Déli Hírlap, 1979. április (11. évfolyam, 78-100. szám)

1979-04-13 / 87. szám

► A jó vásár megéri a sorban állást ? A kép egyben azt is énze, mint amennyit kényelmesen el tud költeni... jelzi, hogy a vásárlónak több a Miért nem felhőtlen a kereskedők homloka? Nagy forgalom, kis haszon A növekvő forgalom elle- cre is úgy tűnik, hogy a ke- cskedelmi vállalatok egyre ehezebb pénzügyi helyzetbe erűinek. Az év első két hónapjában éldául a borsodi üzletekben l százalékkal több portéka >gyott, mint egy évvel ko- íbban. A terv 9 százalékos övekedést prognosztizált ;ak; így aztán a kereskedel- ű vállalatok és szövetkeze­ik felelős vezetői elégedet- n csettinthetnek... Csak semmi kockázat! Mégsem felhőtlen a keres- sdők homloka. A vállalati, lövetkezeti nyereség jó, ha százalékkal lesz több, ónt amennyi tavaly, noha a valyi áruellátási szintet az lén biztosítani; sokkal többe érül. A megyei tanács kereske- ?lmi osztályának vezetője íviden így summázta a bolt- tzetők, vállalatvezetők vé- ményét: a szakmában a jö- 5t illetően óvatosság és sszimizmus tapasztalható . . . edig az elmúlt év borsodi ?reskedelmi eredményei em voltak rosszak, ha csak statisztikát nézzük. Ám a ozzáértő ember azt mondja: ibb is lehetett volna, hiszen jlt vásárlásra szánt pénz. A rtós fogyasztási cikkek fór­uma — a hiánycikkek mi- t — a növekedés ellenére alatta maradt a kívánatos értéknek. S a ruházati űz­lek is kevesebb divatos, ke­ndő holmit kínáltak. A kereskedelem kulisszái lögött óriási a versenyfutás ' áruért. A pécsi, szegedi illalatok kocsijai és beszer- ji Miskolcon vadásznak jó ura, a miskolciak az Alföl- jn. a Dunántúlon próbálnak ■.erencsét. Nem azért első- >rban. mert az ipar keve- ■bbet termel, hanem azért, iert a kereskedelmi cégek ;vésbé tehetősek, kevesebb pénzük és kisebb a hitel- ipességük; így létkérdés, ngy gyorsan eladható por­a városépítésben Az Építőipari Tudományos gyesület miskolci csoportja erekasztal-konferenciát tart edden délután 3 órától az iTESZ-székház 1. sz. termő­in. Az eszmecsere témája: jületgépész-feladatok és ■redmények a városépítés­en. Előadást tart, és a vitát ezeti Csernyei. Antal, a SOSZER osztályvezetője. tékát szerezzenek be, s az üzlet a legminimálisabb koc­kázattal bonyolódjon le. Kevés pénz gokban a kereskedelmi árrés kétszerese annak, mint amennyit nálunk a közvéle­mény és a jogszabályok „tisz­tességes haszon” címen el­fogadnak. A kereskedelmi ellátás helyzetéről készített legfris­sebb tanácsi felmérés szerint ..a tervezett összegnek a vál­lalatok és szövetkezetek me­gyénkben csak mintegy 67 százalékát tudják állóeszkö­zeik növelésére fordítani az állami támogatások és banki hitelek csökkentése, a tarta­lékalap-növelési kötelezett­ség, valamint a nyereségadó növekedése miatt. Ugyancsak csökken a forgóalap növelé­sére fordítható fejlesztési alap is. mintegy 24 százalékkal.” A jámbor vásárló ezt nyil­ván nem tudja, s nem is ér­dekli. Nem is kötelezhető rá. Az ő gondját sem vállalja át más, a kereskedelem gondja: a kereskedelemé. Csak a kereskedelemé? Ná­lunk, némi túlzással állítható, hogy a belkereskedelem a belpolitikával egyenlő. Az állampolgár közérzetét alap­vetően a vásárló jó vagy rossz közérzete határozza meg. A borsodi tapasztalatok is­meretében elmondhatjuk, hogy a mi kereskedelmi vál_ lálataink szegények. Különö­sen aggasztónak tűnik a hely­zet a vendéglátónál. A bolti forgalomnövekedést is tetéző éttermi forgalom — enyhén szólva — alig hoz hasznot. A nálunknál fejlettebb orszá­Kakiár kell! A Borsod megyei Népi El­lenőrzési Bizottság tegnapi ülésére a Borsod—Heves me­gyei Élelmiszer- és Vegyiáru- Nagykereskedelmi Vállalat igazgatója pontos felmérést készített a gondokról. Az elő­zőeken túlmenően csak a raktározással kapcsolatos megállapítást másoljuk ide: a vállalat 38 ezer négyzet- méter fedett raktártérrel ren­delkezik. Ez kevés, mert az áruk mennyiségének 15 szá­zalékát fészerben (!) őrzik, a szabadon tárolt áruk a tel­jes forgalmazott mennyiség egyötödére rúgnak. Elképesztően rossz arány. Már-már az ellátást veszé­lyezteti a krónikus, miskolci raktárhiány. Az évek óta re­mélt és sürgetett raktárbázis megépítése egyre késik, noha a többi nagykereskedelmi vállalat is (VASVILL, ÉTEX) hasonló cipőben jár. Irtuk: a kereskedelem gondja nemcsak a kereske­delemé. De a vásárlótól ne kérjünk több megértést a zsú­foltság, a hibádzó választék miatt, mint amennyi a hi­vatalos szerveknek, márcsak hivatalból is, a kötelességük volna. (brackó) Mit mutat a világóra ? Közös kertjeinkről tanácskoztak Ha tulipán, akkor tavasz. Élvezettel nézegetjük a város virágóráját közös kertjeinkben, de örömünkbe gyakran üröm is vegyül. Kerék- és cipőtalpnyomok éktelenítik itt is, ott is a virágágyásokat, derékba tört facsemeték, megrongált padok, játékok árulkodnak róla, hogy nem mindenki tekinti ma­gáénak — vagy nagyonis annak tekinti? — a sok millió fo­rint költséggel létrehozott, fenntartott parkokat. Sok szó esett erről a városi tanács végrehajtó bizottságának tegnapi ülésén is, ahol — egyéb témák mellett — megvitatták a zöld­terület-gazdálkodást, a természet- és növényvédelmet, s ez­zel együtt természetesen a kertészeti vállalat tevékenysé­gét is.. Városunk vendégei némi irigységgel állapítják meg, hogy Miskolc kivételes termé­szeti adottságokkal rendel­kezik. Így igaz. 15—20 perc alatt kiutazhatunk autóbusz- szal Tapolcára, és nem sok­kal hosszabb az út a Majális­parkig, Lillafüredig, a Bük­ki g. A parkerdők • •• // • jovo/e Évekkel ezelőtt született terv a parkerdők fejlesztésé­re. Hozzá is láttak — részben társadalmi munkával — a szép program végrehajtásá­hoz. A fáradozás eredményeit élvezhetjük például a Majá­lis-parkban, és, ha nem is ilyen látványos módon, a Ta­polca fölötti hegyoldalak er­dőiben is: fahidal, pihenő- bútorokat, esőtől védő kis pavilont, közös W. C.-t ácsol­tak. s járhatóvá tettek szá­mos erdei utat, ösvényt az önkéntes brigádok. Teendő azonban még van éppen elég, és — mint Rózsa Kál­mán tanácselnök is hangsú­lyozta — számot vetve anya­gi lehetőségeinkkel, a társa­dalmi összefogásban rejlő erővel, következetesen tovább kell folytatni ezt a munkát. Pótolják a híres fasort ? Reméljük, sor keiül majd a vár környékének rendezé­sére is, mely — jóllehet a várat szépen helyreállították —. méltatlanul elhanyagolt zöldterülete ma még • Mis- kolcnak. S ha már diósgyőri példát említettem ... Szomo­rú, hogy másfél évtized alatt sem pótolták a lillafüredi út gyönyörű fasorát, melynek ki­vágása annak idején nem ta­lálkozott a miskolciak egyet­értésével. pedig „alaposan” megindokolták: veszélyezteti a közlekedés biztonságát, s egyébként is kiöregedtek a fák. Az út szélesítését terve­zik. de azért nem kellene tovább hanyagolni a fasor pótlását! — fogalmazódott meg a tanácskozáson. Ami az építők után marad A kertészeti vállalat nehe­zen birkózik meg ma már azzal a hatalmas feladattal, amit az új lakótelepek par­kosítása, s a meglevő kertek gondozása jelent. Kevés a munkás — ebben bizonyára közrejátszik az is. hogy a ha­sonló vállalatokéhoz viszo­nyítva, alacsonyak a bérek! —, s további gépesítésre, fej­lesztésre lenne szükség. A vállalat saját erejéből mind­erre aligha futja. A város vezetői azt ígérik, hogy a VI. ötéves tervben szerepeltetik a kertészeti vállalat fejlesz­tésére fordítható összeget is. Áfn mindent nem lehet a mostoha munkakörülmények­kel, technikai elmaradottság­gal magyarázni. Tovább kell javítani a vállalatnál a mun­kaszervezést. Az utóbbihoz tartozik, hogy — mint töb­ben javasolták — ésszerűbb arányokat szükséges kialakí­tani a sok ráfordítást, gondo­zást, élőmunkát kívánó és a kevésbé munkaigényes par­kok között. > Az sem jó, hogy túl sok munka marad az épí­tők után az új lakótelepeken, s a kertészeti vállalatnak kell elvégezni a tereprende­zést is. Azzal még nincs el­intézve a dolog, hogy kifi­zetik a munkák bérét a ki­vitelezők, hiszen kapacitásá­nak tekintélyes hányadát kénytelen erre fordítani a kertészet. \ igyázzuk mindannyian 234 parkja van a városnak, s ilyen hatalmas — a Város különböző negyedeibe szét­szórt — területre képtelen vigyázni az a néhány nyug­díjas, akit őrként alkalmaz­nak. A vandál rongálok egyébként is főleg az éjsza­kai órákban „működnek". A rendőrség számos eljárást kezdeményezett az utóbbi években, ám ennél is többre, a város egész lakosságának összefogására van szükség, hogy ne kelljen évente sok millió forintot fordítani a ká­rok helyreállítására. Elhang­zott egy javaslat: számos más vidéki városhoz hason­lóan, jó lenne, ha az iskolák, üzemek patronálnák közös kertjeinket. (bckcs) Társadalmi munkában A Miskolc III. kér. Tanácsi Hivatalnál a közelmúltban értékelték: a kerület mint­egy 95 ezer lakója tavaly több mint 15 millió 500 ezer fo­Három nyilatkozat a miiről Feszített munkára van szükség (Folytatás az 1. oldalról) A vasszerkezetet gyártó vállalatok képviselői ígérték: határidőre rendelkezésre áll majd az anyag. Így hát csak a jugoszláv importnak kell időben beérkezni^. Az építésnél tett látogatás után arra kértük dr. Szabó Jánost. Csépányi Sándort, va­lamint Kádár Lászlót, az Ál­lami Fejlesztési Bank Bor­sod megyei igazgatóját, mondják el véleményüket la­punk olvasóinak a látottak­ról. — Az én véleményem egy­értelműen az: hogy mi tör­tént télen, ez az építkezés történetét írókra tartozik. Nem hátra kell tekinteni, nem a télre kell hivatkozni, hanem a lehető leggyorsab­ban megtalálni a módját a késedelmek behozásának. Épületes vitáknak lehettünk itt tanúi, s ha ezek a viták segítik a munkát, akkor he- lyénvalóak. Ha viszont nem, csak az időt fecséreljük. Hát ne vitázzanak, hanem tegye­nek meg mindent a kivitele­zésben érdekeltek a siker ér­dekében ... — foglalta össze véleményét dr. Szabó János. Csépányi Sándor már elő­re tekintett, amikor a látot­takat summázta: — Fél év alatt jelentősen változott a helyzet, ám az a lényeg, hogy 1980 végén meg­történjen az első csapolás. Bí­zom benne, hogy a viták el­lenére a kivitelezők behozzák a lemaradást, s nem marad el a siker. Ennek érdekében mi is mindent megteszünk ... Kádár László némileg bo­rúlátóbbnak mutatkozott: — Az igazság az, hogy a beruházás I. ütemének felé­nél járunk, s annak alapján, amit láttam, bizony marad­tak bennem kérdőjelek. Ugyanis nem vagyok biztos abban, hogy ez a rendkívül feszített terv tartható lesz. Bár ne lenne igazam ... ! Az előző, októberi szemlén arról döntöttünk: legkésőbb febru­árra be kell hozni a lemara­dást. Ez ma még nagyobb lett, mint akkor volt. A ki­vitelezők a télre hivatkoz­nak. no de azt látni kellett volna már a tervezésnél is, hogy télen Magyarországon is hideg van. Ma azt mond­ják : ha április, május sike­res lesz. behozható a lema­radás. Ez hit kérdése, de ha egy kis kavics kerül a fo­gaskerékbe, már minden fel­borulhat. TÓTH ZOLTÁN rint értékű társadalmi mun­kával segédkezett lakóhelye szépítésében, jobbá tételén. Az itt levő vállalatok dolgo­zói külön 9,5 millió forint ér­tékű társadalmi munkát vé­geztek. Az idei terv szerint még több mint 12 millió fo­rint értékű társadalmi mun­kára számíthatnak. A taná­csi hivatal 51 tanácstag vé­leményének kikérése után állította össze ezt a tervet. DIGÉP-hűíőház Jugoszláviában Nagy munkát kezdtek meg április 9-én a Dósgyőri Gép­gyár szakemberei Jugoszlá­viában. A vállalat idei. má­sodik negyedévi fővállalkozá­sainak egyik fontos feladata­ként Ruszkikriszturon három hűtőházat szerelnek fel. ♦ Tavaszi nagytakarítás — férfimódra. Reméljük, hogy < poroló a sok használatba rokkant bele, és nem abba, hog e derék férj túl nagyokat suhint mérgében. {Ágotha felv..

Next

/
Oldalképek
Tartalom