Déli Hírlap, 1979. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1979-03-29 / 75. szám
Ficzere László rajza az ősi iskoláról „...szólj a pedálnak, piszkaíikálja meg azt a tüzet"’ Családi tűzfészek A fővárosi bemutató után két hónappal Miskolcra is megérkezett a Családi tűzfészek, melynek rendezője — és írója —, Tarr Béla elnyerte a legjobb elsőíilmes rendezőnek járó kritikusi díjat. (29—31-én délelőtt a Kossuth mozi, 2—3-án a Fáklya, 29—30-án, a Szikra játssza") Fekete-fehér, vagy még inkább szürke film. Nem minőségének, hanem „színeinek” jelzője a szürke. Egy parányi, szürke, szoba-kony- hás lakásban összezsúfolódva él Irén a férjével, kislányukkal, szüleivel és két sógorával. Nincs ki- (vagy be?) -világítva a film, nincsenek éles kontúrok, sokszor bántó a mindent uraló szürkeség. Természetesen az alkotói szándéknak megfelelően az. (Operatőrök: Pap Ferenc és Mihók Barna.) Amatőrök játsszák a szerepeket, olyan realizmussal, amire profi színészek aligha lennének képesek. (Isten ments, hogy fölébük helyezzem az amatőröket, a külsőket, hogy megkérdőjeleznem tehetségüket, művészetüket, de tény: a film attól — is — ilyen hiteles, hogy nem ismert művészek kölcsönzik alakjukat, arcukat, hangjukat a családnak, hanem olyan amatőrök, akik — szent meggyőződésem — sokszor a csak vázolt rendezői instrukciókra építik fel szerepüket, saját szavaikkal, „pongyola”, hétköznapi mondataikkal. A családon belüli összetűzések fő oka — a film szerint — a szűkösség, a két generáció együtt lakása. Ez a fő ok, a szereplők is ezt hangoztatják — egy-két esetben túlságosan is elnyújtott, „szájbarágó” monológban —, de belegondolva a hősök jellemébe, nem túlzás megállapítani: akkor sem élnének sokkal boldogabban, ha optimális körülmények között laknának. Megoldást nem kínál — mit is kínáljon? — a Családi tűzfészek, de nem is arra vállalkozott. „Csupán’” arra, hogy megmutassa: hogyan mérgezzük meg egymás életét, hogyan acsarko- dunk még szeretetteinkkel is. Egy film hatására nem változik meg az ember. De azért a filmet meg kell csinálnia a művésznek, mert hátha... Egy kicsivel jobbak leszünk, Sz— Gimnázium az Avas alatt Miskolc város tanácsa ai 1500-as években az egyházi ügyek föintézöje is volt, s e minőségében „legközelebbi iskolánk építtetése körül kívántató vigyázásokra” külön egyházi tanácsot állíttat fel. Ez idő tájt már működik az iskola, s mint a legrégibb Írott bizonyság tanúsítja, 1648-ban szépen virágzó, nagy népességű, teljes gimnáziuma van. Az Avas alatt, a Papszer utca 1. sz. épületben, ahol ma a Herman Ottó Múzeum kiállításaiban gyönyörködhetünk, működött az iskola. A parányi torony az épület tetőzetén: csengőtorony volt. Ennek szavára ugráltak fel óra végén, s ültek feszes háttal óra elején négy évszázadon át városunk s megyénk egymást váltó generációinak ifjai, hogy hasznos és szükséges ismereteket tanuljanak. Állami támogatással épül meg 1898-ra az új, mai Rudas László utcái épülete, ahol 1950-ig működik. Ekkor, az iskolák államosítása kapcsán átköltöztetik a Hősök texén álló gimnáziumba, s Földes Gimnázium néven folytatja az előző hagyományokhoz mindenképpen méltó munkáját. Apáczai szellemében A Nagyenyedi Kollégium, a Kolozsvári Akadémia, majd a sárospataki theológia képezte tudós tanárait. Apáczai Csere János szelleme hatott a tanítás módjára. „Az alatt az idő alatt, amíg émelygésig tömjük a fejünkbe a grammatikát, retorikát, logikát, az érdekes matematikát és természettudományokat adnék elő, mily hasznossá tennők számukra az iskolai port és verítéket”. Ebben őz iskolában az általános hazai tantervektől eltérő módon mindig előtérbe állították a természettudományos tárgyakat, de úgy, hogy az általános műveltséghez Szükséges egyéb elméletek sem sikkadtak el. Egyszerűen figyelembe vették a fiúk érdeklődési körét általában és egyénenként, s lehetővé tették, hogy a tanítás-mód keretében az egyéni képességek érvényesülhessenek. A magyar dolgozatok témáinál például figyelembe vették a fiúk természettudományos érdeklődését is, s lehetővé tették, hogy szókincsüket, kifejezésmódjukat e téien, mintegy irodalmi igénnyel fejthessék ki. Egy hajdani nyolcadik osztályos gimnazista vagy Arany János emberi vonásait választotta elemzés tárgyául, vagy Eötvös József történet- szemléletét: vagy megírhatta A hőtan és a mindennapi élet címen idevágó elméleti és gyakorlati ismereteit. Jeleskedhettek a labdarúgásban, vívásban, ha úgy tetszett négy idegen nyelvet is tanulhattak, s a kötelező latin mellett görögül is. Gazdag iskola volt. Több alapítvány tette lehetővé a szegény sorsú ifjak ingyenes ellátását. Egyik híres tanára, Budai József természettudós, pomológus egész vagyonát az iskola tehetségkutatására hagyományozta. Pénzének kamataiból falusi szegényembe- rek gyeimekeit iskoláztatták. Az alapítványhoz csatlakozott a város tisztességes polgársága. A Ferenczi könyv- kereskedő család, a diósgyőri gyár mérnöki kara, az orvosok szinte kivétel nélkül. Kazinczy Fei'encről elnevezett önképzőkörét Lévay József alapította 18.39-ben, Kazinczy születésének 100. évfordulóján. Az elnyomás alatt élő nemzet első szellemi megmozdulása lett az ihnen elindított ünnepség-sorozat, melyet Lévay József, a gimnázium tanárai, diákjai és a város fejlett kultúrájú polgársága kezdeményezett és vitt sikerre, Kazinczy nevében és eszméiért. Az önképzőkör diákjai városunk újságjainak és folyóiratainak későbbi szerkesztői, írói lettek. s nevükkel a Fővárosi Lapok, a Hét, a Nyugat stb. hasábjain találkoztunk. Nemcsak könyvtára, de könyvtár-hálózata volt. Az ősi gyűjteményt különböző hagyatékok egészítették ki, s A szakmabelieknek nem kell bemutatni Kepes Györgyöt, a világhírű festőt, Kassák és Moholy-Nagy tanítványát, a massachusettsi egyetem professzorát, a Center for Advanced Visual Studies (a modern vizuális tudományok központja) igazgatóját. A szakmabelieknek nem, de a nagyközönségnek igen! A Magvető Kiadó helyesen tette, hogy Kepes néhány tanulmányát közreadta. A hét írás lényegét összefoglalja a könyv címe. A művészet keletkezésekor eleve közösségi volt, maradt is hosszú-hosszú évszázadokon keresztül. Az elszakadást lényegében a i'eneszánsz hozta, a válság a polgári társadalomban jelentkezett, hogy századunkban már szakadékká mélyüljön. Két oka van ennek — mondja Kepes. Az egyik maga a világ, amely a szédületes tudományos-technikai fejlődés következtében áttekinthetetlenné vált. A művész csak annyit tud ábrázolni a világból, amennyit megértett belőle. De, miután a tudomány már behatolt a végtelen kicsibe (atom) és az Univerzumba (lásd űrhajók), tették a magyar könyvészet egyetemes értékű lelőhelyévé. 1939-ben, könyvtörténeti kiállítás keletében ünnepelték a könyvnyomtatás feltalálásának 500 évfordulóját, amikor dr. Csorba Zoltán és Le- szih Andor rendezésében kiállításon mutatták be a nagybecsű kincseket, s vívtak országos elismerést a páratlan értékű könyvritkaságok bemutatásával. \ erslábakban beszéltek Tanárai közül számosán egyetemi katedrát érdemeltek. Sokan a szabadságharcban, vagy egyéb rebellis megmozdulásban való részvétel miatt onnan kerültek ide. Sok művész, költő bástyaként menekült a biztos falak közé, s vált megbecsült taná- rává a kvalitásokat „főgimnázium” névvel elismerő iskolának. Jobban szerettek itt vezslábakban beszélni, mint prózában. Jégh Gyula tanár úr, ha hűvösödött az idő, s a folyosóról fűthető kályhák nem adtak elég meleget, megdörzsölte a kezét, s az osztály kórusban kérte az első padban ülőt: „Drága barátom szólj a pedálnak. Piszkaükálja meg azt a tüzet! GYÁRFÁS ÁGNES a művész ezt már nem tudja látványként megfogalmazni. Nem. is mindig érti, de nem is mindig tud mit kezdeni vele. Ezért elkesei-edésé- ben eleve lemond az egészről, s vagy csak a részjelenségek ábrázolására szorítkozik, vagy visszavonul a saját személyisége titkaiba, rosszabb esetben a művészet öncélú játékaiba. Ezért mondja Kepes, hogy a válság másik oka maga a művészet, illetve a művész. Az avant- garde jelentkezése óta megváltozott az értékítéletünk a hagyományos műfoi'mákiól (például a táblaképről), de átértékelődött maga a tér és a szín is. Kepes mindezek (s milyen fölényes!) ismeretében azt hangsúlyozza, hogy az élet dimenziói megváltoztak, a művészeté nem, ezért a művészetnek ismét szinkronba kell jutnia a saját korával és a kor emberének a gondjait, éi-zéseit, vágyait kell kifejezni. Igen, de hogyan? Nos, semmiképpen nem a hagyományos, vagy már lejáratott formákban! A művészetet ki kell vinni a kiállítótermek- ből, vitrinekből, és oly móPető János grafikái A Semmelweis Kórház művelődési bizottsága a Tanácsköztársaság 60. évfordulójának tiszteletére a kórház nővérotthonának társalgójában Pető János grafikus- művész munkáiból rendez kiállítást, holnaptól. A kiállítást Papp Lajos, a Napjajaink főszerkesztője nyitja meg déli 12 órakor. Pető János művei április 14-ig, naponta 12-től 15 óráig tekinthetők meg. Vitaest a llT-ben Lakóhely és emberi kapcsolatok Ma, 18 órai kezdettel, vitaestet rendez a TIT városi szervezete a Kazinczy- klubban. A vitaindítót Tóth Pál szociológus tartja, a Társadalmi kapcsolatok szerveződése és típusai a lakótelepeken című tanulmánya alapján. Korreferátumot mond Kolláth Sándor, a városi pártbizottság titkára, a Tanácsköztársaság vái-osrész közösségi kapcsolatainak fejlesztési terveiről. Minden érdeklődőt szeretettel vár a TIT városi szervezete. dón kell kollektívvá tenni, hogy egyrészt mindenki láthassa, átélhesse; másrészt a műtárgy szerves része legyen például a város életének! Hogy melyik az az elem. amely ezt lehetővé teszi? Minden szín és festmény éltetője: a fény! A Kepes tervezte (és részletesen le is írt) műtárgyak monumentálisak és dinamikusak. A fénnyel is „játszani” lehet, mint a hangokkal — mondja a művész, s ha ehhez még hozzátesz- szük a színek dinamikáját, variálhatóságát, akkor valóban előttünk áll egy eddig nem ismert művészet. Mindezekből az is kiderül, hogy Kepes György eredendően optimista. Azt vallja. hogy az ember képes legyőzni azokat a bajokat, amelyeket maga zúdított önmagára, amikor tönkretette a természetet, mocskos és csúnya városokat épített, a technika rabjává vált. Mondják, hogy a nagy mü- vészejí naivak. Valóban? De enélkül a naivság nélkül kiszikkad az élet, sivataggá válnak a városaink! Kepes könyve okos, szívderítő olvasmány, H. S. Könyvespolc A közösségi művészet felé műsor CSÜTÖRTÖK mi Művelődési Köspont 04—IS): Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró- nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.3j: Orvos az iskolában. Kardos Ernő riportja. — 12.00: Ze- ne múzeum. Emlékezés egy ne- \%zetes budapesti Mesteruainok- felújitásra. — 14.18: Világirodalmi könyvszemle, — 14.48: A Budapesti Leánykar énekel. — 13.00: Hírek. — 15.10: Népdalkórusok, népi hangszerszólók. — 15.31: A titkolódzó kisfiú és az ó kardja. Magyar népmese. — lü.OO: Útközben. — 16.05: A Tanácsköztársaság Somogybán. — 17.00; Hírek. Útközben. — 17.07: Írott malaszt? Steika István műsora. — 17.32: Első csengetés. A Rádiószínház híradója. — 13.15: Hol volt, hol nem volt ... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Magyar operaénekesek. Lehpczky Éva. — 20.0-5: Lemezmúzeum. Szergej Rahmanyinov zongorázik. — 20.50 : A zene nem ismer határokat. — 21.40: A Dunánál. Történelmi figyelő. — 22.00: Hírek. — 22.1a: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: A Rotterdami Filharmonikus Zenekar hangversenye. — 24.00: Hírek. — 0.10: Filmzene. Petőfi rádió: 12.30: Hírek. — 12.33: Nemzetiségeink zenéjéből. Román dallamok. — 12.55: Kapcsolás a győri stúdióba. Bük várja vendégeit. — 13.25: Gyermekek könyvespolca. — 13.30: Zenekari muzsika gyermekeknek. — 14.00: Színe-java. Az elmúlt tizenöt év derűs műsoraiból. — 16.00: Ifj. Járóka Sándor népi zenekara játszik, Bussa.y Antal nótákat énekel. — 16.30: Hírek. ~ 1«-3S: Útközben. - 10.35: Idősebbek hullámhosszán. — 17.30: Zenei tükör. — 18.00: Disputa — arról, hogy mi bizonyos a véletlenben. Résztvevők — a diákokon kívül — Klein Sándor és Nemetz Tibor. — 18.30: Hírek. — 18.33: Hétvégi panoráma. Ajánlóműsor, sok muzsikával. — 19.55: Slágerlista. — 20.30: Hírek. — 20.33: Szociológiai figyelő. — 21.03: Ka- barécsütíjrtök. A Rádió Kabarészínházának kívánságműsora. — 22.03: Népdalok, néptáncok. — 23.00: Hírek. — 23.15: A tam- burmajor lánya. Részletek Offenbach operettjéből. — 24.00- Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — Fiatalok félórája. Három tavasz . . . Szerkesztő-riporter: Dobog Béla. — Beat-ked- vélőknek.- A Fonográf együttes és John Travolta felvételeiből. — Párbeszéd az üzemben. Önod- vári Miklós jegyzete. — 18.00: Eszak-magyarországi krónika. (Ülésezett a megyei tanács végrehajtó bizottsága. — Bolgár Komszomol-delegáció érkezett Kazincbarcikára.) — Olasz filmdalok. —■ Hírek, lapelőzetes. Televízió. 1. műsor: 16.40: Hírek. — 16.45: Irány a sziget! Ausztrál rövidfilm. — 17.15: Tízen Túliak Társasága. — 17.55: Tévébörze. — 18.05: Telesport. 18.S0: Szépen, jól magyarul. — 18.40: összeköttetés 750 kilovolt feszültségszinten. — 19.10: Esti mese. — 10.20: Tévétorna. — 19.30: Tv-hiradó. — 20.00: Fórum. — 21.30: BSE—Crvena Zvez- da Beograd. Női kosárlabda BEK-döntő mérkó'zés. — 22.50: Tv-hiradó, 3. Televízió, 2. műsor: 18.40: Élővilág. •— 19.00: Francia nyelv- tanfolyam. — 19.15: Orosz nyelv — 19.30: Tv-hiradó. — 20.00: Kis- filmek a nagyvilágból. — 21.35: Tv-híradó. 2. — 21.55: Társadalomtudományi körkép. Miskolci Nemzeti Színház (7): A medikus. Nyilvános főpróba. Kiállítások: Vasas Galéria (14 —19): Bohus Zoltán és Lugossy Mária plasztikái. — József Attila Könyvtár (32—20): Könwtár és képzőművészet. — Miskolci Képtár (10—18): 250 év magyar festészete. — Kondor Béla-ém- lékkiállitás. — Borsos Miidós plakettjei. — Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka. — A Kommunisták Marvar- országi Pártia. — Herman Ottó- emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — Miskolci Galéria (10—18): Bernáth Aurél festményei. — Rónai Sándor Művelődési Központ (10—18): Rajzok a Tanácsköztársaság 60. évfordulójára. — Diósgyőri VaA Magyar Tanácsköztársaság 60. évfordulójának tiszteletére fotódokumentációs kiállítás. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE Kentaurok I—II. Szí. magyar—szovjet film Másfél helyár! Kezdés: 14, 7 órakor KOSSUTH Tél JakoJ>sfeldben Mb. szí. jugoszláv film Kezdés: f3 órakor Fehér telefonok Mb. szí. olasz film 18 éven felülieknek! Kezdés: hn5, 7 órakor’ HEVEST IVAN FILMKLUB Tíz év múlva Magyar film Kezdés: 15, 17 órakor TÁNCSICS Puskák és galambok Szí. magyar film Kezdés: fő órakor % Az étet és a szerelem ideje Szí. szovjet film Kezdés: 17 órakor FÁKLYA Apacsok Mb. szí. NDK film Kezdés: 15 órakor Harminckét nevem volt Szí. magyar film Kezdés: f7 órakor SZIKRA Családi tűzfészek Magyar film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: 5, 7 órakor PETŐFI Miminé Szí. szovjet film Kezdés: fö, f7 Órakor HÁMOR Férfiak póráz nélkül Mb. olasz film 16 éven felülieknek! Felemelt helyár! Kezdés: 6 órakor PERECES Kentaurok I—II. Szí. magyar—szovjet film Másfél helyár! Kezdés: 6 órakor PÉNTEK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — Kb. 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.27: Szabó Ervin levelezése. — 8.37: Zenekari muzsika. — 9.33: Elment a madárka. Közvetítés a jánosházi óvodából. — 9.53: Lottósorsolás. — 10.00: Hírek. — 10.05: Hétszínvirág. A Gyermekrádió zenei magazinja. — 10.35: Kiáltás. Romját* Aladár versei. — 10.40: Ravel : G-dúr szonáta. — 11.03: Kosztolányi Dezső színháza, Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Kállai Kiss Ernő klarinéto- zik. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Dalok a munkáról. — 8.45: Magyarország régészeti topográfiája. — 9.00: Slágermúzeum. — 9.53: Lottósorsolás. — 10.00: Zenedélelött, — 11.45: Tánczenei koktél. apróhirdetés ingatlan Elcserélném Nyékládháza, Felszabadítók u. 9. háromszobás családi házam miskolci Avas- déli, Vörösmarty vagy Vologda újtelepen 2, 2 és fél szobás vagy S szobás központi fűtésesre. Kp, szükséges. Erd.: du. 3 órától.
