Déli Hírlap, 1979. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1979-03-31 / 77. szám
Az érdekek találkozásáért Képzőművészek tanácskoztak / Napjainkban ■ különbet« művészeti ágak közül talán a képzőművészet berkeiben lalyik a legtöbb szakmai vita hazánkban. Néhány a vitatémák közül: művész — illetve: műalkotás — és közönség kapcsolaté, hagyomány és újszerűség a képzőművészetben, a művészet társadalmi szerepe, a művész megbecsülése, ■ művészek és a müvésieti intézmények viszonya... Nagyjából ezeket a témákat vetette fel vitaindító előadásában Csorba Géza, a Kulturális Minisztérium képzőművészeti osztályának vezetője azon az aktívaértekezleten. amelyet csütörtökön délután tartottak a Vasas Művelődési Központban. ■Vele együtt Bereczky Ló- rririd, az MSZMP KB tudományos, közoktatás és kulturális osztályának munkatársa és Orosz Sándor, a Képző- és Iparművészeti Szakszervezet titkára fogadták el a városi pártbizottság meghívását, hogy Miskolc képzőművészeivel közösen vitassák meg gondjaikat, a képző- és iparművészet időszerű művészetpolitikai kérdéseit. Akárcsak a közelmúltban rendezett aktí- vaértekezletaken, a képzőművészek tanácskozásán is jelen voltak városunk párí- es állami vezetői. ♦ ♦ A Csorba Géza állal említett országos gondok — például a mecenatúra elve és gyakorlata, a kritikai tevékenység fogyatékosságai, a művészeti intézmények, az irányítás problémái — természetesen a miskolci művészeket is érintik. Sőt! A bevezető utáni vita egyik fő témája a vidéki és a fővárosi művészek helyzete között meglevő különbség, a vidékiek hátránya, illetve az ilyen különbségtétel megszüntetésének lehetősége volt. Van remény a változásra. Az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztálya más szakemberek bevonásával tervet dolgozott ki a képző- és iparművészek helyzetének jobbítására, az előterjesztés valamennyi fent említett kérdésre igyekszik választ adni, megoldást találni. Ez persze hosszú — és végleg soha le nem zárható — folyamat lesz. hiszen a társadalom fejlődése mindig újabb és újabb igényeket támaszt a képző- (és más) művészettel szemben. A célkitűzés világos: a művészetek rendszere mind szervesebben illeszkedjék a társadalom anyagi és szellemi rendszerébe. Ennek egyik fontos lépéseként tervezik a képzőművészet intézmény- rendszerének megváltoztatását, mely a központi elvi irányításon és a decentralizált szerkezeten fog alapulni. A jogkörök, a feladatok, a felelősség' demokratizálásával nő a vidéki műhelyek szerepe, vélhetőleg csökken majd a nem fővárosi művészek hátránya — és itt korántsem csak anyagi hátrányról van szó, hanem például a kritika odafigyeléséről — a budapestiekkel szemben. Célszerűbben kívánják elrendezni a bírálattal, engedélyezéssel, mecénálással kapcsolatos funkciókat. Aminek talán eredménye lehet, hogy — mint azt az egyik művész panaszolta — ne váljék ketté a belső meggyőződésből fakadó munka és a pénzkereset. Ez így durva megfogalmazás és nem okvetlenül igaz minden képzőművészre, de tény, hogy nem mindig találkozik a közönség igénye a művészi kínálattal. Más kérdés, hogy jó-e, amit a közönség kíván. A vizuális kultúra fejlesztése terén, az oktatásban is van mit tenni. Kétségtelen, hogy társadalmunk mai fejlettségi fokán nem lehet direktívákkal — utasításokkal — szabályozni a sokszínű művészetet. De a szabályozás új módjait me» kell találni, hogy művész és közönség érdekei találkozzanak. Mert — mint Bereczky Loránd megfogalmazta — pillanatnyilag egyetlen művészeti ágnál sem olyan széles az olló az igény és a valóságos kínálat között, mint a képzőművészetnél. Ennek az útkeresésnek volt egyik fontos állomása ez az aktivaér- tekezlet (szabados) A rádióban hallottuk Hol van a „probléma”? Igen, úr. Dobossy Imre ismét a Tejelőkről, a vezetésről beszélt — a héten sugárzott Meditáció című műsorában. Am a problémamegoldás nem csupán a vezetők gondja és művészete. Dobossy először magát a szót elemzi, már csak azért is, mert ezt használjuk manapság a legyakrabban. Hogy miért? Nos. éppen azért, mert nehéz definiálni! Megoldatlan, megoldandó gondot, feladatot, helyzetet jelent, amelyet az esetek többségében -csak körülírni tudunk. Ahol „probléma” van, ott nyugtalanság, valaminő beíe- jezetlenség, tisztázatlanság, lezáratlanság is, aminek a feloldását, a megszüntetését éppen a vezetőktől várjuk sokszor. Dobossy probléma- megoldásról beszél, ami eleve problémaérzékenységet feltétélez. A két dolog összekapcsolása korántsem magától értetődik — figyelmeztet a szakember. Lenin és Napóleon példájára hivatkozva, a jó vezetőkről szólván eleve adottnak veszi a két képességet. Értve ezen azt, hogy a jó vezető eleve felismeri a problémát, azaz nem tagadja le, nem tesz úgy, mintha nem látna, nem tudna róla, ugyanakkor meg is tudja oldani azokat. A rossz vezető ugyanis íul- doklik a problémák súlya alatt. Két hibát követhet el Dobossy szerint. Megfutamodik a problémák elől, mert alacsonyabbrendűségi érzése van, mert a rosszul értelmezett tekintélyféltés miatt nem kéri a szakemberek segítséget, tanácsát. A másik végiét az, aki gyártja az álproblémákat. Ezzel a lelkiismeretes munka látszatát kívánja kelteni — lám, mennyi gondja van, mennyire törődik a dolgokkal! Ezek a vezetőik tartják számon a takarítónőket, számolják a szekrényeket, szedetik össze a csutkát, csikket. Ök azok, akik mindig „kimerültek a hajszától”. .. Mondanunk sem kell, hogy ez a* vezetőtípus csúfolja meg a demokráciát az álkérdések álmegoldásaival. A helyes megoldás ugyanis — mondja Dobossy — az, hogy a vezető rangsorol, hogy hol, mikor, miben kell neki döntenie. A probléma nem éri váratlanul, nem zavaró kellemetlenségnek tartja, hanem az élet, a munka velejárójának. Döntéséhez nem lesi „fentről” az utasításokat, mert hiszen nincs is minden helyzetre ukáz; másrészt neki kell kellő helyismerettel, helyzetismerettel rendelkeznie. Természetesen ehhez is információbőség kell. Ezeket megszerezheti saját tapasztalatai alapján — ez is komoly munka! — másrészt a beosztottjaitól. Ez utóbbinál figyelembe kell venni a szubjektív tényezőket. Nevezetesen azt, hogy a beosztottjai is tévedhetnek: másrészt, hogy éppen az ő ..elvárásainak” akarnak megfelelni! Magyarán: azt mondják, amit ő szeretne hallani! Ezért meg kell teremtenie a tárgyilagos információcsere feltételeit, s ez igen nagy körültekintést igényel. Áll ez a megoldásra is. Mert — figyelmeztet Dobossy — „a „rosszul megfogalmazott probléma helyes megoldása is veszélyes lehet"! Mazsaroff-tárlat Mintegy három hétig adott otthont Borsodszirák Mazsa- roff Miklós tegnap megnyílt tárlatának. A községi klubkönyvtárban festményei, rajzai tekinthetők meg. A művész nemcsak a helyi Bartók Béla Termelőszövetkezettel tartja a kapcsolatot, hanem a megye termelőegységeivel is. Élményeinek látható tárháza feltehetően sok érdeklődőt vonz majd. Végig gombos # Érdekes szoknyák igen nagy diTat a szoknya tavaszra is. Számtalan variálási lehetőséget kínál az ügyesen, okosan öltözködő nőknek. Tartalmas és divatos alapanyagai lehetnek a jersey, a könnyű műszálas, vagy szintetikus szövetek, a tweed és a kockás anyagok. Sokan készítenek otthon is egy kis szakértelem birtokában szoknyát; nekik adunk most egy kis segítséget. A formai megoldások egészen ellentétesek, szűkek, egyenesek, bővek, gloknisak vagy rakottak, a hosszukban mindig a formához alkalmazkodnak. Az egyenes vagy kissé trapéz szoknya éppen- hogy takarja a térdet, míg a bő a lábszár közepéig is érhet. Első modellünk elöl végig gombos, egyenes vonalú, az övrész alatt is böségráncok- kai és mellette ferde irányú, benyúlós zsebekkel. Hátul a könnyebb mozgás kedvéért félhajtás is lehet. A széleket tűzéssel díszíthetjük Az át- lagtermetűeknek 140 centiméter széles anyagból elegendő hozzá 80—90 centiméter anyag. A kettes modell igen nagy bőséggel, úgynevezett átme- nős szoknya. Duplaszéles anyagból szabódik, két félkör. Könnyű, jó tartású anyagot kell választani hozzá. A széA vörös ^vándorzászlót Lajtos Ilona adta át (Kiss József felvétele) A KISZ-díjas Avas műsora Vörös vándorzászló a vasutas ifjúkommunistáknak A forradalmi ifjúsági napok alkalmából tegnap ifjúsági nagygyűlést rendezett a Rónai Sándor Művelődési Központban a KISZ MÁV Miskolci Bizottsága. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Kovács László, a városi pártbizottság titkára, Pázsit Csaba, a megyei pártbizottság munkatársa, Lajtos Ilona, a KISZ Borsod megyei Bizottságának titkára. Varga Zoltán, a KISZ Miskolc városi Bizottságának titkára, Az elnöki üdvözlő szavak után Juhász István, a KISZ MÁV Miskolci Bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet, majd Lajtos Ilona köszöntötte a vasutas ifjúkommunistákat abból az alkalomból, hogy elnyerték a KISZ Központi Bizottságának Vörös Vándorzászlaját, a legmagasabb szervezeti kitüntetést. Méltatva az ifjúkommunisták munkáját, elmondotta : jelentős érdeme van a vasutas fiataloknak abban, hogy ap. ország más tájairól ide kirándulók, de a helybéli gyermekek is a védnökségük alatt működő lillafüredi úttörővasúton utazhatnak. Országos energiatakarékossági mozgalmat kezdeményeztek a Vontatási Főnökség fiataljai, míg a Tiszai pályaudvar fiataljai az j(c Juhász István ünnepi beszédét tartja les öv elölről hátra kötődik, majd vissza az elején csomót képezve. Ez elképzelhető puha elütő színű jerseyből, bőrből vagy műbőrből. A hármas modell igen érdekes es divatos megoldást mutat be. -Úgynevezett dupla lapszoknya, amely elöl és hátul oldalt egymást takarva nyílik. Alatta nyáron sortot is lehet viselni. A hossza akkor a legcsinosabb, ha a lábikra közepéig ér. őszi szállítási csúcsidőszakban vállaltak felbecsülhetetlen értékű társadalmi munkát. Köszönő-méltató szavak kíséretében nyújtotta át Juhász Istvánnak a vörös vándorzászlót, majd a Vontatási Főnökség szervezetének a KISZ KB Kiváló KISZ-szervezet zászlaját, az igazgatóság és a Gömöri pályaudvar alapszervezeteinek pedig a KISZ KB Dicsérő Oklevelét adta át. Pál István. az Építési Főnökség KISZ-vezetőségi titkára Aranykoszorús KISZ-jelvény, Benkőné Lászka Ildikó, a KISZ MÁV Miskolci Bizottságának tagja pedig a KISZ KB Dicsérő Oklevelét vette át. Igazgatói dicséretben 19 fiatal részesült. Az igazgatóság vezetése nevében Hernádi István va- sútigazgató-helyettes, majd a testvérszervezet, a krakkói ZSMP vasútigazgatóság ifjúsági szövetségének elnöke köszöntötte a kitüntetett fiatalokat. A magas kitüntetésben részesült vasutas ifjúkommunistákat egy másik kitüntetett, az európai hírű Áras Táncegyüttes köszöntötte műsorával. Bemutatkozásul Kováts György, a művelődési intézmény igazgatója eddigi eredményeikről szólt, kiemelve: a Tanácsköztársaság 60. évfordulója alkalmából a KISZ Köznonti Bizottsága KISZ-dijjal tüntette ki az együttest, eddigi munkája elismeréseként. m a kijziDOvdődésríil A közművelődési törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló jelentést tárgyalta meg tegnapi ülésén a városi Népi Ellenőrzési Bizottság. A NEB a művelődési otthon jellegű intézmények, közművelődési könyvtárak elmúlt két évi munkáját vizsgálta a miskolci Vasas Művelődési Központban, a Gárdonyi és az Ady Művelődési Házban, valamint a miskolci járás három művelődési házában és közművelődési könyvtárában. A vizsgálat kiterjedt a műsoros estek szervezésére, a vendéglátó- és szórakoztatóiparra, a művelődési intézményekkel kapcsolatban álló termelő vállalatokra, szövetkezetekre is. A különböző rendeltetésű, másmás körülmények között működő művelődési házakban, könyvtárakban tapasztalt hiányosságok megszüntetésének, a vizsgálat során felszínre került problémák megoldásának ellenőrzésére egy év múlva tér vissza a NEB.
