Déli Hírlap, 1979. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

1979-05-10 / 108. szám

Zsujiától Bőcsig Vízi tóra a A megyei kajak-kenu szakszövetség túrabizottsága tegnap délután tartott tájé­koztatót azoknak, akik részt vesznek az általuk szerve­zett első vízi túrán. Kiss Jenő, a bizottság vezetője elmondotta, hogy szeretnék Miskolcon is feleleveníteni a vízi túrázást, s azért dolgoz­nak, hogy a vízi túrautak- ban gazdag Borsod, lakóinak is szolgáljon kellemes élmé­nyekkel. 1 Az újonnan alakult bizott­ság első túráját május 19— 20-án rendezi meg a Herná- don, Zsujtától Bőcsig. A mintegy 80 kilométeres tá_ vöt két nap alatt teszik meg a résztvevők, akik kajakkal, kenuval, vagy más — spor­tos — hajóval vágnak neki az útnak. (Ladikot, gumicsó­nakot nem javasolnak, mert Hernádon van a szakasznak néhány „izgalmas” része is, s azon csak a sportolásra készített túrahajók kelhetnek át biz­tonságosan.) Későn értesülve a rendez­vényről, azt is megkérdez­tük, mit tehet az, aki csak most, ebből a közleményből tájékozódhat felőle. Nos, még — de minél hamarabb — jelentkezhet a túrabizottság vezetőjénél, akinek címe: Kiss Jenő, Leninváros, Ga­garin utca 6., IV 2. A bizottság reméli, hogy első kezdeményezésük siker­rel jár, s akkor újabbakra bátoríthatják a vízi utazás ilyen formájának kedvelőit. Kiss Jenő azt ígérte, ha bár­ki — egyénileg, de még in­kább csoportosan — jelent­kezik nála. szívesen vállal­kozik újabb túrák rendezé­sére. Atlétika Megyei középiskolás bajnokság A DVTK atlétikai pályáin rendezték meg vasárnap és hétfőn a középiskolások me­gyei bajnokságát, mintegy 1000 indulóval. Az időjárás kegyes volt a ver­senyzőkhöz. bár időnként kelle­metlen, a megengedettnél erő­sebb ellenszélben folyt a ver­seny. A sok induló ellenére a rendezők és a versenybíróság is hivatása magaslatán áll. A versenyzők fegyelmezett, sport­szerű magatartással járultak hoz­zá a verseny sikeres lebonyolí­tásához. Fazekas Miklós, az at­létikai szövetség elnöke a ver­seny végeztével így értékelte a kétnapos versenysorozatot: „Ko­moly tömeget mozgattak meg az iskolák erre a versenyre. Ez ter­mészetesen azt jelentette, hogy az iskolák között egészséges — de igen éles — küzdelem alakul­hatott ki. Néhány igen szép ered­ménynek is örülhettünk. Vasár­nap a fiúk 1500 m-es síkfutásá­ban Krassalkovics Tamás az I- es korcsoportban 3:59,3-es ered­ménnyel győzött, de a második­nak befutó Szász László ered­ménye is figyelemre méltó, kere­ken 4 perc alatt futotta le a tá­vot. A második napon Rontó Zsolt hármasugrásban 13,05 m-rel nyert, majd magasugrásban 188 cm-rel a második lett. Az első hely et itt Vincze János szerezte meg, 191 cm-es teljesítménnyel. A sok szép eredmény mellett ta­lán meg kell említeni, hogy a csapatversenynek voltak gyenge pontjai, mégpedig a dobószá­mok. Ez, tudjuk, technikai szám, elég munkaigényes, és sajnos, nem minden iskola rendelkezik megfelelő, edzésre, gyakorlásra alkalmas pályával, örömmel ál­lapítottuk meg, hogy a megyé­ből jó néhány középiskola ko­moly felkészültségről adott szá­mot ; meg kell említenem a ka­zincbarcikai Irinyi János Vegy­ipari Szakközépiskolát, a mező­kövesdi L László Gimnáziumot, valamint az ózdi \József Attila Gimnáziumot is. Eddig az értékelés, ezek után nézzük az iskolák közötti pont­verseny alakulását, amiből rög­tön kiderül: a miskolci középis­kolák jól megálltak a helyüket a népes mezőnyben. NŐK: 1. Kilián György Gim­názium (Miskolc) 316 p., 2. Föl­des Ferenc Gimnázium 198. p., 3. Egészségügyi Szakközépiskola (Kazincbarcika) 143 p.. 4. Zrínyi Ilona Gimnázium 115 p., 5. Ság- vári Endre Gimnázium (Kazinc­barcika) 84 pont. FIÜK: 1. Földes Ferenc Gimná­zium 287,5 p., 2. Kilián György Gimnázium 248 p., 3. Gépipari Szakközépiskola 115 p., 4. Villa­mosipari Szakközépiskola 108 p., 5. Irinyi János Vegyipari Szak- középiskola (Kazincbarcika) 79 p. GAJDOS IMRE Felvételünk a DVTK—Szolnok Felszabadulási Kupa mér­kőzésen készült... (Szabó felv.) Kosárlabda Felszabadulási Kupa Ma: DVTK—MTK-VM A második mérkőzést ját­szották a női NB I-es csa­patok a kosárlabda Felsza­badulási Kupában. A DTVK Budapestre látogatott, a Ki­nizsi útra. ahol ellenfele a MAFC csapata volt. MAFC—DVTK 82:77 (43: 38). A diósgyőriek közül Áronné 36, Medgyesi 16, Spi- sák 12 pontot szerzett. * A kosárlabda Felszabadu­lási Kupában a harmadik fordulóra kisorsolt DVTK— MTK-VM női találkozót va­sárnapról mára előrehozták. A mérkőzést a városi sport- csarnokban játsszák 17 óra 30 perckor. Zékány Istvántól, a DVTK kosárlabda-szakosztályának technikai vezetőjétől meg­tudtuk, hogy a diósgyőriek ezúttal Lőrinezné Winter Ilo­na mellett Medgyesit is nél­külözni fogják. A hazaiak centerét ugyanis újra meg­hívták a válogatott edzésére. Sport és tudomány Egykorú óriáskor? Olvastam egy rövid hírben, hogy többen szemtanúi vol­tak annak, amikor egy tor­nász a nyújtón egy karral hajtott végre óriáskört. A szemtanúk hitetlenkedtek, még inkább azok, akik a gya­korlatot nem látták, mond­ván, hogy ez fizikai képtelen­ség. Szóljunk tehát a fizikáról! Emlékszem, hogy néhány évfolyamtársam, — akik fi­zika—testnevelés szakon vé­gezték el a tanárképző főis­kolát — szakdolgozatuk té­májául a fizika által megál­lapított törvényeknek a sport­ban történő érvényesüléséről írtak, elemezve egy-egy (első­sorban atlétikai) verseny szá­mot. De volt egy közöttük, — válogatott kerettagtornász—, aki épp a nyújtógyakorlatok közben fellépő, az emberi izomzatra ható erőket vizs- gálgatta. Már ő is eljutott oda. hogv igenis, végrehajtható az egvkezes (karos) óriáskör. Feltételezése az volt, hogy a másik kéz a rúdfogó kezet .csuklóban leszorítja (ponto- ' sabban szólva: segíti a leszo­rítást). ami által lényegesen kevesebb erő hat a szorító ujjakra. Az elméletét gyakor­lati bemutatón (1962) bizo­nyította, egy kört bírt ki. Hogy elméletileg helyes volt-e vagy sem az általa megálla­pított tétel, a mai napig nem derült ki, mert szakdolgoza­tát (összeadási hibák miatt) a tanszék visszaadta. Ugyanígy járt egy másik kollégám, aki a flopot (a Fossbury-technikát) tette mér­legre és elemezte a magas­ugrás során fellépő erőket, különös tekintettel a súlypont helyzetére. (Egyébként szak- dolgozatát a téma érdektelen­sége miatt kapta vissza.) Azóta a világversenyek — egy ideig — a flopot látszot­tak igazolni. A jövőt maga Fossfcury is ebben látja. Pe­dig az igazság máshol kere­sendő! A mindenkori legjobb technikát a súlypont helyze­te fogja meghatározni, azaz, hogy egy-egy magasugró mennyire képes azt a léc alatt(ü) átvinni. Ma a világ és Magyarország legjobb versenyzői felváltva alkal­mazzák a bukóhasmántot és a flopot. (Erről egyébként a Népsport április 27-i számá­ban bővebbet lehetett olvasni.) De az a baj, hogy a szakem­berek mindig egy, már meg­levő technikai gyakorlatból indulnak ki, azt próbálják tökéletesíteni. Mint Boda Il­dikó Erős Pálnak, Mátay ed­zőjének koncepcióját közli, ő a nekifutásra fekteti a hang­súlyt. Vannak, akik a kitá­masztást, mások a lendítést megint mások a légmunkát, a lécvételt teszik első helyre a magasugrás bonyolult techni­kájából. És ezek alapján ele­mezgetik (tudományos szinten is!) a mozgást. A mozgásfor­mák" értékítélete ma 1:1, te­hát éppen annyian esküsznek a bukóhasmántra, mint a flopra. Tudományos szinten azon­ban előbbre kellene jutni. A szakirodalom ismerete nélkül is megkérdezzük, vajon a léc fölött mellső oldallal átjutó versenyzőket pártoló szakem­berek feltették-e a kérdést a flop híveinek: merre hajlik jobban a gerincoszlop? Még elemi anatómiai ismereteink szerint is egyértelmű a vá­lasz: előre! Tehát a mindenkori leg­jobb magasugró technikánál az ugró mellső oldala fog a léc felé nézni. Hogy ez je­lenleg a bukóhasmánttal azo­nos, ez nem az elv, az elmé­let hiánya, hanem a gyakor­lat ténye. És nem kell ahhoz a marxista dialektikát egyete­mi szinten ismerni, hog- megjósoljuk: gyakorlat híja az elmélet mondja majd ki a végső szót. És ez nem Fossburynek kedvez... D. TÖTH BÉLA Sakk-sarok A 29. sz. feladvány megfejtése Olvasóink, megfejtőink kipi­henték az ünnepek fáradalmait, visszatért játékkedvük. Ezt az át­lagosnál lényegesen több bekül­dött levelezőlap igazolja. Nincse­nek azonban csúcsformában; er­re az igen sok helytelenül meg­adott kulcslépés enged követ­keztetni. Már-már azt hittük, új­ból élesebb szeműek voltak, mint a bíráló bizottság, de a „házi” elemzés az eredetileg megadott első lépést igazolta. Ez pedig: Vh4! A kulcslépés után nyolc válto­zat jöhet létre. Íme (a Vh4-et nem ismételjük): 1. — Va3:. 2. Bd5; 1. — Fd4:+ 2. Vd4:; 1. — Fg5. 2. Hf3 ; 1 — Vd5. 2. Bd5:; 1. — Ve6. 2. Be6: ; 1 — Vg2. 2. Be6; 1. — Fe4. 2. Ve4; 1. — Ff4. 2. Hc6. (A világos második lépései eredmé­nyezik a mattot.) Birkózás Több mint 100 ver*senyző ndult Egerben az országos 'elnőtt kötöttfogású vidék - ajnokságon. A 20 egyesül?' /ersenyzői között ott volta' a DVTK-sok is. Érmes erec I ményeik: 57 kg (9 induló' 2. Pongó; 82 kg (13): 1 Orosz; 100 kg (6): 1. Sza­bó; +100 kg (9): 3. Tojás. A szovjet szakszervezetek na­pilapja, a Trud szerkesztősége rövidesen elköltözik a moszkvai Gorkij utcából, de nem új épü­letbe, hanem új helyre, az épü­lettel együtt. A szovjet fővárosban mindez nem újdonság. Az áttelepített épületek közé tartozik például a Moszkvai Tanács székhaza, amit a Gorkij utca szélesítése idején 40 perc alatt 14 méterrel toltak arrébb, valamint a Szemészeti KInika is. A kórház 23 400 köb­méter térfogatú 13 300 tonna tömegű épületét úgy tették le is­mét a földre, hogy miközben 80 méternyit eltolták, 90 fokkal el is fordították eredeti helyzeté­ből. A költözés alatt a klinikát nem kellett kiüríteni, sőt még a műtéteket sem függesztették fel. Oroszországban először a múlt század elején költöztettek el épü­letet a régi helyéről: ez a tam- bovi kormányzóság Morscsanszk nevű városában történt, ahol egy templom állt rossz helyen. Az egykori beszámolók szerint a vá­rosatyák külföldről hívtak mesé­iért, akiről magas árajánlata miatt végül is lemondtak. Utóbb egy helybeli paraszt 250 rubelért megoldotta a templom költözte­tését. Vastag szálfákat csúszta­tott az épület alá, majd földhá­nyások segítségével az egészet megemelte. Ezután görgőkre he­lyezett gerendákból polcot ácsolt alá, s a sarkokat vascsavarok­kal erősítette meg. A templomot erős kötelekkel vontatták el új helyére, s közben csak „a ke­reszt ingadozott alig észrevehe­tően”, a 60 méternyi út alatt. A Trud székháza csupán fele­annyi utat tesz majd a Maja­kovszkij tér irányába, fémszer­kezetekkel megerősítve és moz­gó gerendákra támaszkodva. Aligha okoz hát különösebb gon­dot a költöztetés, amelynek célja, hogy a Trud épületét „egybeol­vasszák” az Izvesztyija új szék­házának tárgyalócsarnokával. Nehéz titkárnőnek lenni... Belgiumban végzett közvé­lemény-kutatás szerint a tit­kárnőknek mindenfajta mel­lékes munkát is végezniük kell főnökeiknek. Az adatok szerint: a hölgyek 79 százalé­ka kávét főz, 61 százaléka a magánlevelezést is intézi, ma­gánmegbeszélések időpontját 45 százalék beszéli meg, ma­gánjellegű bankügyleteket a titkárnők 33 százaléka intéz el, a családnak 31 százalék írja a leveleket, 30 százalék ajándékot is csomagol, a tit­kárnők 16 százalékának még a főnök bevásárlásait is el kell intéznie. A kedves delfin sok halat eszik A legtöbb ember véleménye szerint, a delfinek a legszere­tetreméltóbb tengeri állatok közé tartoz­nak. Számtalan tör­ténet szól arról, ho­gyan védenek meg hajótörötteket cápák ellen és hogyan ka­lauzolnak hajókat tengerszorosokon át. Az állatkertekben több méternyi ma­gasságba ugranak fel, hogy táplálékot kap­janak. Megtanulnak kosárlabdázni, trom­bitát fújni, és papír­hártyával bevont ka­rikákon keresztülug- rani. Számos bioló­gus úgy véli, hogy nagyobb szellemi tel­jesítményre képesek, mint az ember. A delfinek agya vala­mivel súlyosabb, mint az embereké, azonban köbcenti­méterre kiszámítva ugyanannyi agy sejt­jük van. Csak a halászok nem kedvelik a del­fineket, mivel renge­teget esznek. Tö­méntelen mennyisé­gű halat nyelnek el, aminek — a halászok véleménye szerint —, az emberek gyomrá­ba kellene eljutni, és ezenkívül még a halászhálókat is széttépik. Ez külö­nösen nagy problé­mát jelent a dél-ja- páni Kyushu sziget partjainál. A világ­sajtó a közelmúltban jogosan háborodott fel amiatt, hogy a halászok tömegesen pusztították a delfi­neket. A halászok számára azonban mesterségük saját és családjuk fenntartá­sát jelenti, A’ japán kormány most azon fáradozik, hogy a delfinek prob­lémáját defenzív módon oldja meg. Erre az évre a del­finek, valamint leg­nagyobb ellenségük, a kardszárnyú delfi­nek életmódjának tanulmányozására tekintélyes összeget bocsátott rendelke­zésre. A kutatási program célja, hogy új adatokat hozzon nyilvánosságra a del­finek szokásairól, valamint az egymás közötti kommuniká­ciójukról. Köztudott, hogy szókincsükbe számos, fütyülő-nyi- korgó és nyávogó hang tartozik. Tréfá­ból néha még idegen hangokat is utánoz­nak. Ha a delfinek csapatosan úsznak, akkor folyamatosan tudnak beszélgetni egymással. A japán kutatók számára az első problémát az jelen­tette, hogy a köze­ledő delfincsapatokat időben felderítsék. A másik probléma: hogyan lehetne a del­fineket a partközei­ből elriasztani. Erre a célra mesterséges kardszárnyú delfine­ket építettek, melyek hossza négy méter, átmérőjük 2,5 méter. Ezekbe a műállatok­ba rádióadót építet­tek, amelyek olyan ultrahangokat sugá­roznak, mint egy éhes állat. Ezeket a. hangokat váltakozó időközökben sugároz­zák. Ellenkező eset­ben az okos delfinek rájöhetnek a fur- fangra és előfordul­hat, hogy a hango­kat nem veszik ko­molyan. Végrehajtották az első kísérleteket is, Taiji kikötőjében. A móló előtti hullám- törőnél 15 delfint fogtak el, ezeket egy nagy medencébe he­lyezték el. A műál- latraj körülúszta a fogoly delfineket és közben éhséget jelző hangokat sugároztak ki. A delfinek szem­mel láthatóan megré­mültek és megkísé­relték a menekülést. A kísérlet során az is kiderült, hogy sok­kal jobban féltek a hangoktól. mint a veszélyes külsejű el­lenféltől. A kísérle­tek tovább folynak. Turistát kalapjáról... + E kalap nélkül nincs „igazi” turista. Ezekért a jelvé­nyekért száz kilométereket képes gyalogolni. Akinek olyan dvényei vannak, mint a kalapunkon látható „Túravezető”, ' vasas természetbarátok találkozójának jelvénye, a Ganz- IÁVAG turistáinak jelvénye és sorolhatnánk tovább, már nem ehet „zöldfülű”. De most már fedjük fel a tulajdonos ki­létét. Perjést Andor, a DVTK természetjárója kalapját kapta I lencsevégre a fotóriporter a szakosztály bánkúti. jubileumi ünnepén. (Solymos László felvétele) Költöző házak

Next

/
Oldalképek
Tartalom