Déli Hírlap, 1979. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1979-03-31 / 77. szám

Az érdekek találkozásáért Képzőművészek tanácskoztak / Napjainkban ■ különbet« művészeti ágak közül talán a kép­zőművészet berkeiben lalyik a legtöbb szakmai vita hazánkban. Néhány a vitatémák közül: művész — illetve: műalkotás — és közönség kapcsolaté, hagyomány és újszerűség a képzőművé­szetben, a művészet társadalmi szerepe, a művész megbecsülé­se, ■ művészek és a müvésieti intézmények viszonya... Nagyjából ezeket a témá­kat vetette fel vitaindító előadásában Csorba Géza, a Kulturális Minisztérium kép­zőművészeti osztályának ve­zetője azon az aktívaérte­kezleten. amelyet csütörtö­kön délután tartottak a Va­sas Művelődési Központban. ■Vele együtt Bereczky Ló- rririd, az MSZMP KB tudo­mányos, közoktatás és kul­turális osztályának munka­társa és Orosz Sándor, a Képző- és Iparművészeti Szakszervezet titkára fogad­ták el a városi pártbizott­ság meghívását, hogy Mis­kolc képzőművészeivel kö­zösen vitassák meg gondjai­kat, a képző- és iparművé­szet időszerű művészetpoliti­kai kérdéseit. Akárcsak a közelmúltban rendezett aktí- vaértekezletaken, a képző­művészek tanácskozásán is jelen voltak városunk párí- es állami vezetői. ♦ ♦ A Csorba Géza állal em­lített országos gondok — pél­dául a mecenatúra elve és gyakorlata, a kritikai tevé­kenység fogyatékosságai, a művészeti intézmények, az irányítás problémái — ter­mészetesen a miskolci mű­vészeket is érintik. Sőt! A bevezető utáni vita egyik fő témája a vidéki és a fővá­rosi művészek helyzete kö­zött meglevő különbség, a vidékiek hátránya, illetve az ilyen különbségtétel meg­szüntetésének lehetősége volt. Van remény a változásra. Az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osz­tálya más szakemberek be­vonásával tervet dolgozott ki a képző- és iparművé­szek helyzetének jobbításá­ra, az előterjesztés vala­mennyi fent említett kér­désre igyekszik választ ad­ni, megoldást találni. Ez persze hosszú — és végleg soha le nem zárható — fo­lyamat lesz. hiszen a társa­dalom fejlődése mindig újabb és újabb igényeket tá­maszt a képző- (és más) művészettel szemben. A célkitűzés világos: a művészetek rendszere mind szervesebben illeszkedjék a társadalom anyagi és szelle­mi rendszerébe. Ennek egyik fontos lépéseként tervezik a képzőművészet intézmény- rendszerének megváltoztatá­sát, mely a központi elvi irányításon és a decentrali­zált szerkezeten fog alapul­ni. A jogkörök, a feladatok, a felelősség' demokratizálá­sával nő a vidéki műhelyek szerepe, vélhetőleg csökken majd a nem fővárosi művé­szek hátránya — és itt koránt­sem csak anyagi hátrányról van szó, hanem például a kritika odafigyeléséről — a budapestiekkel szemben. Célszerűbben kívánják el­rendezni a bírálattal, enge­délyezéssel, mecénálással kapcsolatos funkciókat. Ami­nek talán eredménye lehet, hogy — mint azt az egyik művész panaszolta — ne váljék ketté a belső meggyő­ződésből fakadó munka és a pénzkereset. Ez így durva megfogalmazás és nem ok­vetlenül igaz minden kép­zőművészre, de tény, hogy nem mindig találkozik a kö­zönség igénye a művészi kí­nálattal. Más kérdés, hogy jó-e, amit a közönség kíván. A vizuális kultúra fejlesztése terén, az oktatásban is van mit tenni. Kétségtelen, hogy társa­dalmunk mai fejlettségi fo­kán nem lehet direktívák­kal — utasításokkal — sza­bályozni a sokszínű művé­szetet. De a szabályozás új módjait me» kell találni, hogy művész és közönség ér­dekei találkozzanak. Mert — mint Bereczky Loránd megfogalmazta — pillanat­nyilag egyetlen művészeti ágnál sem olyan széles az olló az igény és a valóságos kínálat között, mint a kép­zőművészetnél. Ennek az út­keresésnek volt egyik fon­tos állomása ez az aktivaér- tekezlet (szabados) A rádióban hallottuk Hol van a „probléma”? Igen, úr. Dobossy Imre ismét a Tejelőkről, a vezetésről be­szélt — a héten sugárzott Me­ditáció című műsorában. Am a problémamegoldás nem csu­pán a vezetők gondja és mű­vészete. Dobossy először magát a szót elemzi, már csak azért is, mert ezt használjuk ma­napság a legyakrabban. Hogy miért? Nos. éppen azért, mert nehéz definiálni! Meg­oldatlan, megoldandó gondot, feladatot, helyzetet jelent, amelyet az esetek többségé­ben -csak körülírni tudunk. Ahol „probléma” van, ott nyugtalanság, valaminő beíe- jezetlenség, tisztázatlanság, lezáratlanság is, aminek a feloldását, a megszüntetését éppen a vezetőktől várjuk sokszor. Dobossy probléma- megoldásról beszél, ami eleve problémaérzékenységet felté­télez. A két dolog összekap­csolása korántsem magától értetődik — figyelmeztet a szakember. Lenin és Napó­leon példájára hivatkozva, a jó vezetőkről szólván eleve adottnak veszi a két képessé­get. Értve ezen azt, hogy a jó vezető eleve felismeri a prob­lémát, azaz nem tagadja le, nem tesz úgy, mintha nem lát­na, nem tudna róla, ugyanak­kor meg is tudja oldani azokat. A rossz vezető ugyanis íul- doklik a problémák súlya alatt. Két hibát követhet el Dobossy szerint. Megfutamo­dik a problémák elől, mert alacsonyabbrendűségi érzése van, mert a rosszul értelme­zett tekintélyféltés miatt nem kéri a szakemberek segítsé­get, tanácsát. A másik végiét az, aki gyártja az álproblé­mákat. Ezzel a lelkiismeretes munka látszatát kívánja kel­teni — lám, mennyi gondja van, mennyire törődik a dol­gokkal! Ezek a vezetőik tart­ják számon a takarítónőket, számolják a szekrényeket, szedetik össze a csutkát, csikket. Ök azok, akik min­dig „kimerültek a hajszá­tól”. .. Mondanunk sem kell, hogy ez a* vezetőtípus csúfol­ja meg a demokráciát az ál­kérdések álmegoldásaival. A helyes megoldás ugyan­is — mondja Dobossy — az, hogy a vezető rangsorol, hogy hol, mikor, miben kell neki döntenie. A probléma nem éri váratlanul, nem zavaró kellemetlenségnek tartja, ha­nem az élet, a munka vele­járójának. Döntéséhez nem lesi „fentről” az utasításokat, mert hiszen nincs is minden helyzetre ukáz; másrészt ne­ki kell kellő helyismerettel, helyzetismerettel rendelkez­nie. Természetesen ehhez is információbőség kell. Ezeket megszerezheti saját tapaszta­latai alapján — ez is komoly munka! — másrészt a be­osztottjaitól. Ez utóbbinál fi­gyelembe kell venni a szub­jektív tényezőket. Nevezete­sen azt, hogy a beosztottjai is tévedhetnek: másrészt, hogy éppen az ő ..elvárásai­nak” akarnak megfelelni! Magyarán: azt mondják, amit ő szeretne hallani! Ezért meg kell teremtenie a tárgyila­gos információcsere feltéte­leit, s ez igen nagy körülte­kintést igényel. Áll ez a megoldásra is. Mert — fi­gyelmeztet Dobossy — „a „rosszul megfogalmazott probléma helyes megoldása is veszélyes lehet"! Mazsaroff-tárlat Mintegy három hétig adott otthont Borsodszirák Mazsa- roff Miklós tegnap megnyílt tárlatának. A községi klub­könyvtárban festményei, raj­zai tekinthetők meg. A mű­vész nemcsak a helyi Bartók Béla Termelőszövetkezettel tartja a kapcsolatot, hanem a megye termelőegységeivel is. Élményeinek látható tár­háza feltehetően sok érdek­lődőt vonz majd. Végig gombos # Érdekes szoknyák igen nagy diTat a szoknya tavaszra is. Számtalan variálá­si lehetőséget kínál az ügyesen, okosan öltözködő nőknek. Tar­talmas és divatos alapanyagai lehetnek a jersey, a könnyű műszálas, vagy szintetikus szö­vetek, a tweed és a kockás anyagok. Sokan készítenek ott­hon is egy kis szakértelem bir­tokában szoknyát; nekik adunk most egy kis segítséget. A formai megoldások egé­szen ellentétesek, szűkek, egyenesek, bővek, gloknisak vagy rakottak, a hosszukban mindig a formához alkal­mazkodnak. Az egyenes vagy kissé trapéz szoknya éppen- hogy takarja a térdet, míg a bő a lábszár közepéig is ér­het. Első modellünk elöl végig gombos, egyenes vonalú, az övrész alatt is böségráncok- kai és mellette ferde irányú, benyúlós zsebekkel. Hátul a könnyebb mozgás kedvéért félhajtás is lehet. A széleket tűzéssel díszíthetjük Az át- lagtermetűeknek 140 centi­méter széles anyagból ele­gendő hozzá 80—90 centimé­ter anyag. A kettes modell igen nagy bőséggel, úgynevezett átme- nős szoknya. Duplaszéles anyagból szabódik, két félkör. Könnyű, jó tartású anyagot kell választani hozzá. A szé­A vörös ^vándorzászlót Lajtos Ilona adta át (Kiss József felvétele) A KISZ-díjas Avas műsora Vörös vándorzászló a vasutas ifjúkommunistáknak A forradalmi ifjúsági na­pok alkalmából tegnap ifjú­sági nagygyűlést rendezett a Rónai Sándor Művelődési Központban a KISZ MÁV Miskolci Bizottsága. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Kovács László, a városi pártbizottság titká­ra, Pázsit Csaba, a megyei pártbizottság munkatársa, Lajtos Ilona, a KISZ Bor­sod megyei Bizottságának titkára. Varga Zoltán, a KISZ Miskolc városi Bizott­ságának titkára, Az elnöki üdvözlő szavak után Juhász István, a KISZ MÁV Miskolci Bizottságá­nak titkára mondott ünnepi beszédet, majd Lajtos Ilona köszöntötte a vasutas ifjú­kommunistákat abból az al­kalomból, hogy elnyerték a KISZ Központi Bizottságá­nak Vörös Vándorzászlaját, a legmagasabb szervezeti ki­tüntetést. Méltatva az ifjú­kommunisták munkáját, el­mondotta : jelentős érdeme van a vasutas fiataloknak abban, hogy ap. ország más tájairól ide kirándulók, de a helybéli gyermekek is a véd­nökségük alatt működő lilla­füredi úttörővasúton utaz­hatnak. Országos energiata­karékossági mozgalmat kez­deményeztek a Vontatási Főnökség fiataljai, míg a Ti­szai pályaudvar fiataljai az j(c Juhász István ünnepi be­szédét tartja les öv elölről hátra kötődik, majd vissza az elején cso­mót képezve. Ez elképzelhe­tő puha elütő színű jerseyből, bőrből vagy műbőrből. A hármas modell igen ér­dekes es divatos megoldást mutat be. -Úgynevezett dupla lapszoknya, amely elöl és hátul oldalt egymást takar­va nyílik. Alatta nyáron sor­tot is lehet viselni. A hossza akkor a legcsinosabb, ha a lábikra közepéig ér. őszi szállítási csúcsidőszak­ban vállaltak felbecsülhetet­len értékű társadalmi mun­kát. Köszönő-méltató sza­vak kíséretében nyújtotta át Juhász Istvánnak a vörös vándorzászlót, majd a Von­tatási Főnökség szervezeté­nek a KISZ KB Kiváló KISZ-szervezet zászlaját, az igazgatóság és a Gömöri pá­lyaudvar alapszervezeteinek pedig a KISZ KB Dicsérő Oklevelét adta át. Pál Ist­ván. az Építési Főnökség KISZ-vezetőségi titkára Aranykoszorús KISZ-jelvény, Benkőné Lászka Ildikó, a KISZ MÁV Miskolci Bizott­ságának tagja pedig a KISZ KB Dicsérő Oklevelét vette át. Igazgatói dicséretben 19 fiatal részesült. Az igazgatóság vezetése nevében Hernádi István va- sútigazgató-helyettes, majd a testvérszervezet, a krakkói ZSMP vasútigazgatóság ifjú­sági szövetségének elnöke köszöntötte a kitüntetett fiatalokat. A magas kitüntetésben ré­szesült vasutas ifjúkommu­nistákat egy másik kitünte­tett, az európai hírű Áras Táncegyüttes köszöntötte műsorával. Bemutatkozásul Kováts György, a művelő­dési intézmény igazgatója eddigi eredményeikről szólt, kiemelve: a Tanácsköztársa­ság 60. évfordulója alkal­mából a KISZ Köznonti Bi­zottsága KISZ-dijjal tüntet­te ki az együttest, eddigi munkája elismeréseként. m a kijziDOvdődésríil A közművelődési törvény egyes rendelkezéseinek végre­hajtásáról szóló jelentést tár­gyalta meg tegnapi ülésén a városi Népi Ellenőrzési Bi­zottság. A NEB a művelődési ott­hon jellegű intézmények, közművelődési könyvtárak el­múlt két évi munkáját vizs­gálta a miskolci Vasas Mű­velődési Központban, a Gár­donyi és az Ady Művelődési Házban, valamint a miskolci járás három művelődési há­zában és közművelődési könyvtárában. A vizsgálat ki­terjedt a műsoros estek szer­vezésére, a vendéglátó- és szórakoztatóiparra, a műve­lődési intézményekkel kap­csolatban álló termelő válla­latokra, szövetkezetekre is. A különböző rendeltetésű, más­más körülmények között mű­ködő művelődési házakban, könyvtárakban tapasztalt hiá­nyosságok megszüntetésé­nek, a vizsgálat során felszín­re került problémák megol­dásának ellenőrzésére egy év múlva tér vissza a NEB.

Next

/
Oldalképek
Tartalom