Déli Hírlap, 1979. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1979-03-14 / 62. szám

. W>1 Az első „személyi” Itt is, oil is futnak a pénzük után... Milyen a vásárló közérzete? A belkereskedelmi államtitkár Miskolcon Kis felnőttek Egyenruhás úttörőkkel telt meg tegnap délelőtt a Rónai Sándor Megyei Művelődési Központ színházterme. A vá­rosi tanács . művelődésügyi osztálya és a Társadalmi ■ünnepségeket és Szertartá­sokat Szervező Iroda itt ren­dezte meg a 14 évesek sze- mélyilgazolvány-átadási ün­nepélyét. Az ünnepség „társrende­zője" a 30. sz. Általános Is­kola úttörőcsapata volt. A vendég úttörők Miskolc va-“ lamennyi iskoláját képvisel­ték. Az ünnepélyen megjelen­tek a rendőrség, a tanács, a társadalmi szervek képvise­lői. Az idén, Miskolcon 600 14 éves foghatta kézbe élete első személyi igazolványát, amelyet az ünnepélyen — jelképesen — 30. sz. iskola 20 boldog tanulója vehetett át. A Himnusz elhangzása «tán Zádor Ildikó, Baranyi Ferenc Az a merészség című versét mondta el, majd Prokop Gyuláné, a Társadal­mi Ünnepségeket és Szertar­tásokat Szervező Iroda mun­A Miskolci Ingatlankezelő Vállalat kezelési főosztályán úgy határoztak,* hogy a válla­lat szocialista brigádjaival együtt aktívan részt vesznek Miskolc tavaszi nagytakarí­tásában. a város szebbé téte­lében. Ezzel egyben hozzájá­rulnak ahhoz, hogy városunk dolgozói még szebb, még tisztább Miskolcon ünnepel­hessék május elsejét. Kezdeményezésükkel, re­mélik, követésre is találnak. Felhívással fordultak ugyan­is a Miskolci Köztisztasági Vállalat és a Miskolci Ker­A KISZ Miskolc városi Bizottsága mellett működő Ifjú Gárda-parancsnokság ma délután 15 órától pa­rancsnoki értekezletet tart. A tervek szerint beszámol­tatják a Kossuth Gimnazi­# Felnőtté fogadó kézfogás* Ünnepi beszédében Sipos Ferencné, a városi úttörőel­nökség elnöke szólt az ál­lampolgárrá érés rangjáról, a felnőttkor határára érők felelősségéről és arról az örömről, amellyel mi felnőt­tek magunk közé a fiatalo­kat várjuk. Az igazolványo­kat Dorákné Nagy Katalin rendőr hadnagy adta át. Az ünnepély a 30. sz. iskola út­törőinek rangos műsorával zárult. tészeti Vállalat kollektívájá­hoz, szocialista brigádjaihoz is. A MIK-en belül az első felajánlást a szállítási dolgo­zókat tömörítő „Volán” szo­cialista brigád tette: társa­dalmi munkában vállalták a pincék és házak körüli tör­melék és szemét eltávolítását, valamint a karbantartási munkákról megmaradó anya­gok beszállítását, a MIK-te- lepre. Ez utóbbi nemcsak a város tisztaságához járulnak hozzá, hanem jelentős anyag­megtakarítást is elérhetnek. urn, a II. és III. sz. Szakkö­zépiskola Ifjú Gárda-parancs­nokait végzett tevékeny­ségükről, majd a városi IG- Jövészverseny tapasztalatai­ról hallhatnak. (Kerényi László felvételei) (Folytatás az I. oldalról) Egyre szebb eredményeket produkálnak a fiatalok is. Az SZMT és a KISZ megyei bi­zottsága közösen hirdette meg az ifjúsági újítási hónapokat. A miskolci MEZŐGÉP, az ÉMÁSZ, az LKM, a BVK, s még néhány más vállalat kü­lönösen szép eredményeket ért el. Néhány nap múlva a legjobb ifjúsági újítómozgal­mi munkát végző 20 borsodi vállalat 30 fiatalja utazik ju­talomüdülésre, tanulmányút­ra az NDK-ba. Már tartanak az idei ifjúsági újítási hóna­pok is ... Az SZMT titkára nagy ér­deklődés közepette ismertet­te a megyei újítási verseny elmúlt évi tapasztalatait, ered­ményeit. A 46 vállalat négy kategóriában versenyzett, munkájukat 35-féle szempont alapján bírálták el. Érdemes felfigyelni arra. hogy a ne­gyedik kategóriában ver­senyző négy nagyüzem a ver­senyző vállalatok dolgozóinak 38 százalékát foglalkoztatja, ugyanakkor az összes újítá­sok 60—70 százalékát adta! Figyelemre méltó az is, hogy a megye 63 gazdasági egysé­ge, köztük 37 kereskedelmi egység és 8 építőipari válla­lat,' nemcsak hogy nem vett részt a megyei újítási ver­senyben, hanem dolgozóik egyetlen újítást sem nyújtot­tak be. .. S itt kell szólnunk arról a negatívumról is, ami­re egy széles körű ellenőrzés derített fényt; az újítási fel­A megyei tanácsnál tegnap rendezett miniszteriális szin­tű kereskedelmi eszmecserén az a furcsa helyzet állott elő, a vendégek dicsérték, vigasz, talták a házigazdákat, mi­vel a Belkereskedelmi Mi­nisztérium vezetői kedve­zőbbnek ítélik a borsodi bol­ti helyzetet, mint a borsodi vezetők. / Az asztal egyik felén a dr. Juhár Zoltán államtitkár ve­zette minisztériumi delegáció foglalt helyet: a borsodi és miskolci párt-, tanácsi és szövetkezeti vezetők együtte­sének elnöke dr Ladányi József megyei tanácselnök volt. Az eladó dolga A sok általános és konkrét kérdés megvitatása egyetlen alapvető téma körül forgott. S ebben minden résztvevő megegyezett. Kereskedőnek, s az áruellátásért felelős veze­tőnek az a legfontosabb dol­ga, hogy a vásárló közérzete javuljon... Az állampolgár közérzetét ugyanis alapvető­en befolyásolja az, hogy a pénzéért mit kap az üzlet­ben, milyen feltételek között vásárolhat, mennyiért, s ré­szesül-e a minimálisan el­várható udvarias kiszolgá­lásban. A kereskedelempolitikai feladatok megvalósításának sokféle feltétele van. A pult egyik oldaláról i nézve; -kell megfelelő áru, az értékesí­tésre alkalmas hálózat, s nem utolsósorban eladói figyel­messég. A másik oldalról nézve fizetőképes keresletre adattervek nyomán benyúj­tott újítások száma mindösz- sze 7—8 százaléka az összes újításnak. Ez rámutat arra, hogy a feladattervek nem jók, nem töltik be céljukat. Tovább kell csökkenteni az újítások elbírálásának, beve­zetésének átfutási idejét is, amely jelenleg átlagosan 3 hónap, ám az UKM-ben pél­dául 5 hónap. A megyei újítási verseny győz­tesei: I kategória: 1. Kazincbarcikai Sütőipari Vál­lalat: 2. Borsod megyei Nyom­daipari Vállalat; 3. Borsod me­gyei Gabonaforgalmi Vállalat es a Miskolci Hutőház. |l. kategó­ria: 1. Beton- és Vasbetonipari Müvek Miskolci Gyára; 2. Bor­sod megyei Tejipari Vállalat; 3. Miskolci Közlekedési Vállalat. Hl. kategória: 1. Északmagyar­országi Vegyiművek; 2. Borsodi Vegyikombinát; 3. Miskolci Pa- mutlonó. IV. kategória: 1. Le­nin Kohászati Müvek; 2. Diós­győri Gépgyár: 3. Borsodi Szén­bányák Vállalat. Az eredményhirdetés után dr. Tasnádi Emil, az OTH elnöke szólt a konferencik résztvevőihez. Egyebek között elmondotta, hogy az országos helyzetet tekintve, Borsod me­gye kiemelkedő eredménye­ket ért el 1978-ban az újí­tási mozgalomban. Amíg or­szágosan a legtöbb helyen stagnált, sőt visszaesett az újítási mozgalom, addig Bor­sodban sikerült előrelépni. Az előadást és a korrefe­rátumot vita. majd a serle­gek és díszoklevelek átadása követte. NYIKES IMRE van szükség, amivel nem is volt baj, hiszen az elmúlt évben Borsodban a lakosság jövedelemnövekedése mégha, ladta az országos átlagot, élénk volt — különösen az év utolsó negyedében — a kiskereskedelmi forgalom, s az idén, az első két hónapban a borsodi boltokban és áruhá­zakban 12%-kal fogyott el több portéka, mint egy év­vel korábban. Ezen belül is ugrásszerűen emelkedett a vendéglátó vállalatok forgal­ma: januárban és február­ban 13 százalékkal volt több, mint tavaly ... Akkor hát miért a beve­zetőben már idézett óvatos­ság és pesszimizmus, amely alól nem mentesek a keres­kedelem borsodi felelősei? Elhamarkodott akciók Egybehangzó vélemények szerint az ellátás legfonto­sabb célja ebben az eszten­dőben az, hogy a színvonal ne legyen rosszabb a tava­lyinál. Ez a kívülálló szá­mára minimális programnak tűnhet, hiszen nem tartal­mazza a Borsodra, Miskolc­ra jellemző, s oly gyakran hangoztatott dinamizmust. Lelik János, a kereskedel­mi osztály vezetője elmon­dotta, hogy az elmúlt évben már kézzelfogható jelei mu­tatkoztak annak, hogy nő a hiánycikkek száma. A várt­nál kedvezőtlenebb választé­kot kínálnak a ruházati üz­letek, a vas-műszaki áruk összetétele is sok kívánniva­lót hagyott maga után. A bútorok iránti nagy kereslet sem volt kielégíthető... Nem arról van szó, hogy kevés az áru. (Bár jó néhány abszo­lút-hiánycikkről tudunk.) A ruházati kis- és nagykeres­kedelmi vállalatok raktárai dugig vannak áruval, de ke­vés a divatos, kelendő holmi. Néhány elhamarkodott árle­szállítási akció pedig (tele­vízió, egyes szóló bútorok) már önmagában is hosszab­bította a hiánycikk-listát... A kereskedelem fut a pén­ze után. A kereskedelem ugyanis kevés pénzzel és kevés raktárral rendelke­zik. Gyorsan szeretné for­gatni a tőkéjét. A nagyke­reskedelmi vállalatok a je­lenlegi feltételek és raktáro­zási elégtelenségek miatt a készletező és' választékki- egyervlitő szerepet ellátni nem Három szocialista, hét tő­kés országba (az USA-ba is) exportálja termelésének har­madát az Erdei Termék Vál­lalat miskolci gyáregysége. A többivel a Dunán inneni és a tiszántúli országrészt látja el. Mindezt Szilágyi Dezső, gyáregységvezető-helyettes mondja el, s hozzáteszi, hogy ez a termelés tavaly 420 va­gon (6,3 millió üveg) volt, az idén pedig 600 vagon (9 millió üveg) lesz. A termék: szörp; 15-félét gyártanak belőle. Ebből há­romféle az „ízű”-szörp (na­rancsízű, citromízű, jaffaízű). Valamennyit bel- és külföl­di alapanyagokból, víz és cukor hozzáadásával készí­tik. Ezek a legkeresettebbek — sajnos —, noha vitami­nokat nem tartalmaznak. A többi tizenkettő málna-, szamóca-, szeder-, fekete le­tudják. S egyre nehezebb a beszerzés is. A nagy cégek versenyt futnak az áruért. Aki hamarabb ér. vagy ha­marabb fizet, az viszi a hol­mit ... Nem egy esetben személyi mulasztások, vagy ha úgy tetszik, maflaságok is közrejátszanak abban, hogy valami időlegesen eltűnik a polcokról. Mindamellett: Borsod V. ötéves tervi 51 százalékos kereskedelmi előirányzata teljesíthető. A lehetőségek adottak; Csak élni kell a/, ipar befolyásolásának, a jobb •készletpolitikának' és a ru­galmasabb gazdálkodásnak az eszközeivel. Szálló, raktár, áruház A tegnapi eszmecserén, néhány konkrét, a nagykö­zönség figyelmére is számot tartó ismeretre is szert tet­tünk. Az ötszáz férőhelyes, nép­kerti szálloda építése — mintegy negyvenmillió forint erejéig — még ebben a terv. időszakban elkezdődhet. A némileg lefaragott költségve­tés szerint az oly régen várt miskolci hotel 300 millió fo­rintba kerül... Az államtit­kár tanácsa: minél hamarabb készül el, annál olcsóbb lesz... Nem kezdenek viszont hozzá a Marx téri iparcikk- áruház és az égetően szüksé­ges raktárbázis építéséhez 1980. előtt. Az igény jogos, de pénz nincs. Végezetül: az államtitkár vásárlói óhajt fogalmazót» meg abban a tervben, mely szerint a hét egy bizonyos' napján az áruházak és a nagyobb iparcikk-boltok es­te nyolcig lennének nyitva, az időigényes vásárlás felté­teleit megkönnyítendő... Ez az úgynevezett bevásárlónap megyénként, esetleg váro­sonként más és rttás lenne, figyelembe véve a helyi szo­kásokat és igényeket, s az egyébként is forgalmas piaci napokat. Természetesen a hosszabbított műszak miatti órákat a kereskedők a csen­desebb napokon visszakap­ják. R. L bizífi-, csipke-, erdei vegyes- szörp stb. Ezek hazai alap­anyagokból, csak cukor hoz­záadásával készülnek. A gyümölcslevet nem főzik, hanem préselik, így ezeknek a szörpöknek a C-vitamin- tartalma magas. Különösen nagy sikerűk volt a feketeribizli-szörppel, mert 1975-ben a mezőgazda- sági kiállításon nagydijat nyertek vele. A termelés növekedésének az a magyarázata, hogy a régi gépsort kicserélték egy dupla kapacitású, új NDK gépsorra. Most próbaüzem van; a teljés kapacitást áp­rilis közepére használhatják ki. Ez a gépsorcsere egyéb­ként egy általános átszerve­zés és rekonstrukció része, A beruházás 42 millió forint értékű és június 1-re feje­ződik be. A nyékládházi lényerő és létároló telep fel­szereléséből, meg az itteni üzem átépítéséből álL katársa üdvözölte a résztve­vőket. A MIK dolgozóinak felhívása A szép és tiszta Miskoicért Parancsnokok értekezlete Újítani tudtak I a borsodi újítók A legjobbak serleget kaptak Egy pohár szörp, orvosság

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom