Déli Hírlap, 1979. április (11. évfolyam, 78-100. szám)

1979-04-24 / 95. szám

Huszonöt év, tízezer szakmunkás ünnep a 114-esben Bensőséges hangulatú pe­dagógiai emléküléssel, tehát munkával ünnepelte meg a 114. számú Eötvös József Ipari Szakmunkásképző Intézet a negyedszázados évfordulóját. Dr. Polgár Péter igazgató megnyitójából kölcsönözzük ezt a gondolatot, mondatot. A szakmunkásképzés az oktató-nevelő munka egyik, ha nem a legnehezebb te­repe. Nem ünneprontás, ha ezt leírjuk elöljáróban, mert csak ennek ismeretében tud­juk érdemben értékelni az elért eredményeket. Az egyik gond, amit a korreferátumok­ban is említettek, hogy szak­munkásnak nem a legjobb tanulmányi eredményt elért tanulók jelentkeznek; továb­bá az, hogy ez az iskolatípus még ma is zártnak mondha­tó, hisz’ innen nem mehet­nek (érettségi nélkül) tovább tanulni, harmadszor pedig a gyerekek itt az élettel is köz­vetlen kapcsolatba kerülnek a gyakorlati munka során, s ennek a hatása nem min­dig pozitív, nem mindig azonos az iskola pedagó­giai célkitűzéseivel... Mind­ezek mellett és ellenére azt mondhatjuk, hogy az általá­nos iskola mellett talán ez a legfontosabb iskolatípusunk, amely nem csupán megér­demli. de igényli is a kitün­tető figyelmet; itt képezik a munkásosztály utánpótlását; Márpedig sem a termelésnek, sem a társadalomnak nem lehet közömbös, hogv milyen lesz a holnap munkása! {Naprakészen Lényegében ezeket a gon­dolatokat fejtette ki Pápai Béla, a Munkaügyi Miniszté­rium Szakoktatási és Tovább­képzési Főosztályának a ve­zetője. A szakmunkásképzés­ben is permanens reformo­kat kell végrehajtani, mert lépést kell tartani a techni­ka és a népgazdaság fejlő­désével. A reform bizonyos vonatkozásban egyszerűsítést jelent, amennyiben az eddigi 180 szakma helyett ezentúl csupán 128-ra képeznek szakembereket. Változás vár­ható az oktatás szemléleté­ben is. Olyan szakemberekre van szüksége a termelésnek, akik rendelkeznek az alap­fogalmakkal, a szakma alap­fogásaival, s kint a gyakor­latban érnek szakemberek­ké Magyarán: nem specialis­tákat kíván ezentúl képezni ez az iskolatípus, hanem olyan kádereket, akik képe­sek elsajátítani (a gyakorlat során) a szakma ismeret- anyagát, akik a követelmé­nyeknek megfelelően min­denkor képesek megújítani, sőt kicserélni is ezeket az is- mereteket. „Átállíthatóság, mobilitás'’ — ez a két kulcs­szó. ami kiemelhető az elő­adásból. Mi tagadás, nem kis követelmény ez. amely gon­dos felkészülést, tudatossá­got. igényesebb munkát fel­tételez. sőt követel a peda­gógusoktól is! Hiszen a kor­szerűség fogalma — ez eset­ben — nem elvont, hanem a technológiai, termelési ta­pasztalatok, ismeretek nap­rakész alkalmazását jelenti. Ám ezt a követelményt ma­ga az “let állítja az iskola és a növendékek elé. Nyers­anyagban és energiában sze­gény ország vagyunk, s csak akkor tudunk lépést tartani az egyre keményebb gazdasá­gi versenyben, ha a szakembe­reink a szellemiekben, a szaktudásban is állni tudják a versenyt. „Csak az tud változtatni, aki maga is al­kalmas a változásra” — mondotta Pápai Béla. ne rentlellcn raklár legyen” Hogy mit jelent ez a pe­dagógiában? Nem mond el­lent a fentebbieknek, ha azt állítjuk, hogy belterjességet. A jövőre orientált szakosítás jobban megmunkálja a ta­nuló tudatát. ..A tanuló feje ne rendetlen raktár legyen ’. Az elméleti tantár­gyaknak közelíteniük kell magához a gyakorlathoz. Azt kell megtanítani, hogy mit és hogyan kell megcsinálni, hogyan lehet (itt és most) megoldani. Haladó törekvé­sek nem következhetnek el­vont gyakorlatból — ez igaz —, de minden törekvés meddő, amely elszakad a gyakorlattól. A kettő kap­csolata dialektikus. Négy korreferátum hang­zott el az előadás után. Pászti Józsefné a szak­munkástanulók világnézeté­ről beszélt. A gondolatgaz­dag korreferátum — nyilván az ünnepi alkalom miatt — inkább az eredményeket emelte ki, semmint a gon­dokat elemezte. Nincs jogunk vitatkozni vele, de gyanít­juk. sőt tudjuk, hogy a kép korántsem ilyen derűs és problémamentes. Ugyanezt mondhatjuk el dr. Gabnai Sándorné korreferátumáról is, aki az erkölcsi nevelés­ről szólt. A világnézet és az erkölcs persze nem választ­ható el a tanulók minden­napjaitól, s a hétköznapok­tól. Ezért fokozott érdeklő­déssel hallgattuk Fehér Fe­renc előadását a munkássá válásról, a munkássá neve­lés gondjairól. Itt már több valós, életközeli gondról esett szó. Meg kell teremte­ni az oktatás feltételeit — mondotta —s erre nem mindig figyelnek eléggé oda a tanulókat foglalkoztató vállalatok. Kettős hiba ez, különösen, ha arra gondo­lunk, hogy ezek a gyerekek éppen az illető cégek mun­kásai lesznek! A tanulók ok­tatása olyan befektetés, mely a termelésben hozza, vagy nem hozza meg a kamato­kat! Öt követelményt emlí­tett Fehér Ferenc; a foko­zatosságot; a változatossá­got; mindig hasznos munkát kell végeztetni a tanulókkal; be kell mutatni a szakma szépségét és társadalmi hasz­nosságát; az ésszerű munka­végzés örömét is, hogy a le­endő szakmunkások magá­ban a tevékenységben leljék meg életük célját, harmóniá­ját. s ne az ilyen-olyan hob­biban, áltevékenységben! Kiss András kollégiumi igazgató a kollégiumi moz­galom fejlődéséről, Breuer Lajos kollégiumi nevelő pe­dig az intézet névadójáról, Eötvös Józsefről tartott rö­vid előadást. Ez utóbbi volt talán a legszebb, az ünnepi alkalomhoz is illő tömörsé­gével, éleslátásával, és emel­kedett irodalmi megformálá­sával. Polgár Péter zárszavában megemlékezett az intézet küzdelmesen indult történe­téről, kiemelve, hogy az in­tézet tanulói (9500-an végez­tek itt a 25 év alatt) keze munkájának nyoma féllelhe­tő Miskolc és Borsod épüle­tein, amelyek az utóbbi év­tizedekben épültek. (horpácsi) Milyen nagy szerelem... Ülnek egy karnyújtásnyira tőlem, és egyre piszokabbul vagyok rájuk irigy. Azt hiszem, hogy valamikor régen, ami­kor még érteni lehetett; erről, ilyenről szól­tak a versek. Én irtózatosan irigy vagyok, ők irtózatosan szerethetik egymást. Előlem elfogy kétüvegnyi sör, előttük nemcsak felmelegszik, hanem szinte felizzik két­üvegnyi kóla. Én magamban beszélgetek, ők szótlanul ülnek a negyvenedik perce, és csak nézik egymást, csak nézik egymást, csak nézik egymást. A fiú rág, de nem nyel, mert az ádámcsutkája mozdulatlan. A kislány törékeny, finom. Nem rág: rágódik inkább egy rágógumin. Én nézem -ölcet, ők nézik egymást. Én egyféle-, ók sokféleképpen. A fiú például néz: sóváran, parancsolón, könyörtelenül es zordan, a kislány néz megadóan, kíváncsi­an, szelíden, és nőiesen összevisszán, mert a jatyolozódó leányszemekben ez a legszebb. Shakespeare nem is volt olyan nagy köl­tő. A Rómeó és Júliát vétek volt megírni, Rómeónak és Júliának elég lett volna néz. nie is. így.' Pont igy. Megadóan, zordan stb. Irigy vagyok. Ezeknek már szó sem kell. Ezek a rágoizmaikkal értik egymást. Ezek szebben néznek, mint ahogy én beszélek... Iszonyú gyanúm támad: a kislány egy pillanatig úgy néz, mintha sürgetne. Es a fiú is úgy néz egy pillanatig, mintha unná. de az alantas gyanú elmúlik belőlem, mert a fiú száján rágógumiból megjelenik egy hólyag, és férfias határozottsággal pukkant egyet. A kislányka is pukkant. Nőieset és szelídet. Pukkant, és kiveszi a szájából a rágógumit. Es elkezd rézsút felfelé nézni, erre a fiú is kiveszi a szájából a rágógumit és gondosan az asztal lapjára ragasztja. Fe­lülről nézik, alulról ragasztják. A két rágó­gumi egymás mellett pihen, és a két em. berke elmegy. Mondom, nagyon irigy voltam rájuk, és gyorsan átültem az asztalukhoz. Legalább az emlék melegét érezzem ebben a nagy­szerű szerelemben, amihez egyetlen szó sem kellett, öregszem. Ujjúimmal óvatosan megkerestem a két rágógumit, és rádöbbentem, hogy mi nagy­szerűen gazdag ország lehetünk. Annál az asztalnál ez volt aznap a hatodik nagy sze. relem. BARTHA GÁBOR # Angola művészete címmel nyílt kiállítás a Néprajzi Mú­zeumban. Képünkön; Asszony maniókával. Augusto Ferreira festménye. Ma este a tévében Szoba a városban Az angol nyelvű vígjáték egy fiatal házaspárról szól. A férj rendszeresen csalja a fe­leségét, egészen addig, amíg az asszony rá nem jön a dol­gokra. Ettől kezdve, a vígjá­téki fordulatoknak megfele­lően, a feleség arra törekszik, hogy leleplezze kikapós urát. Ennek érdekében mindent el­követ, hogy tetten érje. A ko­mikus cselszövények révén azonban csak félreértésekre kerülhet sor, aminek követ­kezményeként most már az asszony is félrelép. Az 50 per­ces, könnyű filmtörténet, tar­talmánál és fajsúlyánál fog­va, csak könnyű mosolyt csal­hat a nézők arcára. (21.30-tól láthatjuk.) KEDD Kossuth rádió: 12.00: Deli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Törvénykönyv. — 12.50: Gésák. Sidney Jones és Lionel Monkton operettjének rádióvál- tozatá. — 14.05: A Belügymi­nisztérium Duna Művészegyütte­sének népi zenekara játszik, öt­vös Csaba népdalokat énekel. — 14.40: A vietnami líra korszakai. — 15.00: Hírek. — 15.10: Haydn: C-dúr szonáta. — 15.28: Nyitni- kék. — 16.00: Útközben. — 16.05: Zengjen a muzsika. — 17.00: Hírek. Útközben. — 17.07: A magyar nyelv hete. — 17.37: Filmzene. — 17.45: A Szabó csa­lád. — 18.15: Hol volt, hol nem volt ... — 18.30: Esti magazin. — 19.15: Válságok és teóriák. Gazdaságtörténeti sorozat. — 19.45: A vezenylőpálca mágusai. — 20.22: Uj nóta felvételeinkből. — 21.00: Megszólalnak a mexikói piramisok. — 21.40: Alekszandr Vegyernyikov operaáriákat éne­kel. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Világtörté­nelem dióhéjban. — 22.30: A hamburgi Monteverdi kórus Alessandro Scarlatti-madrigálo- kat énekel. — 22.50: Meditáció — egy körkérdésről. — 23.00: . Századunk kamarazenéjéből. — 24.00: Hírek. — 0.10: Harango/o Teréz virágénekeket énekel, Benkő Dániel gitáron játszik. Petőfi rádió: 12.25: Látószög. — 12.30: Hírek. — 12.33: Meló­diakoktél. — 13.20: Barkácsolók­nak. — 13.25: Éneklő ifjúság. — 14.00: Kettőtől hatig ... — 18.00: Elton John felvételeiből. — 18.30: Hírek. — 18.33: Beszélni nehéz. — 18.45: Babavásár. Részletek Nádor Mihály—Kulinyi Ernő operettjéből. — 19.20: Vélemé­nyem szerint. Nemes György írása. — 19.30: Csak fiataloknak! — 20.30: Hírek. — 20.33: Min­denki könyvtára. Kertész Ákos: Sikátor. — 21.08: Népdalokkal a vásárban. — 21.32: A tegnap slá­gereiből. — 22.30: Haj. Részletek MacDermot zenés játékából. — 23.00: Hírek. — 23.15: Könnyűze­ne Fényes Szabolcs szerzemé­nyeiből. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — ..Harmadvirágzás'’. Nyugdíjasok műsora. (Sportoló voltam . . . Régi étkezési szoká­sok.) Szerkesztöriporter: Pong­rác/. Judit. — Régi filmek nagy slágerei ... — Müvészportrék, színháztörténeti érdekességek. (Örkény István Macskaiáték cí­mű müvének bemutatójára em­lékezünk. Arra a kérdésre ke­resünk választ, hogy a világsi­kert aratott tragikomédia szín­padunkon miért pusztán ..az év­ben játszott darabok” egyike.) Dr. Gyárfás Ágnes előadása. — Hangversenyen, hallottuk. (Ko­vács Kálmán trombitán. Lehot- ka Gábor a miskolci evangé­likus ' templom orgonáján ját­szik.) — 18.00: Eszak-magyaror- szági krónika. (Ülésezett a Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottsága. — Az MTESZ és a TIT Borsod megyei Szervezetének együttes ülése. — KISZ-küldöttgyűlés a Diósgyőri Gépgyárban.) — Hír­összefoglaló, müsorelözetes, lap­szemle. Televízió. 1. műsor: 16.40: Hí­rek. — 16.45: Olajkutak a rén­szarvasok földién. Ismeretterjesz­tő film. — 17.00: A negyedik di­menzió. — 17.30: Mindenki isko­lája. — 18.40: Moszkva—Párizs. A Horizont-szerkesztőség műso­ra. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Tévélorna. — 19.30: Tv-hiradó. — 20.00: Fórum — a gazdaság- nolitika időszerű kérdéseiről. — 21.30: Szoba a városban. Angol tévéfilm. — 22.20: Tv-tükör. — 22.30: Tv-híradó 3. Televízió, 2. műsor: 20.öVí Kiiíimek a nagyvilágból. — 21.25: Tv-híradó 2. — 71.45: Mes­terházi Lajos. Portréfilm. Miskolci Nemzeti Színház (7) : A medikus. Kiállítások: Miskolci Képtár (10—18): 250 év magyar festésze­te. — Kondor Réla-enHékkiállí- tás. — Miskolci Galéria (10—18): Jadwiga Kisse’-Barnat festőmű­vész miniatúrái. Teresa Mieha- lowska-Ra.uszér textilművész s/.őttesapplikációi. — Mini Ga­léria (10—18): Asszonvi Tamás kisolasztikái. érmei. Jávor Pi- • roska tűzzománcai, grafikái. — műsor Vasas Galéria (14—19): Család a képzőművészetben. — József At­tila Könyvtár (12—20) : Szabó Vladimir grafikusművész kiállítá­sa. — Herman Ottó Múzeum (10 —18): Ember és munka. — A Kommunisták Magyarországi Pártja. — Herman Ottó-emlék- ház (10—18): Herman Ottó élete es munkássága. — Diósgyőri vár (10—18) : A diósgyőri vár története. — Pénzek Diósgyőr életében. — Déryné-ház (10—18) : Déryné Széppataki Róza. és Lé- vay Józseí-emlékszobák. — Molnár Béla Ifjúsági és Uttörö- ház (10—18): Gellér B. István festményei. — Rónai Sándor Művelődési Központ (10—18): Reklámfotó ’78. FILMSZÍNHÁZAK B£KE Detektív két tűz között Szí. amerikai film Másfél helyár! Kezdés: í4 órakor Fehér telefonok Szí. olasz film 18 éven felülieknek! Kezdés: hn6, 8 órakor KOSSUTH Kaszkadőrök Szí. amerikai film Felemelt helyár! Kezdés: f3,. hn5, 7 órakor HEVESY IVAN FILMKLUB Szenvedély Szí. svéd film 16 éven felülieknek! Kezdés: f5, f7 órakor TÁNCSICS Az erőd Szí. magyar film 16 éven felülieknek! Kezdés: f5, f7 órakor FÁKLYA Játék az almáért Mb. szí. csehszlovák film 16 éven felülieknek! Kezdés: f5, f7 órakor SZIKRA A legszebb ló Mb. szí. szovjet film Kezdés1: 5 órakor Holttest a Temzéből Mb. szí. NSZK film Felemelt helyár! Kezdés: 7 órakor PETŐFI Piedone Hongkongban Mb. szí. olasz film Másfél helyár! Kezdés: fő, 17 órakor SAGVARI A ménesgazda Szí. magyar film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: tő órakor KRÚDY Méreggel Mb. szí. NSZK film Felemelt hely ár! 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: 6 órakor SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — Kb. 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.27: Szocialista brigádok akadémiája. — 8.56: Beszélni nehéz. — 9.08: Az I Muslci di Roma Kamarazenekar felvételeiből. — 9.52: Tarka me­se, kis mese. — 10.00: Hírek. — 10.05: Születésnapi ajándék. A Gyermekrádió köszönti a 8 éve­seket. — 10.35: Válaszolunk hallgatóinknak. — 10.50: Dvor­zsák: f-moll zongoratrió. —11.30: Melis György operett- és daljá­ték-felvételeiből. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Szatirikus dalok. — 8.20: Világtörténelem dióhéjban. — 8.30T Hírek. — 8.33: Idősebbek hullámhosszán. — 9.28: Népda­lok. — 10.00: Zenedélelőtt. — 11.30: A Szabó család. Tekintse meg as orvosi műszereinek, készülékeinek és berendezéseinek kiállítását ÁPRILIS 25-TÖL 27-IG a Borsod megyei Vezető Kórház kultúrtermében (Miskolc, Szentpéteri kapu 76.) Bemutatjuk a legújabb hazai gyártmányú, valamint o szo­cialista és a tökésországokból beszerzett orvosi műszereket és készülékeket. Szakmai konzultációk, dia- és filmvetítéssel. Kereskedelmi felvilágosítás. A KIÁLLÍTÁS NYITVA: április 25-én 10-től 17 óráig, április 26-án 9-től 17 óráig és április 27-én 9-től 14 óráig. Minden kedves érdeklődet szeretettel várunk! / C 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom