Déli Hírlap, 1979. május (11. évfolyam, 101-126. szám)
1979-05-30 / 125. szám
A Rádiótól kérdezték — a DH válaszol Lillafüredi képek Kedd. Május végi hétköznap. de a lillafürediek azt mondják, hogy a nyár mindig ünnep egy kicsit. Nincs még igazán nagy forgalom, de azért alig fél óra alatt négy kiróndulóbusz húz el mellettünk. Budapest. Eger, Tatabánya. Debrecen .. . Lillafüred a miskolciaké, de egy ország ékszere is. Az autóbuszban az idegenvezető talán éppen a Molnár szikla legendáját meséli, a Szikla csárda udvarán vidám tűz lobog. Brigádértekezletet tart a Miskolci Közlekedési Vállalat autóbuszvezető-brigádja. — Ügy írja, hogy a Dorkó- b ligád — mondják és sörrel kínálnak, mert a brigádértekezletnek nincs kötött napirendje, így hozzászólni viszont a vendég kötelessége. —Valamit ünnepelnek? — Kétszeres aranykoszorú- sok vagyunk, de ez csak egyszerű brigádkirándulás. Délután jönnek a feleségek és a gyerekek... A csárda üzletvezetője mondta: — Törzsvendég nálunk jó néhány brigád. Ideális hely ez, messze sincs, mégis szabadban lehetnek, főzhetnek, jól érezhetik magukat. — Milyen a lillafüredi •nyár eddig? — Eddig nagyon szép. Tavaly ilyenkor árvíz volt, hűvös volt. Ha jól emlékszem, talán éppen Dorkóék sörét vitte el a Szinva. — És ha most mi akarnánk szalonnát sütni? — Adnék nyársat. Az árnyas fa alatt sakkparti zajlik. Madarász Józsi bácsi bástya C—3-mal sakkot ad: — Bányász voltam, most már nyugdíjas vagyok. Naponta játszom néhány partit... ■ ■ * A halak királya — Istvánná mondta Vásárhelyi ★ Megfiatalodik az őskohó. Július táján be lehet gyújtani... + A Szinva-part itt gyermekmennyország ..'. A pártszervek és az üzemi demokrácia A Magyar Rádió miskolci stúdiója hétfőn Fórum-műsort rendezett az üzemi demokráciáról és az érdekvédelemről. Az adás vendége volt dr. Havasi Béla. a megyei pártbizottság titkára is, akinek megválaszolatlanul maradt kérdéseit és arra adott válaszait közöljük. 0 Az üzemi demokrácia megteremtésében milyen szerep hárul a pártszervekre? — érdeklődött Kardos János, Kazincbarcikáról. — A pártszervezetek mindenekelőtt a párton belüli demokrácia, a pártélet demokratizmusának érvényesítésével segíthetnek. Természetes, hogy ez, és az üzemi demokrácia működése között szoros kölcsönhatás van. Ha a taggyűlések, vezetőségi ülések, pártcsoport-értekezletek és a pártélet más. kötetlen formái megfelelő lehetőséget teremtenek a párttagok számára az érdemi vélemény- nyilvánításhoz, vitához, a párttagságot, a pártszerveket érintő ügyek közös megvizsgálásához, a legjobb megoldások kollektív kimunkálásához; akkor a környezetben sem lehet másként intézni az ügyeket. Természetesen mindez fordítva is igaz. A pártszerveknek, a párttagoknak ismerniük kell a többi partner, politikai, társadalmi szervezet — szak- szervezet,- KISZ — sajátos feladatéit, jogait, kötelességeit, a közöttük nélkülözhetetlen kapcsolódást és munkamegosztást, Nem elég tehát a párthatározatok ismerete, hanem szükség van a különböző szintű szakszervezeti és KISZ-szervek határozatainak, állásfoglalásainak megismerésére, a rendszeres, kölcsönös információ- cserére. Az előzőekben felsoroltak birtokában tölthetik be megfelelően a pártszervek ellenőrző, segítő funkciójukat. Ez azt jelenti, hogy figyelni kell az adott környezet, egység légkörét, hangulatát, az emberek véleményét, rendszeresen számon kell tartani a szabályozott fórumok működését, a gazdasági és mozgalmi szervek és vezetők ez irányú munkáját, a közöttük megnyilvánuló együttműködést, koordinációt. Arra kell tekintettel lenni, hogy az üzemi demokrácia érvényesítése „csapatmunkát” igényel, amelyben mindenkinek teljesítenie kell sajátos, önálló feladatait. Mindez természetesen a kádermunka végzésének is egyik szempontja. A gazdasági, intézményi és mozgalmi aktivisták, tisztségviselők kiválasztásánál, munkájuk megítélésénél szerepet kell kapnia az üzemi demokrácia érvényesítéséhez való hozzájárulásnak is, A pártrendczvcnyeket munkaidő után tartják. Mi a véleménye róla; nem (enne célszerűbb a szakszervezeti gyűléseket és egyéb tanácskozásokat is munkaidő után rendezni? -r érdeklődötc N. T. aláírás« levélben egy miskolci hallgató. kipiheni magát az ember. Kijövök olyankor is, amikor nem horgászok. Leülök és nézem a vizet. ■ ■ Engedélyünk van, bemehetünk a pisztrángtelepre. Vásárhelyi Istvánná körbevezet a telepen, és mondja, hogy sok idegen jönne, de hát félteni kell a halakat. Ez gazdaság, nem idegenforgalmi létesítmény. Ha tehetnék, talán a halak is dicsérnék az idei nyár kezdetét. Sikerült a keltetés, még mindig kapni lehetne ivadékot, ha a hor- gászegyesületek jönnének érte. Az autók lassítanak, a gyalogosok megállnak az őskohó előtt. Az LKM kőművesei dolgoznak most. — Nyugdíjas korunkban is mesélni fogjuk — mondják —, mert ilyen munkája ritkán van az embernek. — Mi történt már, mit kell tenni még? — Tulajdonképpen fel kellett újítani a kohót, megkopogtatni minden követ. Elég elhanyagolt volt, így hát akadt mit csinálni. Ott, a kis házban lesz a villanytelep, az adja majd a vizet. Jönnek természetesen a gépészek is, és július táján, ha minden igaz, be lehet gyújtani a kohót.. Az olyan igazi kohászünnep lesz, vagy talán az egész ipar ünnepe ... Busz jön a munkásokért, holnap már mások jönnek. Július közel van. Visszafelé útban egy percre megállunk a csárdánál. A magnót lehalkították, nóta csendül a Szinva partján. Nyár van. És a nyár itt mindig ünnep egy kicsit. A sétálók többnyix’e idegenek. Beutaltak, nyaralók. Első mondata szinte mindenkinek a táj dicsérete. Végh Zoltán Kecskemétről jött. Ötvennégy éves: — Ma délelőtt már jártam fent Ómassán. Gyalog. Órás vagyok, az ülőfoglalkozás a javából. Minden évben ide jövök fiatalodni... A parkolóban három busz áll. Programok: múzeum, barlang, séta. Mi is elindulunk Ómassa felé. Csónak siklik a tavon, a parton horgász figyeli a rezzenéstelen úszót: — Csendes a víz, nem jár a hal, de hát szép az idő és jjc Brigádértekezlet. A nyársakat a csárda adja. Spanyolviasz Ha időm, tehetségem, kedvem lenne hozzá, akkor nyitnék egy univerzális ügyintéző, illetve „kijáró” irodát. A pénzt szándékkal nem említettem, hiszen ez a vállalkozás nem tőkeigényes. Türelem és jó kapcsolat kellene hozzá. Mondjuk valaki bejön az irodámba, s szerény díjazás fejében elvállalnám, hogy a lakáscseréhez partnert keresek, s az idegőrlő formaságokat (tanács, telekkönyv, illetékhivatal, ÉMÁSZ, TIGÁZ) elintézem. Még szerényebb díjazás fejében vállalkoznék arra, hogy az oktalanul hiányt mutató, s megfejthetetlen takarékpénztári számlát megfejtem, kontrollálom és megnyugtatom a kuncsaftot. Egészen jelképes ösz- szeget kérnék a gázkészülékek felülvizsgálatával kapcsolatos teendők ellátásáért... Mert ugye megérkezik az értesítés. Kérik, hogy hétfőn tartózkodjam otthon, mert ellenőrzik a tűzhelyet. Igen ám, csakhogy a „hány órától hány óráig?” szóló kérdésre ez a felelet: 3 órától 3 óráig. Én persze kétségbeesem és bizonytalanná válók. Leugrom a szomszédhoz, aki készséggel mutatja a papírját: az aranykezű mesterek 12 és 20 óra között várhatók. Gyorsan átláttam, hogy a két hármas — tulajdonképpen III./3., az emelet és az ajtószám — véletlenül került a látogatás várható időtartamát jelző rovatba... A házban lakik vagy harminc család. A gyes-en levő néhány anyukát leszámítva, napközben senki sem tartózkodik otthon. így aztán az ember vagy szabadságot vesz ki, vagy csúsztat, vagy lóg... Ha például az én képzeletbeli irodám egyik alkalmazottja összegyűjtené a kulcsokat, s mondjuk lakásonként tíz forintért fogadná a gázügyi szakértőt, akkor az ellenőrzés gyorsabban, s főként kevesebb ráfizetéssel bonyolódna, mint így. Ügyintézőm ugyanis háromszáz forintot kasszírozna. Nem kellene X-nek, aki mondjuk naponta ezer forint értékű munkát végez, szabadságra menni, vagy csúsztatni, vagy lógni. S ezt az összeget tessék megszorozni harminccal! Jól tudom én. hogy ez a kolosszális ötlet, ez az ügyintéző és „kijáró” iroda: spanyolviasz, fából vaskarika, s kísértetiesen hasonlít a butaság elleni gyógyszerre is. Ugyanis ezt a szert az arra rászoruló nem venné be, egyszerűen azért, mert buta, s nem látja be ezt. Aki viszont hajlandó lenne a kúrára, annak fölösleges lenne ez a medicina, azon egyszerű oknál fogva, hogy látja korlátáit, s így nem buta... Kis hazánkban számtalan szerv, intézmény van és működik, amely elvileg megfelel az optimális ügyintéző apparátusnak. Vezetőiket, alkalmazottaikat azért tartják, azért fizetik, hogy bennem, az ügyintézés útvesztőiben bolyongó állampolgárban föl se merüljön egy „maszek kijáró iroda” ötlete.. • — A gazdasági hatékonyság növelésének fontos része a munkaidőalap még jobb kihasználása. Ebből következően az MSZMP KB titkársága ide vonatkozó határozatának és a pártrendezvények jelenlegi gyakorlatának megfelelően már születtek, illetve érvényben vannak más területeken is olyan intézkedések, melyek célja a munkaidőalap kímélése. Ma tehát már az intézkedések betartása, illetve betartatása jelenti a fő feladatot a vezetés számára. Természetesen figyelembe kell venni az objektív, sajátos tényezőket is — területi széttagoltság, több műszak, bejárók aránya stb. —, melyek szükségessé teszik a határozatok helyi viszonyokra való rugalmas alkalmazását. Mindez nem jelenti azt, hogy indokolatlan engedményeket tegyünk a végrehajtásban. T. Z. A legszebb magyar vadvirág A Zengö-hegy környékén kinyílt a legszebb magyar vadvirág: a vadontermő pünkösdi rózsa. A mediterrán eredetű növény az egész Kárpát-merencében csak a mecseki erdőkben virágzik. A Baranya megyei Tanács védetté nyilvánította a ritka növényt és lelőhelyet, s az oltalom eredményeként ismét terjed a vad pünkösdi rózsa a keleti-Mecsek erdeiben. •Jf Sakkparti a fák alatt. (Solymos László felvételei) B. G, (bracks)
