Déli Hírlap, 1979. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1979-03-03 / 53. szám

i # Március 8-ig látható a Szőnyi István-teremben Csaba' Kálmán kiállítása, melyről A Bükkben című festményt mutatjuk be. A Tanácsköztársaság emlékére Pál vázat és kiállítás A Tanácsköztársaság 60. évfordulójára pályázatot írtak ki a borsodi képzőművészek számára. A pályázat tema­tikus volt. 17 művésztől 70 egyedi rajz érkezett, a zsür 12 pólyáié 38 művét fogad ta el. A négy diiat a városi és a megyei tanács (8—E ezer forint), az SZMT és r KISZ megyei bizottsáaa (5-3 ezer forint) ajánlotta fel. A pályázat céljáról és eredményeiről B. ■•eczky Ló­ránttól. a szakmai zsűri el­nökétől kértünk felvilágosí­tást. — Az ünnepet a művésze tudja igazán ünneppé tenni Különösen indokolt. hogy 1919 évfordulóján a figyelem a képzőművészet felé fordul, mivel a Tanácsköztársaság 133 napja alatt a plakátokon megújuló rajzművészet azo­nosult a legmélyebben a tár­sadalom forradalmi mozgá­sával : Uitz Béla. Berény Ró­bert, Pór Bertalan. Bortnyik Sándor. Vértes Marcell. Szi­lágyi Jolán munkái mutatják ezt legjobban. — A zsűri megítélése sze­rint eredményes volt a pá­lyázat. A megyében élő mű­vészek közül szinte minden­ki kötelességének érezte, hogv tudásának, felkészült­ségének megfelelő , munkát küldjön be. Az elfogadott ké­pek is azt bizonyítják, hogy érdemes a jövőben 'tágabban és nagyszívűbben pályázattal is segíteni, hogy kép legyen a művészet gondolataiból. Annál is inkább fontos ez, mert az ügy nem csupán me­gyei. Érdemes lenne a jövő­ben éppen a kezdeményezés sikere miatt a területi szer­vezet egészére (tehát Heves és Nógrád megyére is) kiter­jeszteni az ilyen pályázato­kat. #. A kiállítás március 20-án, délután múlik meg, a Hónai Sándor Művelődési Központ­ban. H. S. Hangverseny C J Továbbtanuló Miért fest tájképet? / Beszélgetés Csabai Kálmán festőművésszel középiskolásoknak Az Országos Filharmónia miskolci kirendeltsége Mis­kolc és a megye általános és középiskolás tanulói ré­szére hétfőn délben, 12 óra­kor és délután 3 órakor hang­versenyt rendez a városi iiyoIcadikosok Ezekben a napokban már egyre több általános iskola adja postára továbbtanuló nyolcadikosainak jelentkezési ' -*ját, középiskolának cí­mezve. A lapok továbbításá­nak végső határideje: már­cius 20. úgynevezett szakmunkáskép­zési célú osztályok köre. Az ide jelentkezők négy év múl­tán az érettségivel egyide­jűleg szakmunkás-oklevelet is kapnak. A tájékoztatók a továbbtanulás feltételeit is közlik. Már a megnyitó előtt va­lamennyi kép elkelt. Akár­csak két éve Szegeden, négy esztendeje Budapesten, most Miskolcon, a Képcsarnok Vál­lalat Szőnyi István termé­ben rendezett kiállítás hiva­talos megnyitójára is vala­mennyi festmény alá odake­rült a cédula: ..Megvásárol­ták”. A vendégkönyvi be­jegyzések sok oldalt megtöl­tenek, a véleményeket tük­röző leggyakoribb jelzők: a ..csodálatos”, „gyönyörű”, fe­ledhetetlen”, „színpompás”. Vitathatatlan a közönségsi­ker. A festmények legtöbbje tájkép, virágcsendélet. Alko­tójuk: Csabai Kálmán, Mun- kácsy-díjas festőművész. — Gratulálok a szép siker­hez. Azt hiszem, osztatlan az elismerés. — Köszönöm, de ki kell igazítanom. Vannak, akiktől rettentően távol áll az, amit én csinálok. — Szívesen venném, ha el­mondaná, miért fest tájké­peket, csendéleteket. Bár a közönség — a vásárlók — véleménye önt igazolja, mégis megkérdezem: mit mond a ma emberének a táj­kép. a csendélet? Durvábban fooalmazva: nem avitt ez a műfaj? — A mű. az alkotás, vagy inkább maradjunk annál: a művész munkája, minden­képpen kommunikáció a be­fogadóval. A jel, ha senki által nem érthető, akkor nem mond semmit. Társadalmi visszhang nélkül nem lehet dolgozni. Amikor festek, ak­kor nem a valóságot máso­lom le, hanem jeleket viszek fel a vászonra. Úgy gondo­lom, hagy a természetelvű festészettel éppúgy lehet gondolatokat közölni, ébresz­teni, — elsősorban érzelmi úton kiváltani az átélést —, -mint másféle piktorával. Ná­lam mindig valami emberi probléma megfogalmazásának igénye indítja el a munkát. Lehet, hogy nem egészen jó a hasonlat: a Szeptemb^y vé­gén nem vethető össze egy drámával, irodalmi értéke mégis kétségtelen. Tájképe­imben. csendéleteimben az ember és a természet kap­csolata izgat, csodálatos él­mény fölfedezni a szépet a felhők futásában, a lombok hajtásában, virágok nyílásá­ban. És még valamit: tény, hogy nem vagyok epikus al­kat, nem kívánok keresztrejt­vényeket feladni a közönség­nek. — Mit gondol, miből táp­lálkozik az igény művei iránt? Mókusmeghívó Cseng a telefon, leveleket hoz a postás. Vállalatok, intéz­ményele, sora. ifjúsági klubok, öregek napközi otthonai és klub­jai közlik a levelekben, hogy mikor, hol, hogyan tartják a nőnapi megemlékezést. Túl azon, hogy minden levelet köszönünk, el kell monda­nunk. hogy terjedelmünket meghaladó vállalkozás lenne, akár csak parányi hírekben is közölni a különböző progra­mokat, Jobb is. A program hadd maradjon meglepetés. Kü­lönben az lenne meglepetés, ha valahol nem terveznének most ünnepet. Van az asztalomon egy különösképpen kedves levél is. Kis­iskolások írják, hogy ök nyolcadikén csak egymást köszöntik, aztán magányos, idős néniket keresnek fel. és nekik viszik a zsebpénzből vásárolt hóvirágot ...........na és. ha a néni kéri. akkor még segítünk is neki valamit..." Szívesen írnám most az iskola nevét, az úttörőcsapat számat, ahonnét a levelet kaptam, de az aláírás csak ennyi volt: IV B osztály. Mókus Örs. A közületien meghívók bocsátassanak meg: a címüket ezek az aranyos mókusok is elfelejtették megírni (bariba) Színész diákok Mintegy 20 ezer diákot „szűrt át” Budapest, Miskolc és Debrecen több középisko­lájában a MAFILM objektiv stúdió stábja, amikor kivá­logatta azt a 20 lányt, aki!- Rózsa János új filmjében, r főbb szerepeket játsszák. A film rendezője a termé­szetes környezet mellett dön­tött. A lehetséges helyszínek közül a leghangulatosabbat, a rákospalotai leánynevelő intézetet választotta. Az amatőr szereplőkön kí­vül természetesen hivatásos színészek is odaállnak Ragá­lyi Elemér kamerái elé. A legjelentősebb szerepet — Aranka néni figuráját — a MAFILM színész-stábjából — Pásztor Erzsi formálja. Az iskola igazgatónője a szol­noki Szigligeti Színházból Kós Olga. — A ma embere számára sokkal fontosabb a kapcsolat — illetve annak hiánya — a természettel, mint a múlt századokban volt. Talán a civilizációs terhektől való menekülés vágya vonzza az embereket egy ilyen kiállí­tásra. A’ vásárló szívesebben akaszt szobája falára egy tájképet, csendéletet, mint olyan müvet, ami például valami rettenetes lelki gyöt­relmet ábrázol. (szabados) sportcsarnokban. Bemutat­ják Kodály Háry János cí­mű daljátékának kereszt- metszetét. Vezényel: Mura Péter. Az előadáson közre­működnek a Magyar Állami Operaház művészei, Jász Klára. Bordás György, Be- gányi Ferenc, a budapesti Liszt Ferenc férfikar, a mis­kolci Egressy Zeneiskola gyermekkara, tánckara, va­lamint a Miskolci Szimfo­nikus Zenekar. Az Oktatási Minisztérium középiskolai főosztálya a pályaválasztás megkönnyíté­sére gimnáziumi, valamint szakközépiskolai tájékoztató könyvet adott ki, amelyeket eljutottak az általános isko­lákba. Ezeket az idén külö­nösen nagy érdeklődéssel forgatták a pedagógusok és a szülők, a gyerekek is. A gim­náziumokban ugyanis szep­tembertől új tanterv szerint kezdődik meg az elsősöknek a tanítás, a szakközépisko­lákban pedig tovább bővül az Az átváltozás tudománya Mindenki lehetne maileken? Egy jól megválasztott' ru­ha, egy új frizura, amely az arc karakteréhez illik, cso­dát művelhet. Az Ez a divat februári számában „Átváltoztatjuk!” címmel új rovat indult, s a felhívásra több százan je­lentkeztek. Nem könnyű el­dönteni, hogy a sok; átvál­tozni kívánó hölgy közül ki­ket is mutassanak be a lap hasábjain. De hány tízezren szeretnének még. legalábbis titokban, a lelkűk mélyén megújulni?... A szakszerű átváltoztatásban divattanács­adók. fodrászok és kozmeti­kusok működnek közre. Az igazi az lenne, ha valamenv- nyiünk háta mögött ott áll­nának a szépészeti szakmák elhivatottjai. De jószerivel csak barátnőkre s ismerősök­re hagyatkozhatunk. akik esetleg véleményt mondanak. Vagy nem mondanak. Isme­rek egy olyan női kollektí­vát, amelynek tagjai napra­készen nettek és divatosak, de a sorból kilóg egy. az ápolat- lanságával, és a rosszul meg­választott ruhadarabjaival. Valamelyikőjüknek pszicho­lógusnak kellene lennie, hogy átváltoztathassák. Egy másik közismert szi­tuáció. amikor szembe di­csérnek, de a háta mögött összesúgnak: úgy néz ki eb­ben a slampos, kockás szok­nyában. mint a mozsárágyú. Lenne még egy lehetőség, hogy a ruházati boltok el­adói inspiráljanak bennünket az előnyösebb modell meg vásárlására. De, míg ötven évvel ezelőtt egy vásárló kö­rül két eladó szorgoskodott ma már egy „fél” se jut. Pe­dig pénzünk talán lenne rá — hiszen 125 milliárd forin­tunk van a takarékban, és többet iszunk, mint ameny- nyit ruházkodásra költünk Ha a fodrászhoz megyünk az évtizede bevált frizura" kérjük, vagy a - kolléganők barátnők fazonját, s ritka merjük engedni, hogy a föd rász saját szakállára dolgoz zon a hajunkból. Vegyük sorra az átválto­zott Zita új modelljét. A endkívül divatos, húzott f!a- lellszoknyához fehér paraszt- nget visel, a gallérján és az íjján csipkével. Ehhez a há- dvarrodában is elkészíthető piros szendvics-mellény tár­sul, rátett virágokkal. Áz ing ss a mellényke természete­sen nadrággal is viselhető. Ezek a darabok nem kerül­lek többe, mint egy márkás "a rmey nadrág. A divatlapból iollózott képpel talán azt is ikerül illusztrálni, hogy ■»árki lehet maileken. Csak Tsztában kell lenni saját al­katunkkal és egyéniségünk­kel. s figyelni, tanulni az új divatjegyeket. O. E. A középiskolai továbbtanu­lásra változatlanul azok a nyolcadik osztályt eredmé­nyesen elvégző tanulók je­lentkezhetnek, akik szeptem­ber 1-ig nem töltik -be 17. életévüket. A szakmunkás- képzőbe azok a fiatalok je­lentkezhetnek, akik 18. élet­évüket ebben a naptári év­ben még nem töltik be. A szakközépiskolába és a szak­munkásképzőbe jelentkezők­nek az előírt egészségügyi követelményeknek is meg kell felelniük. A tanulók a továbbtanulási lapjukon változatlanul két is­kolát jelölhetnek meg, füg­getlenül azok típusától. A szakközépiskolákban és a gimnáziumokban túljelentke­zés esetén a tanulókat beszél­getésre hívhatják be, a mű­vészeti szakközépiskolákban pedig felvételi vizsga van. Ugyancsak felvételi vizsga alapján döntenek a gimná­ziumok matematikaprogra­mozó, a speciális idegen nyelvi, valamint az ének­zene szakosított tantervű osztályaiba jelentkezőknél. Ha a tanuló két szakkö­zépiskolát jelöl meg, az első heiven feltüntetett középis­kola igazgatója április 12-ig - ö választ, elutasítás esetén pe&ig a lapot azonnal továb- bítia a második. helyen meg­jelölt iskolába. A gimnázi­umok szakosított tantervű osztályaiban és a szakközép- iskolákban április 25-ig fele­ződi s be a felvételi munka, a gimnáziumokban, a gépíró- és gyorsíróiskolákban pedig május 15-e a határidő. Tfuiköleles nyerni <* kék beíratása , , . V' -». UVÍJ.V1 OZ. Cilii 14 rt deletenek 13, § 1. pontja érti méhen az 1979. év szeptember tol tanköteles korba lépő gy< mekek 1. osztályba történő t íratásának időpontiául 1979. március hó 9-t (péntek és mt cius hó 10-t (szombat) jelölt meg Miskolc városban. Március 9-én 12—18 óráig, 10- 8—14 óráig a lakóhely szer körzetileg illetékes általár iskolába köteles beíratni szülő (gondviselő) az osztályba lépő gyermek A beíratás a szülő (gondvise. személyi Igazolvány. vagy gyermek születési an vakon; kivonata alapján történik. A tanköteles korba lépő, ó\ dóba járó gyermekek kötele orvosi vizsgálatára a belratt megelőzően, az óvodába nem i ró gyermekek orvosi vizsgálat ra a beíratást követően kér sor. Ez utóbbi esetben a vizsg lat helyét és időpontját az i kola igazgatója a vizsgálat végző orvossal egyetértésben i lapítja meg. s erről a gyerm gondviselőjét értesíti. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom