Déli Hírlap, 1979. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

1979-05-02 / 101. szám

* Jókedvű május elseje A D1GÉP dolgozói a felvonuláson A díszemelvény első sorá­ban láthattuk Cseterki La­jost, az Elnöki Tanács nyu­galmazott titkárát, dr. Bod­nár Ferencet, a megyei párt- bizottság első titkárát, Soltész Istvánt, a szocialista munka hősét, az MSZMP Központi Bizottságának tagjait, Drótos Lászlót, a városi pártbizott­ság első titkárát, Tóth Józse­fet, a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának vezető titkárát, dr. Pusztai Bélát, a megyei tanács általános el­nökhelyettesét, Rózsa Kál­mánt, Miskolc megyei város Tanácsának elnökét. Török Lászlót, a KISZ KB tagját, a KISZ Borsod megyei Bizott­ságának első titkárát és Fü- löp Pétert, a KISZ Miskolc városi Bizottságának első tit­kárát. A díszemelvény ven­dégei között ott voltak a ki­tüntetett vállalatok, brigádok képviselői, s a kiemelkedő munkájukért kitüntetésben részesültek. Az úttörők kö­szöntötték a díszelnökség tag­jait, valamennyien kék és pi­ros nyakkendőt kaplak aján­dékba. A május elsejei menet élén az altalános iskolások halad­tak. Fegyelmezett menetük nagy tetszést aratott a dísz­emelvény közönsége körében. 1979: nemzetközi gyermekév — hirdette az Istvánffy Gyu­láról elnevezett iskola ta­nulóinak díszes plakátja. A 6. sz., Fazekas utcai Általá­nos Iskola kisdobosainak fu- rulyazenekara, ízléses egyen­ruhájuk méltán aratott nagy közönségsikert. Hatalmas, léggömbökkel teletűzdelt má­jusfa alatt érkeztek a Ta­nácsköztársaság lakótelep 11. sz. iskolájának tanulói, aki­ket a Vologda lakótelepi 13. sz. iskola pajtásai követtek. Ök Miskolc és Vologda címe­rét hozták, utalva a testvér- városi kapcsolatra. A hejő- csabai gyerekek májusfa alatt táncolva, jelmezbe öltözötten érkeztek a tribün elé; Békét, biztonságot a világnak! — hangzott ajkukról az őszinte kívánság. Az iskolások mene­tét a város legifjabb iskolája, az Avas-déli 42. sz. Általános Iskola pajtásai zárták, akik maguk mellé állították az „utánpótlást” is: együtt vo­nultak az óvodásokkal... Az üzemek, vállalatok, in­tézmények felvonulóinak so­rát a bányászfúvósokkal az élen a Kiváló Vállalat cím­mel kitüntetett Borsodi Szén­bányák Vállalat nyitotta meg. Hatalmas vörös csillag, bá­nyászcímer, s egyszerű, még­is impozáns dekorációk mö­gött vonultak az elmúlt év­ben egymillió tonna szenet termelő lyukóbányaiak, az idei évre hasonló mennyisé­get vállaló feketevölgyi és mákvölgyi bányászok. Amikor a hagyományos ko­hászszerszámmal. a hákkal a kezükben a tribün elé értek a kohászok, más a nap is át­törte a felhőket. A világ min­den táján ismert diósgyőri embléma mögött a Vasas Táncegyüttes tagjai érkeztek, akik a díszemelvény előtt rögtönzött műsort adtak. A gyors palotás után vastaps köszöntötte őket, miként a Lenin Kohászati Müvek több mint 18 ezres kollektívájának képviselőit. A Vasas Fúvós- zenekar mögött a hengerműr vek; a kovácsmű, majd sor­ban a többi gyáregység, igaz­gatóság dolgozói vonultak vö. rös, kék és nemzetiszínű zászló alatt. A beruházási és fejlesztési igazgatóság dolgo­zói a kombinált acélmű ma­kettjével illusztrálták, milyen nagy feladatot kell megolda­nia a kollektívának 1982-ig: fel kell építeni, s üzembe kell helyezni a 10 milliárd forint értékű új, kombinált acélmű­vet. A kohászok menetét a Gyár- és Gépszerelő Vállalat és a Kohászati Gyárépitő Vállalat dolgozóinak menete zárta. Csaknem egy órája tartott már a felvonulás, amikor a Diósgyőri Gépgyár dolgozói érkeztek a díszemelvény elé. Zászlókkal, transzparensek, kel, májusfákkal színesített menetük mintegy bizonyságát adta: a korábbi nehézségek után jó hangulatban, tettre- készen dolgozik a mintegy 10 ezres kollektíva a minél eredményesebb tervteljesítés érdekében. Az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat, majd a hatalmas útkarban­tartó gépet is felvonultató KPM Miskolci Közúti Igaz­gatóság dolgozói vonultak el a díszemelvény előtt, őket a Közúti Építő Vállalat követ­te. A Kiváló Gyár címmel kitüntetett Miskolci Üveg­gyár mintegy termékbemuta­tót rögtönzött: színes orna­ment üvegeikre írták ki a gyár nevének betűit. Nagy taps fogadta a MEDICOR OREL felvonulását, akik el­hozták táskadiagnosztikai mű­szereiket is, reprezentálva: mennyit fejlődött az orvosi műszeripar. S máris jött az újabb látnivaló: hatalmas er­dészjelvény érkezett a Hősök terére. A zöld egyenruhából nem volt nehéz következtet­ni: a Borsodi Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság követke­zett. Az erdészek elhozták magukkal a fizikai munkát könnyítő kisgépeiket. Az er­dészek menetét követte az Erdei Termék Vállalat kol­lektívája. Változott a színek kavalkádja: fehér köpenybe öltözötten érkeztek a tribün elé a Szerencsi Csokoládé- gyár Diósgyőri Gyáregységé­Járdaszélen — Te! Nem láttad az ÉAEV-eseket? Mondom: láttam őket, de a Szemere utca felé, nem erre. — Nagy baj. Szabadságon voltam, és nem tudom, hol, hánykor... — Mit csinálsz? — Beállók valahova, ahon­nét meglátom őket... — Miért nem mész haza? — Most? Az asszony a nagybeteg anyósomnál van. Az egyik lányom Sárospata­kon, a diáknapokon, ö biz­tosan vonul. A másik a ce­mentipari gépjavítósokkal, a vöm meg elment vele, mert ő olyan helyen van, ahol kevesen vannak és fel se vonulnak ... Tényleg nem láttad őket? Hogy Szabó Ervin bará­tom végül hol vonult fel, azt nem tudom. Lehet, hogy beállt valahova ő is, mint a lánya mellé a lánya fér­je ... Hozzájuk tartozunk... Unneputazók. Reggel, alig múlt hét óra, s Mis- kolctól negyven kilomé­terre esik az eső. Sze­rencs is a miskolci ünnep lázában ég, férfiak, nya­kukban egy-két esztendős csemetéjükkel, kezükben piciny zászló, összeteker­ve. A májusi szél majd a felvonuláson kap bele. — Viszem a családot is — mondja Kocsmárszki István. — A szivattyú gyáregységben dolgozom, felvonul a nagy gyár is, mi először vele. Utána meg a Csanyik. Sátrat építettek, úgy hallottam, csak az idő legyen jó. De hát esik ... Taktaszadán, Tiszalúcon is csillognak a háztetők, a sínek mellett a kövek. Ám már a nap kandikál elő a felhők öléből. Mégis­csak május lesz. Erdészek Liszkáról. Az egyenruhájuk új, a csiz­májuk ragyog, kellékek nélkül, de így is a kezük­be képzeli az ember a motoros fűrészt, a baltát. — Nem hoztuk, csak magunkat... Felvonul az egész BEFAG, mi sem hiányozhatunk, hozzájuk tartozunk. Utána meg jö­vünk haza, lesz mulatság itthon is, foci, meg ma­jális . . . Felsőzsolcán már a nap köszön vissza a víztócsák- ból, hűvös szél fúj, aztán Miskolc. Az autóbuszok, villamosok százával szál­lítják a vidékieket a vá­rosba, a gyülekezőhelyek­re. Süt a nap. Kilenc óra van. nek dolgozói. A Borsod me­gyei Tejipari Vállalat és a papírgyár menete után az ÁFOR hatalmas tartálykocsi­ja azt illusztrálta: jelentős a tájegységi telep munkája, hi­szen Borsodnak rendkívül sok energiára van szüksége. Nagy tapsot aratott á hi­vatali dolgozók menete.V kö­zöttük vonultak a tanácsi és igazságügyi dolgozók, színé­szeink, valamint a moziüze­mi vállalat dolgozói. Hatalmas D4D-embléma mögött érkeztek a Hősök te­rére a December 4. Drótmü­vek dolgozói, őket a kilenc­szeres élüzem Miskolci Pa- mutfonó lányai-asszonyai kő. vették. A díszemelvény elé érve, virággal köszöntötték az elnökség tagjait, akárcsak a mögöttük vonuló volánosok. A megye személy- és teher­szállításában rendkívüli sze­repet játszó Volán 3. sz. Vál­lalatának menetét az új egyenruhát bemutató nők és férfiak színesítették. Az ÉP- FU 3. sz. Vállalat dolgozói­nak menetében nagyméretű transzparens hirdette kiváló munkájuk eredményét: a Béke és Barátság gázvezeték építésében nyújtott munkáju­kért magas szovjet elismerés­ben részesültek. A postások szervezett menete, az Állat- forgalmi és Húsipari Vállalat termékbemutatója, a megye kereskedelmi vállalatai dol­gozóinak díszes sorai sokszor rk Úttörők a tribün .előtt ragadtatták tapsra a dísz­emelvényen helyet foglalókat. Már csaknem két órája hömpölygött az emberáradat a Hősök terén, amikor a megélénkülő szél esőfelhők­kel borította be az eget. Né­hány szem eső is hullott, amikor a Miskolci Kertészeti Vállalatnak a nemzetközi gyermekévet szimbolizáló ko­csija az emelvény elé ért. A gyönyörű „játszókertből” a gyermekek tulipánesővel árasztották el a díszelnökség tagjait. A szolgáltató, majd az építő- és építőanyag-ipari vállalatok után „frissítőnek” hatott az ipari szövetkezetek dolgozóinak menete előtt az Avas Táncegyüttes rövid pro­dukciója. A_ szövetkezetek után a MEZŐGÉP, majd a BORSODTERV és. az ÉSZAK­TERV kollektívája érkezett a díszemelvény elé. A TIGÁZ hatalmas tehergépkocsiján nagyméretű földgömb díszel­gett, rajta a felirat: Világ proletárjai, egyesüljetek! S amikor a gépjármű a Hősök terére ért, száz galamb röp­pent fel a földgömbből, az emberek békevágyát szimbo­lizálva. A miskolci május elsejei felvonulás érzékeltette a munkás-paraszt szövetséget is. Lovas kocsin mutatták be a múltat, a ló húzta ekét és boronát, s a jelent, a hatal­mas, méreteiben is impozáns Rába—Steiger erőgépet a vá­ros ellátásában is jelentős szerepet játszó termelőszö­vetkezetek képviselői, akiket méltán fogadott nagy taps a díszemelvény előtt. Amikor a Vörös Vándor­zászlóval nyolcadik alkalom­mal kitüntetett MÁV Miskol­ci Igazgatósága egyenruhás vasutasai, s a vasutas nevelő- otthon ifjú lakói a Hősök te­rére értek, ismét kisütött a nap. tavaszi derűt varázsolva a felvonulók arcára. A vas­utasok fegyelmezett menete mögött a MÁV Járműjavító Üzemi Vállalat dolgozói ha­ladtak, akik ezúttal is elhoz­ták a XII. sz. páncélvonat kicsinyített mását. A gyárépítésben, s a lakás­építés előkészítésében kiemel­kedő szerepet játszó. Kiváló Vállalat címmel kitüntetett Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat, majd a mind kiemelkedőbb lakásépí­tési eredményeket produkáló Borsod megyei Állami Epitö- ipari Vállalat következett a sorban, azután az ugyancsak Kiváló Vállalat címmel ki­tüntetett Hejőcsabai Cement­gyár kollektívája haladt el a díszemelvény előtt. Osztatlan elismerést arat­tak a díszes egyenruhában felvonuló MHSZ-sportolók: ejtőernyősök, lövészek, rádió­sok, modellezők, könnyűbú­várok, tartalékosok. A gép­járműoktatók három-három piros, fehér és zöld színű, új típusú Skoda személygépko­csival érkeztek. Amint az MHSZ menete a díszemel­vény elé ért, a HA—SBE fel­ségjelű repülőgép rózsaszi­rommal hintette be az emel­vény közönségét. A taps csak fokozódott, amikor a moszkvai olimpia emblémája mögött a dísz­emelvény elé érkeztek váro­sunk sportolói, élükön a DVTK sportolóival. Nagy si­kert arattak az MVSC, a Miskolci Spartacus, a Hon­véd Papp J. SE. a ME AFC, a MÉMTE, a Borsodi Volán és Párbeszédek Hétköznapi dolog: találko­zom valakivei és megkérde­zem tőle, hogy van. O is megkérdezi. Ünnep környé­kén szokás megkérdezni azt is, hogy: „Kaptál valamit? Mit kaptál?” E párbeszéd­töredéknek májusi varián­sát hallottam tegnap több­ször is. Így: „Szia? Mit kaptatok? Kaptatok vala­mit?” Az elsejei ünnep a beszélgetés hátteréül kocsik oldalára, táblákra írta: „Mi_ niszteri kitüntetés .. . Kiváló vállalat, Élenjáró üzem .. .” Mi tetszett a párbeszéd­ben? A többes szám. Mert a többes szám mi vagyunk! a Hejőcsabai Cement SE me­legítőbe öltözött sportolói is. A miskolci felvonulók so­rát az egyetemisták és a kö­zépiskolások zárták. A mis­kolci Nehézipari Műszaki Egyetem hallgatói, a jövő mérnökei együtt vonultak az egyetemen működő tudomá­nyos kutatóintézetek dolgo­zóival, majd a szakmunkás- képző intézetek következtek, amelyek élén a KISZ Köz­ponti Bizottságának Vörös Vándorzászlaját elnyert 114. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet növendékei haladtak, illusztrálva, milyen mester­ségfogásokat is tanulnak az építőipar leendő szakmunká­sai. Látványos menettel ha­ladt a Hősök terén a 101. és 104. sz. Ipari Szakmunkás- képző Intézet tanulóifjúsága ,is. Az ország második legna­gyobb ilyen jellegű iskolája, a Kereskedelmi és Vendég­látóipari Szakmunkásképző következett ezután, majd az 1. és 2. számú Szakközépisko­la tanulóinak fegyelmezett menete érdemelt ki tapsot a díszemelvény közönségétől. A szakmásított jellegű szakkö­zépiskolák után a Földes Fe­renc Gimnázium, a Herman Ottó Gimnázium, a Kossuth Gimnázium és Óvónőképző Szakközépiskola, a Zrínyi Ilo­na Gimnázium és a Kilián György Gimnázium tanulói­nak menete haladt. A közép- iskolások látványos felvonu­lását a kohászutánpótlást biz­tosító 100. sz. Ipari Szakmun­kásképző Intézet impozáns menete zárta. Több mint három órája tartott a felvonulás, eleredt az eső is, mikor piros mezbe öltözött lányok, s fehér me­zes fiúk csapata érkezett a díszemelvény elé. Látványos élőképük zárta 80 ezer mis­kolci jókedvű május elsejei felvonulását Tenni akarnak... ♦ Május elseje alkalmából tegnap délután lcoszorúzási ün­nepséget rendeztek a Csanyikban, a munkásmozgalom már­tírjainak emlékművénél. A Himnusz hangjai után az emlékmű talapzatán koszorút helyeztek el a pártbizottságok (ké­pünkön), a tanácsok, a Szakszervezetek Borsod megyei Ta­nácsa és a Hazafias Népfront képviselői. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. A felvonulás után arra kér- tük a miskolci május elsejei felvonulás vendégét, Cseterki Lajost, az MSZMP KB tag­ját, az Elnöki Tanács nyu­galmazott titkárát, országgyű­lési képviselőnket, nyilatkoz­zon lapunknak a látottakról: — A miskolci felvonulás méltó módon fejezte ki a nemzetközi munkásösszefo­gást: a munkásosztály sereg­szemléjének egyik értékes láncszeme volt ez a mai tö­megdemonstráció. Lelkesen, jó hangulatban adtak tanú- bizonyságot a gyárak, üze­mek dolgozói azokról az erő­feszítésekről, amelyek jegyé­ben ezt a május elsejét ün­nepelhették. Bízunk benne, hogy a miskolci, a megyei vállalatok, üzemek dolgozói, egész munkásosztályunk ab­ban a szellemben tevékeny­kedik majd a jövőben, ame­lyet itt többször is megfogal­maztak a transzparensek: jobban, tervszerűbben, haté­konyabban ... Május elseje alkalmából szívből köszöntőm a kitüntetett kollektívákat, a kiemelkedő munkájukért ki­tüntetésben részesülteket, s valamennyi miskolcinak to­vábbi, eredményekben gaz­dag munkát kívánok. Drótos László, a városi pártbizottság első titkára la­punk munkatársának adott nyilatkozatában így összegez­te benyomásait: — A miskolciak egyszerű, de impozáns felvonulása — amelyen lényegesen többen vettek részt, mint ahogy azt vártuk — jól reprezentálta városunk dolgozóinak nem­zetköziségét, internacionaliz­musát, békevágyát Szeren, cséré az idő a felvonulás vé­géig „kitartott”, így jó han­gulatban, vidáman ünnepel­hettek a miskolci felvonulók. A vállalatok, üzemi kollektí­vák felvonulását figyelve, minduntalan visszatérő jelen­ség volt, hogy nem eredmé­nyeikkel hivalkodtak, sokkal inkább jövőbeni feladataikat fogalmazták meg a felvonu­lók, s ezt mindenképpen ki kell emelnünk. Jól látszott ez a Diósgyőri Gépgyár fel­vonulóinak soraiban, ahol a köztudottan fennálló gondo­kon sikerült úrrá lenni a gyár új vezetésének, s ma már igen eredményesen dolgozik a nagy múltú, s biztató jövő előtt álló kollektíva. E he­lyen is szeretnék köszönetét mondani valamennyi miskol­ci felvonulónak, a szervezők­nek, rendezőknek e példás, hangulatában is felemelő tö­megdemonstrációért. Vala. mennyi miskolcinak azt kí­vánom: hasonlóan jó hangu­latban folytassák 1979-re megfogalmazott terveik meg­valósítását, hogy jövőre az ideinél is jobb hangulatban ünnepelhessünk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom