Déli Hírlap, 1979. április (11. évfolyam, 78-100. szám)
1979-04-14 / 88. szám
Kérdésben a felelet Emlékhely lesz Nem h ki az eszperantó! Gyöngytyúkból nyúl liúsvétra? Piros tojás, locsolkodás Emlékhellyé fejlesztik Szabolcs községet, amelynek helyén már az Árpád-korban is,lakott település volt. Az egykori ispánsági székhelyen a megye névadójának, Szabolcs vezérnek hajdani birtokközpontjábon a közelmúltban fejeződött be a honfoglalás kori földvár régészeti feltárása. Az ott napvilágra került leleteket is bemutatják majd a községben létesülő állandó kiállításon. amely a megye történetével ismerteti meg a látogatókat. A tárlat céljaira megvásárolt XVIII. századbeli, úgynevezett Mudrány- kúria helyreállítási munkálataival az év közepére végeznek. Az épület nevezetességei közé tartozik, hogy itt írta Ebéd című novelláját Móricz Zsigmond. A történelmi emlékhely látnivalóit gyarapítják a földvár mellett épített XI. századi bazilika maradványai is. „Min gondolkozol annyit, Zsiga?” Pataki történetek Móricz Zsigmondról Születése 100. évfordulójának napja közeledvén, lapjainkban, folyóiratainkban mind több tanulmány, emlékezés idézi századunk nagy realista írójának, Móricz Zsigmondnak az alakját. Az írót az egész ország vallja magáénak, a diák Móricz Zsigmondot pedig három város sorolja büszkeségei közé: Debrecen, Sárospatak és Kisújszállás, Gimnáziumi tanulmányait Debrecenben kezdte, aztán amikor szülei a taktaközi Prügy községből Sárospatakra költöztek, Zsigmondot átíratták a pataki kollégiumba. Itt végezte a negyedik, ötödik osztályt és a hatodik, osztály első félévét. A második félévet és a hetedik, nyolcadik osztályt Kisújszálláson fejezte bg, s ugyanott tett érettségi vizsgát is. Patakon a saját házukban laktak, amelyet édesapjuk, Móricz Bálint épített. Negyedik gimnazista korában itt írta Zsigmond első színdarabját „Szent György napi éj” címmel. Testvéreivel és diáktársaival ebben a ház. ban elő is adták, mégpedig olyan nagy sikerrel, hogy a nagy diákok is „írónak” kijáró elismeréssel kezdtek becsülni. Nemcsak színdarabot, verset írt Patakon Zsigmond, hanem a rendkívül ügyes, vállalkozó szellemű ácsmester apjának az építési rajzokat, költségvetéseket, árajánlatokat is ő készítette. „Édesapánknak Patakon volt először és utoljára ácsinasa — írja kitűnő családtörténeti művében a fiatalabb testvér, Móricz Miklós. — Ott kosztolt nálunk, ott is lakott, s egyszer a Zsigmond írásos munkájára azt mondta az ácsinas, aki nagyobb fiú volt nála: Ez is valami? Forgatná csak a baltát egy fél óráig! Aimi'e Zsigmond úgy válaszolt, hogy azt mondta a fiúnak, tartsa csak a levegőben öt percig a tollat, mintha írna. A fiú kétségbeesve eresztette le a karját másfél perc múlva . ..” Hogy miért nem Patakon fejezte be a gimnáziumi tanulmányait Móricz Zsigmond, annak három szekun-. da az oka. A negyedik és 'ötödik osztályos bizonyítványában jeles és jó jegyei voltak, de a hatodikban félévkor három tárgyból sze-, kundát kapott. Már Patakon elhatározta, hogy író lesz. Ennek megfelelően nemcsak színdarabok, versek írásával foglalkozott, hanem tudatosan készült is az írói hivatásra: sokat olvasott, búvárkodott a kollégiumi Nagykönyvtárban. Ekkorára például Jókaitól legalább hetven kötetet elovasott. Így következhetett be aztán a tragédia. ..Bizony megesett: 1896 karácsonykor három öreg sze- kundát vittem haza szegény szüleimnek az első diligenda remekléséül — írja visszaemlékezéseiben. — Latin, görög, német. Kutya nehéz, iskola volt abban az időben ez a pataki kollégium. Jó iskola volt, szép iskola volt. nagy tekintélyű iskola volt, de — nehéz egy iskola volt. Itt ugyanis a tankrok azt akarták, hogy a diák tudjon. Nem voltam én ehhez szokva. Nem így neveltek engem Debrecenben. Debrecen! Az volt a jó iskola. Nem tanultam én ott tizedrészét se annak, amit Patakon, mégis második voltam az osztályban. Első azért ott se. Mert ahho?., hogy első legyek, ott is kellett volna egy kicsit tanulni is .. „Az én tanulási módszerem nem vált be Patakon. Nekem ugyanis egyéni módszetrem volt. Én szeptemberben egyszerre ✓ végigolvastam az egész tananyagot, az összes tankönyvet, amit a Trócsá- nyi-könyvkereskedésben meg! kellett venni, s azzal tudottnak vettem az egészet és külön forrástanulmányokba merültem ...” a ■ Ezért vitte a nagybátyja. Pallagi Gyula a hatodik osztály első félévének _ a kudarca után a kisújszállási gimnáziumba, amelynek akkor ő volt az igazgatója. így aztán Kisújszálláson érettségizett 1899-ben. Amikor azonban a volt pataki osztálytársai 1939. június 27-ém a 40 éves érettségi találkozójukat tartották, Móricz Zsigmond is eljött közéjük. A temetőben megkoszorúzták egykori tanáraik sírját, s az oratóriumban Tárczy Árpád igazgató köszöntötte az öregdiákokat, külön is Móricz Zsigmondot. Gyönyörű nyárj vasárnap volt, s a bankettjüket — amint arra e sorok írója is visszaemlékszik — annak a monumentális barokk református templomnak a szomszédságában tartották, amelynek tornyát és tetőzetét 1896-ban az író édesapja, Móricz Bálint renoválta. Az étterem teraszán költötték el az ebédjüket. S miközben az osztálytársak életükről, mun. kájukról, családjukról számoltak be egymásnak, Móricz Zsigmond tekintetével hosz- szasan a hatalmas templomon csüggött, sokáig töprengve. Egyik barátja ezt észrevéve, meg is kérdezte: — Min gondolkozol annyit, Zsiga? Az író, felriadva álmélko- dásából, nagyot sóhajtott: — Hej, ha én ilyen nagyot tudnék alkotni, mint az apám . .. HEGYI JÓZSEF + Húsvét Galgamácsán. kás járta a hinduknál. Ök egyébként pirosra festett vízzel locsolkodtak. Nálunk Kiszombor mellett avar kori (!) sírban találták meg egy hímes tojás maradványát. Ami a piros tojást hozc nyuszit illeti, egyesek megpróbálták a termékenység szimbolikával magyarázni megjelenését a húsvéti jelképek között, mondván, hog' a nyúl igen szapora állat. Dr. Xántus János azonban a Természet kalendáriuma című művében más véleményt idéz: Solymossy Sándor. az 1864—1945 között élt kiváló néprajzkutató vélekedését: „A húsvéti nyúl diákja német eredetű, és a németségnél is amolyan elferdült szokásnak tekinthető. Ott ugyanis régebben a gyöngytyúknak (Haselhuhn) a tojását ajándékozták egymásnak az emberek. Mivel a , nyuszi német neve (Hasel) hasonlít a gyöngytyúkéhoz, így ferdült el állítólag a népszokás idegenben, a tyúkból nyulat csinálva”. Mindez persze nem akadályozza meg a kicsiket abban, hogy örüljenek a húsvéti csokoládényuszinak és mindannak, amit puttonyában rejteget. Cs. B. Funny girl Barbra Streisand és Omar Sharif a főszereplői a Funny girl című, 1968-ban készült, világhírű filmmusicalnek. Barbra Streisand felejthetetlenül játssza, énekli, táncolja a külvárosi, csúnyácska, „vicces lányból” lett ünnepelt show-sztárt, aki karrierje hajnalán ismeri meg élete nagy szerelmét. A két főhősnek Almást Éva és Mécs Károly kölcsönözte hangját a televízióban hétfőn este 8 óra 5 perckor kezdődő filmhez. A.DH 1979. április 9-i számában található a kérdés: Kihal az eszperantó?, s a cikk nyomán az az érzés marad az olvasóban, hogy a mozgalom legalábbis az utolsókat rúgja. Sajnos, az olvasók ma még annyira keveset tudnak az eszperantóról, hogy ez nem hagyható annyiban. Kezdjük az alapvető problémával: kell-e nekünk egy világnyelv? Ha arra gondolunk, hogy a nemzeti nyelvek elválasztják egymástól a nemzeteket, s közeledni csak hihetetlen energiák árán lehetséges (fordítás, tolmácsolás, több nyelvről több nyelvre), megvan a válasz: kell. Ady Endre 1906-ban megírta, hogy különösen nekünk, magyaroknak kell: „ötven év múlva már úgy kell születnie a magyar gyereknek, hogy beszéljen legalább németül, angolul, franciául, különben nagy baj lesz. Aztán tudnia kell legalább egy szláv nyelvet is. Valószínűleg majd a japánt is meg kell tanulnia. És olasz barátaink nyelvét... Igen, a jövő magyar gyerekének alig marad ideje megtanulni az anyanyelvét...” Jó. de milyen legyen az a világnyelv? Legyen egyszerű. hogy bárki könnyen megtanulhassa. Legyen képes az irodalmat művészi fokon, a tudományt pedig a maga bonyolult. precíz szintjén közvetíteni. Legyen mesterséges, mert bármely nemzeti nyelv, ha világnyelvvé válik, olyan gazdasági-kulturális előnyökre tesz szert, hogy politikai egyeduralkodóvá válik. a többi nemzet rovására. „Nyelvében éf a nemzet.” S itt a bökkenő. Az április 9-i cikk szerint az Egyesült Államokban nem növekszik az eszperantisták száma! A pénz. a profi-térdek világában el sem várhatjuk, hogy az állam támogassa a mozgalmat. Mégis, az amerikai szövetség egyre fejlődik a magánadakozásokból, s a Világszövetség elnöke amerikai, ami önmagában is biztató. Az április 9-i cikk szerint egymillióan beszélik az eszperantót. Az Eszperantó Világszövetség felmérése szerint több, mint 30 millióan. (Dél-Koreában és Pakisztánban pár hónappal ezelőtt alakultak meg az eszperantó szövetségek.) Az UNESCO-ban és a Szovjetunió Interlingvisztikai Intézetében, a nyelvészek, a tudósok világában már kimondták: az eszperantó megfelel a semleges nemzetközi segédnyelvvel szemben támasztott követelményeknek, életképességét, gazdasági, morális és béketeremtő hatását már bebizonyította. Az eszperantisták ma még nyilván nem lehetnek elégedettek. De ha arra gondolnak, hogy a világ minden kisvárosában könnyen megtalálhatók az eszperantisták, ha az évente megrendezésre kerülő világkongresszusra gondolnak, ahol több ezer — a világ 50 országából érkézéit — ember tolmács nélkül beszélget (míg a helsinki békekonferencia költségének 60 százaléka ment el fordításra, tolmácsolásra), akkor bizakodnak. S igyekeznek tovább népszerűsíteni a béke, a barátság nyelvét. KOLOSSÁ TAMÁS Rock-koncert A Kati és a kerek perec és a miskolci Edda zenekar ad koncertet holnap délután a Vörösmarty Művelődési Házban. A hangverseny szünetében filmvetítés, tombola, különböző ügyességi játékok — például tojáspatkoló verseny — szórakoztatják a közönséget. Gyerekeknek A gyermekek számára külön érdekes programot terveznek a diósgyőri Ady Endre Művelődési Házban májusra. Biciklitúra, görkorcsolyaverseny és több más vonzó rendezvény szerepel a programban, amelynek ösz- szeállításán még dolgoznak, és amelyhez ötleteket szívesen fogadnak. A húsvéttal kapcsolatos jelképek — egy kivételével — ősi hiedelmekkel kapcsolódnak össze és Keletről terjedtek el. A kivétel; a húsvéti nyúl, amely jóval későbbi eleme az ünnep jelképrendszerének, és Nyugatról, német nyelvterületről származik. A húsvét az újjáebi-edö természet ünnepe évezredek óta. Ezt szimbolizálja az egyiptomiak Ozirisz istene, a Nap évi körforgásának jelképe, aki Izisszel, feleségével együtt a hanyatlást és az újbóli föltámadást testesíti meg. Hasonló a szerepe a szálai Adoiinak. aki a tavaszi lombfakadás és az őszi lombhullás istene. Adón, illetve a görög Adonisz sira- tásával, halálának és feltámadásának ünnepével a görög—római világ egész területén sűrűn találkozunk — állapítja meg Trencsényi- Waldapfel Imre, a mitológia tudósa. A locsolkodás eredetileg vízbemártás volt és az Ado- nisz-ünnepségek egyik rítusaként szerepelt valamikor. A víz egyébként a téli fagyokból ébredő vizek termékenyítő. termést növelő erejére utal. Hajdan források tisztítása, kutak rendbehozatala kapcsolódott a tavasz ünnepéhez. A piros tojás is rendkívül régi jelkép. Az élettelen tojásból kibújó kiscsirke a megújuló, győzedelmes természetet idézi. Az egyiptomiak már több mint 3000 évvel ezelőtt tojással köszöntötték az új élet ünnepét. A perzsák is piros tojást ajándékoztak a tavasz ünnepén, s szintén ez a szoSzabó Vladimir grafikusművész kiállítása május 19-ig látható a József Attila Könyvtárban. (Kovács Attila felvétele)
