kró­nika. (A Hazafias Népfront Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyei Bi­zottságának elnökségi ülése. — A szocialista brigádmozgalom ér. tékelése a Kazincbarcikai Sütő­ipari Vállalatnál. — Megyei agi- tációs értekezlet Felsőtárkány- ban.). — Lap- és műsorelőzetes. Televízió. í. műsor: 18.20: Hí­rek. — 16.25: Az első tíz esz­tendő. NDK rövidfllm. — 16.50: Postafiók 230. Takács Mária mű­sora. — 17.05: Egészségünkért! — 17.15: A dolgozó ember, — 17.30: Látókör, Politikai vitamű­sor. — 13.00: Pergő képek. — 18.45: Staféta. Tíz perc Ifjúság, — 19.10: Esti mese. — 19.20: Té- vétorna. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Telesport, — Kb. 22.00: Nemzetközi olimpiai sportlottó- műsor. — Kb. 23.00: Ív-híradő Televízió, 2. műsor: 20.01: Va­gányok éjszakája. Olasz—francia film. — 21.30: Tv-híradó 2. — 21.50: Parabola. Miskolci Nemzeti Színház (3); öz, a nagy varázsló. — (7): Le­ányvásár. / Kiállítások: Miskolci Galéria (10—18): Rajzok. — Mini Galé­ria (10—18): Pető János akva- relljei. — Szonyi-terem (9.30— rázolt helyzetbe juttatta. A film mint művészet — úgy tűnik —, egyelőre csak a je­lenség szintjén képes ábrá­zolni, hiányzik a távlat vagy a felkészültség ahhoz, hogy az esztétikum szintjén, sor­sokban, a teljesség igényével ábrázolja az adott valóságot. Van egy évtizedes (dokumen­tumfilmes) gyakorlat, amely valóban új utakat keres, eredményei is vannak, s ame­lyet sem az elmélet (esztéti­ka, filozófia, szociológia stb.), sem a kritika, de maguk az alkotók sem tudnak elhelyez­ni, érdemben minősíteni. Idő­közben azonban — s ez a vi­ta egyik örvendetes tanulsá­ga — felnőtt, felnövőben van egy fiatal, elméleti szakem­bergárda, amely nem csupán minősíteni tudja az új törek­véseket. de az új jelenségek elvi-elméleti tanulságait, kö­vetkeztetéseit is képes levon­ni. Igen érdekes és (a rende­zők számára) hasznosítható szempontokat vetett fel Mor- vay Judit néprajztudós. Alig­hanem ez a járható út a do­kumentumfilm számára: a valóság feltárásában, a doku­mentum-játékfilmek készíté­sében a művészt segítenie kell az esztétának, a társa­dalomtudósnak is. 181 : Székács Zoltán festményei, — József AtUla Könyvtár (12 — 20) : Szabó Vladimir grafiaai. — Miskolci Képtár (10—18): 250 ev magyar festészete. — Kondor Béla-emlékkiállítás. — Vasas Galéria (14—19): A győzelem napja. — Munkásélet ’79. — Gyermekév ’79. — Herman Ot­tó Múzeum (10—18): Ember ei munka. — A kelták Eszak-Mg- gyarországon. — Diósgyőri vár (10—18) : A diósgyőri vár tört é- nefe. — Pénzek Diósgyőr ^éiet.é- ben. — Herman Ottó-emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — Déryné-báz (10 —18) : Déryné Széppataki Róza- és Lévay Józseí-emlékszobák. — Molnár Béla Ifjúsági és Úttörő- ház (10—18) : FTC-sporttrófeák. — Nehézipari Műszaki Egyetem (8—20) : Feledy Gyula Változa­tok zenei témákra című kama­rakiállítása. — Ady Endre Mű­velődési Ház (10—18): Szlifka An­na grafikái. filmszínházak BÉKE A vihar fia Mb. szí. ausztrál film Kezdés: i'4 órakor Fogjuk meg és vigyétek Szí. magyar film Kezdés: hn6, 8 órakor KOSSUTH Sógorok, sógornők Szi. francia film 16 even felülieknek! Kezdés: f3, hnj, 7 órakor TAPOLCA, ADY Fuss utánam, hogy elkapjalak Mb. szí. francia film Kezdés: 8 órakor SÁGVARI Bobby Deerfield Szí. amerikai film 16 even felülieknek! Kezdés: 7 órakor ADY ENDRE MOV. HÁZ, KLL'BMOZI Tojásrántotta Mb. francia film Kezdés: 4, 6 órakor SZIRMA A sah fia I—II. Mb. szovjet fiint Dupla hel.yár! Kezdés: f6 órakor VASAS PARKMOZI Száguldás gyilkosságokkal Mb. szí. amerikai film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Másfél helyár! Kezdes: 8 órakor CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — Kb. 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.27: Az Álla­mi Orosz Énekkar Csajkovszkij- műveket énekel. — 8.38: Gaglía- no: Dafne. Opera. — 9.44: Brum- madzag, a zenebohóe. — 10.00: Hírek. — 10.05: Tudod-e? — 10.35: Kamarazene. — 11.25: Kö­zelkép — a kuruckodásról. — 11.40: Változatok sötét húrra.'Re­gény folytatásokban. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Nóták. — Közben 8.20: Tíz pere külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.46: Örökzöld dallamok. — 0.40: Egy család — egy brigád'. A Válaszolunk hallgatóinknak különkiadása. — ÍO.OO: Zenedél- elott. — 11.30: Csak fiataloknak! Meggazdagodott bohócnak tartják Jövedelmező őrület (horpácsi) műsor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom