Déli Hírlap, 1979. április (11. évfolyam, 78-100. szám)

1979-04-06 / 81. szám

Bányászok kapják # Ketten a pádon . .. (Kovács Attila felvétele) A városi párt-vb előtt Miskolc áruellátása Sokat javult a helyzet az utóbbi években A városi párt-végrehajtóbizottság 1976. május 25-i ülésén határozatot hozott Miskolc áruellátásának javítására. A vb legutóbbi, április 3-i ülésén tájékozódott a határozat végre­hajtásáról. á pénzről van szó A vállalatok futnak a pénzük után... Ez a nem túl szak­szerű megállapítás azon az eszmecserén hangzott el, amelyen a pénzgazdálkodást, a pénzügyi fegyelmet tették mérlegre. Élénk derültséget keltett, amikor az egyik szakember elme­sélte. hogy egy nagyüzemben már meghirdették a nyereség- részesedés kifizetésének napját, az emberek javában számol­gattak; ám pénz nem volt. A vállalat pillanatnyilag fizetés- képtelennek bizonyult, mert az eladott termékekért (időben és jó minőségben átvett termékekért) a partnervállalatok nem fizettek. A főkönyvelő — a könnyebb megoldás remé­nyében — a banknál kopogtatott egy nagyon rövid lejáratú hitel erejéig, de a pénzintézet — joggal — elzárkózott a ké­rés teljesítése elől. A vállalat vezetői mit tehettek?! A kifizetés napját elha­lasztani már nem lehetett, hiszen ki tudja azt megmagya­rázni, hogy egy jól dolgozó, jó áron eladó cég azért nem tud fizétni, mert adósai — amelyek szintén készülhettek már a borítékolásra — feledékenyek. . . Néhány ügyes, rámenős szakértőt vonatra, autóba ültettek, azzal a paranccsal, hogy néhány nap alatt hajtsák be a kintlevőségeket... Az akció sikerrel járt. A részesedés kiosztása annak rendje és módja szerint, időben megtörtént. Néhány beavatotton kívül senki sem tudott a kényszerű manőverről. A vállalat pénzügyi ap­parátusának vezetője egy tapasztalattal, s jó néhány ősz haj­szállal gazdagabb lett. Nemcsak a milliókról van szó. A vállalati hírbörzén már jegyzik azokat a cégeket, amelyeknek nem nagyon akaród- zik fizetni. A velük szembeni viselkedés szabályai nem tit­kosak: .,hozómra” nem kapnak semmit, hiszen minden fil­lérjükkel a bank rendelkezik, s a fizetési listán hosszú a vá­rakozók sora. A történetből levonható tanulságokat a szak­ember nyilvánvalóan szakszerűbben mondaná el. Azt azon­ban lakonikus tömörséggel hozzátehetné — figyelmeztetésül és magyarázatképpen —. hogy a helyzet semmivel sem lesz jobb. A gazdálkodási fegyelem központilag is szorgalmazott erősödése, s a szabályozók módosítása jelzi, hogy mérséklő­dik az a vállalati pénzalap, amely a többé-kevésbé szabadon elkölthető kategóriába tartozik. Mint ismeretes, a szabályozó- rendszer ez évi módosítása és a módosított szabályozók al­kalmazása az exportképesség, a külgazdasági kapcsolatok mérlegének javítását kívánja szolgálni. Egyrészt az egyete­mesen ható eszközökkel (nyereségadó és tartalékalap-növe­léssel. a szocialista külkereskedelmi árfolyam csökkentésével és az árnyereségből való vállalati részesedés emelésével, a bérszabályozás feltételeinek javításával), másrészt az egyedi támogatások visszafogásával. Magyarán: ettől az évtől kezdve a korábbi gyakorlathoz képest kevesebb pénz marad a vállalatnál. A gazdálkodás ..drágulását” a népgazdaság már nem viselheti, nem vállal­hatja át. Ezért aztán, minden egyebet változatlannak tekint­ve. a gazdálkodó egységek pénzügyi helyzete egy év múlva, két év múlva rosszabb lesz. mint amilyen most... De a cél éppen az, hogy a népgazdaság tehermentesítésével párhuza­mosan olyan gazdasági feltételek teremtődjenek gyáron be­lül (új termékek, költségkímélőbb gazdálkodás, energiataka­rékosság. munkaerő-átcsoportosítás), amelyek a szigorodó já. tékszabályok között is tisztes hasznot hoznak, s alapul szol­gálhatnak fizetésemelésre, vagy nyereség kiosztására. Persze, illuzórikus dolog azt hinni, hogy mindenhol és mindenki megfelel az újfajta követelményeknek. Lesznek (lehetnek) vállalatok, ahol az átlagosnál jobban csökken a nyereség, de — és ezt világosan leszögezték — itt sem számíthatnak köz­ponti segítségre. A külföldi sajtó Magyarországot még így is és még most is a gazdag vállalatok szegény országának tart­ja. Egy hazai vélemény szerint „míg 1974—1977-ben a nép­gazdaság egyensúlyi helyzete főként külgazdasági okok miatt romlott, addig 1978-ban a romlás elsősorban gazdálkodásunk hibái, hiányosságai miatt következett be. A gazdasági felté­telek. a közgazdasági és adminisztratív szabályozórendszer nem ösztönözték és nem kényszerítették a vállalatokat a ta­karékosabb, jobb munkára.” A pénzügyminiszter okkal, jog­gal mondhatta a múlt esztendőt értékelő elemzésében: ..a gazdasági fejlődés megváltozott feltételeinek sürgető kény­szerét alábecsültük, belső alkalmazkodó képességünket pedig némileg túlbecsültük”. A tapasztalat szerint a főkönyvelők, a pénzügyi szakembe­rek korán őszülnek ... BRACKÖ ISTVÁN Mire jó a gázbeton? Nemzetközi konferencia Kazincbarcikán Jelentős az. idén is az a bo_ rítékon kívüli juttatás, amit a borsodi szénbányászok kapnak. Szociális juttatásokra -'107 millió forintot irányoz elő a Borsodi Szénbányák Válla­lat terve. (Munkásszállítás, munkásszállás. munka- és védőruha-ellátás. a mun­kahelyi körülmények javítá­sa. . üzemi étkeztetés, üzem- egészségügy. vállalati üdülte­tés. lakásépítés, segélyek, ok­tatás. kulturális és sportcélú juttatások stb.) A vállalat négy munkásszállóját kisebb- nagyobb mértékben felújít­ják. korszerűsítik. A munkásszállítást 101 Volán-gépkocsival. 560 járat­tal oldja meg a vállalat. Na­ponta 207 községből 12 ezer dolgozót szállít. A Mezőkö­vesd—Edelény vonalon tele­vízióval is felszerelték az autóbuszt Az idén már hosz- szabb útvonalű járatokon is lesz tévé. Az üzemi étkezte­tés normáját napi négy fo­rinttal emelik. Lakásépítési és egy eb va­rosrendezési okok miatt több üzletet le kellett bontani. Az új üzletek felszereltsége, technikai ellátottsága azon­ban lényegesen magasabb a lebontott üzletekénél. Ott, ahol arra feltétlenül szükség van, ideiglenes épületekbe helyezik az üzletet, de azzal is szembe kell nézni, hogy az eredeti területen csak hosz- szabb távon lesz lehetőség a szanált üzletek pótlására. Fokozott ellenőrzés A kereskedelmi hálózat ár­ellenőrzését a városi tanács kereskedelmi osztálya végzi, bevonva a kerületi hivatalok szakigazgatási szerveit, szak­aktívákat és társadalmi ellen­őröket. A vizsgált egységek többségét szabályszerű árki­alakítási. es áralkalmazási gyakorlat, az árstabilitásra való törekvés jellemzi. A vá­rosban működő kereskedelmi vállalatoknál az árpolitika tervszerűsége fejlődött. A ha­tározat óta eltelt időszakban megnőtt az árellenőrzések száma. Az allami és szövet­kezeti szektorban végzett ellenőrzések által feltárt leg­jellemzőbb szabálytalanságok: helytelen árképzés, a minő­ségnek meg nem felelő áru, lejárt szavatosságú áruk ér­tékesítése. hamis mérésből, számolásból eredő árdrágítás, átjelzés elmulasztása. A ta­pasztalt esetek súlyától füg­gően. az. ellenőrzés mindany­Szabványbolt nyílt Buda­pesten. az Üllői út 25. szám alatt. Mintegy 15 ezer álla­mi szabvány katalógusát kí­nálják szakmák szerinti cso­portosításban. Az új üzletben információs szolgálatot is szerveztek, ahol a külföldi nyiszor felelősségre vonást kezdeményezett. A végrehajtó bizottság tá­jékozódott arról is. hogy a kiskereskedelmi és vendég­látó vállalatok miként haj­tották végre a kapott felada­tokat. A választék A kiskereskedelmi vállala­tok az áruválaszték bővítését a közvetlen termelőktől tör­ténő beszerzésekkel is segítik. A boltokat körlevélben tájé­koztatják és ösztönzik az új termékek értékesítésére. Egyes cikkcsoportok választé­kát (tej. tejtermékek, «húské­szítmények), üzlettípusonként differenciálva, kötelezően is előírják. A munkáslakta és peremkerületek áruellátásá­nak javítása a hálózatfej­lesztésben is megnyilvánul. Az utóbbi években javult a külterületi boltok technikai felszereltsége. Áruellátásuk, nyitvatartásuk az ellátási terület lakosságának igényei­hez igazocj^k. A gyermekruházati cikkek kínálata és választéka szin­tén javult az elmúlt években. Az ár- és minőségstabilizált cikkek kínálatáról kijelölt üzletek gondoskodnak. Egyes cikkekből azonban időszakon­ként nincs teljes méretvá­laszték. A tetszetősebb, jobb minőségű. magasabb árú gyermekruházati cikkek ellá­tása sem az igény szerinti. Ezért az ellátás színvonalának emelése érdekében további lépéseket kell tenni. A vendéglátóipar 2500 gyer­mek és diák részére biztosít étkeztetést, vagv az étterem­ben történő fogyasztással, vagy ételkiszállítás révén. A vendéglátó egységek konyhai és éttermi kapacitása azonban műszaki újdonságok szabvá­nyairól tájékozódhatnak az érdeklődök. Ennek különösen a licencek átvételénél, a kül­földről vásárolt új gyártási eljárásoknál, és az ezeken alapuló hazai fejlesztéseknél lehet jelentősége. nincs kihasználva, ugyanis további 6000 adagot képesek biztosítani. Még kulturáltabban! A város kereskedelmi háló­zatának színvonala javult a határozat óta. Nőtt a bevá­sárlás kulturáltsága. A ha­gyományos belvárosi bevá­sárlóközpont (Széchenyi út) üzleteiben azonban a keres­kedelmi munka színvonala nem fejlődött kielégítően. Az önkiszolgáló rendszer beveze­tésére történtek intézkedések, de a szűkös alapterületi adottságok miatt az élőmunka hatékonyságának emelésére, az árumozgatás gépesítésére korlátozottak a lehetőségek. Az értékesítés kulturáltságá­nak növelése nehézségekbe ütközik a zsúfoltság miatt is. Az a kívánság, hogy az ob­jektív feltételek javítása mel­lett fokozott figyelem fordí­tódjék a szervezési munka és a személyi feltételek ja­vítására, valamint a kereske­delmi dolgozók kulturáltabb magatartására. Sajnos, a belvárosi üzletek raktározási gondja nem meg­oldott, bár valamelyest eny­hült. A teljes megoldás még évekig várat magára. A budapesti központú vál­lalatok miskolci boltjainak a város ellátásában betöltött szerepe jelentős, tevékenysé­gük összességében pozitívan értékelhető. A jelentősebbek konkurrensei a helyi keres­kedelmi szerveknek, ez ver­senyre ösztönöz, ami az ellá­tás javítását szolgálja. A városi pár.t-végrehajtóbi- zottság a vita után köszöne­tét és elismerését fejezte ki mindazoknak, akik segítőké­szek voltak a határozat vég­rehajtásában. A végrehajtó bizottság megbízta a gazda­ságpolitikai osztályt a to­vábbi teendők felmérésére, s azok összegzésére. Vetőmag A vetőmagvalaszték az idén igazán bőséges. Csak néhá­nyat említünk a sok közül: paprikából 29. paradicsomból 26. retekből 13, sóskából pe­dig 16 féle vetőmag áll a ter­melők rendelkezésére. Lassú járművek i felelősség­biztosítása A Pénzügyminisztérium egy korábbi rendelete a las­sú jármüvek (mezőgazdasági vontatók, kerti traktorok, önjáró munkagépek stb.) tu­lajdonosai részére is kötele­zővé tette a gépjármű fele­lősségbiztosítást. A rendelet végrehajtása 1978-ban kez­dődött meg. Az Állami Biztosító Bor­sod megyei Igazgatóságán el­mondották, hogy kötelező felelősségbiztosítás akkor lép életbe, amikor a jármű megkapja azonosítási jelet, egy, «a többitől eltérő há­romszögletű rendszámtáblát. A KPM Autófelügyelete a múlt évben kezdte vizsgáz­tatni ezeket a gépeket, s egy év leforgása alatt mintegy 500 járművet látott el azo­nosítási jellel, azaz három­szögletű rendszámtáblával. Tekintettel arra. hogy csu­pán kerti traktorból mintegy 30 ezer működik a megyé­ben. a vizsgáztatás elhúzó­dása várható. A megjelölt gépek évi 300 forintos biztosítási díja első ízben az idén esedékes, s azt a tulajdonosok június 30-ig fizethetik be pótlékmente­sen. Az Állami Biztosító Borsod megyei Igazgatósága tájékoztatja az ilyen jármű- tulajdonosokat, hogy nem kapnak dijigazoló lapot, el­lenben az ÁB illetékes igaz­gatóságai minden érdekelt ügyfélnek megküldik a díj- befizetésre szolgáló csekket. Kazincbarcika várossá nyilvánításának 25. és a KO­SZIG Kazincbarcikai Köny- nyűbetongyárának létrehozá­sa 15. évfordulója alkalmá­ból nemzetközi gázbeton- konferenciát rendez Kazinc­barcikán, április 10-én és 11- én az ÉTÉ miskolci csoport­ja, az egye iilet előre gyártá­si szakosztálya, az MTESZ megyei szervezete, az SZTE miskolci gépészeti szakcso­portja. az ETE miskolci rsoportja. Kazincbarcika vá­ros Tanácsa és a KOSZIG Vállalat. A nemzetközi konferenciá­ról tegnap délelőtt Miskol­con dr. Horváth Béla. az MTESZ sajtóbizottságának elnöke, dr. Szaladnya Sán­dor, az MTESZ megyei elnö­ke és dr. Rudnyánszki Pál a Kazincbarcikai Könnyűbe- tongyár műszaki igazgatója tájékoztatták az újságírókat. Kimondani is sok, a Ka­zincbarcikai Könnyűbeton- gyár működésének 15 éve alatt 75 000 családi ház építé­séhez elegendő, mintegy 3,2 millió köbméter falazóanya­got gyártott. A hőerőmű pernyéjének felhasználása segítségével készülő gázbe- ton-építöanyag egyre kere­settebb termék. Ezért volt szükség 1975-ben a gyár fejlődésében nagy váltoaást hozó rekonstrukcióra. Ezt követően az éves termelés az eredeti 180 000 köbméter­ről 320 000 köbméterre emel­kedett. Már javában tart a felké­szülés a termelés további bővítésére, amely újabb évi 80 000 köbméter gázszilikát falazóanyag termelését je­lenti majd. Dr. Rudnyánszki Pál elmondotta, milyen nagy jelentősége van energiataka­rékossági szempontból is a gázszilikátnak, amely teljes egészében ki tudja elégíteni az egyre szigorúbb hőszige­telési előírásokat. Biztató a jövő is. amelynek egyik leg­fontosabb feladata a pernye­kinyerés és szállítás korsze­rűsítése. Minderről szó lesz majd az április 10—11-i nemzetközi konferencián is. ahol a hazai szakemberek mellett svéd, csehszlovák, holland, nyu­gat-, és keletnémet cégek, vállalatok legismertebb szak­emberei kérnek majd szót. A konferenciát április ló­én 9 órakor egy kiállítás’be- mutatásával nyitják meg, majd Takács István, Kazinc­barcika . város Tanácsának elnöke köszönti a résztvevő­ket. A két nap során tucat nyi előadás hangzik el. A résztvevők a szakmai kérdé sek mellett megismerkedne!; a Kazincbarcikai Könnyűbe tongyárral, ellátogatnak Sá­toraljaújhelyre és Sárospa lakra is. Szabványbolt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom