Déli Hírlap, 1979. április (11. évfolyam, 78-100. szám)

1979-04-02 / 78. szám

Péntek esti premier A MEDIKUS A terepet még rendezik Lakótelepi tanítónők A végén minden jóra for­dul .. . Hiza és János egy­másra találnak, Piri cs György nemkülönben. Amíg tapso­lok, eszembe jut: Szegeden, a bölcsészkaron is „színre ke­rült” annak idején Bródy mű­ve. Afféle gólya lévén, a hátsó sorokban szorongok egyikeként emlékszem rá — mennyire hi­teles volt az első felvonásbe­li bútorozott szobában tengő­dő diákok látens gyomorkor- gása. Olyannyira, hogy pilla­natokon belül együtt korgott az övékével a nézőtéren ülök gyomra is. Lehet, csak együtt­érzésből; ám az is lehet, hogy a feltétlenül szükséges kalória­minimumra igencsak ügyelő menza jóvoltából. S a gyó­nt orkorgás valószeríisége mel­lett emlékszem: feltűnt a bol­dog befejezés mesebeli valósze­rűtlensége is. Bródy Sándor így írta meg 1911-ben... Akkor, egy há­borút előző, háborúra készí­tő gazdasági-társadalmi szo- rongattatás atmoszférájában élve, a színházi publikumnak bizonnyal kellett a megnyug­tató befejezés (vagy befejező megnyugtatás), életnek és álomnak e könnyed-elegáns összebékítése. Merthogy Bró­dy ismerte-tudta, s merte megírni az életet, arra is jó példa munkáinak java. írói indulása sikerét meghozó el­ső könyvének címe — Nyo­mor — jelképes erővel utal az írói programra. S ez a program, hol Jókaitól ellesett romantikus, hol Zolától ta­nult naturalista valőrökkel és tónusokkal átfestetten ugyan, hol meg szentimentális­impresszionista tüll-idillekbe takartan, ám töretlenül meg­van végig az író munkássá­gában. Gondoljunk az 1902- ben írt A dada című szín­müvére, erre a gorkiji lobo- gású vádiratra; Bródy ott, a századforduló dekadens-sze­cessziós álomvilágában, a polgári jólét táplálta pózok és allűrök mesterkélt korá­ban minden képmutatást ar- eulvérő bátorsággal rajzolja meg a pesti cselédlány kény­szerű elzüllésén^k, adható- vehető portékává nyomoro- dásának útját, eljuttatva egészen a befejező tragédiá­ig. S A tanítónő leányalak­jának bátorsága és egyszer­smind kiszolgáltatottsága- védtelensége nem vádol-e, megmutatva, hogy azok kö­zött a viszonyok és erkölcsi normák között nincs és nem lehet boldog, beteljesült és tiszta szerelem. Ez a társa­dalomkritika az erénye a je­lentősebb színpadi művek között harmadiknak, A me­dikusnak is. Mert, ha szán- juk-megértjük a lánya sor­sáért aggódó, beteg orvos­apa indítékait; hogy a maga keserves életéből okulva min­denáron előre meg akarja építeni-szervezni Riza szá­mára a szerelmet-házasságot, a boldog életet, a módszer, ahogy ezt teszi — ahogy ezt tenni diktálta számára a kor erkölcse —, akkor is vissza­döbbent. A szó szoros értel­mében „megvásárolt” János lázadása és harca ezért ro­konszenvesebb, s jobban hat ránk ma is, mint befejező, galambturbékolásra hajlott megbékélése-kompromisszu- ma. A fiatalok persze, mindet­től függetlenül, őszintén sze­rethetik egymást. .. Halasi Imre végzős főiskolai hallga­tó diplomarendezésében lát­hatta a miskolci közönség pénteken este Bródy Sándor színművét. A rendező vallott tudatossággal nem akart s nem tett semmiféle elidege. nítő idézőjelet a dráma való­ságtartalmához Hiszen, bár más korban, más társadalmi viszonyok közt élünk, a századelőnek ez a világa nincs oly messze még tőlünk, hogy ne visszhangozhatnának bennünk közvetlenül Bródy alakjai s szituációi. Persze, nem minden alak és nem minden szituáció. Mert ugye, az nem lehet véletlen, hogy az első felvonásbeli diákta­nya életképe ma is sokkal frissebbnek, valószerűbbnek, s élmény telibbnek hat, mint a tempójában is lelassuló, ér­zelgősségbe hajló második felvonás, vagy akár a befe­Aki az Alföld felől jön a városba, szinte megtorpan a ta­polcai útelágazásnál. A hatalmas betontömbök, mint komor óriások zárják el a kilátást a város hegyére: az Avasra. A házak között daruk nyújtogatják fémnyakukat, földdel, épí­tőanyaggal cipekedö gépek dübörögnek. Hátul, a háza!c mö­gött gyúrják, faragják a hegyet, előkészítik az új épületeknek a terepet; 40 ezer ember fog itt élni hamarosan. Az iskola — máshol talán óriásinak számítani — sze­rényen húzódik meg a lakó­tömbök között. Valósággal be­levágták a hegybe. Nevetve- bosszankodva hívják fel a látogatók figyelmét erre. „Három szinten állunk — mondja az igazgatónő. — Az alsó szint:'a „láb”, az udvar, a második szinten áll maga az épület, s hátul egy szinttel fentebb a sportudvar. Le­het, hogy ez tetszetős, de amikor több száz gyerek ki- özönlik a szünetekben!... Kicsi a hely!, s a tervező bácsik nem gondoltak erre”. AZ ISKOLA OTTHON IS . .. # Vándor Éva (Riza) és Simon György (Rubin főorvos) a 11. felvonásban jezés teátrálisan kimerevített megoldása. Feltűnik általában, hogy Halasi színpadán mennyire kevés a mozgás. A szereplők, a legfeszültebb pillanatokban is jobbára állnak s szaval­nak; igaz, ízes. szép nyelvű a textus, de a közönség ér­deklődésének ébrentartása megkívánja a mübeli törté­nés érdekességén túl a Szín­padi történések mózgaimás- ságát is. Mindenesetre, egy különö­sebb zökkenőktől menteS, gördülékeny, pontosan „sín­re tett” előadást láttunk. Ta­lán több íestőiség, életképi hitelesség, mint valódi drá­mai erő jellemzi a miskolci bemutatót. S a szinpadi me­sére figyelve, alig is vesszük észre, hol s miként marad adósunk az előadás a drámá­val. Lelkes, fiatalosan lelke­sedő együttes lépett elénk ezen az estén. S ugye, nem szólamszerű a színház hely­zetének „itt és most”-jában szíves szavakkal dicsérni ezt a sokszor oly igen hiányzó lelkesedést. így hát megilleti a dicséret mindenekelőtt a címszerepet alakító Matus Györgyöt, aki színészi mun­kája során talán először tu­dott megszabadulni minden­féle modorosságtól (merev tartás, recsegő beszédhang, görcsös mozgás), s tudott be­lülről fakadóan, átélten hi­teles lenni, néhány beállítás teátrális volta ellenére (II. felvonás szakításjelenete, az apával való összecsapás a III. felvonásban). Vándor Éva Riza szerepében épp ez­zel a belső átéltséggel ma­radt adósunk; sokat bízott a külsőségekre, sokszor inkább szavalta, mint mondta-élte a szöveget. Kőris Piroskaként Pólyák Zsuzsa egyszerűbb- természetesebb módon jele­nítette meg ezt az ellentmon­dásos leány alakot; csak ép­pen tán kissé erőtlenül. A diáktanya figurái közt a pap­növendék Györgyé s az or­vostanhallgató Schwarzé há- lásabb-nagyobb színészi fel­adat. Előbbiben Vitéz László (Jarmay György felvétele) Simon György játszotta a föorvos-apa szerepet. Alakí­tása a második felvonás né­hány jelenetében is elegendő volt egy tragikus életsors fel­villantásához; a magatartása magyarázatát adó monológ az előadás egyik kiemelkedő pillanata. Fehér Tibort láttuk Arrak, a s^abó szerepében. Úgy éreztük, a színésznek nincs személyes hozzátenni- valója az írott műhöz; s ezért nem volt igazán drá­mai a fiúval való harmadik felvonásbeli számadás jele­netében sem ez az alakítás. Borcsa, a cseléd szerepében Horváth Zsuzsa játékának örültünk; ez a szerepkör kö­zelebb áll adottságaihoz, s reméljük, megszabadul las­sacskán játéka-mozgása szög­letességeitől és túlzásaitól is. Az együttesi, Milviusz And­rea (Ada), Csabai János (Adolf), Maróti Gábor (Nagy­fejed). Utes József (Filozop- ter), M. Szilágyi Lajos (Tech­nikus), Olgyai Magda (Dada), két gyermekszereplő (Dósa Judit, Ráckövesi Ákos) tette teljessé. Korhoz s műhöz jól illeszkedtek Langmár And­rás kulisszái s Fékele Mária jelmezei öncélúnak, magá- értvalóan hatáskeltőnek érez­tük a bevezető képvetítést; diszkrét, s hangulatos volt Victor Máté kísérőzenéje. A közönség pedig: igazán hálás. Rögtön ezzel a gondolat­tal kezdjük a beszélgetést azzal az öt tanítónővel, aki vállalkozott, hogy elemezzük a sokak szemében még ijesz­tőnek, érthetetlennek tűnő új pedagógiai módszereket. Mi­lyen a tanítónő helyzete egy még épülő, új lakónegyed­ben? Két tényt mindenkép­pen figyelembe kell venni. Az első: a gyerekek (s itt nem csupán az alsó tagoza­tosokról van szói) megnöve­kedett és kielégíthetetlen mozgásigénye. A kisgyerek reggel elmegy az iskolába, s csak a késő délutáni órák­ban megy haza. A napközi­ben kell (kellene) megolda­ni a tanulást, étkezést, moz­HETF’O Kossuth rádió: 12.80: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: válaszolunk hallgatóink­nak. — 12.50: Zenei érdekessé­gek az elmúlt hét műsorából. — 14.40: Egyszer egy leány. Bródy Sándor novellája. — 14.54: Édes anyanyelvűnk. — 15.00: Hírek. — 15.10: Nóták. — 15.36: Nemzetközi rádiójáték­fesztivál gyermekeknek. — 16.00: Ütközően. — 16.05: Kóruspódi­um. — 16.30: Szocialista brigá­dok akadémiája. Guillaume Apollinaire: A Mirabeau-híd. — 17.00: Hírek. Útközben. — 17.10: Bemutatjuk új hegedűfelvétele­inket. — 17.37: Róma, Via Giu­lia 1. Boros János és Rapcsányi László műsora a magyar kul- túrközpontról. — 18.02: Népbal­ladák. — 18.13: Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti Ma­gazin. — 19.15: A Rádió Kaba­részínházának áprilisi bemutató­ja. — 20.25: Placido Domingo operaáriákat énekel. — 21.00 fe­héren — feketén. Rádiófolyóirat. — 22.00: Hírek. — 22.15: sport­hírek. — 22.20: Tíz perc külpo­litika. — 22.30: Zenekari muzsi­ka. — 24.00: Hírek. — 0.10: Pa­yer András táncdalaiból. Petőfi rádió: 12.00: Böbe Gás­pár Ernő népi zenekara játszik, Máthé Jolán nótákat énekei. — 12.30: Hírek. — 12.38: Tánczenei koktél. — 13.25: A reménység színháza. — 14.00: Kettőtől PAPP LAJOS adott kevés színészi eszköz­zel hiteleset; utóbbiban Somló Istvánnak volt néhány emlékezetes pillanata. Za­vart azonban következetlen­sége; az első felvonásbeli vészes köhögés (lásd: tüdő­baj) később elmarad. Mint­ha a színész elfeledkezne ró­la, mint Riza alakítója, Ván­dor Éva is olykor á bicegés­ről. # A „gyár” szó hallatán a gépek zajára gondolunk. A Már­cius 8. nevet viselő kir.ovi gyár műhelyeiben viszont csak a csipkeveröfák — könnyű, fából készült botok, — tompa za­ja hallatszik ... A vologdai csipkék története a XIII. századdal kezdődik. A jelecki, rjazányi parasztok is foglalkoztak már csipkeveréssel. A vjatszki kormányzóságban ,(ma Kirovi te­rület), az iparág a XVIII. század elején keletkezett. A nö­vénymintás dísz jellemzi a vjatszki csipkét. A szalagvonalban haladó mintasor élesen kanyargó formát ölt, és a csipke, a virágminta burkolásától függően, hol sűrűnek, hol áttetsző­nek tűnik... gást — játékot is. Az iskola csak nehezen tud megfelelni ezeknek a követelmények­nek, mert — mint mondot­tuk — az udvar kicsi, s csak egyetlen tornaterem van. En­nek az elhelyezése is szeren­csétlen, mert fölötte van a napközi, s így kölcsönösen zavarják egymás munkáját. Mindezt nem panaszként mondják el, olyan tényként veszik tudomásul, amely meghatározza a munka kö­rülményeit. A másik figye­lembe veendő tény, hogy a gyerekek fáradtan mennek haza az iskolából, sok segít­séget nem kaphatnak a szü­lőktől, s mert azok is fárad­tak. másrészt tanácstalanok is az új módszerekkel és kö­vetelményekkel szemben. HALMAZOK ÉS FÜGGVÉNYEK A fentebbiek ismeretében a „talpára állítható” a sokat emlegetett és a szülők kö­rében vitatott módszer. Konkrétan a matekra gon­dolunk, arra a tényre, hogy a kisdiákok halmazokkal, al­gebrával, függvényekkel, sta­tisztikával foglalkoznak. Va­lóban olyan nehéz, ijesztő ez? — kérdem. A tanító nénik mosolyognak a naiv kérdé­semen. Lelkesen. egymás szavába vágva mesélik, ma­gyarázzák a módszert. A lé­nyeg: a játék. A gyerekek ■tiűsor ötig ... A Rádió kívánságműso­ra. — 17.00: Közgazdaság alul­nézetben. ül. rész: Vállalati ter­vezés. — 17.30: ötödik sebesség. Ifjúság — politika — kultúra. — 18.30: Hírek. — 18.33: Zenekö­zeiben. — 19.40: A Magyar Rá­dió népzenei hangversenye. — Kb. 21.20: Barátság slágerex- pressz. — Kb. 21.50: Cherbourg-i esernyők. Részletek Legrand filmzenéjéből. — 22.10: örökzöld dallamok. — 23.00: Hírek. — 23.15: Zenés játékokból. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — Hétről hétre, hétfőn este. A stúdió zenés magazinja. Közben: El szeretném mondani. Paulovits Ágoston jegyzete. A műsort szerkeszti: Antal Magda és Nagy István. — 18.00: Észak­magyarországi Krónika. (Meg­indult az üzemszerű termelés a Miskolci Húskombinátban. — Gyártmányfejlesztés az Észak- magyarországi V egyimű vekben.) — Sport. — Hírösszefoglaló. — Szemle az Észak-Magyarország, a Déli Hírlap és a Heves megyei Népújság számaiból. Kiállítások; Vasas Galéria (14 —19): Bohus Zoltán és Lugossy Mária plasztikái. — József Atti­la Könyvtár (12—20) • Könyvtár és képzőművészet. — ^ónai Sán­dor Művelődési Központ (10—18): Rajzok a Tanácsköztársaság 60. évfordulójára. — Diósgyőri Va­sas Művelődési Központ (14— 19) : A Magyar Tanácsköztársa­ság 60. évfordulójának tisztele­tére fotódokumentációs kiállítás. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE Dóra jelenti Szí. magyar film Kezdés: f4, hn6 és 8 órakor KOSSUTH Kentaurok I—II. Szovjet—magyar film Másfél helyár! Kezdés: 3, í6 órakor KOSSUTH, ÉJSZAKAI VETÍTÉS Félelem a város felett Mb. szí. francia film f 16 éven felülieknek! Másfél helyár! Kezdés: 9 órakor HE VÉS Y IVAN FILMKLUB Tíz év múlva Magyar film Kezdés: f5, f7 órakor TÁNCSICS Áramütés Szí. magyar film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: f4, f6 órakor TÁNCSICS FILMKLUB Tíz év múlva Magyar film Kezdés: f8 órakor hallatlanul élvezik a matek­órákat, mert a sok színes eszköz, a játékos gyakorla­tok, mérések szórakoztatóak. Szinte észre se veszik a pe­dagógiai célt: előbb tanulnak meg logikusan gondolkodni, mint számolni. A módszer lényege ugyanis az, hogy a gyerek maga fedezze fel az összefüggéseket, s ezek a fel­fedezések örömet is szerez­zenek neki. A kedves ma­máknak, papáknak azt üze­nik, hogy nem kell aggód­ni: megtanulják a lurkók az egyszeregyet is, a művelete­ket is. Házi feladatot nem visz haza a gyerek, mert ez a pedagógiai szisztéma lénye­ge: az órán, az iskolában kel) elsajátítani az ismerete­ket NEM LEHET LAZÍTANI Ezernyi gonddal küzd az iskola. Közhely ez, de sok­szor el kell ismételni, mert az iskola igényli és várja is a társadalom türelmét és se­gítségét. A tanító nénik is reggel mennek az iskolába, s délután mennek haza. Csa­ládanyák ők is (a 3. sz. Ál­talános Iskola 68 fős tantes­tületében csak négy férfi van!...), akik fáradtak, mert őket is kimeríti a három mű­szak. Mégis kigyúlt az ar­cuk, amikor a gyerekekről beszélnek. „A gyerekek kö­zött frem lehet lazítani.” „Sze. retem a tanítványaimat, job­ban érzem közöttük magam, elfelejtem minden gondo­mat.'1 A mi gyerekeinkkel bíbe­lődnek ... * (fi or pácai) FÁKLYA Családi tűzfészek Magyar film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: Í4, f6 órakor FÁKLYA FILMKLUB ötödik pecsét Szí. magyar film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: f8 órakor SZIKRA A királylány zsámolya Szí. magyar film Kezdés: 3 órakor Ritkaságok boltja Szí. angol film Kezdés: 5, 7 órakor PETŐFI Szentimentális regény Mb. szí. szovjet film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: f5, f7 órakor KRÜDY Az én tengertestvérem Szí. olasz film Kezdés: 6 órakor ADY ENDRE MŰVELŐDÉSI HÁZ KLUBMOZI Gyalog-galopp Mb. angol film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk Kezdés: 4, 6 órakor TAPOLCA-ADY Bakaruhában Magyar film 16 éven felülieknek! Kezdés: 7 órakor PERECES Felkavart víz Mb. amerikai film 16 éven felülieknek! Felemelt helyár! Kezdés: 6 órakor HÁMOR Kentaurok I—II. Szí. szovjet—magyar film Másfél helyár! Kezdés: 6 órakor SZIRMA Kentaurok I—II. Szí. szovjet—magyar fiim Másfél helyár! Kezdés: 16 órakor KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — Kb. 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.27: Mi lett volna, ha . .. — az all nmisták- nak sikerül aranyat csinálni? — 8.57: Operettrészletek. — 9.44: Krumplíorrű Ferkó. Bancsik Gá­bor meséje zenével. — 10.00: Hírek. — 10.05: MR 10—14 — kü­lönkiadás. Felszabadulásunk han­gos naptára. — 10.35: Verbun­kos muzsika. — 11.00: Dvorzsák: A-dúr zongoraötös. — 11.38: En­gedjétek hozzám jönni a sza­vakat. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Philip Jones rézíúvós- együttese játszik. — 8.2*: Ti« perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Társalgó. Xét óra iro­dalomkedvelőknek. — 10.30: Hí- rek. — 10.33: Zenetfélelőtt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom