Déli Hírlap, 1979. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1979-02-16 / 40. szám

Mär a fáraók is használták. A türelem hajat terem? Akarja, hogy kinőjön a ha­ja? Akkor kenje be a tejét egy kis „Türelemmel" és le­gyen türelemmel. De addig is. míg erre sor kerülhet, el­telik egy kis idő. A hajnö­vesztő „csodaszer” — amit Nedcczky Jenöné kísérlete­zett ki — ugyanis sokat vá­rat még magára. Nemrégiben jártam a fel­találónál Szigethalmon. A község nevezetessége most ő, az ország, de nyugodtan ál­líthatjuk: a világ minden tá­járól gyakoriak a vendégek nála. Persze düledező, szűk otthona nem éppen legalkal­masabb vendégfogadásra. SZABADALMI OLTALMAT KAPOTT — Látja, most építkezem az udvaron — mutatott kör­be. — Már nagyon régen la­kom ebben az öreg házban, és mindig attól tartok, mikor szakad a fejemre... Hellyel kínált Margit néni. A 76 éves idős asszony ala- esony termetű, fürge mozgá­sú. Ami első pillantásra fel­tűnt: dús haját sok fiatal is megirigyelhetné. Amikor ezt , megjegyeztem, így válaszolt: — Nem volt ez mindig ilyen ... Már 50 éves korom­ban majdnem „elment” a ha­jam, bajban is voltam emi­att. Nyugtalanított az az ér­zés. hogy megkopaszodom, ezért hozzákezdtem kísérle­teimhez. Roppant hosszú volt az út idáig, de láthatja; meg­érte. — Mikor kezdett el kísér- letezni? — 1956-ban fogtam hozzá az igen aprólékos, nagy tü­relmet igénylő munkához. Először természetesen csak a saját fejemen próbáltam ki a készítményt. Ennek hatására már 1960-ban bíztató ered­ményeket értem el, kezdett serkenni a hajam. Amikor biztos voltam a sikerben, másokon is kipróbáltam a szert — szintén jó eredmény­nyel. A több száz önként je­lentkező megelégedéssel fo­v ’v a. £ Bélyeggyűjtőt; Vasárnap délelőtt 10 órakor tartja soron következő — hatá­rozatképes — beszámoló taggyű­lését a Miskolc városi bélyeg­gyűjtő kör. a vezetőség ezúton is kéri a tagságot, hogy minél nagyobb számban jelenjenek meg a szokott összcjövetcli he­lyen. A MABÉOSZ elnöksége 1979. január 9-én hozott határozatával megalakította az összeállítás- és kötegbélyeggyűjtő szakosztályt, jóváhagyta a szakosztály műkö­dési szabályzatát és megbízta dr. Király Jánost az elnöki tiszt­ség ellátásával. A szakosztály­nak további hattagú vezetősége van. A szakosztály hozzásegíti tagjait az összeállítás- és köteg- bélyeggyűjtés szakszerű művelé­sének elsajátításához és lehető­séget nyújt cserekapcsolatok ki­építéséhez. A szakosztály tagja lehet bármelyik bélyeggyűjtő kör felnőtt tagja, aki jelzi be­lépési szándékát. Ezért külön tagdíjat nem kell fizetni. Érdek­lődő olvasóinkkal ezúton közöl­jük, hogy a szakosztály össze­jövetelét minden héten pénte­ken 16—18 óra között tartja meg a MABÉOSZ Budapest, Vörös­marty út 65. szám alatti szék­hazának III. emelet 302, számú termében. A Miskolci Lakáskarbantartó Szövetkezet bélyeggyűjtő köre alakuló ülésén a tagság Imrch Gyulát választotta meg köri el­nöknek. A köri titkár Kovács István, pénztáros Kovács Lász- lóné lett. A kör tagjai elhatá­rozták. hogy minden hónap első hétfőién 16—18 óra között tartják meg összejöveteleiket a Miskolc, Széchenyi út 43. szám alatt. v. Gy. STOP! KÖZLEKEDÜNK! A megtévesztő hatvana gadta a hajnövesztő hatását. Ezen felbátorodva, 1972 ele­jén bejelentettem az Orszá­gos Találmányi Hivatalban, de csak négy évvel később kapóit a találmány szabadal­mi oltalmat. NEMCSAK A HIÚSÁG MÍATT Margit néni elmondta, hogy még ma is sok színész, or­vos, közismert ember keresi fel kezelésre. A növényi ere­detű szer persze nemcsak a ma emberei izgatja. A kopaszodás, illetve ko­paszság már több évezrede foglalkoztatja az emberisé­get, erre utalnak az egyipto­mi fáraók sírjában talált há^ sonló „hajnövesztő szerek”. S mint a feltaláló is hangsú­lyozta: használatukat nem feltétlenül a hiúság határoz­za meg . . . Arra a kérdésre, hogy a, „csodaszer” mikor ke­rül forgalomba, nem tudott pontos választ adni. Igaz, er­ről még az illetékesek sem tudtak bővebb tájékoztatás­sal szolgálni. A gyártó cég, a FERROKE- MIA Szövetkezet a KERMl engedélyére vár. Az utóbbi­(Halmágyi Péter felvétele) nál megtudtuk, hogy a Pati­entia (magyárul: türelem) nevet viselő hajnövesztő szert még, stabilitási vizsgálatnak vetik alá, ami azt jelenti, hogy hosszú kísérletek után megállapítják az eltartható­sági. tehát a szavatossági idejét. Az intézet, amely ezt végzi, a jövő hónap 31-ig kapta a megbízatást. Utána már egyszerű: KERMI-enge- dély, a szer gyártása, illetve forgalomba hozatala van már „csak” hátra. Ez a fo­lyamat hónapokat vesz még igénybe. Lehet, hogy addigra a ha„unk is kinő . . . A BÁNFI-FÉLE Új' hír:' Tébrüar 2()’-től az üzletekbe kerül a hajnövesz­tő szer, de nem a Nedeczky Jenőnéé — amely iránt vi­lágméretű az érdeklődés —. hanem a békéscsabai Bánfi Andrásé. A „Bánfi-hajszesz” elsősorban a hajhullást és a korpásodast szünteti meg. de elősegíti az új haj növekedé­sét is. Kíváncsian várjuk a „másik” hajnövesztő szerről szóló híradást. TEMESI LÁSZLÓ Olvasom, hogy az ország­ban évente mintegy húsz­ezer személyi sérülés törté­nik közúti balesetekből. Eb­ben a húszezres számban meglehetősen vaskosan sze­repel Borsod, illetve a me­gyeszékhely — többször szól­tunk már erről, statisztikával illusztrálva mondandónkat. Az országos felmérések sze­rint a sérüléseknek csupán egyharmada írható a gyalo­gosok szám'ájára, „a többi a gépjárművezetők lelkiis­meretét terheli." Nyomatékkai utalunk a lelkiismeretre — amely a felelőtlenségből fakad —, ugyanis a gépjárművezetés­hez, oármily szokatlanul hangzik is, a megfelelő ve­zetői adottságok, közlekedé­si ismeretek mellett a lelki- ismeret sem hiányozhat. Mi másnak, ha nem lelki isme­retlenségnek nevezhetjük azt, ha egy gépjárművezető csi­korgó fékekkel, az utat „ra­dírozva” stopol a zebra előtt, amelyen rémülten tor­pannak meg a gyalogosok, s átvlllan agyukon: vajon meg tud-e állni ez az őrült?! Fe­lelőtlen és lelkiismeretlen vezető az, aki megkísérti a szerencséjét, s belevág a sárga jelzésbe és „átoson”. És ha nem sikerül? Ha be­lehajt a tömegbe vagy a sza­bad jelzést kapott jármű­vekbe? Rossz gépjárműveze­tő az, aki — ismét csak fél­redobva a lelkiismeretet — átszáguld az útkereszteződé­seken, még akkor is, ha a jelzőtábla szerint neki van elsőbbsége. S mi van akkor, ha ugyanezt teszi ugyanab­ban a pillanatban egy má­sik lelkiismeretlen? És még egyet: van-e lel­kiismerete annak a gépjár­művezetőnek, aki bár látja — noha a KRESZ szerint neki elsőbbsége van —, hogy a villamos megáll, tömörö­rülnek az emberek a járda­szigeten, egyik-másik meg­gondolatlanul és körültekin­tés nélkül lelépni készül, de szerencséjére idejében visz- szahőköl. Szerencséjére, mert abban a pillanatban egy au­tó suhan el a járda és a jár­dasziget között... Sok ilyen és hasonló eset­nek lehetünk — és sajnos vagyunk! — szemtanúi. De miért beszélünk lelkiisme- retlenségről, akkor is, ha nem történik semmi, ha az a gépjármű például nem ha­ladta túl a megengedett 60 kilométeres legnagyobb se­bességet? (Erre szoktak hi­vatkozni azok, akik egy-egy baleset után a maguk „iga­zát” védik.) A lelkiismeret­re azért hivatkozunk, mert a felelőtlenség esetleges kö­vetkezményei adnak rá okot. Mert az esetek túl­nyomó többségében ártatla­nok szenvednek, s aki ezzel nem számol, annak baj van a lelkiismeretével. Vegyük például azt a „megenge­dett” 60 kilométeres sebes­séget. Lakott területen kizá­rólag ott és akkor haladha­tok ezzel a sebességgel, ahol és amikor — alaposan meg­győződvén róla — senkit és semmit nem veszélyeztetek. A KRESZ arra int, hogy mindig a körülményeknek megfelelő sebességgel halad­jak azért, hogy megfelelő időben ura maradhassak ide­geimnek és a járművemnek. Némelyek — és nem is ke­vesen — túlságosan bíznak reflexükben és a fékrend­szerben. Kevesebben hisz­lek az előrelátás ésszerűsé­gében. Vagyis nem csinál­nak lelkiismereti kérdési be­lőle, hogy hol, mikor és ho­gyan közlekednek. Az a lé­nyeg. hogy nyargal velem a kocsi, élvezem a motorizá­ció csodálatos érzését — kell-e ennél több? Bizony kell! Például kellő intelli­gencia. ami viszont egyben a lelkiismeret kérdése is. Ismerek régi. sok százezer kilométert baleset nélkül megtett gépiárművezelőt, akit — teljesen önhibáján kívül — kiszemelt a közle­kedés ördöge: útkeresztező­désnél — neki volt elsőbb­sége. s ráadásul lassan, óva­tosan hajtott — derékba kapott eg„- személykocsi. En­nek vezetője egy életre szóló­an nyomorékká vált. A régi gépkocsivezetőnek egyéb ba­ja nem lett az ijedtségen kí­vül. Nem? Dehogyis nem! Olyan sokkot kapott — az eset nemrég történt —, hogy még ma is félve ül a volán mögé, s bár a vezetés a ke­nyere, fontolgatja, hogy pá­lyát változtat. Kérdem, mi­ért? „A lelkiismeret nem hagy nyugton. Mindig ma­gam előtt látom azt a sze­rencsétlent ...” Pedig az ő vezetői tulaj­donságaiból nem hiányzott az óvatosság, az előrelátás — vagyis a lelkiismeret sem. S nem is az ilyeneknek szól a példázat. • az a megtévesztő hatvanas. Hát kinek? Ki-ki döntse el maga. Pusztán lelkiismeret dolga . .. Szakfelügyelők OJ értekezlete Lapzárta előtt kezdődött ma délelőtt a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban az általános iskolai szakfel­ügyelők értekezlete, ahol az új tanügyi dokumentumok bevezetési időszakának me­gyei tapasztalatait tárgyal­ták meg. Az iráni vihar 1. A pásstor unokája Az iráni milliók életében február 12-c új korszak kez­detét jelzi: ezen a napon te- lőződött az a gigászi küzde­lem. amely a gyűlölt mo­narchia megdöntésére bonta­kozott ki az országban, s amelyben részt vettek a val­lási és a világi ellenzék leg­különbözőbb áramlatai, a fa­natikus síita muzulmán hí­vőktől a kommunistákig. Győzött a demokratikus népi forradalom, véget ért a Reza- dinasztia több mint fél év­százados uralma. A megdöntött császár, aki a legnagyobb perzsa uralko­dók nyomdokaiban szeretett volna járni, aki modern tő­kés nagyiparról és a Perzsa­öböl ellenőrzésére alkalmas hadseregről álmodott, s aki közben óriási magánvagyon- ra tett szert, egyszerű he­gyi pásztorok unokájaként látta meg a napvilágot. Apja a Kaspi-tó mellett egy hegyi faluban nőtt fel. Családja olyan szegény voit, hogy 14 éves korában önként állt be a hadseregbe, ahol legalább enni kapott. Így mesélte el pályafutása kez­detét Reza kán. akit kivéte­les bátorsága miatt hamaro­san tiszti rangra emeltek. Ezredes volt, amikor felesé­ge 1919. október 26-án ik­reknek adott életet, egy lánynak és egv fiúnak. (Az utóbbit a szülők Mohammed névre keresztelték. Nagy jö­vő! szántak neki, svájci is­kolákban neveltették, ott is­merkedett meg az iparoso­dott Nyugat technikai vív­mányaival, köztük a repülő­gépekkel. amelyek vezetését magas fokon elsajátította.) ReZa kán 1925 decemberé­ben megdöntött? a Ka^zsar- dinasztiát. s maga ült a trónra. Fasisztabarát lévén, amikor a második világhá­ború kitört, a hitleri Német­ország rendelkezésére akarta bocsátani országát, hogv on­nan indítsanak támadást a Szovjetunió olajban gazdag déli körzetei ellen. Ez’rt 1941 augusztusában An°Ua és a Szovjetunió megszállta Iránt. Reza kán az ország el­hagyására kényszerült; a trónról lemondott fia javára. Róza Pahlavi, környezete tanácsára, megnősült.' felesé­gül veíte Faruk egyip'omi királv 17 éves lányát. Bititől azonban hamarosan elvált, s utódjául Sorávát választotta, de vele sem élt sokáig A há­ború éveiben politikával nem sokat foglalkozott, egyetlen nyilvános szereplé­sére 1943-ban Sztálin. Roose­velt és Churchill teberáni konferenciáján került sor: ta­lálkozott az államférfiakkal, csupán enmd volt a szerepe. A német fasizmus fölött aratott sikerek nem marad­tak hatás nélkül az iráni nénre sem. Megerősödött a haladó mozgalom, jelentős politikai tényezővé vált az 1920-ban alakult kommunista párt, amelyet azonban 1925- ben betiltottak, s 1941-ben Tudeh Párt néven alakult újjá. A párt az 1943-as vá­lasztásokon 10 parlamenti mandátumot szerzett. A fel­lendülő néomozgalom ki­emelkedő fejezete volt az iráni Azerbajdzsán népének Karca az autonómiáért, amely 1945 végén az általános vá­lasztások eredményeként, a köztársaság megalakításával ért véget. Ezzel egyidőhen a kurdok is autonómiát köve­teltek. Az iráni kormány csak akkor határozta el magát az azerbajdzsánokkal és a kur- dokkal való leszámo'ásra, amikor a Szovjetunió — 1946 elején — kivonta csanaíait az országból, ugvan-’-kor Anglia és az Egyesült Álla­mok kormánya elhatározta, hogy nem engedik kicsúszni a kezükből az olajban gaz­dag stratégiai fontosságú or­szágot. Az amerikaiak Tehe­ránba küldték Schwarzkopf tábornokot, aki a sah ta­nácsadójaként irányította az azsrbaidzsáni és kurd:'7'"' ‘'ni mozgalom leverését. A ke­gyetlen vérengzés során ti­zenötezer embert gvi'l.-eUak le. köztük a Tudeh Párt is­mert vezetőit. (Folytatjuk) KANYÖ ANDRÁS A kiállítás után... Gazdára iáiéit hiánycikkek Ma egy hete zárult a VASVILL Kereskedelmi Vál­lalat által ötödízben meg­rendezett hiánycikk-kiállítás, amelynek mottója ez volt: termelőket keresünk, hiány­cikkek gyártására. Nos, tegnap arra voltunk kíváncsiak, hogy találtak-e? A kiállításon számtalan szerszám, háztartási tömeg­cikk. egyszóval alig, vagy egyáltalán nem kapható ter­mékek sorakoztak. Magán­kisiparosok, vállalatok, szö­vetkezetek képviselői egy­aránt megszemlélhették azo­kat, s választhattak, hogy mit tudnak, s nekik mit ér­demes gyártani. 1975 óta az idei kiállítás volt a legeredményesebb: hat kisiparossal több mint fél­millió forint értékben kötött szerződést a vállalat: ezek szerint várható, hogy a jö­vőre megrendezendő kiállí­táson (mert biztos, hogy lesz ilyen!) már nem fog szere­pelni a tűzhely-sütőbetét, a kaszakarika, az ács derék­szög, a bográcsállvány, a szalonnasütő, a húsvágódesz­ka, s a kaszanyél. Tulajdonképpen példa nél­kül álló a 3-as számú Ipari Szakközépiskola kezdemé­nyezése is: ha a VASVILL alapanyagot biztosit, akkor tudják vállalni a kézi vágó gyártását, (Szakmunkásképző intézetekkel már korábban volt kapcsolata a kereske­delmi vállalatnak, ez az el­ső, hogy középiskola is je­lentkezik.) Néhány termelőszövetke­zeti melléküzemág is felirat­kozott a hiánycikket eltün- tetők közé: ők elsősorban fa­ipari termékeket gyártaná­nak. Az árajánlatokról tárgya­lások kezdődtek. A VASVILL tovább várja a kisiparosok, közületek jelentkezését, hogy minél kevesebb, hiánycikk legyen... I. S. Vezérigazgatók és igazgatók a mikrofonnál Kérdezzen — az illetékesek válaszolnak! A Magyar Rádió miskolci stú­diója folytatja lórum-míisoiso- rozatát. Február 26-án, hétfőn 17 óra 10 perctől főleg a mun­kásságot érdeklő kérdésekre vá­laszolnak a stúdióba meghívott vezérigazgatók és igazgatók. Vendégek: dr. Énekes Sándor, a Diósgyőri Gépgyár vezérigaz­gatója, Körtvélyes István, a Bor­sodi Vegyikombinát állami dí­jas igazgatója, Monos János, a Borsodi Szénbányák Vállalat igazgatója, dr. Szeppclfeld Sán­dor, a Lenin Kohászati Művek vezérigazgatója, Szepesik Rezső, a Borsod megyei Állami Építő­ipari vállalat vezérigazgatója és Pcthes András, az Ózdi Kohá­szati Üzemek vezérigazgatója. Hogyan segíti az özem a mun- káslakás-építést: mit tesznek a munkaerő-gazdálkodás javítá­sáért; milyen hatással van a termékszerkezet-váltás a dolgo­zók jövedelmére; kik döntenek a célprémiumok megállapításá­ról; hogyan érvényesül az üzemi demokrácia, a munkásdinasz'iák és törzsgárdatagok megbecsülé­se? Ilyen és hasonló kérdések tehetők fel levélben, melyet leg­később február 23-ig kell eljut­tatni a stúdió címére: Magyar Rádió Miskolci Stúdiója, Sí;»»*. Eaicsy-Zs. út 15. Kérdezni lehet az adás idő­pontjában és a Lenin Kohászati Művek hivatalháza előtt tartó*»* kodó URH-s közvetítőkocsinál, illetve a stúdió 16-427 é-; 35-510-cs számú ügyeleti telefoniam. Kérdezzen! Az illetékesek vá­laszolnak! Magyar Rádió miskolci stúdiója

Next

/
Oldalképek
Tartalom