Déli Hírlap, 1979. április (11. évfolyam, 78-100. szám)

1979-04-29 / 100. szám

A Rádiótól kérdezték — a DH válaszol Miskolc felől építik az M 3-ast? A Magyar Rádió miskolci stúdiója a közelmúltban Fó­rum-műsort rendezett a köz­lekedésről. Az adás vendégei között volt Varga József, a KPM Miskolci Közúti Igaz­gatóságának igazgatója is, akit arra kértünk: a válasz nélkül maradt, hozzá intézett kérdéseket lapunk hasábjain válaszolja meg. £ Mikorra várható, hogy az M o-ai autópálya Miskolcig el­készül? A közelmúltban át­adott szakasz meglehetősen rö­vid, nem sokat gyorsít a köz­lekedésen — írta letétében Ko­csis József gépkocsivezető. — Borsod megyét az or­szágos autópálya-hálózat fej­lesztése során az M 3 és M 26 autópályák érintik. A két autópálya nyomvonalának kijelölésére elő- és tanul­mánytervek készültek. Az M 3 Budapest és Gödöllő kö­zötti szakaszát 1978-ban üzembe helyezték. A Gödöl­lő—Hatvan közötti szakasz 1980-ra épül meg, a Hatvan­tól Gyöngyösig vezető szakasz építési határideje 1983. Az itt vázolt program jelenti az építés első fázisát. A máso­dik fázis elképzelt határideje 1990. Ebben a fázisban Gyön­gyöstől Kerecsendig kétszer két forgalmi sávos, Kere- csend—Ernőd—Leninváros— Polgár között kétszer egy forgalmi sávval épülne to­vább az autópálya. Az M 26­os autópálya Ernődnél ágaz­na ki, s épülne meg kétszer két forgalmi sávval Miskolc- nak a repülőtér felé eső vé­géig, természetesen a Mis­kolcot elkerülő szakasszal együtt. Ha a beruházások mérséklése miatt a második fázis megépítésére a tervek szerint nem kerülhetne sor, akkor a megyében már jelen­leg is sok gondot okozó 26. számú főútvonalat Miskolc és Kazincbarcika között, a 3. sz. főútvonalat Miskolc és Nyékládháza között, valamint a 35. sz. főútvonalat Nyék­ládháza és Leninváros között a VI. ötéves tervidőszakban négynyomvonalúra kell kor­szerűsíteni. Ezért javasoltuk felettes szerveinknek, hogy kezdjék meg az autópálya építését Miskolc felöl is, ez­zel is gyorsítva a beruházást, s jelentősen enyhítve a köz­lekedési gondokat. Döntés ez ügyben még nincs. £ A forgalom gyorsítása ér­dekében Borsod területén a vasúti szintbeni kereszteződé­sek helyett hol tervezik felül­járó építését? — érdeklődött Váradi Lajos Miskolcról. — A közút-vasút szintbeni kereszteződésekben fényso­rompókat helyeztünk el, az országos programnak megfe­lelően. E munkálatokat 1978- ban befejeztük Borsodban. Felüljáró épült a Gömöri pályaudvarnál, jelenleg is folyik a harsányi elágazásnál a felüljáró építése, s 1980- ban kezdjük meg Özdon. a gyújtói csomópontnál a köz­út—vasút szintbeni keresz­tezés helyett, felüljáró építé­sét. 0 Mikor szüntetik meg a Miskolc—Eger közötti úton a halálkanyart? Ugyanezen az úton Alsóhámorban van egy egészen az út mellé épített la­kóház. Nem lehetne ezt lebon­tani? — kérdezték többen is. — Az Eger—Hollóstető— Miskolc közötti hegyiét haj­tűkanyarokkal van tele. Ezek egyike az úgynevezett halal- kanyar is. A közlekedés biz­tonsága érdekében ezen az úton, ahol szükséges volt, burkolatjelekkel, jelzőtáblák­kal. acélszalag-korlátok épí­tésével többféle megelőző in­tézkedést tettünk. Tekintet­tel arra, hogy az egész út­vonal függőleges és vízszin­tes értelemben is veszélyes, hegyi jellegű, egy ilyen ka­nyar kiiktatásával a helyze­ten nem lehet, s nem is gaz­daságos változtatni. Az alsó­hámori épület hasonlóan kis sugarú kanyarban van; pénz­ügyi lehetőségeink nem en­gedik meg, hogy amikor a burkolatok kiszélesítésével, megerősítésével kell törőd­nünk, vízszintes útkorrek­ciókat eszközöljünk. T. Z. # A brigád most boldog nagyon... A magasugrás három próbája (Agatha felv.) Kohász ifjúkommunisták küldöttgyűlése (Folytatás az 1. oldalrólf Csák a főbb tényeket ki­ragadva, íme néhány megál­lapítás a beszámolóból, a szóbeli kiegészítőből: — A vállalat az elmúlt években jelentős munkasike­reket éii. el, ennek cselekvő részese volt a mintegy ötezer 30 éven aluli fiatal is. A KlSZ-bizottság most értéke­lésre kerülő akcióprogramja konkrétan meghatározta a gazdasági építőmunkából adódó feladatokat, szorosan kapcsolva azt a pártbizottság cselekvési programjához. KISZ-eseink egyéni vállalá­saikat a hatékony, minőségi munkavégzésre, az ésszerű anyag- és energiatakarékos­ságra, az acélmű építése fe­lett vállalt védnökség! mun­kában való eredményes rész­vételre tették meg. — Tovább fejlődött az if­júság részvétele a szocialista brigádmozgalomban; 3297 30 éven aluli fiatal vesz részt, közülük 1291-en 143 ifjúsági brigádban. Első ízben az idén áprilisban került átadásra a Vállalat Kiváló Ifjúsági Bri­gádja cím, amelyet a minő­ségellenőrző főosztály Put- noki Béla vezette Petőfi bri­gád érdemelt ki. — A megyei ifjúsági újí­tási hónapok során 297 újí­tást adtak be a fiatalok, ame­lyeknek egyötöde a munka- védelmi munka javítását eredményezte. — Kommunista műszakjai­kon 40 032 órát dolgoztak, a védnökségi munkában 3232 fiatal 15122 óra társadalmi munkát végzett. A beszámoló s a szóbeli kiegészítés nem volt mentes a kritikától, s az önkritiká­tól sem. Két szervezet mun­káját például éppencsak elég­ségesnek minősítette a bi­zottság. ugyanakkor többet kell majd tenni a politikai képzésben, az aktivisták kép­zésében. A szóbeli kiegészítést kö­vetően a pénzügyi ellenőrző bizottság tartotta meg beszá­molóját. majd öt korreferá­tumot hallgattak meg. Az ezt követő vitában több mint húszán szólaltak fel, kriti­kusan, ökrjtikusan elemezve K bizottság beszámolóját, rá­világítva a helyi eredmé­nyekre, gondokra, A hoz­zászólások is egyértelműen bizonyították: a kohászati if­júkommunisták többet, job­bat akarnak, magasabb szín­vonalon kívánják végezni munkájukat, hogy méltóak legyenek a vörös vándorzászló harmadszori, egyben végle­ges elnyerésére. A küldöttgyűlés a beszá­molót elfogadta, majd a rész­leges választásra került sor. A KISZ-bizottság titkára to­vábbra is Porkoláb László maradt. T. Z. Szerdától Megváltozik a látogatási irio Lapunkban mái' megírtuk, most csupán emlékeztetőül ismételjük meg: május 2-től megváltozik a beteglátoga­tási idő a miskolci Semmel­weis Kórházban és a Vas­gyári Kórházban. A napok továbbra is változatlanok: szerda, vasárnap, illetve az ünnepnapok a beteglátoga­tás napjai, de amíg eddig délután fél kettőtől fél né­gyig lehetett látogatni a be­tegeket, május 2-től e na­pokon délután 3 órától 5 óráig tart a látogatási idő. Kiválók „kg” nélkül Igazából most van a har­madik alkalom, hogy írni akartam róluk. Dolguk: gépi adatfeldolgozás. A 3. sz. Mis­kolci Volán Vállalat elektro­nika brigádjának harmadszo­ri kísérletre sikerült elnyer­niük A Vállalat Kiváló Bri­gádja címet. Kaptak ők már korábban négyszer aranyat, de valamiképpen ez a „ki­váló'’ eddig, sohasem sike­rült. Most igen. , Tévedés ne essék: dolgo­zik ebben a brigádban öt, korábban Kiváló kitüntetés­sel jutalmazott asszony és lány is, van ezüstjelvényes újítójuk. Az eredményeik miatt eddig sem kellett szé­gyenkezniük. A brigád most elnyerte a címet. Es boldog nagyon. Mogyorósi Gyuláné: — Az információs osztá­lyon belül a gépi adatfel­dolgozás a dolgunk. 22-en vagyunk nők, van két mű­szerészünk. Az eredménye­ink .. -. Hiszem, hogy az olvasó­nak nem mondana sokat, hogy hány adatot ütöttek le a gépeken, s talán még az sem, hogy több mint 50 ezer forintos megtakarítást ért az összeadógépek kétszeres fel- használása. A számok csak a szakértőknek jelenthetnek valamit. — Tudja, hogy mire va­gyunk a legbüszkébbek? Ar­ra, hogy nálunk rengeteg a túlóra,,, a .munka. jellege ad­ja, . 'hogyha mi .. valamikor, nem végezzük el a dolgun­kat, akkor például késhetne a gépkocsivezetők fizetése. Es ilyen még nem volt. — Dolgoznak itt gyerekes anyák, vannak bejáróink, de ha egyszer valamit megkell csinálni, altkor... — Milyen érzés a siker? — Csodálatosan jó. Kétszer próbáltuk korábban, én nem tudom, hogy ez a kétszeri próbálkozás hány, zsibbadt ujjakkal leütött adatot, szá­mot jelent, de azt tudom, A csepeli ipartelepek munkásai 1945. április első napjaiban hirdették meg a szocialista munka májusi versenyét. Mint megfogalmazták, a felszabadulás utáni el só május 1-ét, a szervezett munkásság felemelkedésének emléknap­ját, egybe kell kapcsolni a magyar nép felemelkedéséért vívott harccal. A Borsod megyei nagyüzemek — kö­zöttük a bányák dolgozói — elsőként csatlakoztak a felhíváshoz. A bányászok tudták, milyen óriási felelősség hárul rájuk. A Bányamunkások Szabad Szak- szervezetének országos közgyűlése igy fogalmazott: „A bányamunkásoknak or­szágmentő feladatuk van”. A perecesi központtal működő bá­nyák — Baross-akna, Pálinkás, Mátyás, táró és Lyukóbánya — munkásai or­szágra szóló munkával rukkoltak ki a nehéz élelmezési helyzetben, a rossz el­látási viszonyok között. Május 1-én a Miskolcon felvonuló bá­nyászok közül sokan viseltek fehér in­get. Az ingek abból a fehér selyemből készültek, amelyet a löszerüzem hasz­nált, s amelyből nagy mennyiséget dug­tak el a németek elöl. A front után ennek nagy részét kiosztották a mun­kások között. De ebből a lőporzacskó­nak szánt selyemből készüli a Magyar Kommunista Párt perecesi szervezeté­nek zászlaja, első zászlaja is. Megfes­tették vörös színűre, és az ügyes kezű perecesi asszonyok, lányok az egyik ol­dalára ráhímezték a földgömböt, még­hozzá olyan színekből, ahogy az a tér­képen látható, a másik oldalán pedig ott csillogott az aranyszegélyű ötágú csillag és a felirat: „Világ proletárjai, egyesüljetekJ" A perecesi őrháztól a Népkertig sokan megcsodálták az új zászlót, amelyet ott vittek a bányász­zenekar csillogó réztrombitái után. A népkerti nagygyűlésen az emelvény kö­zelében helyezték el. A bányászok itt mondták az ünnepi szónokkal — Révai Józseffel — együtt a győzelem és a sza­badság májusának fogadalmát: „Foga­dalmat teszünk, hogy nem kíméljük az erőnket, verítékünket, fáradságunkat, valóra váltjuk azt, hogy Magyarország újra boldog, erős és demokratikus lesz!” Közben a telepen az erdőből kihasí­tott táncplaccon főtt az üstökben az ünnepi ebéd. Fehér kötényes, kövér fér. fiszakács vezényelte az asszonyok hadát. Az ünnepi ebéd egytálétel volt. Gulyás, vagy inkább hosszú lére eresztett pör­költ. A perecesi ünnepi egytálételhez az élelmiszert a környező falvak pártszer­vezetei gyűjtötték össze, illetve cserél­ték szénért. Mindent sikerült összegyűj­teni egy olyan gulyáshoz, amelyből egy egész bányatelep jól akart lakni. Azt a gulyást soha nem felejtem! A zászlóavató ünnepség ott zajlott le a cipők talpától keményre és simára járt agyagon, a táncplaccon, az embe­rek, az asszonyok, a gyerekek gyűrűjé­ben. ahová kör alakban besütött a nap, mert itt korábban kivágták a fát. A pe­recesi kommunisták nevében Dozsnyák János avatta fel az új zászlót. Oszip István főispán az új világról beszélt, Kerner Antal a Szocáldemokrata Párt nevében üdvözölte a perecesi kommu­nistákat, Poprádi Sándor országgyűlési képviselő, vasgyári acélöntő pedig ' a munkásosztály egységének fontosságát hangsúlyozta beszédében. Ezután a fel­avatott zászlót megkoszorúzták. Sokáig zengett a taps, az éljenzés. A nagy zaj­ra a közeli fákról riadtan röppentek fel a madarak. Délután és este igazi népünnepély, ma­jális volt. Amíg sötét a nap, a fúvósze­nekarrégi valcerokat és polkákat ját­szott. A családok, barátok, munkatársak a fák alatt hűsöltek külön-külön a zsenge fűre, vagy a tavalyi, háborútól megkínzott avarra terített pokrócokon, mint lenn, a telep téglából épített bá­nyászkolóniáiban. Minden pokróc egy- egy népes család. A legkisebbek tény­legesen is az anyjuk szoknyáján ültek, a nagyobbak mezítláb rúgták a labdát, az eladósorban levő lányok, legények, a fiatal házasok táncoltak, az idősebbek feltűrt ingujjal vitatkoztak, az öregek csendesen, fáradtan beszélgettek. Ahogy ment le a nap, úgy emelke­dett a hangulat. Fogyott a nova és a kukoricapálinka. Aztán estefelé kétma- rokra ragadva, az emberpárok kirázták a pokrócokat és hazafelé indultak. El­csendesedett a táncplacc. Lent, a hegy tövében kiakasztották a kincstári sze­kerek kerékküllőiből a fékező láncokat és mindent visszaszállítottak oda, ahová kellett. Az üstöket, hordókat, asztalokat — az újalcnai raktárba. Késő este a telep utcáin még lehetett hallani a csoportba verődött fiatalok éneklését, de aztán csend lett. Utolsó perceit élte ez az ünnep. Másnap hajnalban éppúgy ragyogott fel a nap, mint az ünnep reggelén. A naptár szerint is hosszabbak lettek a nappalok és egyre zsugorodtak az éj­szakák ... ORAVEC JANOS hogy nagyon akartunk.:: Mint a magasugró azt a harmadik ugrást. Lapozgatom a brigád­naplót. Patronálnak iskolát, . ha kell ásóval és lapáttal • végeznek társadalmi mun­kát, eredményesen vettek részt a vállalat szinte min­den vetélkedőjén, rangos kézimunka-kiállítást ren­deztek, csomagot küldtek a ... hármas ikrek szüleinek, vol-, tak mpz}bar)lv§jjínházban, tel- jesitík. a-.'kulturális .vállalás,-, saikat. minden- esetben yál-r■- - látják a túlórákat, bérmeg-ür--- takarítást értek el. A jó • szervezéssel teljesítették az * újítási vállalásaikat... — Mitől lesz kiválóvá egy brigád? Egyszuszra három választ e_. is kapok: nagyon együtt vol­tak, nagyon akarták, több mint a társaság fele törzs- gárdatag... A három vá­laszhoz hozzátehptem, hogy többen tanulnak, tanultak, hogy meg tudtak teremteni maguk között egy olyan vi­lágot, ami természetessé te­szi, hogy például egy beteg­társukat szinte naponta lá­togassák, hogy brigádese­mény legyen egy esküvő, hogy emberi kötelesség le­gyen bármilyen probléma, amit át kell élni. — Az előbb azt kérdezte, hogy mire vagyunk a leg­büszkébbek? Hát arra, hogy ha valamelyik társunknak: gyermeke születik, a férje hozzánk szalad be először megmondani, hogy fiú-e vagy lány... — Elsején? — Felvonulunk, aztán együtt kimegyünk a Csa- nyikba. — A Kiváló cim ünneplé­se? — Egyenlősdi nélküli bri­gádvacsora, mert többen vannak, akik fogyókúráznak. — Az öröm? — Dolgozni kell, de jó is, és ha jól dolgozik az em­ber, akkor az ... A 3. sz. Volán Vallalat Elektronika brigádja nem a legkiválóbb, nem a kitünte­tések legnagyobbikát nyerte, de 24 ember nagyon örül. — Jövőre? — Illetve az idén. — Hé- czei Lajosné, aki a kilenc évvel ezelőtti alakulás óta dolgozik a brigádban, ne­vetve mondja, hogy ez az év se lesz könnyebb. — Egy nagy álom jóllakott. Betelje­sült. Csak egy a biztos: en­nél rosszabbul dolgozni már nem szabad. B. G. Az a május...

Next

/
Oldalképek
Tartalom