Déli Hírlap, 1979. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1979-03-16 / 64. szám

Legjobbnak lenni a kiválók között... A tét: az oklevél A KISZ Központi Bizott­sága, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa, s a Munka­ügyi Minisztérium a forra­dalmi ifjúsági napok tiszte­letére az idén is meghirdet­te a szakmunkásképző isko­lák számára A szakma kivá­ló tanulója versenyt. Miskol­con, a 101-es számú Szemere Bertalan Ipari Szakmunkás­képző Intézetben az autósze­relők, a karosszérialakato­sok, s a gépjármű-villamos- sagi műszerészek vetélked­tek tegnap, s 14-én. FORINTTAL IS MÉRIK Összesen hetvenöt tanuló ra­gadott tollat s ceruzát, hogy elméletben is bizonyítsák: ér­tenek a leendő szakmájuk­hoz. Tegnap délelőtt pedig szerszámot fogtak kezükbe, hogy eldöntsék, ki a legjobb a gyakorlatban, az amúgy is kiváló tanulók közt. A Miskolci Közlekedési Vállalatnál a műszerészek, a MÁV oktatási központjában a lakatosok versengtek. Az autószerelőket reggel nyolc óra előtt az Építőipari Szállí­tási Vállalat 3-as számú üzemegységéhez szállította az autóbusz, s a vasalt munka­ruhák pár perc elteltével már az olajtól csillogtak. — Megtisztelő megbízatás­nak vettük, hogy ránk esett a választás, mi rendezhetjük meg az országos döntő gya­korlati részét — mondja dr. Lénán József, az üzemegy­ség igazgatója. — A szocia­lista brigádok, a KISZ-esek mindent megtettek azért, hogy a gyerekek jól érezzék magukat, az idegességük fel­oldódjék. Két műhelyt telje­sen kiürítettünk számukra, új szerszámokat kaptak vala­mennyien, s mi is kapunk tőlük valamit, persze csak akkor, ha jól, ha hibátlanul dolgoznak: hisz ebben a dön­tőben a fiatalok gyakorlati haszonnal járó munkát kap­tak versenyfeladatként. Egy ZIL 130-as tehergépkocsi nyomaték- (sebesség-) váltó­ját kellett összeszerelniük, így szereplésük sikere nem­csak erkölcsi értékkel, hanem forinttal is mérhető. Ugyan­is ezek a váltók a raktárba kerülnek, s nagyjavításkor ezeket szereljük be a gépko­csikba. NEGYVEN FESZÜLT PERC A munkapadokon, a szer­számok társaságában kólás. üvegek, a fiúk arcáról verej- tékcseppek indulnak hosszú útjukra. Az első feladatom ■ túl vannak, erre negyven percük volt. Vélemények: — Egy automatának is ke­vés lenne ennyi idő ... — Negyven perc? Legalább hatvan kellett volna ... — Persze ha van lemezvá­gó olló, akkor könnyebb lett volna. De hidegvágóval?!... Biztosító alátétlemezt kel­lett elkészíteniük, rajzról. A versenybizottság pedig szigo. rúnák bizonyult: kevés alá­tét jutott át a rostán. — Ez országon döntő — magyarázza Kalas József, a 101-es iskola helyettes igaz­gatója. — Az intézeti s a megyei döntők, versenyek után jutottak ide a fiatalok, nekik már ezzel a feladat­tal is meg kell tudniuk bir­kózni. Közepesen nehezek ezek a munkák . — STOP! KÖZLEKEDÜNK! Karaván az autósoknak Gazdálkodni az energiával Tovább tartanak városunk­ban és megyénkben az ener­giagazdálkodási és energia­takarékossági napok rendez­vényei. Tegnap délelőtt a Közlekedéstudományi Egye­sület Borsod megyei Szerve­zete tűzte napirendre a köz­úti közlekedés energiagaz­dálkodásának időszerű kér­déseit. A Technika Házában arról tanácskoztak a szak­emberek, hogyan tudná meg­oldani még kevesebb ener­gia felhasználásával a köz­lekedés egyre növekvő gond­jait a Miskolci Közlekedési Vállalat és a Volán Tröszt helyi, 3. sz. Vállalata. Ma délután a rendezvény- sorozat Kazincbarcikán, a Borsodi Hőerőmű Vállalatnál, illetve Sárospatakon, az ÉMÁSZ Üzemigazgatóságá­nál folytatódik. Mindkét he­lyen szó lesz általában a villamosenergia-ipar energia­takarékossági lehetőségeiről, ezen belül a hőerőmű, illetve a háztartások villamos ener­gia-gazdálkodásának idősze­rű kérdéseiről. Bélyeggyűjtés Március 31-én, Békéscsabán, a Kulich Gyula Ifjúsági és Üttörő- házban nyílik meg a 17. Orszá­gos Ifjúsági Bélyegkiállítás. Már­cius l-töl 30-ig Békéscsaba 1-es postahivatala hírverő bélyegzőt használ, míg március 31-től áp­rilis 8-ig a kiállítás helyszínén dolgozik alkalmi postahivatal, mely szintén használ emlékbé- lyegzöt. A kiállítás megnyitásá­nak napján rendezik meg Gyu­la és Békéscsaba között az út­törő-futárpostát, amely kétféle emléklapot szállít. Minden szál­lított küldeményt fedélzeti bé­lyegzővel látnak el. Az egyik emléklap a rendező várost nép­szerűsíti, a másik pedig az út­törők egyik kedves figuráját, Kajlát mutatja be, amint éppen postásnak csapott fel. ★ Alkalmi bélyegzések: a 25 éves Kazincbarcika várost köszönti és hirdeti az az alkalmi bélyeg­zés, melyet március 20-án alkal­maznak a Kazincbarcikai 1. sz. postahivatalban. Ugyanezen ese­ményre fog utalni a július 8—10. közötti és a december 13-i alkal­mi bélyegzés is. A Magyar Ta­nácsköztársaság 00. évfordulójára rendezett bélyegbemutató szín­helyén, Mályiban, március 21-én lesz alkalmi bélyegzés az alkal­mi postahivatalnál. Egerben áp­rilis 29—30-án lesz alkalmi bé­lyegzés a Gárdonyi Géza Orszá­gos Diáknapok alkalmából. flzidő is pénz A Televízió Megkérdezzük á miniszitert... című legutóbbi műsorában dr. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesz­tési miniszter azt mondta, hogy a maga által vezetett érte­kezleteket általában egy óra alatt befejezi, mivel ő a rövid értekezletek híve. Mindennapi munkánk elengedhetetlen velejárója az érte­kezlet, amely voltaképpen azt a célt szolgálja, hogy azon megbeszéljük a feladatokat, értékeljünk, egyeztessünk és így tovább. Az értekezletet tehát a tervezés, munkaszervezés, ellenőrzés részeként is felfoghatjuk. Ez is munka. Ha pedig­len az, akkor joggal várhatjuk az értekezlettől a hatékony­ságot, amiből az időtényező sem hiányozhat. Vagyis: ered­ményes, hasznos legyen az értekezlet, és csak a szükséges időt fordítsuk rá. Valójában azonban az esétek többségében nem így van. Már ami az időráfordítást illeti. Azt nem vitatjuk, hogy szükség van-e a gyakori értekezletekre. Azt viszont igen, hogy kell-e annyi Idő, mint amennyit rááldozunk. Legyen az a téma bármilyen fontos, nem az a jó értekezlet meg­határozója, hogy meddig tart, hanem hogy tartalmában, lé­nyegileg mennyit ér. Lehet egyórás értekezlet is nagyon jó. S lehet egy négy-Öt órás értekezlet is rossz, ha végeztével úgy távoznak a résztvevők, hogy: na, ezzel nem lettem oko­sabb. Több helyen is tanítják — például a Politikai Főiskolán a vezetési módszerek keretében — azt, hogy milyen a jó értekezlet. A feltételek között az időtartam fontos helyen áll. De végtére is mitől függ ez? Pontosabban: kitől? Attól, aki az értekezletet vezeti. Ha jól felkészült, lényegre törekvő, s evégből kézben tudja tartani a vita fonalát, és egyszerűen nem engedi meg az ismétlést, a „mellébeszélést”, a „kalan­dozást” — a vitából érzékelhetőbben kihámozódik a lényeg, és sokkal maradandóbb, azaz használhatóbb lesz. Nem is be­szélve arról, hogy sok időt takarít meg. • Nem új dolog: nemcsak energiával takaríthatunk meg pénzt, hanem az idővel is. Vegyünk példának egy termelésű irányító igazgatót. Jól tudjuk, ezzel a beosztással sok-sok értekezlet jár együtt — szánté elengedhetetlenül. Ha ez az igazgató közömbös volna, azt mondaná: nekem tulajdonkép­pen mindegy, hogy hol töltöm el a munkaidőmet, a fizeté­sem ugyanaz. Ilyen szemlélettel azonban manapság — sze­rencsére -— aligha lehet valaki igazgató. Sokkal inkább ta­lálkozunk az igazgatónak azzal a típusával, aki az értekez­let sokadik órájában tűkön ül, gondolatai már a munkahe­lyén kalandoznak, lesi az óráját, mikor mehet végre dolgoz­ni Mert ő azért felelős, ami a munkahelyén van. S ha ars irányításra nem marad ideje, energiája, bizony pénzbe kerül. Kerülhet. Hosszan elemezhetnénk, miért szoktudc meg a hosszú ér­tekezleteket. Talán — mondhatnánk élcelődve —, mert tötoto volt az időnk, mint manapság. Csakhát ez ma már egyálta­lán nem jellemző. Szőrit az idő; a több és átgondoltabb tennivaló gyorsabb tempót diktál. Az értekezlet alkalmával is. Ezt figyelembe véve is, meg keil tanulnunk másképpen gondolkodni — miként Aczél elvtórs mondta a megyei párt­aktíván a napokban. — Így hát ne csupán az értekezletet vezetők változtassanak módszereiken, hanem a résztvevők is. Csak azt mondják el, ami fontos. Ha a fontos dolgok mo- zaiksZerűen egymás mellé illeszkednek, tiszta, világos egésszé alakulnak. Nem arról van szó, hogy keveset mondjunk. Sőt: sokat! Ám ez nem azt jelenti, hogy hosszan, hanem azt, hogy okosan. Pontosabban: veleje legyen annak, mit mondunk. Végtére is van abban a szólásmondásban valami, hogy: sok beszédnek sok az alja ... Pénz az idő. Meg kell fognunk minden forintot. A szavak, mondatok révén is. Azt hiszem, a miniszter erre gondolt. Ezért szimpatikus, amit mondott, (csala) Nem ellenük, hanem értük, velük! Tapolcaiak a rendezési tervről Az esztendő elejétől új, a ko­rábbinál vonzóbb külsőben, ki­vitelben jelenik meg a Magyar Camping és Caravanning Club (MCCC) lapja, a Karaván. A lapot sok-sok autós is kézbe kapja, hiszen közismert, hogy változás történt a klubtagság teltételeiben, s ezzel számos autótulajdonos is belépett az MCCC-be. (A változás lényege: korábban a Magyar Autóklub tagjai automatikusan, illetve kiegészítő tagsági díj fizetésé­vel az MCCC-nek is tagjai vol­tak, 1977-tőI azonban ilyen le­hetőség már nincs, az MA-ta- goknak is külön be kell lép­niük az MCCC-be.) Visszatérve a Karavánra, az idén eddig megjelent 5 lapszám azt bizo­nyítja, hogy az újság az autó­soknak is hasznos segítőtársa. Noha az Autóklub is ad tagjainak hasonló segédanya. gokat, minden bizonnyal szí­vesen fogadták a Karavánt olvasó autósok (és motoro­sok) a természetjárás ismert vezetőjének és szakemberének azt a sorozatát, amely Cseh­szlovákia kempingjeit mutat, ja be. Több, közérdeklődésre számot tartó híradás jelent már meg azokról az orszá­gokról is, ahová a magyar au- , tósok egyre sűrűbben jutnak el. így például Jugoszláviáról, Görögországról, Romániáról, Olaszországról, Franciaor­szágról, Európa városai kö­zül Bécsről, Berlinről, Lon­donról, Pozsonyról. Vagy pél­dául a lap legutóbbi száma az európai országok üzem­anyagárairól közöl informá­ciókat. Természetesen nemcsak a külföldet, hanem a hazai tá­jakat, városokat járó autós turistákra is gondol a szer­kesztőség. Se szeri, se száma az ország idegenforgalmi ne­vezetességeit, az autósokat érdeklő tájakat, városokat •bemutató írásoknak. Sajnos, Borsod-Abaúj-Zemplén me. gyéről még nem jelent meg cikk. híradás, holott téma itt is akad bőven ... A Karaván az MCCC-t nép­szerűsíti, külsőjével, tartal­mával nemcsak a tagokat szolgálja ki, hanem új tago­kat is toboroz. Már hazánk valamennyi megyéjében mű­ködik — jól vagy rosszul, most ne firtassuk — az MCCC megyei szervezete. Borsodban a megyei szervezet a Borsod Touristnál (Miskolc, Széche­nyi út 35.) székel, a szervezet ügyintézője Rácz Györgyné. Minden hétfőn 17—19 óra kő. zott áll az érdeklődők ren­delkezésére. Befejezésül arról néhány szót, milyen előnyt élvezhet az az autós, aki belép az MCCC tagjai közé. Egyik ilyen: díjtalanul kapja a Ka­ravánt. A másik: a tag és családja árengedményt kap a hazai és a kijelölt kül­földi kempingekben. Részt vehet az MCCC hazai és kül­földi túráin. Vagy: bekap­csolódhat olyan akciókba, mint az MCCC és a Triál kedvezményes sátorvására a tagság részére. (nyikcs) VESZTES NEM VOLT ZIL sebességváltók a pa­dok mellett, személygépko­csik nyitott motorháztetővel a másik műhelyben. A vál­tók összeszerelése, s a mo­torok diagnosztikai mérése tartozik még a versenyfelada­tok közé. Melyik a köny- nyebb? — Az utóbbi. Pár perces munka mindössze ... — Rutin az egész..J — A sebességváltó az igen. Nem is szereltünk még ilyet... — Milyen helyezést vár­tok? — Nem kellene győzni, csak „felszabadulni” ... Az­tán már mennénk dolgozni. A verse.ny legjobbjai ugyanis soron kívül szak­munkásoklevelet kapnak. * A szakma kiváló tanulója szakmai, tantárgyi, tanulmá­nyi verseny tegnap délután befejeződött. Itt — mint ahogy az egyik szerelő meg­fogalmazta — nincs vesztes. Az országos döntőbe beke­rülni már felért a győzelem­mel... I. S. Nekik lakóhely m A tapolcai iskola aulájának falán kis kiállítás gyermek- rajzokból, gyermekálmokból. Életkoruknak megfelelő nagy­vonalúsággal futtatták az ecsetet és fantáziájukat a művésziek, fittyet hányva az ilyen „öreges” megfontolá­sokra : lesz-e erre pénz, és mikor? Állatkertet, vidám­parkot, libegőt, hullámfürdőt kívántak maguknak, azzal a hittel, amivel a Télapónak címzett levelet írják. A rajzok alatt, a székso­rokban szüleik, nagyszüleik, egyszóval: a felnőttek. Ha nekiszabadíthatnók a képze­letüket, valószínűleg ők sem maradnának el a kicsinyek mögött, de most józanul, ahogy mondani szoktuk: a realitásokkal számolva kell mérlegelniük szűkebb pátriá­juk jövőjét. Két tanácstagjuk: dr. Ta­más Elvira és Valisek Márta beszámolóját meghallgatni, megvitatni gyűltek össze. A közös tájékoztatóban szó esett az egész város fejlesz­téséről, ám a hozzászólók többsége — azt hiszem, ez érthető —, csak Tapolcával foglalkozott. A hét végén kiránduló mis­kolciaknak, a hazai és kül­földi üdülőknek csupa örö­möt: strandolást, szép tájat kínál a hegyektől ölelt völgy. Ám annak a 3000 embernek, a fal, de... ■ Ne akiknek a képviseletében egyik este körülbelül százan összegyűltek, lakóhelye Ta­polca, s ők a szépségek mel­lett észlelik, mi több: bőrü­kön érzik a hétköznapok gondjait, a nyári zsúfoltsá­got, a kereskedelmi ellátás és a közművesítés fogyaté­kosságait. Nem akarok fogádatlan prókátornak szegődni a so­kak által irigyelt tapolcaiak mellé. Nincs is erre szüksé­gük. Azért említettem — a tanácskozáson hallottak alap­ján —, néhány negatívumot, mert csak helyzetük elfogu­latlan, tárgyilagos ismereté­ben érthetjük meg, miért szült aggodalmat körükben a közelmúltban jóváhagyott rendezési terv. Néhány vélemény a vitá­ból: „A rendezési terv ké­szítői a fellégekben jártak. Amikorra annyi pénze lesz a városnak, hogy mindazt megvalósítsa, amit előirá­nyoztak, a program régen el­avul. — Megértjük, hogy el­sősorban üdülési célokat kell szolgálnia Tapolcának, de e törekvés nem csorbíthatja a lakosság érdekeit. — Ho­gyan kártalanítják azokat, akiknek a telkéből vala­mennyit le kell csípni, pél­dául útépítés miatt? — Tisz- tázták-e jogilag a terv meg­valósításának következőié* csak cím legyen nyeit? —r Milyen kártalaní­tást kapnak azok, akiknek a családi háza az üdülőövezet­be esik?” Dr. Tamás Elvira így fo­galmazott: — Sok évig vár­tunk arra, hogy megszüles­sen a terv, mert nem ismer­tük a fejlesztés távlatait, s emiatt számos kérés teljesí­tése falba ütközött A fal végre ledőlt, de a vártnál na­gyobb robajjal.- Sokan úgy vélik, hogy egyéni érdekei­ket kíméletlenül maga alá temeti. Szerintem túlzott, és jórészt tájékozatlanságból ered ez az aggodalom. A rendezési tervet a Tech­nika Házában rendezett fóru­mon, és itt a tapolcai iskolá­ban is ismertették. Ügy tű­nik, hogy a tájékoztatás nem volt elegendő. A tanácstagok megígérték, hogy — a ta­nács illetékes osztályának se­gítségévei — minden hozzá­juk forduló tapolcainak vá­laszt adnak. Így helyes, hiszen Tapolca jövője nem kismértékben azon múlik, hogy sikerül-e megnyerni a jó ügynek a la­kosságot, Nélkülük aligha le­het végrehajtani a tervet, mely — némi finomítással — alkalmas arra, hogy ne csak hangzatos cím legyen a „ki­emelt üdülőközpont”. tbekes) £ Hogy is van ez a rajzon? (Herényi László felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom