Déli Hírlap, 1979. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1979-03-12 / 60. szám

Tegnap ragyogó tavaszi időben kezdődött meg a Borsod megyei Természeibaráí Szövetség új, jubileumi jelvényszerző túrasorozata.

Szervezett természetjáróink ezúttal a szomszédos Mátrában túráztak, felejthetetlen élményeket szerezve ismét.

Parádfürdő, vasárnap délelőtt. A híres Czifra-istálló szép lovait, s a Kocsi- és Hintó- múzeum különlegességeit ezúttal miskolci természetjárók csodálják. A diósgyőrieket Lendeczky Katalin, a Kilián- déli Általános Iskola pedagógusa vezeti, s természetesen itt vannak tőle elválaszthatatlan „gyermekei”, tanítványai is.

— Ez a 15—20 gyerek'ihát ’ valóban megszerette a turisztikát — mondja. — Most is a vonattól idáig gyalog jöttünk. Megérte, mert a Kocsi- és Hintómúzeum ritkaságaival életre szóló élményt, az iskolai tanulmányokhoz sok új ismeretet ad.

T uristaszereiékbe öltözött miskolci bányász természet- járók érkeznek a múzeumhoz.

— Mi már három napja a Mátrában vagyunk — mondja Hídvégi Emil és Bánjáig Béla. — Két nap alatt mintegy 50 kilométert gyalogoltunk. Most a Kékesről jövünk . . .

Recsken, a bányász művelődési ház nagytermében egy tűt se lehetne elejteni. Pedig még mindig érkeznek túrázó csoportok.

— Nem fogunk beférni — mondja a diósgyőri Kerényi József. S mintha csak őt akarnák ieazolni. a MVSC-s természetjárók egv csoportja érkezik meg Zámborszky Zoltán vezetésével. Jó néhány an kint rekednek, amikor a teremben megkezdődik a műsor.

Ki volt dr. Lénárt János, akinek emléke előtt tiszteleg- * nek most a borsodi és He- “ vés megyei természetjárók? Feldebrőn született 1896-ban Katonáskodás után földraiz-, történelemszakos tanári diplomát szerzett, s azután Nyír- 1 egyházán, majd Egerben tanított, igaZgatóskodott. Utóbbi városban mintegy fél évszázadon át élt! Kiváló tanár, kiváló úttörővezető, kiváló ifjúsági vezető. Tenyerénél jobban ismerte a Mátrát és a Bükköt. S kiváló kulatója volt az egri várnak is. Nyolc évvel eze'őtt, május 11-én halt meg. A két megye természetjárói örökre szívükbe zárták emlékét, miként tanítványai is, akik valósággal bálvánvozták.

S mit kell tudnunk Recsk- ről, a magyar rézércbányászat fellegváráról? íme, néhány adat az előadásból:

Az első érckutatások az

1850-es évek végén kezdődtek Recsken és környékén. Az 1950-es évek végén már évi 80—90 ezer tonna rézérce: bányásztak itt. Ma már nine termelés a régi bányában Mégis, Recsk ismét a szakemberek érdeklődésének a középpontjába került. 1961- től folynak az intenzív, a kormány által hárc-m éve kiemelt beruházásként elismert mélyszíni kutatások, 800 —1358 méterre a földfelszín alatt. Az adatok többnyire titkosak. Az már azonban bizonyosnak látszik, s el is mondható, hogy a mélyszinti recski rézércbánya a világ 15 legnagyobb rézbányája között lesz termelésével ...

A yelős előadásokat a helyi úttörők programja egészíti ki, majd Lendeczky László. a BTSZ elnöke ismerteti: a égközelebbi jubileumi jel- ányszerző túra április 4-én Horaljaújhelybe indul. {

Móré Józsefjei, az ismert portemberrel és pedagógus ,• szakfelügyelővel összegezzük: a Borsodi Szénbányák természetjárói által szervezett első jubileumi jelvényszerző túrára 552-en jöttek el! Közöttük — s ez nagyon nagy dolog, hiszen Recsk-Parádfürdő nincs közel Miskolchoz — 14 iskola ODK-körének mintegy .’00 tagja . .. Fiatalságunk szívesen ismerkedik a hazával, ha erre lehetőséget biz- ; tosítanak számukra.

(nyikes)

Nyilvánvaló: munkásnak

lenni rang. Egy kutatómérnök ismerősöm fizetése nem éri el az ötezer forintot. Ugyanott egy-egy vegyipari szakmunkás, átlagos keresete, jutalmakkal, prémiumokkal együtt felül van a hétezren, nemegyszer eléri a tízezer forintot. Egy jó nehézgépkezelő a FÖLDGEP-nél hathétezer forintot keres. Ötezer forint a nem keresett szakmákban sem számít nagy keresetnek. Munkásnak lenni ezek szerint elismert rang, s következne ebből, hogy a pályának a szülők szemében

Színe és

Nincs miért „kiülni”?

A hagyományos paraszti életforma kutatója, az etnográfus érdekes tapasztalatokat szerzett egy eszak-ma- gyar országi kis faluban. Egyebek között megállapította, hogy megszűnőben van a „kiülés” divatja. Van ugyan még néhány kispad a kapuk mellett, de az öregeknek manapság már nem az a fő szórakozása, hogy mustrálgassák az utcán járó-kelő fiatalokat, „kibeszéljék” a párokat.

Érdekesebb a tévé? Talár ez is közrejátszik. A kutató azonban egészen más, első olvasásra kissé meglepő magyarázatot kapott a falu idős lakójától: „Ma már a szégyen eltűnt.” Hát igen. A kispadon ülők fő szórakozásé az volt. hogy meg” ' 'k. k' kit kísér a bálba, ki kire néz — melegebben — és aziár ítélkeztek. Akit egyszer ; száiukra vettek — ‘.■•’djuk ez: az ismert nótából is — az megnézhette magát. A szok- nvavadász fiúnak, a csaoodár lánynak gyorsan rossz hír» támadt, és más kiút alig ma - radt számára, mint törvényesíteni a közszájon forgó kapcsolatot.

Manapság, azt hiszem, az éles szemű öregek is nehezen igazodnának el az ifjak utcai viselkedése alapján. Ha például megfigyelnének egy ifjú párt, amint — hogy is mondjam csak? — tevékeny tanújelét adnák kölcsönös vonzalmuknak, világos nappal. az úttest kellős közepén, akkor még korántsem lehetnénk biztosak afelől, hogy szándékuk komoly. Már úgy

értem, hogy a házassági szándékuk komoly.

Sajnálom a szegény idős falusiakat, hogy kénytelenek megelégedni a tömegkommunikáció elektronikus eszközével, a televízióval. Mert láthatnak ugyan sok huncutságot a képernyőn is, de még- ;scsak más, ha csak Sophia Loren csalja meg a férjét Mastroiannival, mintha Ki Bencénét lehet gyanúsítani sógorával, Bikás Mihállyal.

És mi van városon? Kis- padok itt nemigen voltak régen sem, az új lakótelepek betondzsungeljében élők pedig legfeljebb a közvetlen szomszédaikat ismerik. A másik ház lakóinak magánélete — micsoda világ' — rejtve •»arad számukra, egészen addig, amíg például konyhakés'el nem zavargó'; ja a ház- >mb körül hitvesét a féltő kény férj. Ez azonban viszonylag ritkán fordul elő — talán mert a konyhakések sm az igaziak már —, és gy lakóhelyén egy jóízűt sem pletykálhat az ember. Igaz, hogy estelente a lépcsőházban nem mindig csak a kukák tornyosulnak egymáson, de ki figyel oda? Nem ismerjük a „búcsúzko- dókat”, s ha ismernénk is, nem jelent semmit, szóra sem érdemes az egész.

Mielőtt azonban az erköl- c.ök vaskalapos őrének tűnnék. sietek közölni, hogy én nem sírom vissza a régi időket, régi erkölcsöket. Sőt! Azokat a kispadokat is tűzre vetném, amelyek még ittott fellelhetők. Persze, nem eredeti formájukban, hanem mondjuk, párnázott széknek, szkáj-huzatú fotelnek álcázva.

Hogy hol találhatók ezek az újmódi, de pletykálkodásra nagyon alkalmas ülőalkalmatosságok ? Természetesen nem a kiskapuban, és nem is a bérházak bejáratánál, hanem a különböző irodákban. Használóik nem „kiülnek", hanem ..beülnek” — néha egészen jó pozícióba — és vígan cserélgetik az információkat.

A hírbörzén viszonylag alacsony áron kél el az a közlemény. hogy a szép Galamb- dúczyné szeme mostanában nagyon karikás, és úgy hírlik, hogy a férje is vedeli a pálinkát. Sokkal érdekesebb, ha például már azt is hozzáteszi az illető, hogy vedeli ugyan a pálinkát Galambdúczy, de lem akárhol és nem akárkivel. Ez esetben jó odafigyelni arra, mit mond, kire hivatkozik — mint a férje régi ? harcostársára, a család jó ba- j átjára — az árnyékos sze- I mű asszonyka, és bizonyos következtetéseket lehet levonni abból is. ha e hivatkozások gyakoriságával1 egyenes aránvban nőni kezd a prémiuma.

Szóval, nem tűnt el teljesen. csak némiképpen változott, új tartalmat nyert a régi népszokás. De ezt én is csak úgy hallottam, és nagyon kérem, maradjon köztünk! Vagy ha mégis továbbadnák, akkor legalább ne hivatkozzanak rám!

(békés) •

# Hová lett a szakma rangja? A forgácsoló szakmunkások is gyakori szereplői az álláshirdetéseknek.

(Kovács Attila felvétele)

is vonzó értékei vannak. Így van-e?

Nagyüzemi személyzetis:

— Utánpótlásunk döntő módon a megye különböző területeiről, falvakból kerül hozzánk. A munkásgyerekek többsége nem választja a szülők mesterségét. Valamikor egész dinasztiák dolgoztak egy-egy üzemben, most ez már nincs így.

Szakoktató:

— Elkedvetlenítő, de tény: vannak szakmák, nem is rosszul fizető szakmák, amelyeknek az utánpótlása nemcsak számszerűen megoldatlan. A gyerekek már az iskolából úgy indulnak el, hogy szakmunkástanulónak eleve csak azok jelentkeznek, akiknek a tanulmányi eredménye gyengébb volt és nem mertek máshova jelentkezni. Nos, ha egy gyerek tizenhá- rom-tizennégy éves korában az általános iskolában az átlagosnál gyengébb eredményeket ér el, akkor annak- a képességeivel is baj lehet. Kivétel van, de csak kivétel...

Tanár:

— Nem az a baj, hogy a gyerekek vidéki iskolákból jönnek, hiszen vannak kitűnő kisiskolák, hanem az, hogy innen is a gyengébbek jönnek.

Egy apa monológja

H. J. kőműves és szobafestő szakmával rendelkezik. Többszörös kiváló munkás, három gyerek édesapja. így számol:

— Nórika okos, jól is tanul, belőle tanárt szeretnénk. A két fiúval több baj lesz. Jancsiból lehetne akár mérnök is. érzéke van hozzá, de gyengén tanul. Valamilyen szakközépiskolába szerettem volna küldeni, de ... Marad £f (!?) gimnázium, hátha megjön az esze közben. Pisti élelmes, kereskedelmibe küldöm ... Egyik se legyen tróger. mint az apjuk . . .

T. Imre kohász:

— Azt mondtam az asz- szonynak, hogy mind végezze el a gimnáziumot, aztán majd meglátjuk. Mire felnőnek. annyit összerakok nekik.

hogy ne legyen gondjuk az indulással...

G. Z. nehézgépkezelő:

— A fiam tizenhét eves. Gimnáziumba jár. A lányom általános iskolás. Hetedikes és tanítónő akar lenni. Nem, arra nem is gondoltunk, hogy bejövünk Miskolcra. Mind a két gyereknek kész lesz a háza, mire akkorák lesznek. A telek már meg is van, valamennyi anyagot is vettem. A fiú elmehet nálunk az erdészethez, vagy kitanulhatja a gépkocsivezetést, ahhoz lenne is kedve. Jogosítványa lesz. Ha bevonul, kitanulhatja ...

A diploma bűvölete

Tény, hogy különösen a vidékről naponta bejáró, vagy a hetente ingázó szakmunkás szülők számítanak sokan úgy, hogy anyagi bázist teremtenek a gyerekeknek otthon. Még azok is, akiknek a gyereke szakmát tanul, olyan szakmát keresnek (önmagunk becsapása lenne elhinni, hogy szakmát a gyerek keres!), amellyel otthon is boldogulhat a fiú vagy a lány. Az, hogy a szülői álmokból kikopott az „én utamat járja” kívánság, ellentmond a szakmunkás tényleges, fizetésben, elhelyezkedési lehetőségben meglevő rangjának.

Gyermekével magára maradt asszonyok óriási dicsérete volt nem is olyan régen az a mondat: „Minden gyermekének szakmát adott.” Ma az sem számít dicséretnek, ha egyedülálló nő, két-három gyereket nevel úgy. hogy azok leérettségizzenek. Ma a gyermeknek — ez a közvélemény elvárása — valamit adni kell. Lakást, mire nősül, autót, amikor leszerel... Egyedül az egyetemi, főiskolai diploma tartotta meg a rangját, jóllehet, egy fiatal diplomás közel sem keres annyit, mint egy tizennyolc éves szakmunkás. Még élesebb az eltérés, ha azt írom: közel sem keres annyit, mint a vele egykorú, de már évek óta szakmunkásként dolgozó fiatal.

(Folytatjuk)

BARTHA GÁBOR

Foglalkozása szakmunkás

Mi leszek, ha nagy leszek?

Kőművest, ácsot, lakatost, gépkezelőket keres nagyvállalat . .”

..Villanyszerelőket, targoncavezetőket. hegesztőket, autószerelőket, karosszéria-lakatosokat felveszünk ..”

Nincs újság hirdetés nélkül, nincs hirdetés választási lehetőség nélkül. Valójában aligha van olyan szakma, amelyben nehéz lenne az elhelyezkedés. Aki nem érzi jól magát egy munkahelyen, válogathat. Munkást keres kis- és nagyvállalat, jó néhány szakmában munkást keres a kisiparos, az intézmények sora.

Rang

és elismerés

n

Hirdetések:

„Esztergályost, lakatost, villanyszerelőt keresünk budapesti munkahelyre. Munkásszállás van ...”

* Tegnav délelőtt rendezték meg a Hajdú Bihar, Heves. Borsod Vágnád, valamint a Szabolcs-Szatmár megyei szakmunkásképző intézetek énekkarainak teriVeti bemutatóját. Zúg jón dalunk” címmel. A tizennégy kórusból három képviselte városunkat-: a 100.. 101. és a Ili sz. SzaJimun . t'-képző I t -elé. (Képünkön a ,,százegyesek” leánykára énekel Barta Péter karnagy vezényletével.) A 100. sz. „Pataky István” Szakmunkásképző álla’ megrendezett immár hagyományos kórusversenynek a Vasas Művelődés' Központ adott otthont.

MrgkexdóaöH a jelvénysirrió lúrasorozal

Ragyogó időben. Recsken