Déli Hírlap, 1979. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1979-03-02 / 52. szám

A Rádiótól kérdezték — a OH válaszol Rossz lakás, jó újítás Juhász Miklós miskolci fotóművész Füst ,és korom című felvétele Környezetvédelmi fotókiállítás Létünk a tét A vizek, az erdők, a leve­gő szennyezettsége, a lakóte­lepeken felhalmozódó hulla­dék. a természet szennyezése egyre nagyobb mértékű. A természet válasza nem ké­sik: a halak, a növények ki­pusztulása. a levegőben és a földön az emberi szervezetre káros anyagok felgyülemlése visszahat az ember állapo­tára. Az ember természetes környezetének pusztításával, a természeti egyensúly meg­bontásával válságos helyze­tet idézett elő. A környezet válsága az élet jövőjének kérdését veti fel. Ebben a helyzetben a természetre, civilizációs te­vékenységünk ártalmaira for­dított figyelmünk végső so­ron az ember önvédelmét szolgálja. Környezetvédelmi tevékenységünkben az em­berért és a világért, az éle­tért való felelősségünk tuda­tának kell megnyilvánulnia. Az ember alapvető érdeke a környezeti válság társadalmi megoldása. E problémák aktualitása ad különös hangsúlyt a Kul­turális Kapcsolatok Intézeté­nek Dorottya utcai kiállító­termében megrendezett „Ob­jektív: Környezetvédelem” című fotókiállításnak. A Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa pályázatára több száz mű érkezett a fővárosba. A kiállításra került művek nemcsak környezetünk pusz­tulását dokumentálják, de megrázó erejű képek sorával az emberek nemtörődömsé­gét, az ember felelőtlenségét is felmutatják. A kiállítás legjobb művei erőteljesen fogalmaznak: nem vált-e az ember a természet ellenségévé? Az ember cél­tudatos tevékenységének a természet pusztulása lenne az ára? A képeken a válasz is megfogalmazódik: az ember saját maga világának a pusz­tulását okozza, ha környezet- védelme nem válik tudatos cselekvéssé. A Hazafias Népfront kör­nyezetvédelmi fotókiállítása fontos állomása környezet- védelmi tevékenységének, tu- datformáló-felvilágosító mun­kájának, hogy a társadalom figyelmét mind szélesebb körben felkeltsék az egészsé­ges emberi környezet meg­óvására. a társadalmi össze­fogás szükségességére. Vándorló történelem Vándorkiállítás anyagát állították össze a szegedi Móra Ferenc Múzeumban őr­zött népművészeti tárgyak­ból. A 269 darabból álló gyűjtemény anyagának több­sége a múlt században, illet­ve az 1900-as évek elején készült. A vándorkiállítás rövidesen külföldi útra in­dul. Elsőnek a szófiai érdek­lődők ismerkedhetnek meg a dél-alföldi emberek egykori díszes használati eszközeivel, majd Prágában és Berlinben is bemutatják a Szegedről útnak indított vándorkiállí­tást. Egyebek között parasztbú­torok, tulipános ládák, fara­gott lócák, díszes ágynemű­vel megrakott ágyak, faragott juhászkampók, ivócsanakolt, gyékényből és szalmából font tárgyak, fazekasmunkák — vásárhelyi, szentesi és szege­di cserépedények —. vala­mint régi női és férfivisele- tek szerepelnek a kiállítás anyagában. BÉLYEGGYUJTÉS A tervek szerint a Tanácsköz­társaság Kikiáltásának 60. évfor­dulója alkalmából március 21-én egy 1 forintos bélyeg jelenik meg. Tervezője: Zomoori Éva. A posta további tervei között szerepel a 700 éves Nyírbátort köszöntő — szintén 1 forintos — bélyeg, mely előreláthatóan március 28-án jelenik meg. A Filatéliai Szemle márciusi száma tételesen tartalmazza, hogy milyen bélyegeket semmisített meg a .agyar Posta 1978. dec. 15-én. Ezúttal az 1967—76 közötti években megjelentetett néhány sorozatra, blokkra, illetve vágott bélyegekre terjedt ki a megsem­misítés. Ezt a munkát tovább folytatják, miután kiselejtezik a raktáron levő, korábban kiadott bélyegeket is, sőt., ezután min­den év végén az árusításból már kivont bélyegeknél is sor kerül ilyen intézkedésre. Mindezek kö­vetkeztében módosul a bélyegek példányszáma, amely növeli a bélyegek értékét. Részben ennek hatására a Magyar Filatéliai Vál­lalat február 15-től bizonyos bé­lyegek árjegyzék! árát megvál­toztatta, melyek szintén szere­pelnek a szaklapban. Természe­tesen több olyan cikket is tar­talmaz a lap. mely a gyűjtök szé­les tömegeit érdekli. „Hamisít­ván vök!” címmel pályázatot is hirdetett a szerkesztőség. A Magyar Tanácsköztársaság 60. évfordulója tiszteletére bé­lyegbemutatót rendez a Májyi Téglagyár bélyeggyűjtő köre március 21—26. között. Az Önné- nélyes megnyitóra március 21- én kerül sor a vállalat kultúr­termében. A megnvitás nao.ián 15 óráig alkalmi postahivatal mű­ködik a helyszínen, mely az ese­ményre utaló alkalmi bélyeg­zést ad az ott feladott külde­ményekre és emléklapra. A megnyitást követő napokon 8—15 óra között tekinthető meg a bc- lyegbemutató. VARRÓ GYULA Vezérigazgatók. igazgatók a mikrofon előtt címmel ren­dezett Fórum-műsort hétfőn a Magyar Rádió . miskolci stúdiója. A válaszadó vendé­gek között ott volt Szepesik Rezső, a Borsod megyei Ál­lami Építőipari Vállalat ve­zérigazgatója is. akinek az adásban el nem hangzott kérdéseket továbbítottuk. Vá­laszait közöljük. IS Miskolcon, . az Oprendek Sándor utca 2. szám alatti BAÉV-szükséglakásokban évek óta 3 család lakik egészségte­len körülmények között — rá­adásul valamennyien építőipari dolgozók. 1963-ban, amikor oda­költöztek, ígéretet kaptak ar­ra, hogy .2—3 év múlva meg­oldódik lakásgondjuk. Törzs- gárdatagokról lévén szó, ér­deklődünk: mikorra várható megnyugtató intézkedés? — kérdezte levelében Bánóczy Zoltánná. — A szükséglakások való­ban nem felelnek meg a kor követelményeinek. Ezért megszüntetjük azokat, az ott^lakókat jobb lakáskörül­mények közé kívánjuk he­lyezni. 1977-ben megszüntet­tük az itt levő női munkás- szállót, a 15 helyiségből 10 felszabadult, s lebontottuk ezeket. A megmaradt 5 he­lyiségben két család lakik, közülük az egyik az ideigle­nes lakásnévjegyzéken szere­pel, így várhatóan az idén megfelelő lakáshoz jut. Az itt lakó 9 családból egyéb­ként 2 család tagjai nem BÁÉV-dolgozók. A vállalat által szervezett munkáslakás- akcióra mindössze két csa­lád jelentkezett, amit én sze­mély szerint kevésnek tar­tok. A két igénylő közül ép­pen a kérdés feltevőjét vet­ték figyelembe az 1978. évi elosztásnál, de nem rendel-, kezett az előtörlesztési ősz-,, szeggel, így elállt szándéká­tól. Pedig csak abban az esetben tudunk segíteni az itt lakók gondján is, ha ezt vállalni tudják ... 9 Az elfogadott és alkalmazott újítások utólagos hasznosered- mény-számltása nem történik meg. 2703. és 2740. számon ad­tunk be újításokat, ezeket elfo­gadták, de kevesebbet kaptunk # Egernyi városrészt építenek érte, mint amennyi, a vállalat hasznából megilletne bennün­ket. Ez ugyanis 3—5 százalék közötti összeg. Igazságtalannak éreznénk, ha bírósági pert in­dítanánk munkaadónk ellen, de a méltánytalanság kivizsgá­lását is kérjük — írja levelé­ben Szurok Attila villanysze­relő és Simon János műszaki ügyintéző. *— A hasznosság újítók ál­tal kimutatott értékét a vál­lalat kalkulációs csoportja vizsgálja felül, s ennek alap­ján állapítja meg az újítás alapján kifizethető díjat. A 2703. sz. újításnál az újítók­nak a hasznos eredmény 4 százalékát fizetik az elfoga­dott újítási szerződés értel­mében. A hasznos eredményt mindeddig nem tudták meg­felelően kimutatni. Ez ügy­Csonthéj ásókból most is kevés less Ha süt a nap, ha csordul az eresz, egyszeriben nyug­talanok lesznek a kiskerttu­lajdonosok. A gyümölcstele- pitő gazdaságokban a gé-, pék már megkezdték a göd- rözést. Megkezdte az árusí­tást Miskolcon a rákóczi- íalvi termelőszövetkezet le­rakata is. Üj oltványok meg nem érkeztek, így a tavaly elvermelt készletekből árusí­tanak. Sajnos, várhatóan az idén is hiánycikknek számí­tanak majd a csonthéjasok. Kár. Miskolc ellátására ugyanis Rákóczifalvá lenne hivatott. STOP! KÖZLEKEDÜNK! Változások a belvárosban az Avason (Solymos László felvétele) ben forduljanak kalkulációs csoportunkhoz. A 2740. sz. újításnál' az egyszemélyi el­bíráló személyenként, egy összegben 4—4 ezer, össze­sen 8 ezer forint díjazást ál­lapított meg. mert a hasznos eredmény reálisan nem szám­szerűsíthető. A kifizetése az újítási szerződés megkötését követően megtörténhet. Amennyiben az újítók a meg­állapított - díjazást keveslik, törvényes úton , minden mo­rális kötöttség nélkül kér­hetik az újítási díj bírósági megállapítását. A törvényes eljárások következtében' a vállalat fennállása óta sem­milyen hátrányos megkülön­böztetés nem ért senkit, s ez­után sem fog érni. Azt ja­vaslom azonban, hogy elő­ször e gondjukkal személye­sen keressenek meg, s ,ha nem tudunk megnyugtató megoldást találni, úgy for- J dúljanak bírósághoz. T. Z. Jelzőlámpa a Búza téri gyalogos-átkelőhelynél, jel­zőlámparendszer az MSZB téren, új útvonalon a 32-es, és egy új busz, a 133-as... Ha csak ezeket a változáso­kat soroljuk is, látható, mi­csoda forrásban, mozgásban van Miskolc belvárosának közlekedése. Mindez — mondjuk el mindjárt —, egy összehan­golt, részletes közlekedésren­dészeti terv ideiglenes, vagy végleges megvalósulását je­lenti..Egy olyan tervét, amely arra hivatott, hogy megold­ja az ország második városa óriásivá duzzadt közlekedé­si gondjait. Csak örülni le­het annak, hogy — ha az utolsó órában is talán —. tu­datára ébredtünk ezeknek a gondoknak, s erőfeszítéseket teszünk mihamarabbi meg­szüntetésük érdekében. Mindenki jóleső érzéssel vette és veszi tudomásul pél­dául, hogy megkezdődött a Búza téri aluljáró építése. Am, aki arrafelé jár autójá­val, vagy akár gyalog, csak sóhajtott egy nagyot: egy­szer valóban vége lesz ennek a lidércnyomásnak?! S lám, most, egy jelzőlámparendszer beiktatásával, máris óriásit javult a közlekedés biztonsá­ga a városnak ezen a moz­galmas, s emiatt veszélyes pontján. Tegnap magam is ott álltam az ügyeletet tel­jesítő rendőrök közelében egy ideig, s láthattam, mennyire leegyszerűsödött minden. Láttuk azt is, hogy még a két rendőr jelenléte ellené­re is akadtak, akik fittyet hánytak a jelzőlámpának, s szaladtak, mert sokáig tar­tott a bevásárlás a boltok­ban, s mert indult a busz a pályaudvarról... Hasznos dolog volt odaállítani a rend­re ügyelőket, hiszen minden újat meg kell szokni. Azt is, hogy most már biztonságo­sabban, gyorsabban közleked­hetünk a Búza téren. Ám mindenképpen elejét kell venni annak, hogy fegyelme­zetlen gyalogosok — hiszen elsősorban róluk kell beszél­ni —. átszaladgáljanak a pi­ros jelzésen. Az MSZB tér jelzőlámpa­rendszerének elsősorban azok örülnek, akik a Toronyalja utca felől érkeznek a főútvo­nalra. Eddig nekik ,.elsőbb­ségadás kötelező” táblájuk volt. s csúcsforgalomban bi­zony ki kellett várniuk, hogy bekapcsolódhassanak a főút­vonal forgalmába. Most vál­tozik a helyzet, hiszen a lámpa szabályozza ezután az elsőbbséget. Csak örülni lehet annak, hogy e forgalmas főútvonal egy kis szakasza tehermen­tesül, hiszen a 32-es autó­busz már a népkerti megál­ló után lefordul a Korvin Ottó utcára, s majd az új Vörösmarty Utcán jön ki is­mét a Szemere útra. Lehet, amit nyerünk az MSZB té­ren, elveszítjük majd a Vö­rösmarty út—Szemere út ta­lálkozásánál ... Mégis, úgy tűnik, azoknak van. lesz iga­zuk, akik így szervezték a 32-es járat útját. Valószínű, hogy a 32-es az MSZB téren több bajt okozott a 21-esek és a balra tartó járművek feltartásával, mint fog okozni új útvonalán. Arról már nem is beszélve, hogy ezáltal az avasi lakótelep közelebb ke­rül a piachoz, a Centrum Aruház környékéhez ... Egyébként a Korvin Ottó út is majd akkor tölti be igazán tehermentesítő szerepét, -ha üzembe helyezik a Korvin Ottó út—Széchenyi út talál­kozásánál a jelzőlámparend­szert. Szinte naponta változik Miskolc belvárosa közlekedé­sének helyzete. Autósok és gyalogosok feladata. hogy mihamarább alkalmazkodja­nak az újhoz, vegyék tudo- •másul a nagyobb közösség érdekeit szolgáló változtatá­sokat. Még akkor is, ha eset­leg akadnak olyanok, akik a többség miatt — ha csak ide­iglenesen is —, hátrányba ke­rülnek. Ny. I. Gyermek- és ifjúság­védelem Értekezletet szervezett teg­nap délután az I. kerületi gyermek- és ifjúságvédelmi albizottság az I: kerületi ta­nácsi Hivatal tanácskozóter­mében. Vitaindító előadást Tóth Lászlómé dr. gyámügyi csoportvezető tartott: a gyámhatóság feladatáról, munkájának lehetséges segí­téséről, a társadalmi segítés szükségességéről és módjai­ról. Az értekezleten ismertet­ték az albizottság 1979. évi munkatervét is. GYÖNGY

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom