Déli Hírlap, 1979. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1979-03-19 / 66. szám

líró Sándor emlékére Az Imrik-emlékversenyen Kilenc több versenyszam, száz induló ^ Díjkiosztás a férfipárosoknak. Kissé szokatlan időben rendez­zük a XVIII. Bíró Sándor or­szágos asztalitenisz emlékver­senyt — mondta megnyitó be­szédében a rendező MEMTE el­nöke, Dargai István — s ennek az az oka, hogy a hagyományos időpont ebben az esztendőben „ütközött” volna a sportág vi­lágbajnokságának idejével, s ez elől ,,ki kellett térni” — már csak azért is, mert ez ranglista- verseny, s így mindenki számá­ra fontos pontszerzési lehetőség. A lehetőséggel sokan éltek, bár az élmezőny, illetve a válogatott egy-két tagja távol maradt. Nem volt itt a világbajnok férfipá­ros — Jónyer és Klampár — bár rajtuk kívül mást nem is igen lehetne távolmaradóként emle­getni. A női élmezőnyből Magos Judit hiányzott, a jelen idő si­keres szereplői — Oláh, Szabó és társai — azonban részt vet­tek a szombati felnőttversenyen. A vasárnap ugyanis teljes egé­szében a fiataloké — az ifiké és a serdülőké — volt, mert a ha­gyományoknak megfelelően a felnőtt számokat szombaton nemcsak elkezdték, hanem be is fejezték. így mindkét nap igen hosszú volt — vasárnap főként a ren­geteg induló miatt —; a ver­senytitkárságnak, a bíróknak, s lebonyolítóknak hatalmas mun­kát jelentett az ez évi Bíró Sándor emlékverseny lebonyolí­tása. Mégis zökkenőmentesnek ítélhetjük a rendezést, ami ter­mészetesen az itteni gárda nagy rutinjából fakad. No és, abból, hogy a sportcsarnokban Í6 asztal állt rendelkezésre a kilenc ver­senyszám lebonyolítására. Gergely Gabi is eljötl — de nem teljes értékűen, még min­dig fájlalta a lábát, s azt is el­mondotta, illetve kérte: ne ha­ragudjanak rá a miskolciak, hogy hétfőn nem jött el fociz­ni, de nem merte gyógyulását kockáztatni. S, hogy ez nem mentegetőzés, azt a versenyered­mények is jelzik! Szombaton este többségében izgalmas döntők zajlottak, s akadt néhány meglepetés is. A legkellemetlenebb talán a Hor­váth—Bolvári I. vegyes párost érte, (bár végeredményben ma­guknak köszönhetik), amely már 2 rO-ra vezetett a vegyes p^ros döntőjében, de mégiscsak az ezüstérmet vehették át; mert­hogy az első kettőt követő há­rom szettet már Frankék nyer­ték. A miskolciak közül a legered­ményesebb szereplés Molnár An­nától volt várható, aki egy har­madik és egy „ötödik” (5—8.) hellyel meg is1 felelt a várako­zásnak. Ezt párosban érte el Bénák (DÉLÉP), illetve Papp (Statisztika) társaságában. Az egyesben nem volt szerencséje, mert a főtáblára jutás után, ép­pen Szabót „nyújtotta neki a sors keze”. s ez manapság egyetlen magyar női játékosnak sem jelent különösebb szeren­csét. Ami egyben azt is jelenti, hogy a 32 között Molnárt a ver­seny későbbi győztese ütötte el a továbbjutástól. A XVIII. Bíró Sándor asztali- tenisz emlékverseny dobogósai; I. osztályú férfi egyes: 1. Ta­kács (BVSC), 2. Molnár (Kili­án), 3. Kreisz (Kilián) és Ko­csis I. (Bp. Spartacus). A mis­kolci Holló a 32 között Kreisztől kapott ki 2 :l-re, a többiek már korábban búcsúztak. I. o. női egyes: 1. Szabó (Stat.), 2. Csik (31. Ép.), 3. Oláh (Stat.) és Bolvári I. (Tolna). I. o. férfi páros: 1. Takács— Nozicska (BVSC), 2. Kriston (Bp. Sp.)— Molnár (Kilián), 3. Belez- nai—Bánlaki (CVSE) és Frank— Gergely (BVSC). I. o. női páros: 1. Balogír— Bolvári I. (Tolna), 2. Urbán (BSE)— Oláh (Stat.), 3. Kuchár— Benke (Stat.) és Szabó—Urbán II. (Stat.). A Molnár—Papp pá­ros a nyolc között kapott ki a későbbi győztes tolnai pártól. I. o. vegyes páros: l. Frank (BVSC)—Balogh (Tolna). 2. Hor­váth (Csepel)—Bolvári I. (Tol­na). 3. Bénák (DÉLÉP)—Molnár (MÉMTE és Kocsis (Bp. Sp.) — Benke (Stat.). Ifjúsági leány egyéni: l. Urbán II. (Statisztika), 2. Bolvári I. (Tolna), 3. Csiba (Dunaszerda- hely) és Fazekas (Statisztika)* Ifjúsági fiú egyéni: 1. Báthory, 2. Aranyosi (mindkettő MÉMTE). 3. Horváth (CVSE) és Kárpáti (DÉLÉP). Serdülő leány, egyéni: 1. Fa­zekas (Statisztika), 2. Bolvári II. (Tolna), 3. Varga és Zsidai (KSI). Serdülő fiú, egyéni: i. Káposz­tás, 2. Pavlik (mindkettő KSI), 3. Lőrinczi (Bp. Postás) és Sáhó (BVSC). A pontversenyben: Férfiak: 1. BVSC, 2. MÉMTE. Nők: 1. Sta­tisztika ... 7. MÉMTE. •• Válogató mérkőzések Hegedűs Csaba is megnézte ♦ Budai Pál (DVTK, 62 kg) győzött Zura (Pécs) ellen, és az első helyen végzett. (Szabó István felvétele) A diósgyőri birkózók munka- csarnoka a hét végére „verseny­csarnokká” avanzsált, s ez töb­bek számára még meglehetősen szokatlan volt. Olyannyira, hogy három résztvevőt a városi sport- csarnokból kellett továbbirányí­tani. akik ott keresték — „a ré­gi jó szokásoknak megfelelően” — az ez évi szabadfogású birkó­zó Imrik Xároly-emlékversenyt. A munkacsarnok rangbeli elő- lépése — ami a mezőnyt illeti — vitathatatlan volt. A közönség azonban nem tolongott, pedig itt nem egy válogatott versenyzőt — sőt válogató mérkőzést — is megtekinthetett volna, ráadásul az új szövetségi kapitány, Hege­dűs Csaba társaságában. 99 bir­kózó küzdött két napon át — pontosabban szombat délután és vasárnap délelőtt — a 10 súly­csoport helyezéseiért, s bizony alaposan megizzadt. Nemkülön­ben a versenytitkárság, amikor egy-egy mérkőzés kapcsán vala­mit ki kellett hirdetnie, hango­sítás ugyanis még nincs a diós­győri csarnokban, s a hangosan biztató „szőnyegszélieket” bi­zony nehéz túlkiabálni. (Így elő is fordult, például éppen Ballával, hogy a hívott ellenfél csak több­szöri felszólításra - jelentkezett. Pedig nem ijedt meg — bár le­hetett volna oka rá — csak hát nem hallatszott a szólítás.) Az előbbi zárójeles példa az izomkolosszusok versenyéről szár­mazik, így maradjunk is „ná­luk”. Itt akadt olyan versenyző is, aki nem azért maradt távol a szőnyegtől, mert nem hallotta a hívást, hanem azért, meri; visz- szalépett. Sérülésre hivatkozva. Egyikük bicegve érl&zett az asz­talhoz, szólt az orvosnak, majd nevének kihúzása után sétálva távozott. Bevalljuk, ennek láttán gj^nút fogtunk. Két sérülés gyors egymásutánban — és visz- szalépés. Csak nem azért, mert Balla — a korábbi ellentétes hí­rek ellenére — mégis elindult? Egy zöldmelegítős szerint: „de azért”. Más szerint: „erről szó sincs, egyébként is sérültek vol­tak, de muszály indulni, mert akkor nem vehetnek részt a ma­gyar ba jnokságban, ha nincs meg az ez évi nyolc indulásuk ran­gos versenyen.” Nos, a „Balla- sztorit” nem vitatjuk, de ez utób­bi — nem disógyőriekről van szó'! — érdekes. Miféle sportér- tíek írhatja elő bárki számára, hogy sérült sportolókat kénysze- rítsen a szőnyegre — ha csak percekre is —, hogy megszerez­zék a jogot, aminek sportértéke így meglehetősen kétséges. Aimkor az itt látott két válo­gató mérkőzés jelentőségéről kérdeztük az új kapitányt, He­gedűs Csabát, Ő mondotta, hogy az itt, s így született eredmények csak tájékoztató jellegűek, s végső soron ő dönti el, hogy kik képviselik a magyar színeket a nemzetközi porondon. (Az is elő­fordulhat tehát, hogy a mostani „válogató mérkőzés” vesztese lesz a válogatott!) Nos, ha ez esetben van helye a személyes megíté­lésnek, a szubjektív bírálatnak, akkor a bajnoki részvétel eseté­ben miért ne lehetne hagyatkoz­ni a szakemberek, az országos szakvezetők véleményére, s miért kell kozkáztatni még nem egész­séges sportolók testi épségét, csak azért, „hogy meglegyen a nyolc indulás . .. ? A magyai* sport élvonala — sajnos — a legtöbb sportágban csak r.éhányszor tíz emberből áll, és „sokáig semmi”. . . Az edzők és szakvezetők — nem úgy mint másutt — személyesen is­merik azt a löd—12U sportolót, akik a magyar birkózó élvonalat jelentik — ez esetben a szabad­fogásba.!. Nekik ne lenne annyi iniformációjuk, hogy — a nyol­cadik indulás nélkül is — el­döntsék; ott lehet-e X vagy Y a magyar bajnokság mezőnyében?! Ami a sérüléseket, s azok va­lódiságát illeti, dr. Katona Sán­dor, a verseny sportorvosa tett egy olyan javaslatot — itt adjuk közre —, ami alaposan megfon­tolandó volna: jegyezzék be a súlyosabb, a sportolási lehetősé­get befolyásoló sérüléseket a minősítési könyvbe, s akkor sen­kinek sem lehet kétsége afelől például, ha egyvalaki a korábbi sérülésének kiújulására való hi­vatkozással lép vissza: vagy ép­pen olyan sérüléssel akar indul­ni, ami ezt nem tenné lehetővé, S ami önveszélyes cselekmény­nek számít! No, d-s tegyük félre az „egye­beket”, s foglaljuk össze a ver­senyt. Hegedűs Csaba szavaival: „szombaton nem sok minden, vasárnap — különösen a váloga­tott-jelölteknél — már valami”. Bár azt. hogy „valami” szó sze­rint ke'..i érteni, mert a Szabó (DVTK)-Gazdag (PMSC) l2:4-re végződött, valamint a Németh (Csepel)—Szalontai Imre (DVTK) 3:2-es ..vendép'^vőzelemmel” be­fejeződött találkozók résztvevőit a zsürielnöki tisztet betöltő He­gedűs Csaba egyszer-egyszer ma­gához kérte, s aktívabb birkó­zásra intette őket — utóbbiakat kettős leléptetéssel is „fenyeget­Szalontai Imre tehát vesztett — egyetlen akcióval —, de az előb­biek szerint ezzel „még nincs veszve semmi”, s a továbbiak­ban még bőven lesz alkalma vá­logatottságát kiharcolni. Húsz egyesület 99 birkózója küzdött tehát a 10 súlycsoport­ban, melynek legjobbjai a kö­vetkezők. 48 kg (6 induló): 1. Bíró (FTC), 2. Seres (Szondi), 3. Márta (Tö- rökszentmiklós), ... 5. Hajnal (H. Papp J. SE), 6. Ónodi (Bor­sodi B.). 52 kg (6) : 1. Szabó L. (DVTK), 2. Gazdag F. (Pécs), 3. Gazdag A. (Pécs). 57 kg (10): 1. Német (Csepel), 2. Szalontai I. (DVTK), 3. Mol­nár (BHSE), 4. ördögh (KVSE). 63 kg (12): 1. Orbán (BHSE), 2. Sáfrány (FTC), 3. Pocsai (SZV- SE). 68 kg (16): 1. Jászkai I. (DV­TK), 2. Budai (DVTK), 3. Bor­bola (FTC), ... 6. Toldi (HPJSE). (Jászkai Imre eredménye külön is kiemelésre méltó, hiszen ő valamennyi mérkőzését tussal nyerve lett az első!) 74 kg (13): 1. Fehér (FTC). 2. Kocsis (BHSE), 3. Gulyás (BH­SE). 82 kg (10): í. Nagy (Csepel), 2. Deák (DVTK), 3. Kaliczki (Cse­pel), ... 5. Veres (DVTK). 90 kg (9): 1. Petrezselyem (FTC), 2. Kiss (BHSE), 3. Mé­száros (BHSE). 100 kg (9): 1. Robotka (BHSE), 2. Kiápéter (FTC), 3. Necz t (Ü. Dózsa. + 100 kg (8): 1. Balla (FTC). 2. Szemerédi (Haladás), 3. Kudelák (Csepel). Csapatversenyben: 1. FTC 27, 2. DVTK 19, 3. Bp. Honvéd 19 ponttal. (horváth) Ünnepélyesség és nevelés Két országos emlékversenyt rendeztek a hét végén Mis­kolcon. Mindkettőn megemlé­keztek a névadó, egykori ne­ves sportemberről, aki tevé­kenységével örökre beírta nevét a város, s így a ma­gyar sport történetébe is. Bi­rd Sándor és Imrik Károly neve nemcsak a sporttörté­nelem lapjain él, hiszen em­lékére versenyt rendeznek, s nevük ma is mozgósító erő a sportban, mert fiatalok szá­zai kelnek útra évről évre, hogy megmérkőzzenek egy­mással annak a munkának fényében, s hagyományai sze­rint, amit a két sportember, az asztaliteniszező és a bir­kózó hagyott ránk őrökül. Mindkét rendező igyekezett méltóképp megemlékezni róluk, s nemcsak a rendez­vény nevével, hanem az ün­nepélyes megnyitóval is em­lékezni akart. Miért e felté­teles mód? Mert a szándék maradéktalanul csak a diós­győri birkózócsarnokban volt megvalósítható, ahol a ver­senyzők rendben bevonultak, felsorakoztak, s illő tisztelet­tel hallgatták végig aí emlé­kem* szavakat. A. sportcsar­nokban valami egészen más történt. Többször is felhívták a versenyzőket, gyülekezze­nek a megnyitóra, de a kérés süket fülekre talált, s a zaj még akkor sem ült el telje­sen, amikor a rendező egye­sület elnöke a mikrofon elé állt, s elmondta mindazt, amit ilyenkor el kell monda­ni. Amit ilyenkor el kell mon­dani, s amit illene ilyenkor az emlékezés csendjében hall­gatni ... Az asztalitenisz sportágban azonban ez — úgy tűnik — nem „divat”, s a többségében fiatalokból álló magyar élgárda (mert szinte mindenki itt volt), nem áll olyan színvonalon, hogy meg­érezze a „formaság” jelentő­ségét ... Nagy szavakat, elmarasztaló szavakat kellene mondani, de mi csak címünkre utalunk. Pontosabban arra, hogy az ünnepélyesség sportot' ma- gasztosító hatása ezúttal va­lahol elsikkkadt, s ez már — az egész sportágat tekintve is — nevelési kérdés! MOKKÁT fi KALMAN Totó Röplabda MB 1 Végre vasutasgyőzelem rusG-sai 1. Eger—Szolnoki MTE 3:0 1 2. Kis várda—Papp J. SE 1:1 X 3. HMSE—KVSE 1:1 X 4. LMTK —Nyíregyháza 1:1 X 5. Dunújvárosi Ép.—KSC 1:1 X 6. Pénzügyőr—Sz. Dózsa l:l X 7. Ascoli—Perugia 0:0 X 8. Florentina—Catanzaro 1:1 X 9. Intemazionale—Milan 2:2 X 10. Lanerossi—Torino 2:2 X 11. Roma—Lazio 1:2 2 12. Lecce —Cagliari 2:1 1 13. Genoa—Sampdoria + 1: Cesena—Spal 0:1 2 14. 1:2 2 Fogynak a nézők a röplabda NB I. mérkőzéseiről. Tavaly még rendre azt írtuk, hogy zsú­folásig megtelt az MVSC-pálya tornaterme (ez 2—300 embert je­lentett), az idén mérkőzésről mérkőzésre kevesebben látogat­ják. Persze, a szurkolók szem­pontja nagyonis érthető, akkor megy el egy-egy találkozóra, ha szép játékot láthat. Hát.. . ezzel bizony adós maradt legutóbb a miskolci gárda! A még nyeretlen Bp. Haris­nyagyár együttese látogatott el a Kubikba. a „keresztbejátszás” utolsó előtti fordulójában. Ho- molá György edző — mint már olyI sokszor — ezúttal is gond- bah volt, hiszen az egyik leütő játékos, Molnár vált harcképte­lenné. így a következő hatost szerepeltette: Szabóné. Szlovák, Kertész, Perces i, Puszta, Jávor­kúti. Csere: Pázmándi. A pályán levők sem erőltették meg túlsá­gosan magukat. Az első játékban 7 :l után torpantak meg, és csak igen nagy erőfeszítés után tud­tak győzni 15 :ll-re (a 26 pont­hoz (74 (!) labdamenet kellett). A második játékban valamivel biztosabban ütöttek, egy-két nyitás is „ült”, s bár az ellenfél vezetett l0:8-ra, győzelmük egy percig sem volt veszélyben. 15:10. A-harmadik játék volt a „hi­deg zuhany”. 5:5-ig még együtt haladt a két csapat, ám ekkor a miskolciak a szó szoros értel­mében megálltak a pályán. Még egy fél métert sem léptek a melléjük szálló labda feié. Ve­reségük nem is maradhatott el. Az arány 15:9. A negyedik játszma eleje, hoz­ta a legmagabiztosabb MVSC- játékot. Végig biztosan vezetve, l5-:6-ra nyertek. A miskolciak közül talán csak Szabóné telje­sítményét lehet kiemelni.. ' A mérkőzés legjobbja a budapesti Stadler volt. MVSC—Bp. Harisnyagyár 3:1 (11, 10, —9. 6). Röplabda, NB I„ női. Vezette: Huszti, Varga. A Miskolc városi Labdarúgó Szövetség ebben az évben is ki­írta a tömegsport kispályás lab- darúgó-banjokságot. Az első for­dulót — kettő kivételével — ma délután játsszák. A párosítás: 16.30: TLSC-„VM”—TLSC Előre (Diák Ifjúsági Sportt.). 16.30: BŐSZÉN—BLSE (S.-szentpéter), 15.30: PÖC—M. Bányász (Pere­ces). 16.15: LKM—TÜZÉP (DVTK- stadion), 15.00: TAVHÖ—MIK (M. Spartacus-pálya), 15.30: CGJ— SZÜV (Cementipari pálya), 16.00: TÜKI—Üveggyár (MVSC-sport- telep. kedd. 16.00: DIGÉP—Avas (DVTK-stadion). péntek. 15.30; Unió Áíész—Unió „Tag” (Vörös Meteor-pálya). • Sakk Mind a Miskolci MEDICOR, OB I. osztályú, mind a Miskol­ci Spartacus OB H-es sakkcsa­pata itthon játszott. Mindkettő 5.5:8,5-es eredménnyel végzett, de amíg ez a MEDICOR-nak si­ker, a Spartacusnak kevésbé az. Az OB I-ben a BVSC volt az ellenfél, a tavalyi második he­lyezett. Az első táblán nem ki­sebb sakkozó játszott, mint Sax nemzetközi nagymester. Kluger jól tartotta, és hamar kiegyez­tek a döntetlenben. A további miskolci pontszerzők: Král győ­zött, dr. Perecz, Szurovszky, Tóth, Eigler, Szabó, -k. Nagy, Labancz és Krilla ^ ntetlenre játszott. Az OB Il-ben a Debreceni Spartacus volt az ellenfél. A miskolciak közül Kovács és Ló- bermayer nyert, míg Király, Bellér, Varga, Pásztor, Vékony, Nyíri és Váradi döntetlent ért el. műm Nem kell bejárnia az országot! Használt autóját mi biztosan megvásároljuk! MERKUR: Miskolc, Lorántffy Zs. u. 49. Telefon: 51-826 Nyitva: 8—15 óráig Szombaton: 8—12 óráig D. T, B.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom