Déli Hírlap, 1979. április (11. évfolyam, 78-100. szám)

1979-04-06 / 81. szám

Á család helyeit a társadalom I. £ Otthon-e a szociális otthon? Az első niuukunup Szerviz­mustra Tegnap még a Vologda lakótelep új szolgáltatóházá­nak átadásáról szá­moltunk be, ma pe­dig már a szervizek első munkanapjáról készült felvételeket adhatjuk közre. (Kerényi László felvételei) ★ Az első fecskék, azaz az első meghibásodott televíziók már meg­érkeztek a Videoton-márkaszervizbe. Jó tudni, hogy itt kizárólag azoknak a fekete-fehér és színes tévéknek a garanciális javítását vég­zik, amelyeknek az úgynevezett telepítését is ez a szerviz végezte. A képünkön látható korszerű, modul-rendszerű tévét már könnyű ja­vítani. Egyszerűen csak ki kell húzni a hibás egységet, és újjal pó­tolni. Boldogok, akik családi körben, gyermekeiktől, unokáiktól körülvéve öregedhetnek meg. Ez azonban nem mindenkinek jut osztályrészül, sőt, gyermekszegény, egykés világunkban egyre kevesebbünknek. De nemcsak az utódok számán mú­lik, ki számíthat a családi otthon melegére, gondoskodásra. A Bőripari Szövetkezet gyorsjavító szalonja még zárva van, csak hétfőtől áll a közön- jég rendelkezésére. Jelenleg az új gépek beállítását végzik. Sok család szétszóródik, mert az ország más táján vállalnak munkát, és alapí­tanak új otthont a fiatalok. Nem kedveznek a geherációk együttélésének a viszonylag kis méretű lakások, és bár­milyen szomorú, a tapaszta­latok azt mutatják, hogy so­kan nem hajlandók meghá­lálni szüleiknek azt a sok jót, amit tőlük kaptak. Végül, de nem utolsósorban: meghosz- szabbodott az átlagos élet­kor és ezzel együtt megsza­porodtak azok az évek. me­lyekben a család, vagy a tár­sadalom gondoskodására szo­rul az idős ember. Hiányzik a foglalkoztató A városi tanács legutóbbi ülésén felmérte a szociális ellátás helyzetét, és javasla­tokat dolgozott ki, fogadott el a társadalmi gondoskodás javítására. Dr. Fövényi Mihály városi főorvos jelentéséből és szó­beli kiegészítőjéből megtud­tuk, hogy a miskolci 460 ágyas szociális otthonnak 300 olyan lakója van, aki „csak” általános ellátásra szorul, 160-an azonban állandó or­vosi felügyelet alatt álló be­tegek. Jóllehet, még viszonylag új az intézmény,! nem felel meg tökéletesen a kívánal­maknak, mert szűkösek, vagy teljesen hiányoznak a gaz­dasági, kiszolgáló és foglal­koztató helyiségek. Évekkel ezelőtt elkezdték ugyan az öregek foglalkoztatására szánt épületszárny építését, de anyagi és más okok mi­att csak 1981-ben tudják be. fejezni. Ha az otthon szűkös is, a gondozási munka jó. Egy-egy idős emberre kis hí­ján 29 ezer forintot kőit évente a tanács. Nem keve­sebb. mint 165 főfoglalkozá. sú dolgozója van a szociális otthonnak. A rászorulóknak ruhaneműt, tisztálkodóesz­közt és némi zsebpénzt is juttatnak. Nemcsak a testet, a lelket is.«. Főfoglalkozású orvos ügyei a betegekre, és rendszeresen tartanak az otthonban szűrő- vizsgálatokat. A mozgássé­rültek szakemberek irányítá­sával tornázhatnak. Ám nem. 5k A GELKA-szervizben, ahol elsősorban hűtőgépek javítá­sával foglalkoznak, már igazi nagyüzem fogad. Igaz, a mun­ka jó részét még a régi helyről örökölték. BÉLYEGGYŰJTÉS Vasárnap délelőtt élénk érdek, lődés kísérte azt a gyorscserét, amit a Miskolc városi bélyeg- gyűjtő kör, az Észak-magyaror­szági területi Iroda a MABÉOSZ szolgáltatást osztályának közre­működésével rendezett. Az idei első gyorscserére a megye több helységéből érkeztek gyűjtők, de figyelemre méltó volt a szom­széd megyékből érkezeit érdek­lődők száma is. A gyüjők szá­mos keresett sorozathoz, blokk­hoz jutottak hozzá, amelyek a helyi kínálatban alig láthatók. A gyorscsere pénzügyi forgalma az előző évben rendezettnek a há­romszorosa volt. Több gyűjtő szóvátette, hogy az emberi jogok egyetemes nyilat­kozata 30. évfordulója alkalmá­ból — február 8-án — kibocsá- ott 12 egyforintos bélyeget és négy szelvényt tartalmazó teljes ívet miért nem lehet megkap­ni, hanem csak az egy szel­vénnyel összefüggő három bé­lyeget? A Posta-vezérigazgatóság illetékese érdeklődésünkre el­mondotta. hogy ez a kiadás nem kisív, hanem szelvényes bélyeg, A posta kibocsátási irányelvei szerint ugyanis a kisív legföl­jebb tíz bélyeget tartalmaz és jellemzőit a hivatalos közlöny­ben közzéteszik. Amennyiben kisívet jelentet meg a posta, azt a szervezett gyűjtök mindig megkapják. Az általános forgalmi bélyegso­rozat keretében megjelent az 1 forintos címletű, Nyírbátor jelleg zetes épületeit ábrázoló forgalmi bélyeg. A bélyeg az Állami Nyomdában, kétszínű ofszetnyo­mással, 100 bélyeget tartalmazó bélyegívekben, Vertei József gra­fikusművész terve alapján ké­szült. A bélyeg kettős barna keretben, naranesossárga háttér­színben a nyírbátori, 1488—151] között épült református templo­mot és a fából készült harang­torony egy részét, valamint a város címerét ábrázolja naran- J csossárga és barna színekkel. j VARRO GYULA csak a testi, hanem a lelki jólétére is ügyelnek az ott­hon lakóinak. Mindent meg­tesznek annak érdekében, hogy jól érezzék magukat, tartalmas szórakozással tölt­hessék napjaikat, és — aki­nek van — az fenntartsa a kapcsolatot családjával is. Csak aki az öregek közölt él, az tudja, milyen nagy öröm számukra a látogatás, a levél, és mennyire hálá­sak azokért az apró ajándé­kokért, melyeket névnapju­kon vagy a társadalmi ünne- pékén kapnak az otthontól, az intézményt patronáló vál­lalatoktól, szocialista brigá­doktól. Nagy sikere van a közös kirándulásoknak is. A közlekedési eszközt általában az otthont támogató vállala­tok adják. Mindkét fél számára elő­nyös kapcsolatokat alakítot­tak ki a Hajdúszoboszlón, Debrecenben és Nyíregyhá- za-Sósfürdőn működő szo­ciális otthonokkal, így cse­reüdülés keretében pihen­hetnek a gyógyfürdőkben­A szomszédság közönye A munkás évek után ne. hezen tudják elviselni a tét­lenséget az öregek. Sajno6 — mint már szó esett róla —- nincs elegendő foglalkoztat» helyiség. Pedig sokan szíve­sen hasznosítanák tanult szakmájukat, kézügyességü­ket egy barkácsműhelyben. Az egyik tanácstag meg­kérdezte a városi főorvostól, hógy hányán várnak jelen­leg szociális otthoni elhelye­zésre A válasz: nyolcvanarw Ebből hatvan miskolci, hús» pedig a megye más városai­ban, falvaiban él. Ez utób­biak elhelyezéséről azért keff Miskolcon gondoskodni, meri cserében a megyében mű­ködő speciális otthonokba» ápolják azokat, akik idegke­zelésre szorulnak. Dr. Szabó István megyei főorvos arról beszélt, hogy * magukra maradt öregeket sokszor közönyösen kezelik au szomszédok, ismerősök. Meg­betegedhetnek, sőt akár meg is halhatnak anélkül, hogy valaki felfigyelne hiányukra^ Ezért a megyei tanács xté tervezi, hogy a körzeti or­vosok, ápolónők jelzik majd a tanácsnak, melyik magán* maradt öreg szorul segítség­re. (Folytatjuk) ' Ibekes* STOP! KÖZLEKEDÜNK! Mi lesz veled, alkatrészellátás... Talán a gépjármű-alkatrésze­ket árusító szakiizletek eladói sem tudnák megmondani, na. ponta hány százszor kell ,,nem”-mel válaszolniuk az al­katreszt kereső autósok kérdé. seire. Mindenki tudja: az au­tóalkatrész-ellátás hazánkban nem zavartalan. Ez már most. Is, amikor 800 ooo személygepko. csit tartunk nyíltan, nyugtala­nító gond. S mi lesz akkor a jelenlegi tervidőszak végén, amikor egymillió, vagy mi lesz 1# év múlva, amikor már két­millió személygépkocsival kell számolnunk?! A Magyar Autó. klub lapja, az Autósélet kétol­dalas interjút készített Lendér Jenővel, az Autóker kereskedel­mi igazgatójával az alkatrész- ellátás gondjairól. Mivel Mis­kolcon is sokkal több az Au­tóséletet nem olvasó személy­gépkocsi-tulajdonos. mint a klubtagok száma, néhány köz­érdeklődésre számot tartó vá­laszt ismertetünk a cikkből. Ma már nyíltan beszélnek arról a szakemberek, s az al­katrészt árusító vállalatok felügyeleti szervei, hogy az alkatrész-kereskedelem je­lenlegi szervezete nem nyújt biztosítékot a zavartalan el­látásra, a jelenlegi többcsa­tornás forgalmazás nem vál­totta be a reményeket. Igaz ugyan, hogy a többcsatornás beszerzésnek és értékesítés­nek kétségkívül vannak elő­nyei, ám ugyanakkor azzal, hogy az AUTÖKER mellett az AFIT, a KERAVILL, a MOBIL, s még ki tudja, hány vállalat foglalkozik az alkatrészellátással, rosszul is járunk. A Minisztertanács * ugyan az elmúlt évben ren­deletet hozott a tartós fo­gyasztási cikkek — köztük a személygépjárművek alkat­részellátása — színvonalá­nak emelésére, ám az alkat­rész-kereskedelem forgalma­zási rendje ma nem teszi le­hetővé a rendeletekben fog­laltak érvényesítését. Az len­ne jó — mondja az AUTO- KER kereskedelmi igazgatója —. ha a közvetlenül importáló AUTÖKER, AFIT és MO- BIL-vállalatok egymás között megosztanák a gyártmány»« kát, s így vállalnának fele. lősséget az országos kérésiéi kielégítésére. Az alkatrészhiány meg­szüntetésének alapvető felté­tele, hogy a járműgyárak gyártsanak elegendő alkat­részt. Sajnos, jelenleg az a helyzet, hogy a gyárak anya. gi és erkölcsi elismerése a kész járműtermeléshez kap­csolódik. Az alkatrészgyártá« csak másodlagos. Fontos a hazai gyártás további növe­lése is. Az idén az alkatrészellátó« színvonala valamivel kedve­zőbb lesz a tavalyinál. A Lada-alkatrészellátás színvo­nala eddig is a legjobbak közé tartozott, s ez évben ja­vul a Moszkvics- és Zaporo- zsec-ellátás is. Ugyanez mondható a Polski Fiat-csa­ládról is. Továbbra sem vár­ható viszont javulás az NDK-ban és a Csehszlová­kiában gyártott járművek­nél, különösen a Skoda-gyárt- mánycsaládnáL Országszerte nagy gond, az autósok tízezreit érinti a nyugati és az öreg kocsik al­katrészhiánya. Országos sta­tisztikai adatok szerint a 8 —10 év feletti járművek szá­ma ma már százezres nagy­ságrendet jelent, s ezeknek a járműveknek szervezett al­katrészellátását a kereskede­lem nem biztosítja. Sokan nem tudják, hogy aa AUTÓKER elsődleges felada­ta a tehergépjáművek for­galmazása és alkatrészellá­tása. Az AUTÖKER azonban arra is törekszik, hogy üz­leteiben bővüljön az alkat­részek választéka, a személy­gépkocsi-tulajdonosok is megtalálják a keresett alkat­részt. Mi mást is mondhatnánk erre, mint azt: kívánjuk, hogy így legyen, itt Miskolc con is. í-t Ti 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom