Déli Hírlap, 1979. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

1979-05-08 / 106. szám

Uj sín Március 29-én a Bajcsy- Zsilinszky útról a Tiszai pá­lyaudvar felé kanyarodva ki­siklott a 170-es jelzésű vil­lamos. A Miskolci Közleke­dési Vállalat szakemberei megállapították, hogy a kül­ső sínszál vezetőélei elkop­tak. s emiatt a sín eltört. A hibát más aznap —ide­iglenes jelleggel — kijaví­tották s a forgalom megin­dulhatott. A végleges hely­reállítási munkálatokat a kö­zelmúltban befejezték, kicse­rélték a vágányt, ám a kar­bantartó munkások továbbra is a helyszínen maradtak, s mivel a bal oldali sínpár is elhasználódott, balesetveszé­lyessé vált, azt is kicserél­ték. Ezzel a munkával ma haj­nalban végeztek, s így a vil­lamosforgalom már zavarta­lan. Az MKV-nál elmondot­ták, hogy ebben az eszten­dőben folytatták a villamos­sínek vizsgálatát, szükség szerinti javítását, s jövőre, úgynevezett BKV-panelekkel cserélik ki a meglehetősen régi, elhasznált vágányokat. (Solymos László Jelvétele) Hírünk az országban Jullósá* lapokban, folyóiratokban „Diósgyőr ezekben a napok­ban a kétszáz esztendeje elhunyt Fazola Henrikre emlékezik. Fris­sen font koszorúk virítanak az ómassai első köhó egykori tám­falán elhelyezett emléktábla alatt a nagy tehetségű, küzdelmes sorsú alapító tiszteletére/' EMLÉKEZÉS A VAS MŰVÉSZÉRE A Népszabadság most va­sárnapi — május 6-i — szá­mának emlékező és emlékez­tető cikkéből valók az idé­zett sorok. Az általa alapított „gyár”, ..amely nagyolvasztóból, három hámorból, öt frisstűzböl, egy nyújtó- és egy lemeztüzből állt, . .. országos hírnévre tett szert. Mozsarat, tarackot, öntött idom­vasat, kerék- és hordóabroncsot, patkót, lakatot, rácsot, lemezt, kovácsolt vasat és szerszámokat gyártott." Örökét az 1871-ben meg­épült új disógyőri vasgyár vette át. Ma..., itt születik újjá harmadízben a diósgyő­ri kohászat. „Ez a megújulás a legnagyobb tisztesség, amellyel az utódok a gyáralapító ... emlékének tiszte­leghetnek.” Képes visszaemlékezést kö­zöl Fazola Henrik diósgyőri működéséről a Szövetkezet című hetilap idei 16. száma is. A NYOMDA ÚJDONSÁGAI A Typographia című szak- szervezeti folyóirat 1979 4. száma a Borsod megyei Nyomdaipari Vállalat életé­ről közöl tudósítást, „A Bor­sodi Nyomdában módosíta­nak” címmel. „A nvomda életében először készítenek térképeket, amelyek Miskolc város geológiai helyzetet mutatják be a VI. és VII. öt­éves terv lakásépítésével kapcso. latban. Másik új termékük a címkegyártás. Jelentős fejlődé­sen ment keresztül a könyvké­szítés is.” Jelenleg a budapesti Mű­szaki Könyvkiadó megrende­lésére tankönyvet készít a nyomda, 100 ezer példány­ban. Ezenkívül dolgozik az Ifjúsági Lapkiadónak és az egri Ho Shi Minh Tanárkép­ző Főiskolának is. Gyűjtik a nyomdában az új javaslato­kat a továbblépésre, s ezek a javaslatok a kezdeménye­zési kedvről, s a növekvő szakmai igényekről tanúskod­nak. NYUGDÍJAS PEDAGÓGUSOK „Miskolcon 614 nyugdíjas pe­dagógus él . .. a nyugdíjas kollé­gákkal való törődés nemcsak pénzkérdés. Közösségben tartá­suk. tapasztalataik, jártasságuk, bölcsességük hasznosítása nem­csak megbecsülésük jeleként fon­tos, hanem a gyakorló pedagó­gusoknak és a felnövekvő gene­rációnak is érdeke." így méltatja a Pedagógu­sok Lapjának idei 8. száma a Pedagógusok Szakszervezete Miskolci városi Bizottságának a nyugdíjas pedagógusok ér­dekében végzett példás tevé­kenységét, amely a városi művelődésügyi osztállyal egyetértésben pontos nyil­vántartást vezet a munkát vállaló idős pedagógusokról. Elgondolkoztató, hogy az in­tézmények igénye jóval na­gyobb, mint a jelentkezők száma. Hiszen mindössze „harminhárom nyugdíjas vál­lal munkát: kelten az egyete­men, huszonnyolcán a többi ok­tatási intézményben, hárman pe­dig a bíróságon. ... s a* köz ja­vát szolgáló tevékenységük min­den elismerést megérdemel.” Összeállította: BERECZ JÓZSEF Rajtavesztetlek A Miskolci Húskombinát rendészeinek ébersége akadá­lyozta meg, hogy több mint 1500 forint értékű exportka­raj „eltűnjön” a kombinátból. Ennyi húst akart ugyanis jog­talanul eltulajdonítani az el­múlt hetekben egy kis „együttes”: Pataki Károly, a 51. sz. Volán gépkocsivezető­je. Üveges Pálné húsipari liftkezelő és Üveges Sándor- né exportmérleg-kezelő. A rendészek azonban tetten él ­ték őket, a rendőrség pedig nyomozást indított ellenük a társadalmi tulajdon védelme érdekébén. Az elmúlt évhez képest áp­rilisban jelentősen csökkent a közlekedési balesetek szá­ma. Amíg 1978 negyedik ha­vában 10, addig az idén mindössze három halálos ál­dozatot követelő baleset volt. Áprilisban egyébként 41 súlyos és 71 könnyű sérüléses baleset következett be. 69 gépjárművezetőnél mutatott ki a szonda vagy a véralko­holvizsgálat ittas vezetést, hárman hagyták el baleset után a helyszínt, s ugyan­csak hárman voltak közvet­len veszélyhelyzet előidézői a megyében. Rockpoetikai koncert A Borsod Tourist a győ­zelem napja tiszteletére ren­dezte meg idei második bar­langhangversenyét a világhí­rű Baradla cseppkőbarlang hangversenytermében. Az év­milliós csepkövek világában ezúttal az ismert dalénekes, Dinnyés József s együttese, a márciusban alakult Rock Fó­rum Band szerepelt, rock­poetikai koncerttel. — Mi a rockpoetika? — kérdeztük Dinnyés Józsefet. — Politikai dalok, megze­nésített versek rockzene kí­sérettel. Kísérlet ez még a javából, hiszen mindössze március 15-től dolgozom együtt Árpádi László daléne. késsél, Molnár Endre gitá­rossal, Gay Tamás billen­tyűssel, Andrásics István do­bossal, Jaszenovics Iván basz- szusgi tárossal. A rockzene, Bényei József, Ágh István, Bari Károly, Ratkó József, Buda Ferenc, Szécsi Margit és mások sú­lyos politikai mondanivalót hordozó megzenésített versei átütő sikert arattak. A Baradla hangverseny- terme egyébként néhány nap múlva új szenzációval szolgál a látogatóknak — újságolta Várnay Bertalan kirendelt­ségvezető. — A Borsod Tou­rist a BEAG-gyár közremű­ködésével 2 svájci, Revox távvezérlésű magnetofont vá­sárolt. (Egy darab ára 60 000 forint!) Ennek segítségével a túravezető egy gombnyomás­sal indíthatja a barlang mé­lyéről a felszínen levő mag­netofont, s sztereo berende­zések segítségével gyönyörű melódiák szólalhatnak meg a színes fényekkel megvilágí­tott cseppkővilágban. — Igazán akkor örülnénk — vesz elő egy levelet Vár­nay Bertalan —, ha megva­lósulhatna dédelgetett újabb álmunk: a fényeffektusokat az elektroakusztikai hangjá­ték, azaz a távvezérelt Revox magnóról érkező zene mű­ködtetné, erősítené,. gyengíte­I né, kapcsolna be vagy, ki. a zenéhez „illő” színes fényfor­rásokat. Már elküldtük a fel­kérést az Elektroakusztikai Gyárhoz, hogy küldjék le egy tervezőjüket, s nézzük meg, mit lehetne tenni a megva­lósításért. — Jerevánban láttam ha­sonlót — , mondja Nagy László, a BEAG szakembere, aki a berendezést szereli Aggteleken. — Ott egy szö­kőkút vízsugarainak magas­ságát, bőségét zene szabá­lyozza. sőt a zene hangere­je működteti a szökőkutat megvilágító színes lámpákat is. Ha Aggteleken ez megva­lósulhat, biztos, hogy az egész világ csodájára jár majd. — Ny. E Á Vöröskereszt napja Földünk öt kontinensének több mint 150 országában 3.7 milliárd ember él egymástól rendkívül eltérő éghajlati, gaz­dasági, társadalmi és kulturális viszonyok között. Vannak népek, amelyek ma is a mindennapi megélhetés gondjaival küszködnek, pusztító járványoknak és betegségeknek kitéve tengetik életüket. A tudomány es a technika fejlődésének vívmányait bolygónk lakosságának csak egyharmada élvezi. Ha az emberiségnek csak ezekkel a gondokkal kellene meg­birkóznia, akkor is évtizedekre szóló munka várna ránk. Föld­rengések, árvizek és más természeti katasztrófák, az emberi környezet egyre fenyegetőbb szennyeződése, a háborúk és a fegyveres konfliktusok — mind olyan rémek, amelyek tíz­milliókra rónak mérhetetlen szenvedést. Több mint száz évvel ezelőtt született az a társadalmi mozgalom, amely nemzetiségre való tekintet nélkül nyújt segítséget a bajbajutott embereknek. Ez a Vöröskereszt. Csak egyetlen „állampolgárságot” ismer, a szenvedést. A Vörös­kereszt vállalja a pártatlanságot, az együttérzést, az önzetlen segíteni akarást. A mozgalom háborúban született. A Magyar Vöröskereszt történelmének előzményeivel foglalkozó dokumentumokban találkozhatunk Kanizsai Dorottya nevével, aki a mohácsi csa­ta sebesültjeinek ápolásában, s a halottak méltó eltemetésé­ben szerzett érdemeket. Wesselényi Miklós 1838-ban a pesti árvíz áldozatainak megmentésére szervezett akciót. Kossuth Zsuzsa 72 tábori kórházat hozott létre. A háború áldozatainak megkülönböztetés nélküli, nemzet­közi és intézményes védelme a XIX. század második felében vált programmá. A solíerinói csata iszonyú példája ösztönözte a svájci Henri Dunant-t, hogy az osztrák, illetve az olasz és a francia haderők csatájának sebesültjeit elsősegélyben ré­szesítse. A szomszédos falucska lakóiból toborzott önkéntese­ket, segélycsapatokat. Néhány nap alatt 9000 sebesültet láttak el. Valamennyit megmenteni már késő volt. Dunant volt az az ember, aki ja­vaslatot tett, hogy békeidőben hozzanak létre szervezeteket, amelyek a sebesültek ápolását önkéntesen vállalják. Erre a javaslara alakult meg Svájcban az Ötök Bizottsága, amely e nemzetközi szervezőmunkát magára vállalta. Javaslatukat Genfben 17 nemzet fogadta el. Évtizedek múltak, s munká­jukra egyre nagyobb szükség volt, főleg az első világháború idején. 1919. május 5-én megalakult a Vöröskereszt Társasá­gok Ligája, hogy újból demonstrálja e szervezet nemzetközi­ségét. A Hágában 1928-ban megtartott nemzetközi konferen­cián fogadták el a közös alapszabályzatot, miszerint együttes nevük Nemzetközi Vöröskereszt lett. A béke megőrzéséért szervezett munka a második világhá­ború előtt nem volt jellemző a Vöröskeresztre. Az áldozatok védelme mellett a természeti csapások sújtotta emberek meg­segítéséről. illetve bizonyos fajta jótékonykodásról volt csal: szó. Az Űj-Delhiben 1957-ben megrendezett konferencián mái a béke védelméről is tárgyaltak. A mai vöröskeresztes világnapon köszöntjük mindazokat, akik ebben a leghumánusabb szervezetben önzetlenül és ön­kéntesen munkálkodnak, ■ iJjCk O • E. NDK zenei napok Siegfried Wagner, az NDK kulturális miniszterhelyettese vezetésével tegnap delegáció érkezett hazánkba, az NDK zenei napok megnyitására. Este az Erkel Színházban a lipcsei Gewandhaus zenekar fellépésével megkezdődött a rendezvénysorozat. Az ünne­pélyes megnyitón megjelent Pozsgay Imre kulturális mi­niszter, és kulturális életünk több kiemelkedő személyisé­ge. Női szakasz Ülünk a vonaton a „nem dohányzóknakn feliratú fülkében. Ide kértük a helyjegyet. A beérkező vonatról sokan szálltak le, a hely­jegyünkön jelölt kocsi teljesen kiürült. Szol­gálatba érkező vasutasok szálltak ki belőle, más nem utazott benne. Sűrű füst és ápo- rodott bagószag fogadott a „nem dohányzók­nak” szánt kocsirészben is. A fülkében ha­marosan ultiparti alakult, a folyosóról a szél bevágta a cigarettafüstöt. A büfékocsiba me­net egy-egy érdeklődő utas meg-megállt az ajtónkban, s izgatottan nézte a lapjárást, s közben fújta a füstöt rendíthetetlenül. Ű nem a fülkében utazott, dohányozhatott. A kártyások is elő-elövették cigarettáikat, mor- zsolgatták ujjaikkal, ránk-ránk néztek, mintegy várva, hogy megszólaljunk: tessék csak nyugodtan rágyújtani, igazán nem kell f igyelembe venni a nem dohányzó útitárs kí­vánságait, — de nem szóltunk, hát felváltva ki-kiléptek az ajtóhoz egy kicsit füstölni, ad­dig az éppen soros álldogáló kibic beszállt a pariiba. Ha már olyan nagy volt a füst a ..nem dohányzóknak” fenntartott fülkében, hogy a kártyalapok is elmosódtak, kis ke­reszthuzattal segítettek. A nem dohányzó utasok egyike emlékidé­zésbe kezdett: — Olyan régi dolognak tűnik, hogy már azt hihetnénk, igaz se volt, hogy a vasúton külön női szakaszok, sőt egyes vonatokon női kocsik voltak, Persze, ezek már régen eltűn­tek, de még tizenöt—húsz évvel ezelőtt látni lehetett régi kocsikban a zománcozott táb­lát, ami az utazók tízparancsolatát tudatta. Szó volt ebben a jegyváltás kötelezettségé­ről, a mozgó vonatról iörténö le- és felszál­lás, meg az illemhely állomások területén való használatának tilalmáról. meg sok egyébről. Az egyik tilalom valahogy így hangzott: a nem dohányzók és a nők részére fenntartott kocsiszakaszoknak a folyosóin is tilos dohányozni... — Erre ugyan kár emlékezni — rótta mea a példálózót az egyik ifjabb útitárs. — Mit akar maga ezzel a ferenejóskakori példabe­széddel. A külön női szakasz régi kapitalista izé, ami éppen a nők egyenjogúságának a hiányát igazolja. — Ugyan, kérem — vette vissza a szót a másik. — En csak odáig akartam elbeszélni, hogy a „női szakasz" meghatározás miként ment at a közhasználatba. Maguk is hallhat­ták már, bar mostanában már nem annyira használatos, hogy ha társaságban valaki el akarja hárítani a felé kínált cigarettát, szel­lemeskedve azt mondja: női szakasz. Nos, hát ez az elhárító forma a vasúti női sza­kaszból származik. — Teljesen elavult vaker már ez! —szólt közbe a kártyázok közül az egyik nőnemű já­tékos. — Hol van már a tavalyi hó, meg az a világ régen elmúlt, amikor a nőt megkü­lönböztették. E'gyenjógúság van —, s meg­lengette kezében a kártyalapokat. Majd in­tett az ajtóban álló kibicnek, az eltaposta ci­garettáját és átvette a játékot. A hölgy meg kiállt a fülkeajtóba, rágyújtott, onnan fi­gyelte tovább a füslfelhön át a játszma me­netét. Merthogy ma már nincs olyan tilalom, hogy a „nem dohányzók” részére fenntartott kocsiszakaszoknak a folyosóin ne lenne sza­bad dohányozni.., (booed ek) Városi tanácstagok fogadóórái 1979. május 8. Kormos György, tsz-rroda, Ma­jor u. 4., 17 órától; Vindt Márta, Brigád u. 18., 17 órától. 1979. május 9. Dr. Ivánkiewicz Dénesné, Sze­mere u. 3., 16 órától; Sebők Fe­renc, Közdomb u. 46., 18 órától. 1979. május 19. Sóváry Sándor, Tapolca, Zója u. 6., 17 órától. 1979. május 14. Búzái Pál, 1/6. pártalapszerve- zet, Tanácsház tér 2., 16.30 órá­tól; Gadó László, 11 1. pártalap- szervezet, Csaba vezér u. 95., 19 órától; Halász András, III/5. párt- alapszervezet, Gorkij-telep 17 órától. 1979. május 15. Dr. iglai Tibor. 1/7. pártalap- szervezet, Kisfaludy u. 35., 18 órától. 1979. május 21. Keszthelyi Zoltán, Kemény Je- nőné és Sári László, 17. párt- aiapszervézet, Kisfaludy *. 35h 18 órától. 1979. május 23. Dr. Terplán Zénó. egyetem. Gépelemek Tanszéke, I. e. 13., 16 órától. 1979. május 24. Hajdú Bálint, Herman O. utcai Általános Iskola, 18 órától. 1979. május 25. Boda Józsefné, Felszabadítók u. 2., 17 órától; dr. Konczwald Bar­na, 34. sz. Ált. Iskola, Könyves K. u. 2., 17 órától; Maiiák István, Pereces, bollóaljai bölcsőde, 16 órától; Szanyi Péter, 37. sz. Ált. Iskola, Szilágyi D. u., 17.30 órá­tól; Szolga István, Herman O. utcai Ált. Iskola, 17 órától; Var­ga Jánosné, III 12. pártalapszer- vezet. Kuruc u, 47/b., 16 órától. 1979. május 26. Ádám Jánosné, 48-as u. 13„ 17 órától; Daragó Jánosné, Né­meth I. u. 28., 17 órától; Korpo- nai Jánosné dr., I. kér. hivatal, Petőfi u. 1—3. 12 órától; Róza a- vSIgyi Károly, Nagy Ilona u. 2., 17 órától; Torma Béla. Csákány «. 4„ 17 órától.

Next

/
Oldalképek
Tartalom