Déli Hírlap, 1979. április (11. évfolyam, 78-100. szám)

1979-04-27 / 98. szám

Szép kedvvel • • Ünnepet építenek Április 26. Csütörtök. Meg négy nap elsejéig, de már öl­tözködik a város, minden év tavaszi premierjére készül a Csanyik. Igazi április van: néhány csepp eső szitál, zá­por kerekedik, aztán kisüt a na" Fejszék csattognak, asszo­nyok nevetése haitik a ját­szótér felöl. Autók fordulnak, a forgalom még nem nagy. talán sokan sem lehetünk fent. de mégis úgy tűnik, mintha nyüzsögne minden. — Honnan? — Digépesek vagyunk. Lent a díszkaput szépítjük. — Egy brigád? — A, többől. Olyan is van. aki hetedszer van itt, a hete­dik május elsején .. . Keresném a gondnokot, de mondják, hogy talán az erdé­szekkel ment el. Vizitálják a fákat, hogy telet sínylett fa­ág veszélynek véletlen se maradjon. — Mi épül? — Ez laeipecsenyés sátor lesz. Egy napig áll, de meg kell csinálni alaposan, mert egy szélroham is kárt te­het . . . — Maszek? — Vendéglátó. Miskolci . . . A söröknek, lacipecsenyék­nek még csak a helye épül. Ami feltűnő: nincs kapkodás, nincs idegeskedés. Kezd meg­érni a terv. hogy a kitelepü­lő. sátrat verő vállalatok sor­ra a megszokott helyüket kap. jak. És akik építenek, azok szinte mind gyakorlott ün- nep-elökészitők. Bársony Sán­dor, Nagy Ignác, Baksa Imre, Szamosi Elek.. A negyedperces beszelgeté-' sekből kerekedik a mondan­dó: olyan munka ez. mint bármelyik másik, de más a hangulata, a rangja. Aki va­lamit csinál, arra büszke is eg.v kicsit. Sargamellénye* asszonyok tisztógatják az uta­kat : — Szombaton jöjjön. Ad­digra az utat is lemossa a lo- esolóautó... — Maguk feljönnek? — Fel hát! Sört most nem adnak, meg aztán örüljünk is benne, ha már kisepertük. Seperni, takarítani itt sem könnyebb, mint bárhol más­hol, Horvátnénak mégiy ♦ Még a beton is ragyogni fog... több jut a jókedvből, mintha egy kicsit elénk jött volna az elseje, megnézni, hogy mit készítünk neki. — Honnan? — A ‘ drótgyárból, de mi most csak nézelődni jöttünk fel. — Elsején? — Felvonulás után persze, hogy jövünk. Nekem még a falumból is jön vendégem . . . A sétányokon, bár nincs ki­fejezetten jó idő. feltűnik egy-egy sétáló idősebb ember is: lehet, hogy történelmet keres, emlékezni jött. II fiataloknak helyük van a ■kaverseay-Kgataban 4 liPVUSZ megyei bizottságának kibővített ülése (Folytatás az 1. oldalról) Megvitatta a kibővített megyei bizottsági ülés az 1979. évi munkaverseny- mozgalom beindításának ta­pasztalatairól szóló jelentést is. amelyet Bedő Lóránt, a közgazdasági bizottság veze­tője terjesztett elő. A ma még erős mennyiségi szem­lélet helyett, — s erre hívta fel a figyelmet Vészi Lászió­né. a KPVDSZ Központi Ve­zetőségének titkára is — elő­térbe kell állítani a haté­konysági tényezőket, a mi­nőséget. a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javí­tását A megyében működő kereskecTelmi. vendéglátó- és pénzügyi vállalatok számos szép kezdeményezéssel indí­tottak ez évben a munkaver­szerepel a lakosság ellátásá­nak javítása, a gazdálkodás hatékonyságának növelése, a takarékos költséggazdálko­dás, a munka- és üzemszer­vezési tevékenység fejleszté­se. a munkafegyelem és a kereskedelmi morál javítása és sorolhatnánk tovább . .. A vitában részt vevők kö­zül többen felhívták a figyel­met arra. hogy minél több ifjúsági brigádot kell alakí­tani, s ezáltal a fiatalokat még inkább bevonni a mun- kaverseny-mozgalomba. A hatékonyság és minőség je­gyében szélesebb körűvé kell tenni olyan mozgalmakat, mint a „Dolgozz hibátlanul" munkarendszer, vagy példá­ul „A munkádhoz add a ne­ved" mozgalom. — A Csanyik? Én nem vol­tam mozgalmi ember soha­sem. de alig kerültem a vas­gyárba. már vittek a többiek, az idősebbek. Bejártuk itt a környéket. Most is gyakran feljövök ... — Hány éves tetszik lenni? — Hetven leszek szeptem­berben . . Sóvári bácsi az egyetlen, aki nem mondja habozás nél­kül. hogy felvonulás után ki­jön ide: úgymond ő már csak akkor sétál szívesen, amikor nincs tömeg. A csanyiki bejárónál a di­gépesek utánunk szólnak, hogy szép lesz-e a fenyővel bevont kapu? A kiáltásra fel­röppen egy rigó, aki eddig a gallyak közül igyekezett ki­halászni egy makacs madzag­darabot. Felröppen, csőrében ott a tavaszi boldogság, a zsákmány. Persze, hogy szép lesz else­jén a Csanyik. Szép kedvvel csinálják. BARTHA GÁBOR seny-mozgalmat. Akad azon­ban rossz példa is: az egyéb­ként gazdag mozgalmi múlt­tal rendelkező VA3VILL Vállalatnál — mutatott rá a közgazdasági bizottság — „Igazgatói közleményben” kiadott utasítással hívták fel a figyelmet a munkaverseny szervezésére. A versenyfelhí­vások főbb célkitűzéseiben A továbbiakban a megyei bizottságot Gárdus Sándor, a kulturális bizottság vezetője tájékoztatta a szakszervezeti­politikai oktatás új rendsze­rének tapasztalatairól, majd Gelb Miklós, megyei bizott­sági titkár, a megyei bizott­ságnak az elmúlt évben vég­zett munkájáról. (nyikes) Májusi zászlók alatt A Városi operatív bizottság felhívása A kertekben, parkokban ismét virágba borultak a fák. Lobogók élénkítik a tavaszi színeket. Ünnepre készülünk üiemekben, intéz­ményekben. Nincs még egy ünnep, amely ennyire átfogná az egész emberiséget. Május elseje a világ dolgozóinak ünnepe! Ez a szép jelszó hányszor csengett már erőt adón és falakat remegtetön. ünnep­től igy ritkán félt az uralkodó osztály 1889., a II. Internacionálé alakuló kongresszusa óta. Párizsban akkor határozták el május elseje megünneplését, hogy a munkások ezzel is nyomatékot ad­janak követeléseik teljesítéséhez. Szavukra sokszor válaszolt sor- tüz, amikor jobb sorsot, emberibb életet követeltek. Hazánkban a Horthy-fasizmus idején már jó előre belügyminiszteri körleve­lek érkeztek még az eldugottabb kis falvakba is, hogy minden erővel meg kell akadályozni május elseje megünneplését. ,,A ha­talom kiadta o parancsot: ne legyen ünnep május elsején" — irta Juhász Gyula, de néhány sorral később már ö is ujjongva ünnepel, mert a természet — a betiltott dekorációk helyett — évről évre fellobogózza a fél világot, s az ember május elsején még inkább mint máskor, hatalma valóságára ébred. Ma, amikor a fejlett szocializmust építő hazánkban szabadon ünnepelünk, tisztelettel adózunk május elseje gazdag munkás mozgalmi hagyományainak. Napjainkban a hétköznapok forradal- misága ad igazi értelmet májusi ünnepének. Pártunk mindig ér­tékeli társadalmunk építésének helyzetét, megmutatja feladatain­kat: ezt tette az elmúlt évben és ez év márciusában is, amikor egyben leszögezte, hogy a XI. kongresszus irányvonala érvényesül oz élet minden területén, folyamatosan teljesülnek gazdasági épi- tömunkánk nemes céljai. Népünk kész az ország fejlődéséért magasabb követelmény sze­rint dolgozni. Az elmúlt hónapokban méltóan emlékeztünk meg a KMP megalakulásának 60., a Magyar Tonácsköztársaság kiki­áltásának 60. évfordulójáról. A munkában elért eredményeink tu datában büszkén emelhetjük magasba mi miskolciak, borsodiak is nemzetközi és harci ünnepünkön a vörös zászlót. Ezen a napon — a földkerekség minden táján — száz és száz­milliók harcos seregszemléken tesznek hitet a béke, a társadalmi haladás, a munkásosztály ügye mellett. Az elmúlt egy év és a közelmúlt eseményei is azt bizonyítják, hogy a béke, a haladás erőinek még szorosabbra kell zárni soraikat nyugalmunk, jövőnk, a gyermekek, az új generációk érdekében. A szocialista tábor — a Szovjetuniót követve — a békés egymás mellett élés politikája mellett tesz hitet, de vonnok, akik ellenszegülnek e törekvéseknek. Szolidárisak vagyunk a sokat szenvedett vietnami néppel, mind­azokkal, akik nemzeti felszabadító mozgalmukat vívják és a világ haladó mozgalmait követik. Az idei május elsején felvonulással, politikai demonstrációval ünnepel Miskolc lakossága. Egységes sorokba tömörülve teszünk hitet korunk legyőzhetetlen eszméje, a marxizmus—leninizmus, a szocializmust épitő népek együttműködése, a kommunista világ­mozgalom internacionalista összefogása mellett. Május zászlói alatt köszöntjük városunk legjobb kollektíváit, a munkaversenyek, a szocialista brigádok élenjáróit. Miskolc dolgozóit a hagyományosan erőt sugárzó felvonulásra az idén is hivja és várja A VÁROSI OPERATÍV BIZOTTSÁG Diá kkapcso la t A miskolci Földes Ferenc Gimnázium KISZ-esei már több úttörőcsapattal kapcso­latot létesítettek. Rendszere­sen részt vesznek egymás rendezvényein és közös tár­sadalmi munkákat ,is vállal­nak. A Szentpéteri kapui ál­talános iskola úttörőcsapata is egyike a gimnázium által pa* ronáltaknak. Tegnap dél­után például a gimnázium III C. osztályából Ádám Ju­dit, Hidasi Vanda, Palotai Mariann és Rucskai Ildikó a KISZ-alapszervezetük képvi­seletében, úttörő-rajgyülésen vettek részt, ahol többek kö­zött már a közös nyári prog­ramok is szóba kerültek. £ Ház épül a lacipecsenyé aek. Ankét a Borsodi Sörgyárban A Gyöngy meggy lesz a nyolcadik Idegenforgalom Zemplén lömsata A zempléni hegyek csodá­latos természeti szépségükkel évről évre egyre több turis­tát vonzanak. Érthető tehát, hogy Zemplén fővárosának, Sátoraljaújhelynek egyre több vendég fogadására kell felkészülni. A Sátoraljaújhelyi városi Tanács Végrehajtó Bizottsá­gának ma délutáni ülésén is több, ezzel kapcsolatos téma kerül napirendre. Többek közölt előterjesztik a város központi részletes rendezési tervét. Tájékoztató hangzik el a város környezetvédelmé­nek és köztisztaságának hely­zetéről, majd végezetül az idegenforgalom eddigi tapasz­talatait elemzik, és szó lesz az ezzel kapcsolatos fejlesz­tési feladatokról. Aki vasárnap utazik... A MÁV Vezérigazgatóság közli, hogy a pihenőnap át­helyezése miatt a vasúti me­netrendben április 29-én nem a vasárnapokra, hanem a munkaszüneti napokra előírt vonatok közlekednek. Egy közelmúltban napvilá­got látott kimutatás szerint hazánkban ma 115-léIe üdítő italt forgalmaznak, a Bambi­tól a Róna meggyig. Hozzá kell tenni, hogy ebben a ki­mutatásban jelentős átfedések is vannak, hiszen narancs üdítőt forgalmaz az Erdei Ter­mék Vállalat, s van Márka, Gyöngy, Sztár narancs is — és ki tudná valamennyit fel­sorolni. Egy viszont tény: a piac csaknem telített, a vá­laszték óriási — egyes helye­ken 15—'20-féle üdítőt is kap­ni — egy-egy szállító kiesése nem jelent gondot. Többek szerint: bárcsak ilyen lenne az ellátás és a választék minden árufajtából . . . E megállapítások a Borsodi Sörgyárban szerdán a gyár MÉTE-szervezete által ren­dezett ankétről valók, ahol Borsod Hajdú-Bihar és Sza- bolcs-Sz.afmár megyék vevő­partnereinek részvételével rendeztek ankétot Új mód­szerek az üditőital-forgalma- záston ’iir.mel. A megjelent mintegy másfél száz vendéget a MÉTE-szei vezet titkára. Nemein József köszöntötte, majd a gyár igazgatója, Hosszú István adott rövid tá­jékoztatást fejlesztési elkép­zeléseikről. amelynek legje­lentősebb momentuma: a je­lenlegi, óránkénti 15 ezer palackot töltő automatát rö­videsen 30 ezresre cserélik. Ezután Bognár Gyula ér­tékesítési igazgatóhelyettes tartott előadást az üdítőital­tól galmazus új módszereiről. Kiemelésre kívánkozik mind­járt az előadás bevezető gon­dolata: a fellett tőkés orszá­gokban — USA. NSZK — 70 —104 liter között nr ozog éven­te az . iic' • ifitől- fogyasztás, Csehszlovákiában is megkö­zelítette 1975-ben az 50 litert, hazánkban ugyanakkor a 34 litert sem érte el! Erre az esztendőre a szakemberek 50 literes fogyasztásra számíta­nak, a tavalyi 37,8 literrel szemben. A termelés meny- nyiségével nemigen lesz baj, hiszen az üdítő ital készíté­sével foglalkozó iparágak ter­melése már tavaly is megha­ladta a 2 713 000 hektolitert, s az idén csaknem elérik a hárommilliót. Érdekes képet kapunk, ha a termékösszetételt vizsgál­juk. A colafélék 41 százalék­kal vezetnek, előretört a ha­zai alapanyagú üdítők válasz­téka — 32 százalék —, míg a citrusfélék 25 százalékot kép­viselnek, 2 százalék pedig egyéb «származék’!. Ez az összetétel is mutatja, hogy a jövő a hazai alapanyagú üdí­tőké. A Borsodi Sörgyárban 1973- ban kezdődött az üdítő ital gyártása. Ebben az eszténdő- ben már összességében 200 ezer hektoliter üdítő hagyja el a gyárat, a tervek szerint hétféle választékban. Készül a nyolcadik, a Gyöngy meggy is. várhatóan május—június­ban jelenik meg a kereske­delemben. Ugyanakkor 25—30 ezer hektolitert szándékozik értékesíteni a gyár speciális üdítőjéből, a Póló alkohol­mentes sörből, amit hazánk­ban csak ift gyártanak. Emel­lett jelentős mennyiséget for­galmaznak Borsodi vízből. Az üdítő italok körében rendkí­vüli a konkurrencia. Ezért korszerű módszereket igyek­szik felhasználni a vállalat a reklámtevékenységben, a sze­mélyes meggyőzésben és a vásárlás ösztönzésében. A pi­ackutató tevékenység ered­ményeként 20 százalékka emelkedett az értékesítés. 2( százalékkal csökkent a lét­szám. s egyharmudával aszal litási költség. T. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom