Déli Hírlap, 1979. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1979-03-22 / 69. szám
★ A történelmi időknek nagy irodalma van. Ebből a gazdag anyagból válogatták a tegnapi díszűnnepseg ünnepi műsorát. Nevüket feljegyezte a történelem Nem tudom, hogy közönségsikert arat-c nálunk a világ filmszínházaiban már tíz éve sikeresen futó 2001. Ürodüsszeia című tudományos-fantasztikus alkotás. Hosszú, s terjengős, mint a Volt egyszer egy vadnyugat című szuperprodukció, és bravúros technikával készült, mint a Pokoli torony. Ám alig hiszem, hogy a jegyüzérek annyit keresnek ezen a sci-fi filmen, mint az előb- bin . .. Mondom, aggódom, bár tiszta szívvel ajánlom ezt a régen beharangozott és régen várt produkciót a tudományos-fantasztikus irodalom kedvelőinek. Nem fognak csalatkozni. Nem csalatkozhatnak a matematika, fizika, csillagászat értői sem, hiszen ameddig a mai ráció terjed, addig minden hiteles, illetve elhihető. Nem bosszantják a természettudományban valamennyire is járatos nézőt az Orion űrhajó kalandjaihoz hasonló sületlenségekkel. A történet érdeklődésre tarthat számot az izgalmat (csak az izgalmat) kedvelő mozinézők körében is: de aki szüntelen pergő cselekményt vár, vagy — lévén, hogy tudományosfantasztikus filmről van szó — űrháborút remél, sok vérrel és halottal; az alighanem csalódni fog. Bár a film hamarabb készült el, mint a könyv, ajánlatos a könyvélménnyel felvértezve beülni a moziba, mielőtt a Strauss-zenével illusztrált látványos kockák peregni kezdenek. Sokágú gondolatot és továbbgondolást ígér és kínál ez a film. Abból a korántsem fiktív valószínűségből indul ki, hogy a világegyetemben nem a Föld az egyetlen lakott bolygó, sőt. nem a Föld volt az első, ahol értelmes lények megjelentek. A két szerző; Stanley Kubrick és Arthur C. Clarke így vélekedik: „Hogy a lehetséges mennyek vagy poklok közül hányat és milyen lények népesítenek be. még csak nem is sejtjük; még a legközelebbi is millió- szőr távolabb van, mint a Mars vagy a Vénus. De a távolság válaszfalai omladoznak: egy napon a csillagok közt összetalálkozunk a velünk egyenlőkkel vagy a nálunk különbekkel. Az emberek vonakodnak szembenézni e kilátással... E mű egyetlen és esetleges válasz e nagyon is logikus kérdésre. De el ne felejtsük: ez kitalált történet. Az igazság, mint mindig, sokkal furcsább lesz.’* Clarke, s ez már évtizedek óta bizonyosodik, az egyik legjobb jós, az égjük legelőrelátóbb futurológus. Állítja, hogy „az elmúlt ötven év alatt történt legtöbb dolog fantasztikus volt, és pusztán azonos folytatódás feltételezésével lehet egyáltalán nemi reményünk a jövő meg- jósolására”. Ez a fiLm, ez a történet lírai szépségű, káprázatos technikájú, mély filozófiától sem mentes filmválasz a napi gondok nyűgét elrúgó ember kérdéseire. Tíz évvel ezelőtt a film égjük recenzense ezzel zárta több oldalas, alapos tanulmányát: „A filmet uraló pesszimista hangvétel a mű végén a reménynek adja át a helyét! bármi történjék is, van valami más, valami több és azután következő — de a nézőnek kell eldöntenie, hogy ez egy új vég, vagy egy régi kezdete-e. .Ma sem, mi sem mondhatunk mást. (brackó) A barkácsolástól a csillagászatig i Díszünnepség a színházban Szórakozás, szabad időben (Folytatás az 1. oldalról) A Tanácsköztársaság történetének emlékezetes lapjai íródtak megyénkben. A március 21-i, budapesti eseményeket követően Miskolcon azonnal ülésezett a kommunista és szociáldemokrata párt vezetősége. Elfogadták az egységokmányt, amelyet egy fiatal kommunista tanító, Krausz György fogalmazott meg. Gyorsan, forradalmi módon cselekedtek az új, egyesült munkáspárt vezetői. Megalakult a Borsód-MTskol- cj munkások, katonák és föld nélküli paraszt-szegények tanácsa. „A diósgyőri vasgyárban közel hatezer fős tömeg gyűlt össze a munkástanács megválasztására, fogadalmat tettek a tanácshatalom fegyveres védelmére. Miskolcon és más ipari központokban gyorsan megszilárdult a proletárdiktatúra politikai szervezete, megkezdődött az élet szervezése. A fejlődést azonban megakadályozta a cseh burzsoázia seregének bevonulása, a város és a megye más településeinek megszállása. Miskolc felszabadítása a megszállás alól a fiatal Vörös Hadsereg egyik legnagyszerűbb fegyverténye, a diadalmas északi hadjárat első sikere volt. Ebből a harcból jelentős mértékben kivette részét a miskolci munkásság is. A parasztsággal, az értelmiség legjobb képviselőivel együtt munkával, sztrájkokkal, tüntetésekkel, munkás- és katonatanácsok alakításával küzdöttek a szocialista forradalomért. A Tanácsköztársaságot 133 napi kemény alkotómunka és elszánt önvédelmi harc után, a belső reakcióval szövetkezett imperialista túlerő leverte, eszméi azonban éltek A Zalka Máté Gépészeti és Gépgyártástechnológiai Szak- középiskola KlSZ-szerveze- tének tagjai már hagyományosan öt éve vesznek részt a kácsi KISZ-vezetöképzö tábor munkájában. Életre hívását is az iskola párt- és állami vezetése, valamint a KISZ-szervezet együttesen szorgalmazta. Ebben az évbén — jelképesen — a Forradalmak tavasza tábor nevet vette fel. Az iskola Ki&Z- bizottsága meghataés hatottak. Szállóigeként élt és lelkesítette a tömegeket az a jelszó, hogy az első, legyőzött Tanácsköztársaság után következik a győzelmes második. A továbbiakban a közelmúltról, a felszabadulást követő három évtizedről beszélt dr. Ladányi József. Mint mondta: 1945 után a gazdasági és politikai fellen- dülésS, a rombadőlt ország gyors helyreállítását és a társadalom átalakítását a többi között az~~ra" elősegítette. hogy népünk mór megismerte a szocializmus éTff- nyeit. A felszabadult tömegekben azonnal életre kelt a 25 év előtti — folytatásra váró — néphatalom emléke, munkájában pedig segítette a korábban megismert hű szövetséges, az idősebb, tapasztaltabb osztálytestvér, a Szovjetunió is. Az 1945-től eltelt évtizedek a nép felemelkedésének, anyagi és szellemi gazdagodásának, az ország felvirágzásának ideje; a magyar munkásosztály a társadalom átalakításában, az ország felemelésében, gazdagításában bizonyította be, hogy méltó történelmi küldetésére. A közeli napokban ünnepeljük hazánk felszabadulásának 34. évfordulóját. Három és lel évtized alatt olyan változásokat értünk el. amelyek évszázados mulasztásokat pótoltak. Most annak van itt az ideje, hogy hazánkhoz, rendszerünkhöz való hűségünk jobb, eredményesebb munkával gazdálkodásban fejeződjék ki. Ez további nemzeti felemelkedésünk záloga. Már a mi társadalmunkban született és nőtt fel az a nemzedék, amely számára történelem az elmúlt idők rozta a tábor programját, amelynek az a célja, hogy tettrekész KISZ-vezetőket képezzen olyan fiatalokból, akik mozgalmi tapasztalattal még nem rendelkeznek. Igazi táborhangulatot akarnak a továbbiakban is teremteni. Eddigi KISZ-munkájuk alapján a KISZ Központi Bizottsága a forradalmi ifjúsági napok alkalmából a Kiváló KISZ- szervezet zászlajává» tünteti ki e szakközépiskola KISZ- szervezetél. forradalmi harca. Könyvből ismeri azokat, akiknek nevét feljegyezte a történelem, de ismernie kell a megtett utat, amelyen ő megy tovább, ismernie kell az alapokat, amelyekre merészebb céljait építi. A múlt öröksége a jövőt gazdagítja. Megemlékezésünk a Tanácsköztársaságról kötelezettségvállalás ,is a harc továbbfolytatására, a szocializmusért, a békéért, a társadalmi haladásért az egész világon. Dr. Ladányi József beszéde után a teslvérmegj’ék de- ' legációnak vezelöi kértek szót. és a dr. Bodnár Ferencnek, az MSZMP KB tagjának, a megyei pártbizott- 'ság első titkárának átnyújtott jelképes ajándékaikkal tolmácsolták szomszédaink, barátaink üdvözletét. Végezetül Drótos László mondott rövid zárszót. A többi kőzett hangsúlyozta: a történelmi példa és tanulság erőt ad a jelen forradalmi feladatainak sikeres végrehajtásához. Fontos, hogy ezt mi, a Magyar Tanácsköztársaság eszmei örökösei jól értsük, és alkalmazzuk is mindennapi munkánkban. * A nagy időknek nagy irodalma van, a Tanácsköztársaság dalai, a történelmi napok dokumentumai, a máig élő szó idézi meg legbiztosabban, amire emlékezünk, a múltat. Az ünnepi gyűlést ebből a gazdag anyagból válogatott műsor követte. Lyukóbányán Nemrégiben arról adtunk hírt, hogy a bányába pedagógusok csoportja látogatott. Gyakori vendégek egyébként diákok, de más üzemek, sőt iparágak vezetői is. Legutóbb ismét látogatókat fogadott Lyukó. Ezúttal a Pályaválasztási Tanácsadó Intézet és a megyei tanács művelődés- ügyi és munkaügyi osztályainak munkatársai tekintették meg az üzemet. Bányajárás után a perecesi szakmunkás- képző intézet ifjúsági klubjában kötetlen beszélgetésen megismerkedtek a fiatal bá- nj'ászok élet- és munkakörülményeivel is. A látogatók érdeklődése nagy jelentőségű, hiszen hivatásuk a pályaválasztás irányítása. Televíziósok Miskolcon A Televízió munkatársai március 20-án délután ke- rekasztal-beszélgetést folytattak a Diósgyőri Vasas Művelődési Központban a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa (FMKT) mintegy 30 megyei tagjával. A megbeszélésen a mozgalom helyzetéről, a fiatalok készítette alkotásokról (szakdolgozatok, újítások, tanulmányok). az ezekkel összefüggő problémákról, tapasztalatokról, esett szó. Sok értékes javaslatot vetettek fel és vitattak meg. Két téma szerepelt a megyei közművelödesi bizottság legutóbbi ülésén: a zene és a szórakozás, illetve a szórakoztatás ügyei, gondjai. Ha most nem részletezzük a Zeneművészek Szövetsége területi szervezetének munkájáról kapott tájékoztatót, illetve az arról kialakult vitát, akkor az nem azért van, mert nem tartjuk fontosnak, hanem mert ezekről a gondokról már több alkalommal is szóltunk. Izgalmasabb és újszerűbb volt a másik napirendi pont: A szórakoztató tevékenység helyzete, művelődéspolitikai vonatkozásai. Idézünk a beszámolóból: „Vizsgálatainkon és statisztikai elemzéseken alapuló becsléseink szerint — ideszámítva a tömegközlési rendszerek (újság, folj’óirat, rádió, tévé, film) szórakoztató tevékenységének „fogyasztását” is — a szabadidős tevékenység 70 —75 százalékát teszi ki a szórakozás. A téma másfelől és másodsorban azért lényeges művelődéspolitikánk és művelődési gyakorlatunk vizsgálatakor, mert nincs kidolgozott és elfogadott rendszere, nincs egyértelmű körülhatárolása a szórakoztatási-szórakozási tevékenység- nek. Harmadsorban — az előzőhöz kapcsolódóén — a köznapi szóhasználat és a tényleges gyakorlat elkülönül, az esetek jelentős részében szó- használatunkban szórakozáson a vendéglátóipari egységekben és táncos rendezvényeken töltött időt és tevékenységet értjük”. ■ ■ S a probléma valóban itt válik izgalmassá. A hozzászólásokból is az derült ki, hogy a téma irodalma szegényes, gyakorlat és egy ellentmondásos szemlélet. A köz- művelődés szempontjából mindenképpen külön kell választani azt a szórakozást, vagy ha úgy tetszik szabadidőtöltést, amelyet az állampolgár maga szervez meg magának (lásd például olvasás, játék, hobbi, kiskert stb.); és azt, amelyet valamilyen szolgáltatás nyújt. Szolgáltatáson értjük ebből a szempontból a vendéglátóipart és a művelődési házakat is, To- vábbmenve, itt megint két gond van: a mennyiség és a minőség. A hol. mit és a milyen problémája. Amikor a szórakoztatásról beszélünk, akkor — ebben az összefüggésben — valamilyen kulturális igényt is feltételezünk és elvárunk. Miután a spontán vagy a hagyományos közösségek (például a falué) felbomlottak, differenciálódtak, átalakultak, a tömegek nem tudják önmaguk kielégíteni a szórakozásigényüket. Szó esett a vita során az amatőr mozgalomról, mint amely enyhíthet ezeken a gondokon, de ezek is feltételeznek egy közösséget, amely létrehozza és be is fogadja a produkciókat. Mindenképpen ebbe az irányba kellene uoz- dulnunk, hogy a szón .ozás ne válhasson narkózissá, izolált egyedek szellemi önkielégítésévé. A segítséget semmiképpen nem a vendéglátó- ipartól várhatjuk, hisz azt kötik a bevételi tervek. A közművelődésnek elébe kell mennie a dolgoknak. Mindenekelőtt azzal, hogy alaposabban ismeri a tömegek ízlését, igényét — ami nem jelenti egyszersmind azt is, hogjr minden vonatkozásban el kell fogadnia! — és a valóság talaján állva úgy emeli a mércét, hogy kielégíti ezeket az igényeket. Nagyon helyeseljük, hogy ma már nem használjuk a népművelő kifejezést, de ez nem jelentheti azt, hogy a köz- művelődés defenzíven csupán regisztrál vagy tehetetlenül toponog, megelégszik a rutinmegoldásokkal. Elismerjük, ■hogy könnyebb ezt az igényt megfogalmazni, mint megvalósítani. De ha csak a miskolci új lakónegyedek kulturális intézményekkel való ellátottságára gondolunk is, a kérdés rögtön konkréttá válik. „Az ember azért született, hogy otthon legyen valahol” — írta Tamási Áron. Nos, az ember jó közérzetéhez, az otthonossághoz feltétlenül hozzátartozik a kellemesség érzet is, amit éppen a szórakozásban, a szabad időben keresnek, vagy vélnek megtalálni az emberek. Mert bármennyire is szeretjük a munkánkat (nem mindenki szereti!) a munka nem szórakozás — hogy az egj’ik hozzászólásra is utaljunk —■, s a tömegek egy része éppen azt az időt tartja fontosabbnak. amelyet maga tölthet *i programmal. A közművelődés akkor jár el helyesen, ha sok és sokféle lehetőséget kínál fel a magyar nótától az operáig, a barkácsolástól a csillagászatig, a tánctól a TIT-előadásig. (horpacsi) A kácsi KISZ-képző 'y’í '"y ríi ...x''■'■’A ^ v szénsavas ÜDÍTŐIT At Fogyasszon az Ön családja is SZTÁR családot i
