Déli Hírlap, 1979. április (11. évfolyam, 78-100. szám)

1979-04-05 / 80. szám

Tatár egyenlített! Kerékpár i Lengyelország Magyarország 1:1 (0:0) Lt ház volt Chorzowban, s ez iztalataink szerint 100 ezer t jelent (bár — salaKinoio­Teit ház volt Chorzowban, s ez tapasztalataink szerint 100 ezer nézőt jelent (bár — salaKinoto- ros VB-döntőn — voltak itt mar l2ü ezren is). A két csapat a kö­vetkező összeállításban kezdett. Lengyeország: Kukla — Dziu­ba, Szimanowski, Janas, Bla- zewski — Nawalka, Boniek, Ma- jewski — Lato, Ogaza, Wrobel. Magyarország: Katzirz — Tö­rök, Kocsis, Bálint, Kutasi — Tatar, Csapó, Zom bori — Törő- csik, Nyilasi. Fekete. Az NDK-beli Prokopp vezette a mérkőzést, aminek első per­ceiben — mint az várható volt — a lengyelek léptek fel táma­dólag. Az első tíz percben több lövés is szállt a magyar kapu felé, bár ezek nagyobb részé kö­zepes erősségű, és rosszul irány­zott volt. A magyar csapatnak is volt egy ígéretes ellentámadása, de annak végén Nyilasi mellé lőtt. Az első nagy hazai helyzet a 14. percben adódott, de Boniek az ötösről fölé bombázott. (Az első percek izgalma után észrevesszük: Kutasi nem akár­milyen feladatot kapott második mérkőzésén, hiszen a VB-gólki- rály Lato az, akit őriznie kell!) A 19. percben kimarad a má­sodik nagy lengyel helyzet, a Dziuba által támogatott akció végén jól védett Katzirz, de hogy az ismételt fejes nem ment be, az már nem rajta múlott. Három perc múlva ismét némi zavar a magyar védelemben, de Bl&zewski 16 méteres lövése fölé­^ Kutasi idegenben is jó játékkal mutatkozott be (Szabó István felvétele a televízió képernyőjéről készült) szállt. 24. perc: Tatár távoli lö­vése egy védőről szögletre pat­tan. Egy perc múlva Lato kibú­jik Kutasi mögül és — kihagyja a lengyel csapat harmadik nagy helyzetét. Zombori—Fekete-akció következik, szöglet, a 27. perc­ben beívelt labdát Tatár az ötös ellenkező sarkán kapja, fejesét Kukla a bal felső sarokból üti ki. Küzdelmes a mérkőzés, a len­gyelek többet támadnak, de a magyar csapat nem játszik alá­rendelt szerepet, sőt néha jól kombinált akciókkal közelíti meg Kukla kapuját. Ezt több szöglet is jelzi. 34. perc: Bálint 20 méterről lőtt fölé. Utána Kutasi első hi­bája helyzetbe hozza a lengye­leket, de Lato szorongatott hely­zetében nem tud betalálni. Rög­tön utána Nyilasi hibázik, de vé­delmünk — ha némi szerencsé­vel is — de hárítja a kialakuló lengyei támadást. 38. perc: Oga­za tör be, Kutasi most kitűnően hárít, csakúgy, mint a követke­ző akciónál — amiből jó táma­dás alakul ki, de Töröcsik visz- szagurítását Zombori gyengén lövi. Két lengyel szöglet egymás után, a második már biztosan Katzirzé. Kutasi indít támadást, Tatár beadását Fekete elől csípi el Kukla. Es a félidő gól nélkül ér vé­get. A szünetben zápor zúdult a pályára — s azt is megtudtuk, hogy az U-válogatottak magyar- országi mérkőzése 2:2 lett, ifi B- gárdánk pedig 2:l-re legyőzte román ellenfelét. Chorzówban esőben folytatódik a játék — cserék nélkül. A IJ. félidő 2. percében bal ol­dali lengyel támadás okoz némi gondot a magyar védőknek, de a befejezés már elmarad. 5. p. : Lato az alapvonaltól élesen be­gurít, de nincs ott senki. Né­hány perc után a magyar csa­pat is támadást kezd, több sza­bálytalan hazai szerelés után Csapó lövése akad el a védők­ben. Azután Tatár hárít—majd­nem — szögletre. A bedobás után már tényleg lengyel szög­* Tatár szerezte az egyenlí­tő gólt let, ami után nehezen tisztáz a magyar védelem. Azután Lato veszélyeztet, majd egy visszafe­jelt szöglet után száll mellé egy lengyel lövés. És még mindig csak 10 perc telt el a n. félidő kezdetétől . . A 12. percben megszerzik a ve­zetést a lengyelek. Bal oldalról kanyarodik be a beadás, s az áthúzódott Lato a balösszekötő helyéről futtából fejel a magyar kapu jobb oldalába. Katzirz ve­tődött, de túl gyors volt az ak­ció. 1:0. Csatáraink sajnos eltűntek, Nyi­lasi ugyan „hallat magáról”, de csak hibáival — Töröcsik, Fe­kete viszont még csak ezzel sem „tűnik ki”. Kutasit viszont mind a rádió, mind pedig a tévé köz­vetítője dicsérte — bár Knézy „az igazság kedvéért” azt is megjegyezte, hogy az ő embere. Lato, a gólszerző. (Ez időben azonban Lato mind többször tű­nik fel a balszélen, vagy a kö­zépcsatár helyén, s kérdés: ka­pott-e Kutasi utasítást a követő emberfogásra?!) A 25. percben pedig a másik diósgyőri is megkapja a nagy dicséretet: Tatár ugyanis a Fe­ketétől jó ütemben kapott lab­dát 12 méterről vágja a kapu közepébe — megszerezve ezzel egyenlítő gólunkat! 1:1. Fekete helyére Fazekas jön be, majd Wrobelt is lecserélik egy újonccal — a 30. perrben. Boniek fejel a 31. percben, kö­zelről, veszélyesen, de Katzirz kitűnően vetődött. Utána Kutasi remekül szabadít fel. A 33. percben Törőcsiket le­rántották a 16-os sarkánál. A szabadrúgást kifejelik, majd Bá­lint ismétlése hal el Kukla ölé­ben. óriási kavarodás a másik oldalon, de az ide-oda pattogó labdát nem tudják a hazaiak rá­lőni. 36. perc: Bálint hatalmas sza­badrúgását Kukla kiejti, Tatár rácsap, de a kapus is, s ő volt jobb helyzetben. A 37. percben felmutatják a 7-est, de mégsem Csapó, hanem a lábát húzó Tatár jön le, s Rab áll a helyére. Töröcsik—Nyilasi­akció ezután a bal oldalon, a belőtt labdát Kukla kiejti, de nincs a közelben magyar csatár. És megszületett az önbizalmat adó döntetlen, a lengyelek ott­honában, ott, ahol egykoron az angol válogatott mondott búcsút a világbajnoki szereplésnek. Nagyszerű az eredmény, még ak­kor is. ha a hazaiak jórészt fö­lényben játszottak, több helyze­tet is kihagytak, de a „nagy­könyvbe” akkor is ez kerül be­írásra: Lengyelország—Magyarország 1:1 (0:0). Góllövők: Lato és Ta­tár. És bizonyosan azt is beír­ják majd. hogy Kutasi — egy­két kisebb hibától eltekintve — ismét a magyar csapat egyik legjobbja volt. HORVATH KALMAN Kézilabda Országos Serdülő Kupa villámtorna MVSC—MTK-VM 0: Felszabadulásunk 34. évforduló­ja tiszteletére rendezett kézilab­da villámtornát a MÉMTE sport­kör. A rendezvény helye a MÉMTE bitumenes kézilabdapályája volt. Négy, a megyei bajnokságban szereplő csapat indult: a házi­gazdák, a Hejőcsabai C. M„ Put- nok és a Honvéd Papp J. SE. A selejtezők eredményei: Hejőcsa- ba—Putnok MSE 22:14 (16:8). A legtöbb gólt Havasi (9), illetve Bertók (4) dobta. MÉMTE—Papp J. SE 21:14 (11:6). Legjobb do­bók: Homonics—Smiger (4—4), illetve Hajdú (6). A harmadik helyért a Honvéd Papp J. SE Putnokkal játszott, és 9:5-ös félidő után 20:12-re győ­zött. A legtöbb gólt Jancsó (7), illetve Agárdi (3) szerezte. A döntőben a MÉMTE — itt- ott tetszetős játékkal — biztosan győzte le a Hejőcsabát 18:8 (14:4) arányban, és így a tornát meg­nyerte. Ehhez Váradi hat góllal járult hozzá. A hejőcsabai Duzs hármat dobott. A győztes csapatban a követ­kezők léptek pályára: Fodor, Baricska. Tiba. Balus, Aranyosi, Homonics, smiger, Szöllősi, Gön­czi, Sztajkó, Iványi, Fancsali, Váradi. Kétszáz néző előtt játszot­ták le tegnap délelőtt az Or­szágos Serdülő Kupa labda­rúgó-mérkőzés elődöntőjét az MVSC salakpályáján. A vas­utascsapat az MTK-VM csa­patát fogadta. Az MVSC csapata az eddigi mérkőzések során olyat produ­kált. amire nemigen volt még példa. Nézzük csak. hogyan is jutottak el a tegnapi mérkőzé­sig! A megyében veretlenül let­tek az elsők, 18 lőtt és 1 kapott góllal. Többek között a DVTK-t is „kiverték” a döntőben, Le- ninvárosban 3:0-ra nyertek. Ek­kor bekerültek a legjobb 64 közé. Február közepén Hajdúböször­ményben 2:2 után büntetőkkel jutottak tovább. A következő ál­lomás Nyírbátor volt, ahol nem túl meggyőző játékkal, de 1:0 arányban győztek. A Salgótarján elleni mérkőzés során megismét­lődött a hajdúböszörményi „for­ma”, l:l-es állás után a bünte­tőrúgásokban jobbnak bizonyul­tak, így már a nyolc közé ke­rültek. A legnagyobb fegyver­tény a Sportiskola „kiütése”, és az első négy közé jutás volt. Érthető, hogy a gyerekek ilyen sorozat után már kissé fáradtab­ban, bizonytalanabbul játszot­tak. A mérkőzés első percei csak egymás „kóstolgatásával” teltek el. Mindkét oldalon sok hibával játszottak, bár az MTK-VM já­tékosai lényegesen összeforrot- tabb, begyakorolt játékot mutat­tak. A vasutas fiúk nehezen tudták a labdát tartani, ezt még fokozta az is, hogy a „magas labdás” játékot erőltették — ami nem ment! Az első komolyabb gólhelyze­tet az MVSC teremtette meg a 18. percben. Miczán szögletrúgá­sát Losonczi rúgta nagy erővel a kapura, de Preskó, a vendé­gek kapujának őrzője szerencsé­vel ugyan, de hárítani tudott. A 30. percben az ellenfélnél volt a góllövés lehetősége, a kifutó vasutas kapus nem érte el a lab­dát, de Haszmann tiszta helyzet­ből mellébombázott. Az eső fél­idő utolsó percében született az első gól. Puhl játékvezető keze- zésért szabadrúgást ítélt a ha­zaiak ellen. A „hevenyészetten” A második forduló után... Szerdán délelőtt ismét nye­regbe szálltak a város fiatal kerékpárosai, hogy a máso­dik fordulóban újabb ponto­kat gyűjtögessenek a végső értékeléshez. Mint ismeretes, az általános is­kolák közötti bajnokságot há­rom fordulóban bonyolítja le a városi kerékpár-szakszövetség. Az első forduló már lezajlott, akkor — a „hagyományokhoz híven” — a 14. sz. Alt. Iskola szerezte a legtöbb pontot, össze­sen húszat. A 11. sz. iskola „bringásai” is jól szerepeltek, ők az első forduló után 17 ponttal a második helyen állnak. Érde­kes módon most a vártnál ke­vesebb — mintegy 90 — gyerek állt csak rajthoz, de így is né­pes tábor gyűlt össze a József Attila utcai rajthelynél, mivel a versennyel egyidőben az igazolt sportolók részére is házi bajnok­ságot rendeztek. A „nagyok” 110 kilométeren át taposták a pedált, míg a „ki­csik”, a vaskerekesek 30 kilo­méterrel is» „megelégedtek”. A nagyok között ismerős arc is feltűnt — a kerékpársport ked­velőinek talán nem kell bemutat­ni Csathót, az MVSC tehetséges versenyzőjét, aki katonai szolgá­latát letöltve, ismét kerékpárra ült, és készül a további verse­nyekre. De maradjunk az isko­lások versenyénél, ahol talán a jövő bajnokai küzdenek a kilo­méterekkel. Hasznos és dicsé­rendő kezdeményezés a gyere­kek versenybe vonása. Az álló­képesség, a fizikai kondíció ja­vítása mellett értékes verseny­tapasztalatokat szerezhetnek. A MÁSODIK FORDULÓ EREDMÉNYEI: 1967. évben születettek (10 km): 1. Varga Gábor (14. sz. iskola), 2. Gulyás László (6. sz.), 3. Mol­nár Attila (22. sz). 1966. évben születettek (15 km): i. Gomba­szögi Ferenc (9. sz. iskola), 2. Szabó Zsolt (11. sz.), 3. Harsányi Zsolt (14. sz.). 1965. évben szü­letettek (20 km): l. Vidó Lajos (32. sz.), 2. Sztankura Gellért (9. sz.), 3. Kovács Vilmos (16. sz.) Az iskolák közötti pontverseny állása a második forduló után: 1. 14. sz. Általános Iskola 33 ponttal, 2. 11. sz. Általános Is­kola 29 ponttal, 3. 9. sz. Általá­nos Iskola 21 ponttal. A harmadik, egyben az utolsó fordulót áprihs 30-án rendezik meg. rajt 9.30-kor a 182-es kilo­méterkőnél. (gajdos) Asztalitenisz felszabadulási emlékverseny Röplabda NB II Kikapott a Miskolci Spartacus Kellemes, tavaszias időben — igaz, időnként fel-feltámadó szél­ben —, szabadtéren játszotta a Miskolci Spartacus NB Il-es női röplabdacsapata első bajnoki ta­lálkozóját az 1979. évi bajnok­ságban. Az ellenfele az Eger SE volt. a jó idő mintegy 100 nézőt csalogatott ki a Népkertbe, s kíváncsian várták a szövetkeze­tiek bemutatkozását. Persze, nem ez az első mérkő­zésük, hiszen hét közben már pályára léptek az MNK-küzdel- mekben. Akkor is az Eger SE ellen játszottak, és sima, 3:0 ará­nyú vereséget szenvedtek. Most az első játszmát biztosan nyer­ték. Körössy és Pocsai vezérle­tével valamivel jobban hálóztak, mint az egriek, és kevesebb nyi­tást rontottak. Ez három pont­ban meg is mutatkozott, 15:12 lett az eredmény. Jól indult a második játék is, 0:1 után 5:l-re fordítottak, majd 8:4-re is vezettek, de itt meg­torpantak, és az ellenfél egymás után öt pontot gyűjtött. Még kétszer tudtak ugyan fordítani, de 13-nál megálltak. Leggyengébben a harmadik játszmában ment a miskolciak­nak. alig két perc alatt 9:0-ra húzott ei az ellenfél. És bár négyszer megmentették a játsz­malabdát, il-nél nem jutottak följebb. A legszínvonalasabb — ha a látottak alapján egyáltalán lehet színvonalról beszélni — az utol­só, a negyedik volt. Váltott ve­zetés után 8:5-ből lett 8:13, és ezután is csak egy pont meg­mentése sikerült. Mindkét csapat nagyon idény eleji formában játszott. Eger SE —Miskolci Spartacus 3:1 (—12, 13, 11, 8). vezette: Tirpák—Zá­hony. Spartacus: Farkas, Kö­rössy, Szurdok, Szabóné, Szlo­vák, Pocsai. Csere: Kalmárné, Tóth. Edző: Szlovák Aurél. D. T. B. összeállt sorfal mellett Bursi vágta a labdát a hálóba. 1:0. A második félidő első percei­ben úgy látszott, a hazai csapat fordítani, erősíteni tud. Sorra indították a támadásokat, saj­nos, a kapu előtt elbizonytala­nodtak, pedig ebben az időszak­ban az ellenfél vert helyzetben volt; meglepődött a hirtelen ki­támadáson. Ezt a körülbelül öt percig tartó „meglepődést” saj­nos nem tudták kihasználni a fiúk. Az ellenfél második gólja Sárközi nevéhez fűződik. A hosz- szan előrevágott labdát a védők nem tudták hárítani, a jó ütem­ben érkező Sárközi biztosan vágta a labdát a hálóba, 2:0. A végeredmény is ez maradt. A mérkőzés jegyzőkönyve: MTK-VM: Preskó, Bencsik, Vin- cze, Fabis, Pénzes, Freimann, Horváth, Haszmann, Bursi, Nagy, Sárközi. Edző: Gerencsér József. MVSC: Harsányi, Kovács, Ba­logh, Haraszkó, Losonczi, Feke­te, Tóth, Bagi (Seres), Miczán (Mihalovszky), Dőry, Kü (Kéri). Edző: Kecskés Imre. Vezette; Puhl. A MÉMTE tornaterme adott otthont április 4-én az asztali­teniszezőknek. A Szakszerveze­tek Megyei Tanácsa, a Borsod megyei Asztalitenisz Szakszövet­ség szakmai segítségével, itt ren­dezte meg az asztalitenisz fel- szabadulási emlékversenyt. Az ünnepélyes megnyitó után a mintegy 80 versenyző elfoglal­ta a felállított asztalokat, és fér­fi, valamint női egyesben küz­dött a minél jobb helyezésekért. A megye 12 vállalatától, üzemé­től, intézményétől érkeztek részt­vevők a tömegsportcélokat szol­gáló emlékversenyre. Mind a női, Nem rendelkezünk pontos statisztikai adatokkal, de az biztos, hogy asztalitenisz­versenyre talán még soha ennyi gyerek nem gyűlt ösz- sze, mint vasárnap délelőtt. A városi sportcsarnok in­kább nyüzsgő méhkashoz ha­sonlított, mint versenypályá­hoz. Mintegy 800 miskolci ál­talános iskolás fiú és leány, és legalább 200 szülő „fog­lalta el” a csarnokot. A versenyen legeredménye­sebben szereplő iskola pá­lyázhatott a Horváth József Kupa elnyerésére is, melynek tavalyi védője a 40. sz. Győ­ri kapui Általános Iskola, most sem bízta a „véletlenre” a kupa sorsát — száz (!) fő­vel neveztek és indultak. Ugyancsak „kitett” magáért a 34. sz. Általános Iskola (Könyves K. úti) ahonnan 81 nevezés és gyerek „futott” be. A versenyszámok kiesé­ses rendszerben bonyolódtak, selejtező tábla beiktatásával. A legjobbak kiemelési „lis­tára” kerültek. Minden ver­senyszámban két nyert játsz­máig játszották a mérkőzé­seket. A versenykiírás eme kitételéhez azért lenne hoz­záfűzni valónk. Mivel a ver­senyen minden általános is­kolás tanuló részt vehetett (függetlenül attól, hogy iga­zolt versenyző asztalitenisz sportágban, vagy más ágazat­ban), várható volt, — a már előzetesen beérkezett nevezé­sek alapján is —, hogy az eredetileg tervezett időponto­kat tartani nem lehet. így aztán hiába folyt 20 asztalon a játék, a verseny meglehe­tősen elhúzódott. Talán ész­szerűbb lett volna, a két nyert mérkőzés helyett az „egy-szettes” versenyformára átállni, ezáltal lényegesen gyorsabban, egyszerűbben le­hetett volna lebonyolítani a versenyt. A versenybeosztás szerint a „kicsik” — az alsótagoza­tosok — 11 órakor kezdték volna a játékot, azzal a szándékkal, hogy „pihenni tudjanak” Sajnos, éppen az előbbiek miatt, ez a „pihe­nés” túl hosszúra nyúlt, a gyerekek nyugtalanok, sőt a dél közeledtével éhesek let­tek, amin az sem segített, hogy a büfé nyitva volt. Je­mind a férfi egyesben egyenes kiesési rendszerben lehetett el­jutni a döntőig. Eredmények, nők: 1. Szabó Katalin (MNB miskolci igazgató­ság), 2. Lengyel Anna (Özd, Vá­rost Kórház). A döntőben Szabó —Lengyel 2:0 (7, 17). 3. Kiss Ist­vánná (Borsodi Erdő- és Fafel­dolgozó-ipari Vállalat) és Saffa- rik Mária (Ózd, Városi Kórház). Férfiak: l. Kriston Béla (DI- GEP), 2. Boros István (Lenlnvá- ros TVK). A döntőben Kriston— Boros 2:0 (19, 22). 3. László Béla (Leninváros TVK) és Trestyánsz- ky József (December 4. Drotmü- vek). lentéktelennek tűnő apróság talán, de azért ide kívánko­zik az is, hogy egy ilyen tö­meget megmozgató verseny­nél a büfé is jobban felké­szülhetne. Azt hisszük, a ci­garetta és a „gumicukorka” helyett hasznosabb és kifi­zetődőbb lett volna, ha né­mi harapnivalót, szendvicset, vagy süteményt találunk a pulton. A városi tanács művelő­désügyi osztályának felkéré­sére a városi asztalitenisz szakszövetség elnöksége ál­tal rendezett verseny is bizo­nyítja: ,a gyerekek lelkese­dése, sportszeretete határta­lan. Az igazán jó „összkép­hez” csak egy kicsit jobb szervezés hiányzott, és akkor mindazok, akik szívvel-lélek- kel küzdöttek, máskor is szí­vesen állnak a zöldasztal mellé. Az említett apróbb hiá­nyosságokat leszámítva, még­is dicséret illeti a közremű­ködőket, a rendezőket, peda­gógusokat, hiszen mindent egybevetve emlékezetes „moz­galmas versenysorozatot lát­hattunk. Eredmények: VII—VIII. osztályos leány egyes (61 induló): 1. Kriston An­namária (40. sz. Alt. Isk.), 2. Takács Marianna (12. sz.), 3. Si- nekovlcs Agnes és Bagi Ibolya (mindketten a 39. sz. iskola ta­nulói). Fiú egyes (235 induló): 1. Molnár János, 2. Fekete Jó­zsef (mindketten a 10. sz. iskola tanulói), 3. Menyhárt Csaba (34. sz.) és Tisza Ferenc (27. sz. is­kola) . V—VI. osztályos leány egyes (43 induló): I. Badarász Zsuzsa (34. sz.). 2. Kiss Szilvia (8. sz.), 3. Molnár Emese (3. sz.) és Oláh Tünde (40. sz.). Fiú egyes (268 induló): 1. Dercze Tibor (1. sz.), 2. Szűcs József (17. sz.), 3. Tóth Ferenc (27. sz.) és Szopkó Ta­más (22. sz.). I—IV. osztályos leány egyes (21 Induló): 1. Karádi Krisztina (11. sz.), 2. Kiss Györgyi (8. sz.), 3. Tálas Zsuzsa (3. sz.) és Ker­tész Erika (39. sz.). Fiú egyes (81 induló) : i. Rózsahegyi Péter 2. Burka Zsolt (mindketten a 34. sz. iskola tanulói), 3. Ekker Géza (11. sz.) és Pusztai Csaba (84. sz.). Az iskolák közötti versenyben az első, és ezzel a Horváth Jó­zsef Kupa őrzője lett a 34. sz. Általános Iskola (Könyves Kál­mán úti) 52 ponttal, 2. helyezést ért el a 8. sz. Általános Iskola 26 ponttal, 3—4. helyen végzett a 40. és 11. sz. Általános Iskola 21—21 ponttal. GAJDOS IMRE Általános iskolák bajnoksága 800 gyerek 20 asztalnál...

Next

/
Oldalképek
Tartalom