Déli Hírlap, 1979. április (11. évfolyam, 78-100. szám)

1979-04-23 / 94. szám

Hamarabb válnak felnőtté Diákotthonban élni Csfknem kilencvenezer, B —18 éves korú diák él és ta­nul kollégiumban. Létszámuk a demográfiai görbe függvé­nyeként legfeljebb csekély mértékben változik; többé- kevésbé állandó az utóbbi években. A tanulóifjúság egéseéhez képest kétségkívül nincsenek sokan: A statiszti­ka azonban azt is kimutatja, hogy a diákotthonokban lakó középiskolások háromnegye­de. a szakmunkástanulók 90 százaléka, míg az általános iskolások összessége munkás­vagy parasztcsaládból való. SZŰKÖS SZELLEMI BATYU Kell-e magyarázni, hogy a társadalom strukturális tagozódása alapján, lénye­ges a különbség a diákok kulturális környezete között? Dehogy is elmarasztaló bé­lyeg ez azokon, akik úgy ér­keznek társaik közé, hogy maguk is tudják: az otthon­ról hozott szellemi batyu bi­zony szűkös. És minél tehet­ségesebb a fiatal, annál több joggal várhat segítséget effé­le hiányainak felszámolására, annál jogosabban pöröl hát­rányai miatt, amelyekben vétlen. A diákotthon azoknak kí­ván segítséget adni, akiknek lakóhelyén nincs meg a ta­nulás, a továbbtanulás lehe­tősége. Mondhatnánk azt is, hogy a kollégium: szociális szolgáltatás, a tanács kezelé­sében. Ez azonban feladatai­nak némiképp a leértékelését jelentené. Fiatalon nehéz el­szakadni a szülői háztól. Aki maga is élt kollégiumban, jól tudja: nemcsak helyszínt, de életformát is cserél, ha diákotthonba költözik. Meg kell tanulnia alkalmazkodnia másokhoz, a nevelőkhöz, és a korábbi nagy szabadsághoz képest szokatlan, hogy szigo­rúbb rend szerint telnek a napjai. Az átállás sosem zökkenő- mentes. De hogy milyen mér. vű, hogy hosszabb vagy rö- videbb ideig tartó-e, az min­denkor a helyi, tárgyi és sze­mélyi feltételektől is függ. Es mivel a diákotthonok a ma­gyar közoktatás szerves ré­szét képezik, nagyon lénye­ges, milyen a kapcsolatuk az iskolákkal. PRESZTÍZSVITÁK Milyen is ez a kapcsolat? Sajnos, nem mindig dicsér­hető. Míg a diákotthonokban többnyire megvolna a haj­landóság az ápolására, az is­kola ezt a közeledést itt-ott alig viszonozza. S bár a fel­ügyeletet ellátó tanár ösz­tönzi e kapcsolatok fejleszté­sét, az eredmény még gya­korta elmarad. Ennek okát a szakemberek elsősorban ab­ban látják, hogy nem sikerült még kialakítani az iskolai és a diákotthoni nevelők azonos szemléletét. Értelmiségünk talán legné­pesebb rétege nem mentes az alkotó- erőket csorbító presz­tízsvitáktól. Az általános is­kolai tanár sokszor tekinté­lyesebbnek. fontosabbnak tartja magát a tanítónál, de nehezményezi a mesterséges válaszfalakat, ha az ő lelki- ismeretesen végzett munká­ját, mondjuk, középiskolai kollégája nem értékeli. Ami pedig ennél is érzékenyebb sérelem: az iskolában tanító pedagógusok többnyire nem tartják azonos rangúaknak diákotthonban működő tár­saikat. E megosztottság magától értetődően nem segíti elő a nevelőmunkát. Mert ahol ezek a tünetek fellelhetők, mindenkor hiányos a diákok érdekét szolgáló információ- csere. A diákotthonban lakó ifiú sokféle módon megsínv- li e vitákat. A más-más meg­ítélés elbizonytalanítja, rom­bolja benne nevelőinek hite­lét. NEM TANÍTJÁK AZ EGYETEMEN A tanácsok oktatási osztá­lyain mind több szó esik újabban a diákotthoni neve­dozza az ■ ■ ■ Iőmunka korszerűsítésének, az iskola és a kollégium kö­zötti kapcsolat javításának szükségességéről. Dicsérendő, hogy az Oktatási Minisztéri­um, összefogva a tanácsok­kal, a fogyatékosságok fel­számolására újabban tájkon­ferenciákat szervez. Nem két­séges, hogy van és lesz hasz­nuk ezeknek a konzultációk­nak, bár a gondokat egy csa­pásra aligha szüntetik majd meg. Hiszen teljesen jogos a kifogás, amelyet gyakorta hallani a nevelőotthonokban dolgozó fiatal pedagógusoktól (sajnos kevesen vannak!). Panaszolják, hogy speciális munkájukra nem készít fel sem az egyetem, sem a fő­iskola. Az idegenkedés tehát ettől a munkától már az al­ma maferban kialakul. így már könnyebben érthető, miért húzódoznak a fiatal szakemberek a diákotthoni munkakörtől. Ezenfelül: több a heti szolgálati idő, mint az iskolában, s az sem vonz túl­ságosan, hogy a nevelőnek történetesen hajnalban be kell ballagnia ébresztőt tar­tani, elindítani a gyerekeket az iskolába, majd délután mehet vissza ismét, hogy folytassa aznapi munkáját. Mindez persze csak részlet- kérdés; a legelhivatottabbak szerint, a hátrányos megíté­lés és a rosszabb munkakö­rülmények ellenére is lehet jól dolgozni. De hát mikor jó egy kollégium munkája? Az illetékes nyilván nem elő­ször válaszol erre a kérdés­re: ha feladatot ad, ha köl­csönös a felelősség egyén és közösség között, ha állandó in bővíti kapcsolatrendszerét, ha a közösség védelmében, de­mokratikus keretek között folyik a munka és a nevelés, ha a kollégium képes felké­szíteni lakóit a társadalmi életre, a beilleszkedésre. KOLLÉGIUMI DEMOKRÁCIA Tömör, világos a megfogal­mazás. Megvalósítása viszont nem könnyű. Az egyik vidéki város híres kollégiumának nevelőtanára a közelmúltban hónapokon keresztül faggatta a bentlakókat, mondjanak véleményt róluk, nevelőkről és a kollégiumról. A válaszok feltárták, hogy bizony baj (Kovács Attila felvétele) va« a demokrácia értelme­zése körül a tanár-diák vi­szonyban. Pedig ez a diákott­hon a jobbak közé sorolható. Az egyik kollégiumban büntetéspénzt szedtek a bent­lakóktól. Egy másikban az dívik, hogy este nyolcra pi­zsamába kényszerítik a lakó­kat. Ismét másutt felbontják a gyerekek leveleit; a lányok hetente kétszer moshatnak, s nehogy bárkinek is eszébe jusson megszegni a törvényt, lakatra zárják a fürdőhelyisé­geket. És akad olyan diákott­hon, ahol beszögezték a ta­nulószobák ablakait, hogy senki se bámészkodjék ki az utcára. Van tehát bőségesen tenni­való, hogy a diákotthonok, a kollégiumok légköre jobb le­gyen, hogy eredményesebben töltsék be feladatukat, s la­kóikból valóban szocialista gondolkodású, munkaszerető, közösségi szellemű felnőtte­ket neveljenek. Ám a jó pél­dák igazolják: a diákotthoni élet önállóságra szoktat, az önállósodás pedig meggyor­sítja a felnőtté válást. Élni pedig — ha a körülmények szülte szükségből is — sokak­nak kell kollégiumban. S nem mindegy, hogyan! FEJÉR GYULA Aki járt már nevelőintézet­ben, ahol a kisgyerek az első meghitt gesztusra megbarátko­zik a vendég nénivel, bácsi­val, az soha nem felejti el ezt az élményt.. . Nem is érti, hogy miért kerültek oda ezek a gyerekek, hogyan lehetnek olyan szülők, akik le tudnak mondani ezekről az ártatla­nokról. Am attól, hogy nem értjük ezt a magatartást, még nagyon is létezik. Ezt tanúsít­ja az állami gondozásba vett gyerekek évről évre növekvő száma is. A tévé pécsi stúdiója, úgy fogta fel a dolgot, hogy minden moralizálásnál töb­bet ér, ha a konkrét való­ságot vizsgálja meg, azaz egy családot, amely szinte a szemünk előtt hullott szét Ugyanakkor elkövette azt a hibát, hogy a bemutatott példa nem általánosítható. Nem jellemző ugyanis ma már a 10 gyerek, még a leg­népesebb családokban sem. Így a riport mintha megre­kedt volna az eset szintjén, a kuriozitás (a 10 gyerek) kicsit eltereli a figyelmet a lényegről. Hogy mi a lényeg? Nos, ez igen szomorú és elgon­dolkodtató. Miközben a tár. sadalom egyre nagyobb erő­feszítéseket tesz az egészség­ügyi, a szociális ellátás szín­vonalának emeléséért, (lásd például a gyermekhalandó­ság minimálisra csökkentése; a bölcsődei, óvodai, gyer­mekvárosi férőhelyek gyara­pítása), mintha ezzel párhu­zamosan nőne bizonyos réte­gek felelőtlensége is. Egy­szerűbben. durvábban fogal­mazva: visszaélnek az ál­lamnak a gyermek érdekeit védő szociálpolitikájával. Kifejezetten antiszociális magatartással van dolgunk, amely a gyermeknevelésben minden terhet és felelőssé­get az államra szeretne át­hárítani. Amellett, hogy ez súlyos anyagi gondot is je­lent, nem hanyagolható el az erkölcsi vonatkozás sem. Mert mit várhat a társada­lom attól a szülőtől, aki könnyedén lemond a gyere­kéről? Feltételezhető-e ezek­ről az emberekről, hogy tiszteletben fogják tartani a t ársadalom törvényeit, ér. tékrendjét, vagy akár csak a legelemibb normáit is? Hiszen a szülő—gyermek kapcsolat a legszorosabb, mert biológiai kötődés, s ha valakit még ez sem humani­zál, szocializál, akkor mitől várhatnánk ezt? A dokumentumfilmben lá­tott házaspár egyszerre volt szánandó és visszataszító. Nyilván erre a hatásra szá­mított Erdőss Pál, a rendező is. Szép közhelyigazságokat is kerekíthetnénk a törté­netből, mint például mennyi bajt okoz az alkohol; az anyának kell összefogni a családot: a szerelem csak a házasságkötéshez elegendő, utána már fontos a felelős­ség-, kötelességtudat is stb. Sokkal eredményesebb a társadalom elemző önvizsgá­lata. Elegendő-e az, amit a tu­datformálásért teszünk? A filmbeli fiatalasszony példá­ul csak a tizedik gyerek után ment orvoshoz, addig eszébe sem jutott, hogy vé­dekezhet! Nem menthető fel persze az apa sem. De —, s ezt kitűnően érzékeltette a film — maga a környezet: a kis baranyai falu is deter, minál; a közösségnek is sok­kal többet kellene tennie ezekért a gyerekekért. Mert a néző csak néz, szavakat keres, és nyugtalan álma van a film után . . . (horpácsi) HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Válaszolunk hallgatótok­nak. — 12.50: Zenei érdekessé­gek. — 14.28: Az est leszáll. — 14.39: Galga menti nótafa. — 14.54: Édes anyanyelvűnk. — 15.00: Hírek. — 15.10: Tánczene. — '15.28- Hétszínvirág. — 16.05: Kamarazene. — 16.31: Szocialis­ta brigádok akadémiája. — 17.00: Hírek. — 17.10: Dalok. — 17.22: Könyvpremier. — 18.02: Cimba­lomzene. — 18.15: Hol volt, hol nem volt. — 18.30: Esti Maga­zin. — 19.15: A szép Galathea. Részletek. — 19.45: Kettesben.— 20.45: Népdalok. — 21.19: Bánk bán. Részletek. — 22.30: Zene­kari muzsika. — 24.00: Hírek. — 0.10: Táncdalok. Petőfi rádió: 12.00: Népdalok. — 12.30: Hírek. — 12.33: Kis ma­gyar néprajz. — 12.38: Táncze­nei koktél. — 13.25: Közelkép — a középszerűségről. — 14.00: Kettő­től ötig ... — 17.00: A nagy játé­kos. — 17.30: Ötödik sebesség. — 18.00: Hírek. — 18.33: Zene­közeiben. — 19.20: Eszmék fag­gatása. — 20.00: Tánczene. — 20.33: Társalgó. — 22.30: Nóták. — 23.00: Hírek. — 23.15: Zenés játékokból. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hűek, időjárás. — Kérdezzen, az ille­tékesek válaszolnak. Fórum-mU- sor. Mindnyájan közlekedünk. (A közlekedési változásokról, a la­kótelepek forgalmáról, útépíté­sekről nyilatkoznak Borsod és Heves megye közlekedésirányítá­sának vezetői.) Szerkeszti: Pau- lovits Ágoston. Műsorvezető: Im- reh József. — 17.50: Jártamban, keltemben. Dr. Bodnár Ödön jegyzete. — Sport. — 18.00: Észak-magyarországi Krónika. — Hírösszefoglaló. Szemle az Észak- Magyarország, a Déli Hírlap és a Heves megyei Népújság hol­napi számából. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE Detektív két tűz között Szí. amerikai film Másfél helyárí Kezdés: f4 órakor Fehér telefonok Szí. olasz film 18 éven felülieknek! Kezdés: hn6, 8 órakor KOSSUTH Kaszkadőrök Szí. amerikai film Felemelt helyár! Kezdés: 13, hn5, 7 órakor KOSSUTH, ÉJSZAKAI VETÍTÉS Kaszkadőrök Szí. amerikai film Felemelt hely ár! Kezdés: 9 órakor Mozgás, sport, egészség Április 23-án, 25-én és 27- én egészségnevelési napokat rendeznek a diósgyőri Ady Endre Művelődési Házban. A megyei tanács, az Egészségnevelési Központ, a Vasgyári Kórház, az ÉL- VEGY Nagykereskedelmi Vállalat és a Borsodi Ipar­cikk Kiskereskedelmi Válla­lat közreműködésével kiállí­tást rendeznek, amelyen a korszerű táplálkozás és rendszeres testedzés anya­gait, eszközeit mutatják be. Az április 23-tól május 4-ig nyitva tartó kiállításon, kós­műsor HEVESY IVÁN FILMKLUB Szenvedély Szí. svéd film 16 éven felülieknek! Kezdés: f5, f7 órakor TÁNCSICS Az erőd Szí. magyar film 16 éven felülieknek! Kezdés: f4, f6 órakor TÁNCSICS FILMKLUB Szenvedély Szí. svéd film 16 éven felülieknek! Kezdés Í8 órakor FÁKLYA Játék az almáért Mb. szí., csehszlovák film 16 éven felülieknek! Kezdés: í4, f6 órakor FÁKLYA FILMKLUB Érintés Szí. svéd film 16 éven felülieknek! Kezdés: 18 órakor SZIKRA A legszebb ló Mb. szí. szovjet film Kezdés: 3 órakor Holttest a Temzéböl Mb. szí. NSZK film Felemelt helyár! Kezdés: 5, 7 órakor PETŐFI Piedone Hongkongbai Mb. szí. olasz film Másfél helyár! Kezdés: f5, f7 órakor KRÜDY Méreggel Mb. szí. NSZK film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Felemelt helyár! Kezdés: 6 órakor TAPOLCA. ADY A méncsgazda Szí. magyar film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: 7 órakor ADY ENDRE MÜV. HÁZ, KLUBMOZI Duroc, a katona Francia film Felemelt helyár! Kezdés: 4, 6 órakor PERECES Hüvelyk Maty! Mb. szí. amerikai film Kezdés: 6 órakor HÁMOR Forradás Mb. lengyel film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: 6 órakor SZIRMA Forradás Mb. lengyel film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: 16 órakor KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.27: Eszmék faggatása. — 9.07: Nóták. — 9.44: Gyermekversek. — 10.00: Hírek. — 10.05: MR 10 —14. — 10.35: Szimfonikus tán­cok. — 11.44: Változások sötét húrra. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Népdalok. — 8.30: Hírek.— 8.33: Társalgó. — 10.00: Hírek.— 10.33: Zenedélelőtt. Tekintse meg as tolót rendeznek diétás és kalóriaszegény ételekből, s diétás és fogyókúrás taná­csokat is adnak. Április 25-én, délután filmvetítéssel egybekötött- előadásokat tartanak az egészséges életmódról, a ter­hes nők életmódjáról, s a jó alak megőrzésének tudni­valóiról. Április 27-én, délután az érdeklődők, kicsik és nagyok tornabemutatóját láthatják. A bemutatóra meghívták a DVTK két labdarúgóját is, Salamon Józsefet és Oláh Ferencet. orvosi műszereinek, készülékeinek és berendezéseinek kiállítását ÁPRILIS 25-TÖL 27-IG a Bonod megyei Vezető Kórház kultúrtermében (Miskolc, Szentpéteri kapu 76.) Bemutatjuk a legújabb hazai gyártmányú, valamint a szo­cialista és a tőkésországokból beszerzett orvosi műszereket és készülékeket. Szakmai konzultációk, dia- és filmvetítéssel. Kereskedelmi felvilágosítás. A KIÁLLÍTÁS NYITVA: április 25-én 10-töl 17 óráig, április 26-án 9-töl 17 óráig és április 27-én 9-től 14 óráig. Minden kedves érdeklődőt szeretettel varunk!

Next

/
Oldalképek
Tartalom