Déli Hírlap, 1979. április (11. évfolyam, 78-100. szám)
1979-04-16 / 89. szám
Kalapok tiillel, tollal, meg a ködvágó Woolmarkék az Interben A Duna Interkontinentál. a hazai legreprezentatívabb divatbemutatók színhelye. Bejutni, jegyet kapni az új módik seregszemléjére, nem könnyű. De akadnak kitartó és szenvedélyes látogatók, akik korukból ítélve nem is a legújabb fazonokért, hanem inkább az ..áttetsző kelmékért” próbálnak jó ülőhelyet szerezni. A közelmúltban módom nyílt megcsodálni a Nemzetközi Gyapjútitkárság és a Magyar Divatintézet által közösen rendezett Woolmark- divatbemutatót. Az első részben a Woolmark védjegy használatára jogosult magyar gyártó vállalatok mutatták be kollekciójukat; összesen 83 modell vonult a porondra. A jövő újra a természe.es hatású alapanyagoké, s egyre nagyobb tért hódít köztük a gyapjú. Meg kell hagyni, a magyar textilipar gyapjúszövetei megpróbálnak felzárkózni a világ divatjához, s könnyebb-súlyban, finomabban mintázva, új kötésmódokkal gazdagítva jelentek meg. Az együttesek kialakításánál a rafinált optikai ha-, tások és színek összhangja a jellemző. A férfiöltözékekhez kis kontrasztú, apró mintázatú, divatos 6zinű, finom fésűs szöveteket használtak fel. Üjak a finom flanellszövetek, a vászon, és panamakötésű, laza szerktezetűek, melyek az új, úgynevezett konstrukció nélküli férfizakók anyagai. Érdekes volt megfigyelni, hogy a női divat mennyit kölcsönöz mostanság a férfias vonalakból. A csípőnadrágot teljesen kiszorítja a derékig érő, egyenes, cigarettavonalú. Ugyanazt a keskeny gallérú inget és nyakkendőt viselték - együttesükhöz a női manökenek, mint az erősebb nem képviselői, nem beszélve a tökéletes férfizakó hatású blézerekről. S ki viselje a kalapot? Legalábbis divatberkekben egyre inkább a nők. A megszelídült vonalú szép hazai modellek között akadtak természetesen bohókásab- bak is. a Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyár termékei közül. Egy borvörös cicanad- ragra emlékeztető gyapjú pantalló kiegészítője volt még egy szoknya is. # Ez mind Woolmark ..: A divatbemutató második részében a Nemzetközi Gyapjú Titkárság prognózis kollekcióját mutatták be a magyar gyártók képviselőinek. Mondhatni, ez az új finomságok és meglepetések parádéja volt, hiszen a legnevesebb francia, olasz és NSZK vezető tervezők merészebb álmait láthattuk viszont, nem kis ámuldozással. A bemutatott modellek sti- .'lusa " az 50-es évek sikkjét idézi. A sziluett: a keskeny vonal, amelyben a váll és a derék kapja a legnagyobb hangsúlyt. A megnövekedett vállszélességet hajtások, vagy párnázás hangsúlyozza. De olyan elképesztő módon, hogy ezeket a modelleket abszolút nem ajánlanám a hazai tömegközlekedés viszonyait ismerve. Annak ellenére, hogy a női divatban ismét sok a nadrág, melyek jellegükben azonosak. • • Örök divat a szoknya-blúz Amíg a készlet tart, egyes bakfis- és női blúzok reklámáron 40,20 Ft-tól 138 Ft-ig kaphatók a MODELLHÁZBAN (Miskolc I., Széchenyi út 30.) mégis sokfelék. Az angol, a holland és a svájci tervezők olyan áttetsző gyapjú kreppre tervezték alkalmi modelljeiket, melyek ugyancsak meglepetésszámba mentek. Az új irányzat tartozékai a meghökkentő kalapok és más kiegészítő kellékek. A darázs- derekűak viselhetik a puha bőrből készült, -körülbelül 20 centi széles övét, a ruhákkal ellentétes színben. A nőies kalapok hetykék, tüllel, tollal díszítve, a sportosabb stílusú öltözékekhez pedig a legújabb a katonás „ködvágó”. A minden újnak kijáró vastaps után a rendezők állófogadásra invitálták a vendégeket. Ott hallottam fél füllel, hogy nem is olyan köny- nyű a manökenek sorsa; mondván, hogy az utóbbi napokban tizenórákat próbáltak. No lám, a szépségért e szakmában is meg kell szenvedni. OLÁH ERZSI Kismamák klubja is van a megyei Rónai Sándor Művelődési Központban. A klubban ma délután fél 4-től bárki meghallgathatja azt az előadást, amelyet dr. Boda Péter tart a gyermekek és csecsemők helyes étrendjének összeállításáról. Az előadás idején gyermekmegőrzést biztosítanak. Komlóstető jelene, • •• rr • jovoje Komlóstető jelenlegi helyzetéről és rehdezéséről tartottak ma délelőtt értekezletet Miskolc megyei város Tanácsa vb-termében. Az illetékesek többek között az engedélyezhető építkezési lehetőségeket is megvitatták. Pályázati hirdetmény Munkavédelmi technikusminosítő Á megrendelő közérzete Az 1979/80-as tanévre a SZOT Munkavédelmi Továbbképző Intézet felvételi pályázatot hirdet tanfolyamos fel készítésű munka- védelmi techniküsminösítő vizsgára ipari szakon. Az előkészítő tanfolyam — Miskolcon, a Gábor Áron Kohó- és öntőipari Szakközépiskolában, 3535 Miskolc, Bolyai Farkas u. 10. sz. — 300 órás és 10 hónap szorgalmi idő alatt bonyolódik le. A techniküsminösítő vizsgára előkészítő tanfolyamra felvett hallgatók részére az illetékes szakközépiskola részletes tematikát ad ki. A tanfolyami feltételeknek eleget téve a hallgatók az Állami Technikusminosítő Bizottság előtt tehetnek vizsgát. Eredményes vizsga alapján munkavédelmi technikusi oklevelet szereznek. A jelentkezési lap beszerezhető a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa munkavédelmi osztályán. A munkavédelmi technikusmi- nősitő vizsgára előkészítő tanfolyamra jelentkezhet, aki: — ipari technikumban, vagy szakközépiskolában középfokú szakképesítést szerzett; — a képesítésnek megfelelő munkaterületen közvetlen termelő, termelésirányító, vagy munkavédelmi munkakörben legalább kétéves, más munkakörben legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkeznek; — munkahely felvételi javaslatával rendelkezik és az előirt egészségügyi követelményeknek megfelel; — a középfokú ipari szakképesítést nem nyújtó érettségi bizonyítvánnyal és ipari szakmában szerzett szakmunkásbizo- nyítvánnyal rendelkezők csak akkor jelentkezhetnek, ha a szakiránynak megfelelő szakközépiskolában a kiegészítő vizsgákat előzőleg letették. Szakmai gyakorlatnak a munkaviszonyban (szövetkezeti tagsági jogviszonyban) ténylegesen eltöltött időt kell tekinteni. A szakmai gyakorlatot a munkahely köteles — a munkakör pontos megjelölésével — igazolni. Az igazolásnak tartalmaznia kell az előző munkahelyen eltöltött gyakorlati időt is a munka- könyv bejegyzései alapján. A jelentkezési lapokat a szükséges mellékletekkel és egy saját névre címzett, bélyeggel ellátott középméretű borítékot 1979. május 3l-ig a szakközépiskola igazgatójának kell postán megküldeni. Az előkészítő tanfolyam díja: 200U forint, a minősítő vizsga dija: 380 forint. Szakszervezetek Országos Tanácsa Munkavédelmi Továbbképző Intézet Mar jó előre borsódzik annak az autósnak a háta, aki kénytelen szervizbe vinni a kocsiját, de viszolyog az ember akkor is, ha villanyszerelőt, televízióműszereszt, vagy más szolgáltatót kell igénybe vennie. Érthetetlen ez, mert ha meggondoljuk, az utóbbi években — az állam kiemelt támogatásával — minden tekintetben fejlődött valamennyi lényeges lakossági szolgáltatás. A gépkocsijavitás, a háztartási elektromos gépek és elektroakusztikai cikkek javítása, a textiltisztítás és a lakáskarbantartás országos hálózatának kiépítéséhez, műszaki bázisának megteremtéséhez 19 71 és 1975 között 3 milliárd forinttal járult hozzá a költségvetés, s ennél is nagyobb összeget költ e célra ebben a tervidőszakban. S az állami támogatás csak kiegészíti az érintett vállalatok, szövetkezetek mintegy kétszer ekkora saját fejlesztési alapjait. A támogatások és más kedvezmény eredményeként a főbb szolgáltatások teljesítményértéke 1970 óta több mint kétszeresére nőtt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például az autós már űton-útfélen talál állami, szövetkezeti vagy magánszervizt, tudja, hogy a nagyobb műhelyekben korszerű diagnosztikai műszerekkel mérik, állítják be kocsiját, viszonylag jó szakémberek orvosolják a hibákat, és nem is kell sokat várakoznia a javításra. Hasonló a helyzet, h« a Patyolatot vagy a Gelkát vesszük igénybe, hogy csak a legismertebb cégeket említsük. Miért nem vagyunk mégis szívélyesebb, jobb viszonyban a szolgáltatókkal? Miért nem érezzük fejlődésüket? Lássunk egy példát az autójavítás területéről: a legtöbb szervizben a pénztárnál aláíratják velünk, hogy a javításhoz milyen típusú alkatrészeket, milyen értékben használtak fel, hány munkaórába telt kocsink rendbehozása, s ezért mennyit vagyunk kötelesek fizetni. Tehát olyan dolgokat íratnak alá velünk, amelyekről fogalmunk sem lehet, de a szignálást nem tagadhatjuk meg, mert csak ennek fejében kapjuk vissza forgalmi engedélyünket és autónkat. Sőt, csak ezután próbálhatjuk ki a kocsit, s győződhetünk meg róla, hogy egyáltalán működik-e? Vagy itt van a Patyolat. A megrendelő kevésbé érzékeli a textiltisztítás technológiájának korszerűségét, mint azt a tényt, hogy holmiját — a biztonság kedvéért — többnyire erősen használtnak, kopottnak, pecsétesnek minősítik, s ezeket az állítólagos tényeket fel is tüntetik a vállalási lapon. Aki háztartási gépét viszi szervizbe, az olyan vállalási lapot kap, amelyen irreálisan magas irányár szerepel. Rossz lesz a közérzete még akkor is, ha netán tudja, hogy a szolgáltató ezzel csupán bebiztosítja magát, mivel a javításra szoruló termék átvételekor nem képes gyorsan és egyszerűen megállapítani az alkatrész- és munkaidő-szükségletet, irányárat viszont köteles megjelölni. Ezek a felszíni jelenségek fedik el előlünk a lényeget: azt a tényt, hogy a lakossági szolgáltatások hosszú ideig tartott elmaradottságok után ma már színvonalban, minőségben, kiterjedtségben megközelítik vagy elérik az igényeket. A sok támogatást élvező szolgáltató vállalatoknak, szövetkezeteknek, sőt, magánkisiparosoknak most azzal is többet kellene törődniük, hogy ne csak a munkadarab, hanem az ügyfél útja is gördülékeny legyen. Hogy ne csupán a szerszám, a műszer, hanem a hangnem, a bánásmód is korszerű legyen. GÁL ZSUZSA II diósgyőri nehézipar magvetője Kétszáz éve halt meg Fazola Henrik Motaop, holólófioV 200- évfordulóján a diósgyőri nagyüzemek dolgozói kegyelettel adóznak a nagy alkotónak, a diósgyőri nehézipar magvetőjének. Fazola Henrik a németországi Würzburg környékén született, 1730 táján. A pompaszerető Barkóczy Ferenc püspökfőispán hívására telepedett le Egerben, ahol különleges képességeinek névjegyét a vármegyeház!, rokokó stílusú, világhírű díszkapuival tette le. Ez a sokoldalú érdeklődésű, művészi ihletett- ségű lakatosmester pár év alatt a történelmi város legvagyonosabb polgára lett, évi jövedelme meghaladta a püspökfőispánét. Fazola Henriket a nyomasztó vashiány hajszolta a hegyekbe. Egy sereg ásványkincs : ezüst, réz, ólom, timsó, kőszén, palakőzet felfedezése után Uppony határában talált rá kutatásainak igazi céljára: a vasércre. Elhatározta, hogy vasgyárat alapít, mintegy száz munkást foglalkoztató nagyüzemet. Az iparkezdeményezést ez időben pártoló bécsi udvari kamaránál keres nagypénzű üzlettársakat. Az uralkodónő: Mária Terézia Fazola Henrik kutatásait elismerő oklevéllel és aranyéremmel jutalmazta, ígéretet téve rá, amennyiben felfedezéseiből a kincstárra nézve hasznot hajtó vállalkozás fejlődik, megteszi őt a hevesi és borsodi hegyekbe királyi bányamesterré. Az elismerő oklevél helyett Fazola jobban örült volna az anyagi támogatásnak, mert akkor már a nagy álom ezt a takarékosságáról ismert # Fazola Henrik embert veszélyes kölcsönügyletekbe sodorta. De az aranyérem csillogása, érdeklődését a gyáralapítás felé terelte, nem mérve fel reálisan a kétes kimenetelű vállalkozás előre nem látható bonyolult útvesztőit. Fazola Henrik 128 kuxából álló részvénytársulatot alapított —, melybe az uralkodó is betársult 32 részvénnyel, magához ragadva a gyár ügyeiben való korlátlan rendelkezés jogát — kinevezte a felépítendő vasgyárhoz gyárvezetővé, mely igen rossz vásár volt annak a Fazolá- nak, akinek mint lakatosmesternek, évi jövedelme e fizetés háromszorosát tette ki. A bécsi udvari pénzemberek szinte ingyen társultak be 21 részvénnyel a társulatba. Rajtuk kívül az egri, miskolci tehetős polgárok is vásároltak részvényt. A miskol- csak Jcözül elsőnek Kari Ferenc, ugyancsak würzburgi származású katonai sebész főorvos vásárolt részvényt, a császári testőrtiszt fia: Ottó úgyszintén, míg a 18 éves leánya Tekla önmagát, teljes életét fektette a vállalkozásba, amikor felességül ment a nála 24 évvel idősebb gyáralapítóhoz, követve őt a kényelmes miskolci úri lakból a zord, de fenséges bükki vadonba, ahol 1772 tavaszára elkészült a massa, majd lejjebb a vasverő hámorok körüli tisztásokon gomba módra nőttek ki a rrvunkásházak, A felépült diósgyőri kincstári és magántársulati vasgyár Bécs számára újabb alkalom volt a magyarországi ásványkincsek kiaknázására, a hazánkkal szemben mind nyíltabbá váló ipari gyarmatosítás fokozására. A bécsi kamarával kötött megállapodás, a principalitas elragadta Fazolától a gyár ügyeiben való intézkedés jogát. Három éven keresztül — az 1775-ben bekövetkezett kincstári kezelésbevételig — Fazola anyagilag magáraha- gyatottan, saját vagyonából táplálta a gyárat, vállain az üzembeindítás éveinek kritikus műszaki és gazdasági terheivel. Hogy a munkásokat fizethesse, újabb és újabb kölcsönöket vesz fel egri va. gyona terhére. 1777-re teljesen eladósodott. Vagyonbukott emberként kezelik, aki kellemetlen, nem kívánatos megtűrt személy a gyártelepen. Az épülő új kancelláriában a kamara már nem biztosít helyet számára. A gyáralapító — . aki minden vagyonát feláldozta a vasgyárra — ágynak dől, erejét felőrölte a gyáralapítás gondja. 1779. április 18-án halt meg, viszonylag fiatalon, 49 éves korában. KRISTON BÉLA
