Déli Hírlap, 1979. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

1979-05-15 / 112. szám

Cipő czcrcrl Kirakat­nézőben Közszájon forog mostanság a kabarétréfa: minél több bőrt használnak fel a cipő­höz, annál olcsóbb, ha keve­sebbet. akkor elfogadható az ára, ha két pántból áll. már méregdrága. Mosolyogni való. de igaz. Néhány pillanatig figyeltem tegnap, amíg a Centrum Áruházban jó néhány hölgy sóváran nézegette a 900—1000 forintos spanyol kreáció­kat. majd mély sóhajtások közepette visszatette. Egy anyuka a kisfiától kérdezte: tudod mennyi ezer forint? Hibódzik a íalfj Az 500—600 forintos ma­gyar gyártmányok minősége alatta marad a külföldieké­nek. Mert: kilátszik a ra­gasztóanyag, hibádzik a mű­anyag talp és sarok prés­munkája. Néhány millimé- ternyire kilóg a talpbélés. S a Minőségi Cipőgyár nem restell az áruja mellé egy ilyen nehezen követhető használati utasítást szövegez- ni: „Az ön által vásárolt női alkalmi lábbeli naponta vi­szonylag rövid ideig tartó viselésre alkalmas termék. Tartóssága jó. Divatos. al­kalmi viseletre megfelelő, tartóssagi tulajdonságai a rendeltetésszerű használat követelményeinek megfelel­nek ... A lábbeli felső része természetes tulajdonságából eredendően csak mérsékel­ten vízálló. Ezért használa­tát csak száraz időben ajánl­juk.” Aki ezt az utasítást a magáévá teszi, viseljen in­kább bakancsot, vagy vigyen magával .a munkahelyére egy váltás lábbelit. A vevő türelmetlen A mennyiségből ítélve lenne anyagunk a cipőgyár­tásra. Dolgoznak a divateló- rejelzö szolgálatok, de a gyárak, nem tudni, mi okból, alapos fáziskéséssel követik a módit. Egy-két fazontól elte­kintve. a gyermekcipő-kíná­latban sincs javulás. A nagy­mamáknak való lábbelik olyanok, mintha az előző évekből maradtak volna ránk. A minőségi kifogásokról Balogh Dezsöné, a Centrum Áruház reklamációs ügyinté­zője tudna igazán panasz­Cipöcsodák, amelyeket legalábbis megmustrálnak (Kerényi László felvétele) kodni. Naponta 40—50 párat is cserélnek, de a rekord a 70-et is elérte. A vevő per­sze semmiről sem tehet, és joggal türelmetlen, miközben arra vár, hogy az illetékes osztályon kitöltenek, egy bi­zonylatot, majd az ügyintéző öt példányban elkészít) a jegyzéket, s az adatokat még feltünteti egy átadólapra. A nyári ruházati cikkek mustráján a legszembetű­nőbb a változás a gyermek­divatban. Amit az ipar el­mulasztott az ősszel és a té­len. azt most jóváteszi. Sok a kislányoknak készült prak­tikus kötényruha. kellemes anyagúak a fodros kis nyári ruhák. A fiúk együttesei le­hetnének egy kicsit „vagá­nyabbak” is, mert a hímzett díszítés már lefutóban van. A 1-övid nadrág a múlt év­ben a hiánycikk-listán szere­pelt, most bőséges a készlet. Kevesebb az egészségtelen müszálas holmi, jó mintáza- túak a pamutpólók, amik gyerekeknek kisnadrággal együtt is kaphatók. Varjuk a nyarat Végignézve a ruházati bol­tok kirakatait, néhány mo­delltől eltekintve kevés az igazán szép női nyári ruha. Vagy a fazon, vagy az alap­anyag. vagy éppen a szín­összeállítás hagy némi kí­vánnivalót maga után. A Sö­tétkapu melletti kis butik­ban látni a legszebbeket, ré­szint iráni exportból, részint hazai termésből. Mini-üzlet lévén, mini-raktárral, szinte naponta érkeznek az újabb fiataloknak — a DIGÉP-ben A Diósgyőri Gépgyár 3. te­lelőének tanműhelyében nagy népszerűségnek örvendenek az ifjúsági akadémia előadá­sai. A témák kiválasztásá­nál mindig a fiatalok érdek­lődési körét veszik figyelem­be. Holnap 13 órától például két előadás hangzik el. Az egyik szakmai jellegű, a szer­számok történetéről szól. a másik politikai előadás lesz, a magyar szakszervezeti moz­galom történetét ismertetik. Szakmai találkozó A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Bor­sod megyei szervezete sze­mélyzeti vezetők klubja hol­nap tíz órai kezdettel szak­mai találkozót tart. A Tech­nika Házában rendezendő előadás, a Vezetési ismere­tek után Jelinek István tan­székvezető (SZOT Központi Iskola) konzultációt is tart a jelenlevőknek. Milliókat költünk iragra Csak ne panaszkodjunk arra. hogy kevés a jó ember Legalábbis a Miskolci Ker­tészeti Vállalat illetékesei szerint nem kell panaszkod­nunk. A vállalat ugyanis ta­valy mintegy 20 millió forint értékű kereskedelmi árbevé­teli tervet teljesített. Ez azt jelenti, hogy ilyen nagy ér­tékű árut tudtak eladni a város 18 virágüzletében. S az ä&szeg 95 százalékát virágért kapták a többit különféléi apróságnak számító áruért: például cserepekért, levélíé- nyesítő spray-kért, zsákolt földért. Nyilván sok ezer vá­sárló megfordult tehát a vi­rágüzletekben. ha ennyi lett az árbevétel. Márpedig ugye ..aki a virágot szereti . . Nos. erre alapozva az idén 18 millió 600 ezer forint a vállalat árbevételi tervé. darabok. A színházzal szem­beni divatáru-szaküzletben kaphatók még butikáruként egyedi darabok. Várjuk hát a nyarat, de ezzel együtt a nyári cikkek javuló minőségét és a jobb kínálatot is. Különösen azok­nak a gyártó cégeknek a fá­járól. ahol a minőségi ter­melés fölött még kicsit bo- rongós az ég. O. E. Az időnek ára van Túlterhelt vezetők Szinte hihetetlen, mégis így igaz: a magyar vállalat- igazgatók, alaposan meg- nyújlott napi munkaidejük­nek alig egyharmadát for­díthatják a tulajdonképpeni vezető-irányító munkára. S még ez a jól csengő kifeje­zés is mennyi felesleges, ér­telmetlen tevékenységet ta­kar; mert például ide tarto­zik az is, amikor a vezér- igazgató aláírja az engedélyt, hogy valaki saját céljára hulladékanyagot vásárolhas­son. vagy hogy a gyár ilyen- olyan részlege akármilyen célból látogatót fogadhasson. Hogy ezt a vezérigazgatónak kell engedélyeznie, arra per­sze nincsenek központi uta­sítások. ám a szokás nagy úr mifelénk, az időnek pe­dig nem mindig van ára ... SZABAD SZOMBAT: HALLOMÁSBÓL Elvben persze jól tudjuk, hogy a vezetők feladata el­sősorban a távlati irányítás, a vállalat jövőjén való mun­kálkodás. A gyakorlatban vi­szont képtelenek vagyunk ezt érvényesíteni, s jószeré­vel nem hagyunk időt a ve­zetőknek, hogy tényleges fel­adataikat a lehető legjobban elláthassák. Pedig a vállalati vezetők — értve elsősorban az igazgatókat és a főmérnö­köket. vagy a műszaki igaz­gatókat — napi munkaideje átlagosan kilenc óra. de nem ritka az a főnök sem, aki rendszeresen napi 12—13 órát tölt a munkahelyén, s a szabad szombatot is csak hallomásból ismeri. Több vizsgálat is bészámol arról, hogy a napi munkaidő , egyharmadát az ellenőrzés veszi igénybe. No, nem az üzem, vagy a munkatársak ellenőrzése — ami egyébként . a legfontosabb vezetői tenni­valói közé tartozna —, hanem az egyre jobban burjánzó külső ellenőrzés (a miniszté­riumok. a különböző „főha­tóságok”, a társadalmi szer­vezetek részéről). Persze: szükség van ellenőrzésre, de nem így, ahogyan az nálunk dívik. S meg kell érteni an­nak az igazgatónak a keserű kiíakadásait. akinek egy ne­gyedéven belül, három kü­lönböző helyre, különböző csoportosításokban és fel- dolgozási módszerekkel, de ugyanarról a témáról kell vaskos jelentéseket készíttet­nie. s aztán fogadni a jelen­tések állításait ellenőrző és értékelő külső munkatársa­kat. PSZICHOLÓGIAI KARBANTARTÁS Külön téma — és Idő — a társadalmi szervezetekkel való foglalkozás, ami az igazgatók napi munkaidejé­nek 13—15 százalékát veszi Amit egy űrhajósnak tudni kell 1. Hogyan bírja a súlytalanságol í' Jurij Alekszejevics Gagarin tűst. április 12-én végrehajtott 10« perces űrrepülése nyitotta meg az emberiség számára a kozmikus térség természeti tit­kai feltárásának a lehetőségét. Az azóta eltelt majdnem két évtized során, csaknem 100 em­beri űrrepülésre került sor és a kozmikus térségben eltöltött idő már meghaladja az 5 évet. A csaknem két évtized tapasz­talatai. orvosi megfigyelései azt bizonyítják, hogy az űrrepülés során, az ember számos olyan tényezővel találkozik, amelyek élettani funkcióit kedvezőtle­nül befolyásolják. A tényezők bármelyike képes a' szervezet élettani funkcióiban különböző nagyságú elváltozásokat elő­idézni, mégis közülük alapve­tőnek a súlytalanságot kell tartánunk. Súlytalanságon a földi ne­hézségi erő megszűnését ért­jük. A nehézségi erő megszű­nése a köz.ponti idegrendszer és az érzékszervek, a vérke­ringési. valamint a csont- izomrendszer működésében okoz észlelhető elváltozáso­kat. Már az űrrepülés elő­készítő időszakában, a Kepp- ler-féle parabolapályán vég­zett repülések során elért, rövid ideig (10-40 mp-ig) tartó súlytalansági gyakorla­tok során a vizsgált szemé­lyek (köztük orvosok is) be­számoltak a mozgások kivi­telezésében észlelt zavarok­ról. Később ezeket a megfi­gyeléseket az űrrepülések során az űrhajósok megerő­sítenék. Ennek oka. hogy az ember a földi élete során megszokott erőkifejtéssel akarja tervezett mozgási fel­adatait végrehajtani és így azok az ellenerő (földi ne­hézségi erő mértékegysége = 1 g) hiányában túlmérete­zettekké válnak. A mozgás- koordináció ezen zavarai kü­lönösen a finomabb mozdu­latok kivitelezésénél érzé­kelhetők és okoznak nehéz­séget' az űrhajósoknak. Az érzékszervek és a köz­ponti idegrendszer jól szer­vezett együttműködésének felbomlása következménye­ként jelentkezne)? súlytalan­ságban a tengeri betegség tüneteit utánzó egyensúly- szervi-vegetatív jelenségek. Ezt először Tyitovnál eszlel­ték. azóta számos űrhajós beszámolt a tengeri betegség kozmikus formája különböző tüneteinek észleléséről. A Skylab második legénysége tagjainál. Bean. Lusma és Heriiottnál leírt egyensúlyi # Vizsgálat billenöasztallal zavarok az első néhány nap szédülés, hányinger formá­jában jelentkeztek. Lusma. nál három súlyos hányási roham is fellépett. E tünetek fellépése jelentősen rontotta munkavégző-képességüket. Súlytalanság hatására meg­szűnik a vér hidrosztatikus nyomása, amely a keringő vérmennyiség eloszlásának megváltozását okozza. Ennek következtében a felső test­iéiben a vérmennyiség meg­nő. az alsó testiéiben pedig lecsökken A felső testfélben megnövekedett vérmennyiség a szabályozó mechanizmusok számára olyan ingert jelent, mintha a szervezet folyadék­kal „túltelítődött'’ volna. E ..túltelitődés'' kiegyenlítésére automatikusan, fokozott vize- lelelválasztás indul meg. amely következményesen fo­lyadék- és ásványianyag- veszteséghez vezet. Később ez a fokozott vizeletelválasztás megszűnik és a szervezet só-, vízháztartása egy új. alacso­nyabb szinten stabilizálódik. Következményei azonban a keringési rendszer reakció­képessége. a szív munkavég­ző-képessége csökkenését okozzák — és testsúlyvesz­tést. A harmadik szervrendszer, melyet érzékenyen érint a súlytalanság, a csontizom. rendszer. A nehézségi erő megszűnése jelentősen csök­kenti az izomtevékenységet. Ezért, különösen az első vi­szonylag hosszabb űrrepülé­sek (8—10 napos) során, az antigravitációs izmok töme­gének jelentős csökkenését figyelték meg. A 14—18 na­pos űrrepülések után pedig a fokozott kalciumvesztés miatt, jelentős csontfelritku- lásokat mutattak ki. Mindezek az elváltozások alapvetően funkcionális jel­legűek. az űrrepülés befeje­zése után viszonylag rövid idő alatt normalizálódnak és maradandó károsodást egyet­len űrhajósnál sem okoztak. A szerzett tapasztalatokat azonban az űrha.jósjelölték kiválogatásánál fokozottan figyelembe kellett venni. DR. HIDEG JÁNOS orvos ezredes (Folytatjuk) igénybe, sokszor nem éppen nagy horderejűnek minősít­hető kérdések megvitatásá­val. Különböző vizsgálatok egy­behangzó megállapítása sze­rint az igazgatók munkaide­jük további 14 százalékát töltik az üzemekben, ami­nek célja kettős: egyrészt tájékoztatásukat szolgálja, másrészt — s így tartja a közhit, meg valamiféle rosz- szul értelmezett demokrati­kus magatartás —. hogy illő dolog minél gyakrabban a munkások között forgolódni, mert ennek pszichológiailag is kedvező a hatása. így igaz; csak az nem biztos, hogy az üzem „pszichológiai karbantartása” a vezérigaz­gató tennivalói közé soro­landó. Arról nem is beszél­ve. hogy az információszer­zésnek elképzelhető egy kor­szerűbb és hatékonyabb út- ja-módja is. mint a minden­napi üzemlátogatás... Mindent egybevetve: a különböző iparágakban dol­gozó igazgatók napi munka­idejük 50—60 százalékai töl­tik a naponta ismétlődő, és többnyire rutinjellegű tenni­valókkal (postaolvasással, je­lentések. jegyzőkönyvek' ta­nulmányozásával és jóvá­hagyásával, ügyviteli fel­adatokkal. értekezletekkel stb.). Az arány nem is len­ne túl rossz, ha a maradék időben valóban a vállalat stratégiájával, a rájuk bí­zott gazdasági egység jövő­jével, a döntésre váró alter­natívák tanulmányozásával, s nem utolsósorban a szak- irodalom olvasásával, ön­képzéssel foglalkozhatnának. De nem! IMÁDUNK ÜNNEPELNI A vezetőknek nemcsak a munkahelyükön kell — kel­lene — helytállniuk: se sze­ri, se száma a társadalmi megbízatásaiknak. amelyek többnyire vége-hossza nincs értekezletekben. tanácsko­zásokban realizálódnak; leg­többjük legalább fél tucat bizottság tagja, s az ebből adódó — sokszor csak for­mális, de mégis időtrabló — feladatokat sem intézheti el egy kézlegyintéssel. S ne fe­ledkezzünk meg egy különös gonddal ápolt mániáról, tud­niillik, hogy imádunk ünne­pelni; ha kell, ha nem kell, ha van értelme, ha nincs. S ennek első számú áldozatai megintcsak a vezetők, akik nélkül nincs ünneplés, s akik sokszor a legjobban tudják, hogy az a bizonyos emelkedett hangulatú szalag­átvágás. s minden ezzel járó cécó mennyire fölösleges, mennyire indokolatlan, s mennyire haszontalan idö- pocsékolás. Ilyen körülmények között egyre kevesebb idő jut a távlatokban való gondolko­dásra. a jövő előkészítésére. A különböző vizsgálatok so­rán megkérdezett igazgatók napi munkaidejük alig 10 százalékát fordítják — mert többre egyszerűen nem futja — a döntésre váró tervek tanulmányozására. Kommen­tár nélkül: a svéd iparválla­latok igazgatóinál ez az ido- arány 40 százalék! A szak- irodalom tanulmányozására a napi munkaidőnek mindösz- sze 3,4 százaléka jut, minden vezetői tevékenység közül a legkevesebb idő. Az önkép­zés hovatovább a vezetők magánügyévé degradálódik ... Sokat beszélünk manapság a vezetői munka hatékony­ságának. színvonalának eme­léséről; arról, hogy a veze­tők vegyék végre észre: más, magasabb színvonalú tenni­valók ellátása vár rájuk, s ehhez más. magasabb szín­vonalú munkát kell végezni­ük. S e megjegyzések címzettjei — miközben te­hetetlenül vergődnek a for­mális, a rutinfeladatok szorí­tásában — alighanem csak csendben és magukban kér­dezgetik: honnan vegyek időt a magasabb színvonalú feladatok ellátására ? ▼ÉRTÉS CSABA ) r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom