Déli Hírlap, 1979. április (11. évfolyam, 78-100. szám)

1979-04-02 / 78. szám

A városi tanács ülésé n Interpellációk Hides: a konyha • Százéves lakások Szanálnak-e a Testvériség és a Torontáli utcákban? i Szabolcs, Szatmár, Bereg Gondolatok a szomszédban Több, a tanácstagi körze­tek választópolgárait közvet­lenül érintő, izgalmas inter- pcllációs kérdést vitatott meg, logadott el vagy utasított vissza a városi tanács elmúlt heti ülésén. Csetneki Józsefné tanács­tag interpellációjában kifo­gásolta a Miklós utca 2—4— 6. szám alatti épületek kony­hai fűtésének megoldhatat­lanságát. A MIK az interpel­láció nyomán szakvéleményt kért az Építésügyi Minőség- ellenőrző Intézettől. Az EMI január 30-án helyszíni mé­réseket végzett a lakások konyháiban, majd szakvéle­ményében úgy foglalt állást, hogy a készülékek alkalma­sak a vizsgált konyhák elő­irt belső hőmérsékletének tartására. Csetneki Józsefné ezt a választ nem fogadta el. Ezért a városi tanács úgy döntött, hogy a panasz fenn­tartását továbbítják az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Minisztérium illetékes főosz­tályához, s ott döntik majd el. hogy meg kell-e változ­tatni az EMI (amely egyéb­ként a legfelsőbb fokú ille­tékes ilyen vonatkozásban) szakvéleményét. Amennyiben az ÉVM az ÉMI-nek ad iga­zat — s várhatóan ez törté­nik majd — már csak az maradhát hátra, hogy a la­kók saját költségükön gon­doskodnak nagyobb meleget Várssi tanácstagok fogadóórái W79. április 2. Dr. Gyimesi Béla, Hl. kér. Hivatal II. e. 3. szoba, Marx K. u. 14 órától; Harhai József, Mosolygó A. u. 17., 17 órától; Hqll István, Virág K. u. 4., 18 órától; Kiss Mártonné, napközi otthonos óvoda, Kacsóli P. u. 8., 12 órától; Majoros Ferenc, I ti. pártalapszervezet, Tanácsház tér 2., I« órától; Molnár Miklós, lakásszövetkezeti iroda, Katowice u. 18 órától; Nagy Károlync, Rozcjonyi P. u. 6., 18 órától; Papp Gyula, 11110—12., pártalap­szervezet, Győri k. 57., 18 órá­tól; Somossy Katalin, 1/5. párt­alapszervezet, Kassai u. 86., 18 órától; Schön Péter, tűzoltó-lak­tanya, Kerpely A. u. 12., 17 órá­tól; Szaniszló Bálint, Benedek ml. 7^ 18 órától; Vanczák Gyula, III 2. pártalapszervezet, Győri k. 123., 17 órától. 1979. április 3. Csetneki Józsefné, 111 14. párt­alapszervezet, Győri kapu 123., 17 órá.‘öl; Kerepesi Ferenc, ÉSZAK- TERV, ig. titkárság, I. e„ Zsig­mondy u. 2.. 18 órától; Kormos György, tsz-iroda, Major u. 4., 17 órától: Tasnádi László. BÄEV, munkaügyi osztály, Magyar- Szovjet Barátság tér 2., 18 órától: Vincit Márta, Brigád u. 18., 17 órától. 1979. április 5. Gáspár Sándor, Erdei Termé­keket Feldolgozó Vállalat, Szent- péteri k. 5—7., 17 órától. 1979. április 7. Novak Bertalan. Vologda w. ti., T7 órától: Rózsavölgyi József, 15. pártalapszervezet, Kassai u. 86., iá órától. 1979. április 9. Bumbera László, Költő «. 23., Ifi órától: Búzái Pál, I 6. párt­alapszervezet. Tanácsház tér 2., 16.30 órától: Halász András, III 5. pártalapszervezet, Gorkij-telep 1., 17 órától; Sós Mf!*lósné, lakás­szövetkezeti iroda. Gagarin u. 13., 18 órától: Szőnyi Géza. FT. kér. Hivatal, Marx K. u. 96., 18 órá­tól; Szttelcsik Ferenc, Jegenyés u. 4., 17 órától; Tóth Imre, 1/3. pártalapszervezet, Tízes honvéd u. 21., 17 órától; Zsitnyár Tiborné, Thököly u. 30.. 18 órától. Jutalomét A taktaszadai termelőszö­vetkezet nyugdíjasa, Márkus Imre, a Tanácsköztársaság tiszteletére szervezett orszá­gos szövetkezeti szavalóver­seny döntőjében a 8. lett. Ez számára azt jelentette, hogy júniusban részt vehet azon a jutalomutazáson, amelyet a szervezők a Szovjetunió meg. ismerésére indítottak. biztosító fali fűtőkészülékek­ről. Tóth Imre tanácstag inter­pellációjában kifogásolta, hogy miért nem történik meg a belvárosi Széchenyi út mintegy 100 éves lakásainak felújítása, korszerűsítése. A közelmúltban ugyanis csak az utcára néző homlokzatokat hozta rendbe a MIK. Pável János, az építési- és közle­kedési osztály vezetője el­mondotta, hogy elkészült a belváros rendezési terve, s ez tartalmazza — a rendelke­zésre álló anyagi erők függ­vényében — a Széchenyi út régi lakásainak rehabilitáció­ját is. Már biztos például, hogy hamarosan megkezdő­dik a Tulipán áruház, a Vil­lanyrendőr és a Szinva által határolt terület régi lakásai­nak helyreállítása, korszerű­sítése. A martintelepi gyerekek és felnőttek játék- és sportolási lehetőségei, illetve a játék­kal és sportolással zavart la­kók nyugalma miatt inter­pellált Kemény Jenöné ta­nácstag. Kifogásolta, hogy a 14. sz. iskola előtti teret fo­cipályának használják, azon motoroznak, ezzel zavarják az ott lakók nyugalmát, be­törik a házak ablakait. Pá­vel János válaszából kide­rült, hogy a Martintelep má­sik tanácstagja, Keszthelyi- Zoltán nem ért egyet az in­terpellációval. ö ugyanis már régebben tanácstag, s mint Különféle sajtokat: úgy­mint eménthálit, trappistát, Mackó sajtot, ömlesztett saj­tokat, továbbá liptói juhtú- rót cserél — a kishalárfor- galom keretében — a Kelet­A Magyar Rádió miskolci stúdiójának legutóbbi Fórum műsorán az üzemegészség­ügyről volt szó. Az adás vendégei között ott volt dr. Adorján Barna, a Borsod megyei Üzemegészségügyi el­látást irányító főigazgató fő­orvos helyettese, a Borsodi Szénbányák Vállalat üzemi főorvosa is. A megválaszo­latlanul maradt kérdések egy részét neki juttattuk el, s azokat válaszaival közöljük. 0 Az elmúlt év júniusában balesetet szenvedtem, a kije­lölt gyalogátkelőhelyen elütött egy személygépkocsi. Sérülé­sem szépen gyógyul, de pi­hennem kell. Ennek ellenére — véleményem szerint — túl gyakran hívnak be a kerületi rendelőintézetbe. Ügy érzem, erre nincs szükség, sőt ez hát­ráltatja a gyógyulásomat. Mi a véleménye? — kérdezte „47 éves, 3 gyermekes apa” alá­írással egy levélíró Miskole III. kerületéből. — A rendelet értelmében — amely a táppénzes bete­gek felülvizsgálatáról intéz­kedik —, hetente kell a táp­pénzen levő betegnek felül­vizsgálaton megjelenni. Bi­zonyos esetek vannak, ami­kor a felülvizsgálat alól fel­mentést kaphat a beteg, avagy nem hetenként, ha­nem ritkábban kell megje­lennie felülvizsgálaton. Az Ön esetében véleményem szerint a mozgás csak hasz­nos lehel, hiszen bizonyára gyógytornára is jár, ami szer­ves része a gyógyulásnak. A túlzott pihentetés sok eset­ben hátrányos lehet. így ha hetenként kell felülvizsgalat­mondotta, tudja, hogy az építési és közlekedési osz­tály évekkel ezelőtt tervet készített a térület játszóteré­re és sportolási lehetőségei­nek megoldására. A lakóit je­lentős társadalmi munkát is végeztek. Helytelen lenne te­hát lerombolni azt, arait már megépítettek. A tanács vé­gül is úgy döntött, hogy a helyszínen még egyszer meg kell vizsgálni az interpellá­cióban felvetett kérdést. Meg­nyugtató megoldásnak az lát­szik, hogy az iskoltéri játszó­teret kerítéssel kell körül­venni. A Testvériség és a Toron­táli utca lakói nevében inter­pellált Faragó Erzsébet, a 88. számú körzet tanácstagja. A közelmúltban a két utcában felmérések történtek, s a la­kókat nyugtalanítja ennek oka. Pável János válaszában elmondotta, hogy a Testvéri­ség utca fontos szerepet tölt majd be az északi tehermen­tesítő út és a Marx tér kö­zötti forgalom közvetítésében. Ez a rész a VI. és a VII. öt­éves tervben lakásépítési te­rület is lesz. Részletes rende­zési terv most készül, a má­sodik fél évben kerül a ta­nács végrehajtó bizottsága elé. s érdemben csak azután lehet majd nyilatkozni az esetleges szanálásokról. Ugyancsak építési terület lesz a VI. ötéves tervben a Test­vériség utca is. 'nyifees) szlovákiai és a Borsod me­gyei Tejipari Vállalat. Az évi kontingens: 40—45 vagon. A korábban megkötött árucse­re-együttműködési szerződés mindennapi gyakorlatát a napokban kezdték meg. .4 laboratóriumi vizsgálat sok mindent eldönthet. .. (Kovács Attila felvétele) ra mennie, az nem ellenke­zik a jogszabállyal, sőt a kérdező érdekében történik. Q Van-e lehetősége az üzem­orvosnak arra, hogy belső — például ízületi — bántalmak alapján táppénzre vegyen va­lakit? Komoly csigoiyabántal- maim vannak, ennek ellenére munkára alkalmasnak talál­tak. Szabadságot kellett ki­vennem, hogy kipihenhessem magam. Ezek szerint csak szemmel látható külső sérülé­sek alapján kerülhet valaki üzemorvosánál táppénzre? — érdeklődött Turcsányi István edelényi bányász. — Az üzemorvosnak csak akkor van joga a dolgozót táppénzre venni, ha rizsgá­jjc Szövetmustra Az üzletek ünnepi nyitvatartása A B.-A.-Z. megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztálya és Mis­kolc megyei város Tanácsa V. B. kereskedelmi osztálya — a KPVDSZ megyei bizottságának egyetértésével — a megye és a város kereskedelmi egységeinek ünnepi nyitvatartását az alábbiak szerint határozza meg; APRILIS 3-AN, KEDDEN; Az élelmiszer- és édességbol­tok közül az egyműszakos üzle­tek 17 óráig, a hosszabbított nyitvatartásii és ketmüszakos üz­letek legalább 18 óráig tartsanak nyitva. Az ennél egyébként ké­sőbb záró élelmiszer- és édesség­boltok a szokásos hétköznapi nyitvatartási rendjük szerint üze­melnek. A ruházati és vegyes- iparcikk-üzletek, áruházak, do­hány- és virágboltok a szokásos hétköznapi rendjük szerint tar­tanak nyitva. A vendéglátóhe­lyek szombati nyitvatartási rend szerint működnek. APRILIS 4-ÉN, SZERDÁN: Az édesség-, a dohány, és vi­rágboltok, valamint a vendéglá­tóhelyek vasárnapi rendjük sze­rint tartanak nyitva. A kijelölt vendéglátóegységek tejet, kenye­ret, péksüteményt értékesítenek. Minden más üzlet és áruház zárva tart. l«rta. vagy amennyiben szük­séges, a kiegészítő szak- vizsgálat eredménye munka- képtelenséget állapít meg. Idült esetekben — rosszab­bodás, heveny fellángolás — — akkor is szakorvoshoz kell fordulni, ha az üzemorvos vizsgálata munkaképességet állapított meg. Ha továbbra sincs — megfelelő kezelés mellett — javulás, a rehabi­litációs bizottsághoz fordulhat leszázalékolás. vagy alkalma­sabb munkakörbe helyezés ügyében. Látásélesség-csökkenés mi­att a föld alól felszíni mun­kára kellett mennem, s ez nagy anyagi veszteséggel jár számomra. Keresetkiegészítést ugyanis, nem kapok, noha más betegség miatt külszínre került társaimnak ez is jár. Miért? — érdeklődött egy bányász hall­gató. A munkaalkalmasság el­bírálását előírások szabá­lyozzák. Ezek között szere­pel a látásélesség is. Az idő­szakos orvosi vizsgálatoknál ezért a többi között erre is kiterjed a vizsgálat. Az ily- módon kiszűrt, látásélesség­csökkenésben szenvedőket az ide vonatkozó előírások ér­telmében csak külszínen le­het foglalkoztatni. A rende­let arról nem intézkedik, hogy az ilyen betegség mi­att külszínre kerülteknek is kell folyósítani keresetkiegé­szítést. Ahhoz, hogy ezt meg­kapják, állásfoglalásra van szükség. Jelzése alapján fog­lalkozni fogunk e kérdéssel. T. Z. Mondják, hogy fentről néz­ve nem látni a határokat. Egy város, vagy megye hatá­rait még annyira sem látni. A csiga átmászik, a madár átrepül, az ember észrevét­lenül lép át a határokon. Kétnapos tanulmányúton jártam Szabolcs-Szatmár me­gyében. Borsodba menni minden idegennek valami olyast je­lent, hogy az ipar fellegvá­rába jön. Szabolcsba érni va­lami olyasmit, hogy a fekete vonatok, az elmaradottság, esetleg az alma hazájába értünk. Nos, nem hiszem én. hogy dolgom lenne bemutatni Sza- bolcsot, Szatmárt, Bereget. A hazának ezt a sokáig „balfe­lét.’’, . ahonnan mindig, csak kért az ország, de nagyon rit­kán és nagyon keveset adott. Egy országrészt; ahol a leg­több gyerek jutott egy taní­tóra, a legkevesebb napközi, bölcsőde, óvoda, iskolaterem egy gyerekre; ahol a legma­gasabb volt a születési arány, szám, de legkevesebb a vé­dőnő, ahonnét tízezrek ván­doroltak ki; ahonnét ma is 35 ezer ember utazik el hét­főnként, hogy pénteken éj­jel hazaérjen; ahol a legtöbb volt a cigány, az írástudat­lan, a babona is, ahol a ros- kadt tanyák széljárta csűrjé- ben didergett a szomorú sze­mű gond. A homok sohasem termett sokat, de valamennyit min­dig. Vízben, aszályban egy­formán. És termett még va­lamit: embereket. Adyt, Mó- riczot, Krúdyt, Sarkadit, Vá­cit. Termett embert, kopott táskás világfelfedezőket, diá­kokat és táskás vonatozókat, akik építenek az ország min­den táján, az Avás-délen éppúgy, mint Kőbányán, Ka­zincbarcikán, vagy Dunaúj­városban. Azokban a kopott táskákban hétfőnként otthoni ízek, asszonykézt dicsérő va­salt ruhák, péntekenként szennyes ingek, koptató na­pok fáradtságai utaznak. És valami más is: ezekkel az emberekkel utazott, járt be tájakat a fürdőszobák igé­nye, a mai ember száz és száz követelése, a tévére gyűjtött pénz, a gyereknek vett könyv, a kiskertbe szánt gép, a megszerzett szakmun­kás-bizonyítvány. Utazott a kor, ennek a most mutatott Szabolcs-Szatmár megyének az ígérete is. A táj még nem él az Or­szágos átlag színvonalán, de a megteremtett ipara bőven az országos szinten van. Át­változott a falvak képe, több az orvos, a védőnő, a mező­gazdász, egész Európában kö­vetük az alma, de a Ganz- műszergyár egy kis faluban gyártott műszere, a beregi (Kerényi László felvétele) szőttes, a szatmári szilva, a kisvárdai bútor, a nyírbá­tori cipő, a nyíregyházi kon­zerv és a mátészalkai ipar­telep számos terméke is. Tudom én, hogy falvak sora iszik még egészségtelen vizet, hogy kevés a csatorna, hogy a fekete vonatokon va­lóban verekednek, hogy itt is, miként másutt, újjáterme­lődik az írástudatlanság, hogy ezernyi gondjuk van, hogy 40 ezerbe kerül egy esküvő, de százezret táncol össze a menyasszony, hogy itt talál hívőt a tilalmas szekta pap­ja, talán ma is van olyan tanya, ahol a nyílt sebre te­héntrágyát javall a nagyma­ma ... 1 A határok fentről nem lát­szanak. Hasonló gondjai a mi megyénk tájainak is van­nak: ahogyan Hajdúnak, .vagy. a, Dunántúl több me­gyéjének is van. Házigazdá­ink, dicséretükre legyen mondva, ezeket a gondokat mondták. Dinamikusan fej­lődik a megye, de senki nem használta ezt a szót és akár­hányszor mutattak új épü­letet, hozzátették, hogy az ér. tékek az emberekben terme­lődnek. Nem mutatták a 700 éves városukat, de elmond­ták a cigányosztályok peda­gógusainak lelkiismeret-kínzó gondjait, csak megmutatták a csodálatos beregi múzeu­mot, de ehhez a megye ide­genforgalmi felfedezetlense- gét mondták el. Nem tudok pontos adatot arról, hogy hány vállalat munkásokat szállító autóbu­szai járják a nyírségi falva­kat, de hogy sok jár, azt tu­dom Megyei vezetőik mondták, hogy az ipar felfedezte őket, es hellyel-közzel mar nekik is munkaerőgondjaik van­nak. Igaz, hogy ők az ország mérlegének munkaerő gond­jaiban számolnak, nem akar­nak elcsábítani senkit, de a lehetőségek maguk is csábí­tások. A 35 ezer ingázójuk közül talán 10 ezer dolgozik Borsodban. Felvetődött ben­nem a kérdés, hogy vajon mit tudnak a mi vállalataink ennek a nekünk nagyon fon­tos 10 ezer embernek, és 10 és 10 ezer továbbtanuló gye. reknek a falujáról, a szoci­ológiai ágyazottságáról, egy­általán mérik-e valahol azo­kat az igényeket, amelyek igenis utaznak Borsod és Szabolcs között. Összefogla­lóan: nem tudom, hogy szer­vezetten teszünk-e valamit azokért a falukért, amelyek ma munkaerőt, holnap mun­kaerő-utánpótlást jelentenek. A megyehatár fentről nem látszik. És úgy tűnik, hogy mégis elválaszt. Kár. A szom­szédság ugyanis nemcsak földrajzilag igaz. Egymásra­utaltságunkban is szomszé­dok vagyunk. BARTHA GÁBOR Sajt, juhtúró A Rádiótói kérdezték — a OH váiaszoi Táppénzesek panaszolják...

Next

/
Oldalképek
Tartalom