Déli Hírlap, 1979. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1979-03-10 / 59. szám
Papírforma szerint, tegnap és ma Autóstalálkozó Kőszegen Az idei évben tizenötödik alkalommal rendezik meg húsvétkor Kőszegen és Szombathelyen a nemzetközi autóstalálkozót. Az eseményre főleg Ausztriából, Jugoszláviából és Csehszlovákiából várnak sok külföldi résztvevőt. A már elkészült program szerint április 14-én szombaton a határállomásokon, illetve Kőszegen és Szombathelyen fogadják a külföldi és hazai autósokat. Este Kőszegen, a Jurisics- vár lovagtermében kulturális műsor szórakoztatja a találkozó résztvevőit. Húsvétva- sárnap rendezik Kőszegen és környékén a nemzetközi autós ügyességi versenyt. Délután Kőszeg nevezetességeivel, festői szépségű környékével ismerkednek az autósok. ékesen szólani tanítsuk... Pályásat pedagógusoknak Több pedagógus jelezte, hogy bar tudomása van róla, részletesen nem ismeri a Borsod megyei Pedagógus Tpvábbképzési Intézet és az MHSZ megyei vezetősége által honvédelmi jellegű tanulmányok írására néhány hónapja meghirdetett pályázati felhívást. Az érdeklődésre való tekintettel ismertetjük a pályázattal kapcsolatos tudnivalókat. Az iskolai honvédelmi nevelést segítő egyéni vagy kollektív pályamunkákban a következő négy téma valamelyikét vagy mindegyikét lehet feldolgozni: a hon. védelmi ismeretek anyagának alkalmazása az egyes szaktárgyak óráinak anyagában: az iskolai honvédelmi nap megszervezése, végrehajtása és értékelése: a fcéttvédelmi jellegű szakkörök tevékenysége és szerepe az iskolai honvédelmi nevelésben; az iskolai honvédelmi sport szerepe a tanulóifjúság fizikai állóképességének növelésében, jellemformálásában. A 15—50 gépelt oldal terjedelmű (oldalanként 28—30 soros) pályamunkákat — az esetleges mellékletekkel együtt — két példányban. jeligésen, április 15-ig kell megküldeni a Pedagógus Továbbképzési Intézetnek: Miskolc, Palóczy u. l/'a. Az eredményt június első felében hirdetik ki. Az MHSZ megyei vezetősége a legjobb pályamunkák szerzőit összesen 10 ezer forinttal díjazza. Az első helyezett 2000, két második helyezett 1500—1500, három harmadik helyezett 1000—1000 forintot kap; ezenkívül további négy pályázó müvét 500—3W fo- Jánttai jutalmazzák. A gyakori falkiváltások miatt van szükségünk saját építő részlegre — nyilatkozta egy bizonyos vállalat felelős vezetője országos napilapunkban. Úgy látszik, már a legjobb szerkesztők is védtelenek a hivatalos póz szülte nyelvi ficamok, a fontoskodásból származó mondattekervények, a szakmai gőg alkotta torzszavak ellen. Gondolom, az illető vállalatnál sem biztatták soha falkiváltásra a kőművest, aki igy meg sem értené a főnökség utasítását. Azt már igen, ha arra kérik: húzzon fel ide egy falat, Jani bácsi. . . Illyés Gyula, aki talán a legszebben ir e hazában magyarul, már oly sötéten lát, hogy cenzúrát sürget, megállítandó nyelvünk további romlását. A rádióból, televízióból, még a sajtótermékekből is ránk zúduló zsargonkifejezések, a körülményeskedő fogalmazás, az íztelen-sótalan, lelemény nélkül összehordott szótenger neki ad igazat... Csakháf a nyelvművelésben sohasem vezetett célra a türelmetlenség. Talán még nincs itt az ideje a második nyelvújító mozgalomnak. De kell, hogy „köz embereinket éke&nn szólani tanítsuk”. Sok fáradsággal, hangyaszorgalommal nyesegetve a fattyúhajtásokat a még magabíró fáról. Mindenki figyelmébe ajánljuk tehát azt a folyóiratot, amelyet már kínálnak a hírlapárusok. Édes anyanyelvűnk a címe, szerkesztő bizottságának elnöke pedig: Lőrincze Lajos. A szerény külsejű, s kissé borsos árú kiadvány egyelőre a hangját keresi. Élettel bizonyára az olvasók fogják megtölteni, akik — reméljük — szívesen szegődnek majd a jó ügy szolgálatába. (bohvs) Szövetből, sálgallérral Taranis a divata A/ idő még ravaszkas. de lelkiekben már készülhetünk a verőfényes, langyos tavaszra. A Magyar Divatintézet tervezői adnak hozzá jó ötleteket. Az első modell könnyű, sárga-fehér színű szövetkompié. A csíkos mintázatú ingkabát béleletlen. Keskeny igaflérral, ingujjal, és rátett 'zsebekkel készült. Az aprókockás ruha egyenes vonalú, ujjatlan, duplaöves megoldású, a felső részét nyakpánt díszíti. A fiatalabb korosztálynak való a másik modell, melynek kabátja ugyancsak bélés nélkül készült. Ragián ujjú, melynek érdekessége a sliccelés. A rövid, gombolás nélküli kabátka vastag szövetből, sálgallérral készült. A jerseyblúz színe sötét okker, keskeny babagallérral, nyakkendődíszítéssel. A szoknya csípőben a testre simul, onnan húzással és sré szabással bővül. Az alapszíne fekete, a kockák pedig okker és kék színűek. Amikor megjelent a közlemény, hogy a rendelet értelmében az idén is március 1. és lő. között írják be az iskolák a kővetkező tanév elsőosztályosait, úgy éreztük: melegebben süt a tél végi nap, és mosoly költözött az arcokra; nincs kedvesebb, mint az iskolába készülődő öt és fél éves. Ezt gondoltuk, és bizonyára erre gondolnak mások is... akik nem vesznek részt évről évre a beíratásokban, akik nem tudjak, hogy a dolog korántsem egyszerű. Kis György Istvánnak, a 6. számú Általános Iskola igazgatójának — azzal együtt, hogy a dolog Urai része ellen semmi kifogása —. kicsit árnyaltabb a véleménye. Miskolc negyven általános iskolája közül bármelyiket választhattuk volna: a városi tanács művelődésügyi osztályának rendelkezése nyomán városszerte tegnap és ma tartották a beíratásokat. Ez az intézmény azonban a végletek iskolája; itt működik az országos viszonylatban is kiválót produkáló ének-zene tagozat, és innét küldik a legtöbb feljelentést azok ellen a szülők ellen, akik nem tesznek eleget a tankötelezettségi törvény által előírt feladataiknak. Az iskola körzethatára a Dózsa György úttól a Búza térig, a Széchenyi úttól a Tetemvárig tart. Aki ismeri a várost, annak nem kell hosz- s-zasan magyarázni, hogy ez mH jelent. De a legtöbbet (a nagyváros sem különbözik a kis településektől) felnőttekről és a gyerekekről, a lakosságról az iskolában tudnak. KIK A HATÉVESEK? A nagyváros azonban még- w különbözik a kis települések tői; itt nem ismerik egymást az emberek. Nem tudják a 6-os iskolában sem (szembén a falvakkal, ahol minden gyereket születésétől kezdve számon tart a közvélemény), hogy kik lesznek a következő tanév elsősei. Az lenne a jó. ha a népesség-nyilvántartó számítógép- rendszere ilyenkor tél végén kimutatná: a Miskolcot jelentő kétszázezres tömegből kik a hatévesek, a művelődésügyi osztály körzetenként szétosztaná a gyerekeket, tehát kész listával várnák a majdani elsősöket az iskolák. Ehelyett „kisipari” módszerekkel dolgoznak; minden intézmény maga méri fel: kikre kell számítania. Hónapokkal ezelőtt felkeresték az iskola körzetébe tartozó óvodákat; összeírták a kicsiket. A gyerekek egy része azonban nem jár óvodába, őket a gyermekorvosi rendelők segítségével próbálták felderíteni. Ám az óvodai és gyermekorvosi körzetek nem fedik egymást, és az iskola javíthatatlan optimizmusára vall, hogy bíznak benne: mindenki beíratja a kisgyerekét. ILLENE TUDNI Az optimizmust természetesen körültekintő munka támogatja: kiírták az iskola kapujára, kifüggesztették az illetékes óvodákban, hogy várják a kicsiket, figyelembe vették, hogy az újságokban is megjelenik majd a beíra- tások időpontja, és mikor tegnap reggel megkérdeztem, hogy jött-e már valaki, enyhén szólva mosolyogtak. Hetek óta mérik fel és írják be az elsősöket, sokéves tapasztalat. alapján tudják, hogy lesznek szülők, akik csak augusztusban „ébrednek fel”, hogy hatéves gyerekük van, és bíznak benne, hogy az idén legfeljebb egy-két gyerek lesz, akit szeptembertől decemberig a legnagyobb nehézségek árán kell előkeríteni. EZER FORINTBA IS KERÜLHET Miskolc nagyváros, de ennél (ebből a szempontból) sokkal nagyobb baj, hogy mozgásban levő, és az ilyen precíz munka számára nehezen felderíthető város. A tankötelezettségi törvény végrehajtása pedig itt, az elsősök beíratásánál kezdődik. Ezekben a napokban ezért kérnek minden felnőttet; könnyítsék meg a dolgukat, jelentkezzenek az iskolás korú gyermekek szülei. Ne az ezerforintos büntetés győzze meg a családot majd ősszel róla, hogy nem tesz szívességet senki, ha a gyerekét iskolába küldi. — M — Maguk reparálják a lakásokat Néhány évvel ezelőtt saját karbantartó üzemet hozott létre a Kilián-déi Lakás- fenntartó Szövetkezet. A tanács pénzügyi támogatásával „házon belül” valósították meg a lakásfelújítást, lakáskarbantartást. Tavaly már 12 millió forint értékű ilyen munkát végzett a karbantartó üzem. Az idén tovább fejlődik a szövetkezet karbantartó üzeme, ugyanakkor három. más lakásszövetkezettel együttműködési szerződést kötöttek a tevékenységek elhatárolására. Behatások A rádióban hallottuk Könnyű-e a könnyű, nehéz-e a „komoly”? Nagyon izgalmas, mindenképpen továbbgondolásra érdemes kérdéseket feszegetett Hermann István a héten a „Meditáció” című rádióműsorában. Az egyik alapkérdése az volt, hogy háttérbe szorul-e a művészet korunkban? Mi az oka annak, hogy Thomas Manmól William Styronig, Picassótól Csontváryig maga a művészet, a művészsors foglalkoztatja századunk nagy alkotóit? Elégséges magyarázat-e erre a művészetellenes hangulatra századunk technika- és tudomány- centrikus szemléletei Tovább- ntenve: mi a magyarázata annak, hogy noha mi lényegesen többet költünk kultúrára, a művészeknek nincsenek akkora megélhetési gondjaik, mint voltak a múltban, a hatásfok mégis messze elmarad a kívánalmaktól, sót a lehetőségeinktől is? Magyarán: miért népszerűbbek a giccs. a kommersz, a „szórakoztató jellegű” és célzatú műfajok, alkotások? Csupán az egyik, de nem kielégítő magyarázat az, hogy a giccs könnyebben érthető. Része van ebben a „leszálló kultúrágnak” is, azaz a városba költözők, az urbanizálódó falvak a giccs- ben, a giccs által vélik birtokba venni „a” város kultúráját. Hermann felelőssé teszi az irodalom, s egyáltalán a művészetek oktatását is. Konkrétan azokat az esztétikailag nem mindig minősíthető versezeteket, amelyek állandó slágerként nemzedékek ízlését rontják, például az iskolai ünnepélyeken, szavalóversenyeken. Később aztán a Pósa Lajosok után nehéz Adyt, József Attilát elfogadtatni, megszerettetni! Akik végighallgattak egy-két ilyen „műsort”, azok tudják, kikre, milyen „művekre” is gondolunk. A problémát nem is a „nehéz” vagy a „köny- nyű” művek érthetőségében, mesterséges számbeállításá- ban látja Hermann István. Nem. mert végső soron minden mű megértése, befogadása szellemi energiát köt le. A legjobb példa erre éppen a krimi, amelyet egyezményesen elfogadunk „szórakoztató” műfajnak. Holott, ha belegondolunk, egy-egy krimi megértése legalább annyi szellemi energiát köt le, mint egy matematikai feladat, s akkor még nem szóltunk arról a lelki teherről, amelyet maga a gyilkosság, a vér, az erőszak stb, látványa, átélése okoz. A paradoxon az, hogy az Öidipusz királyt, vagy Dosztojevszkij regényeit — holott vannak olyan jó „krimik”, mint Agatha Christiei — senki sem meri „szórakoztatónak” nevezni. Lehetetlen dolog az is, hogy a szórakoztatás mostohagyerek, Beaumarchais Figaró házasságát említi példaként, mint amely egyenértékű a maga műfajában Schiller drámáival, mégsem emlegetjük sosem együtt őket. A mű értékét ugyanis nem a műfaja vagy a hangneme határozza meg. Tágabban értelmezve minden műélvezet szórakozás, de korántsem mindegy, hogy „szórakoztatás” címen mit adunk a közönségnek! Ludas az ízlés elbizonytalanodásában a tévé is. amely szórakoztatás címszó alatt gyakran ad a giccs határát súroló kommerszet, felületesen ábrázolt egzotikumot, álnéprajzi filmeket, alkoholizmust. prostitúciót, a társadalomtól idegen magatartásokat, funkciótlanul részletező (s nem ábrázoló!) alkotásokat. A „kikapcsolódás” a köz- művelődés legnagyobb csapdája! Ez az a címke, amely alatt adhatnának nemeset is, értékeset is, de a könnyebb ellenállás felé haladva, sokszor csak szecskát adunk. Miért veszedelmes ez? Mert nincs légüres tér! Minden giccs, kommersz, az értéket szorítja ki műsoridőben, pénzben, kapacitásban — s nem kevésbé a tudatunkban! (horpácsi) ♦ Légi utaskísérők lesznek. Az idén tizenöt nő és hét férfi regzi el a MALÉV légi utaskísérő tanfolyamát. A hallgatók az elméleti ismeretek megszerzése után repülőgépeken tanulnak, majd húszórás légi gyakorlaton vesznek részt. A sikeres vizsgák után április közepétől már a légi járatokon teljesítenek szolgálatot. (Hadas János felvétele) Köz embereinket
