Déli Hírlap, 1979. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1979-02-02 / 28. szám

1 Balaton imoetÉÉe A Balatonnak és vidéké­nek környezetvédelmi vizs­gálatáról tanácskozott tegnap Veszprémben az ENSZ euró­pai gazdasági bizottsága mel­lett működő környezetvédel­mi tanácsadó szervezet ma­gyarországi. munkacsoportja, dr. Láng Istvánnak, >a Ma­gyar Tudományos Akadémia főtitkár-helyettesének elnök­letével. Az egyes országok­nak kutatási célra kijelölt mintegy 60 témából a ma­gyarországi munkacsoport­nak a környezetvédelem gaz­dasági hátterének vizsgálata jutott feladatul. A vizsgálat modellterületének a Balatont és vízgyűjtő területét válasz­tották, s a munkára három­éves programot dolgoztak ki. A mostani ülésen a munka- csoport egyéves működésé­nek tapasztalatait és a kö­zeljövő feladatait vitatták meg. Megállapították, hogy az eddigi vizsgálatok és rész- tanulmányok csak a munka kezdetét jelentik. Az eddigi tapasztalatok alapján az ülés résztvevői javasolták, hogy a Balaton körzetében ne csak a természetvédelemmel, ha­nem a környezetvédelemmel is hatósági jogkörben foglal­kozzanak. Sárospatak s/izlietveiimiliioval gazdálkodik Ez évi első ülésén tárgyal­ta Sárospatak város Tanácsa az 1979-re szóló költségveté­si tervét, amelyben 170 mil­lió forint szerepel. Az 'idei teendők közt végzik el né­hány utca korszerűsítését, 3000 négyzetméternyi járda építését. Folytatják a gim­názium felújítási, munkála­tait, az új művelődési köz­pont múlt évben megkezdett építését, restaurálják a diá­kok étkeztetésére szolgáló, a század elején létesített Mud- rány-termet, befejezik a 16 tantermes gyakorló általános iskola építését. A lakásépítés terén új be­ruházást nem terveznek, ha­nem folytatják a már meg­kezdett lakásépítéseket a Co- menius, az Ady Endre és a Balassi utcában, az új lakó­telepen pedig egy ABC-áru- házat éoítenek. Figyelemre méltó értéket jelent Sárospatak fejlesztésé­ben az üzenlek, vállalatok, intézmények dolgozói és a város lakosai, fiataljai által végzett társadalmi munka is. amelynek pénzben kifejezett összegét 1979-ben 5.3 millió­ra, az egy lakosra eső tel­jesítményt 336 forintra ter­vezték. (Korács Attila fel rétele) Ki kap lakást? Nézzük a névjegyzéket! Volt aki szemüveget Az előszobában lélegzetel­állító csönd van, pedig egy autóbuszra való tömeg áll a táblák előtt. Szorosan egy­máshoz tapadva, hiszen ap­rók ezek a géppel írt betűk, s több száz név közül kell fel­fedezni a sajátjukat. Aztán egy asszonyság nem tiszteli uz áhítatot, az elő­szoba csendjébe kiáltja fájdalmát. Mondja a magá­ét, amúgy magyarosan: — Majd én megmutatom, hogy szerzek egy lakást, s onnan az isten se tesz ki! A jelenetet a városi tanács I. kerületi hivatalának szobá­jában zajlott le. ahol tegnap — sokak örömére, avagy bá­natára — kifüggesztették az ideiglenes lakásnévjegyzéket. N. Miklósáét a fia kérte meg, hogy böngéssze át a listát: — Már éppen ideje volt. Hat évre! Egy égfenyíló szobában laknak, ami a konyha, a für­dőszoba. meg a spájz. Egy háromszor négyméteres vi­zes lyuk, s a menye minden órában váró a második gye­rekre. Feke József né könnyeit törölgeti. öt gyermekük és hároméves lakásigénylésük van. s nem kerültek fel a listára. — Most milyen lakásuk van? — Semmilyen. Egy nyakig vizes szobában élünk. — Kereset nélkül vagyok, leszázalékolva egy gondnoki lakásban. Már. négyszer hir­dettem. de nem tudom el­kéri, voll aki sírt cserélni. Pedig egy másíe- leset is elfogadtam volna. Már mindenfelé kilincsel­tem, de ki kapkod az én la­kásomért. ezerforintos gond­noki fizetéssel? — sopánko­dik Gergely Miklósné. ami­kor egy ismeretlen nő épp nekünk nt'ugtázza örömét. — Nyolc évre kaptuk — mondja derülten. Beszélgető partnereim be- sorakoznak az ügyfélszolgá­lat üvegablaka mögé. Feké- ékét megnyugtatják: megfel­lebbezhetik a döntést. , Az ügyfélszolgálat munkatársa a jegyzéket forgatja. A listán 274 tanácsi, 326 tanácsi értékesítésű-szövetke- zeti, 145 másfél szobás szö­vetkezeti kiutalás szerepel. 66 jelölt van az idén meg­üresedő tanácsi lakásokra és garzonokra, a szanálási ke­ret terhére 49 egyszobás la­kást utalnak ki. Az OTP munkáslakás-akcióban 54 igénylő neve szerepel. Az előszobában türelme­sen állnak az emberek, hogy az első sorba kerülhessenek. Egv bundás hölgy szemüve­get kér egy nénitől, mert otthon felejtette a sajátját, de pechjére, nem felel meg a dioptria. Egy hároméves forma ikerpár türelmesen vár a sarokban, egv kisfiú vi­szont hangos sírással tilta­kozik a tömeg ellen. Jönnek, mennek a lakásra várók. Egy fiatalasszony fel- sóhajt: — Kár. hogv ez csak az ideiglenes jegyzék ,.. O. E. A Rádiótói kérdezték — a DH válaszéi Váróterem és a 104-es A Magyar Rádió miskolci stúdiója hétfőn Fórum-mű­sort rendezett. A meghívot­tak között volt Czimmermann Ferenc, a Miskolci Közleke­dési Vállalat igazgatója, aki most válaszol a felelet nél­kül maradt kérdésekre. A Vasgyári Kórház előtt mikor építenek már várócsar­nokot? — érdeklődött Kovács Béláné, a Sztahanoy utca 2. szám alól. hnzzáfÖ33ve. hogy már 1972-ban ígérték az illetó- kesek, de nem történt semmi. — Ebben nem mi, hanem a tanács kerületi hivatala az. illetékes, őket keresse fel kérdésével. (Qi Több levélíró felvetette: nem lenne-e célszerűbb meg­szán) élni a ttn-es gyors járatot, s visszaállítani a 1 A Jelűt? Az ugyanis sűrűbben .ián, s több terü!e*et érintett. Mások azt is kj'ogásoliák, hogy a li'4-es és a 4 -es járatok egy időben in­dulnak. — A 4 A jelű járat meg­szüntetése — s ezzel együtt a 104-es gyorsjárat indítása — indokolt forgainrorzéeve- zési intézkedés volt. A Pesti Barnabás utcát — az egyik levélíró ezt is kifogásolja — valóban csak a 4-es járat érinti, de a 104-esre átszállási lehetőséget biztosítottunk a Hamburger Jenő utcánál. A térségben lakóknak elmond­hatom: június 1-től. az új menetrend érvénybe lépésé­től a 104-es is körbejár , majd, a jelenlegi 4-es vonalán. Nem megy ki azonban annak vég­állomásáig. hanem a Tégla utcában fog visszafordulni. Megállót a Lavotta utcában alakítunk ki. A másik kér­désre: az csak kivételes eset­ben fordulhat elő, hogy egy­szerre induljon a gyorsjárat és a 4-es busz. A 104-esnek ugyanis legalább egy perccel korábban kell indulnia, hogy éopen csatlakozzon az érke­ző 4-esseI, s annak utasai a Hamburger Jenő utcánál át tudjanak erre szállni. Ezért is hangoltuk úgy az indulást, hogy egv perccel hamarabb hagyja el a végállomást a gyorsjárat, s ez az időkülönb­ség a megállók kihagyásával fokozatosan nő. 41 A 21-es, 121-es járatok út­vonalát vissza akarják vinni a Vörösmarty utcába, mint hírlik. Mi lesz akkor a Lévay utca és környékének lakóival, ugyanakkor hogyan lúd majd valaki átszAllni a 2, 12. 14. 24, 22 és 22 jelű autóbuszokra? — kérdezte telefonon Vizi Árpáit a 34-673-ás számról. — Tény, hogy amennyiben a Vörösmarty utcának a Sze­mere utcára kapcsolódó ki­vezetése elkészül, valóban az eredeti útvonalon, tehát a Vörösmarty utcában közle­kedtetjük majd a 21-es és 121-es járatokat. Négy évvel ezelőtt ugyanis egv ideigle­nes forgalomelterelés kap­csán került a Lévay utcába ez a járat. A sportcsarnok térségében a 33, 133 jelű já­ratok biztosítanak átszállási lehetőséget mindazoknak, akik a DIGßP irányába akarnak jutni. A 21. 121 jelű járatoknak a pártszékház mögött alakítunk ki megál­lót. ígv a Szemere utcai meg­állók könnyen elérhetők lesz-' nek.. T. Z. Hűfenség és hűség (2.) Síiért marad a vállalatnál\ szaktárs? A hűtlenség oka többnyire: pénz. rossz munkakörülmény vagy munkahely, izgága fő­nök. nem lehet érvényesülni — mondták azok a fiatalok, vagy kevésbé fiatalok, akik meglehetősen rövid idő után a vállalatuktól leszámoltak, kiléptek, vagy — persze itt az ok már más — felmond­tak nekik. Miskolcon, az iparban fog­lalkoztatottaknak — a vá­rosi tanács munkaügyi osz­tálya szerint — mintegy 50 százaléka a Lenin Kohászati Műitekben és a Diósgyőri Gépgyárban dolgozik. Ez szám szerint csaknem 28 000 ember. A munkások túlnyo­mó többsége több éve van vállalatánál, míg elenyésző kisebbsége „vándormadár ". Ml KÖT EGY JÓ BRIGÁDOT? Megtudtuk — igaz. bárkit megkérdezhettünk volna, aki valahonnan leszámolt, yagy kilépett — a hűtlenség okát, s szinte magától adódóan természetes, hogy a hűség okozója mindezek ellentéte: kijönnek a főnökkel, megta­lálták számításukat. meg vannak elégedve azzal a munkával, amit adtak nqkik, s a pénz, a fizetés is jó — bár gondolom, a fizetés so­ha. senkinek nem elég. S még mindezek ellenére is van valami! Húsz esztendővel ezelőtt, 1959-ben alakult a Diósgyőri Gépgyárban egy brigád, amely eleinte a brigádvezető nevét viselte, majd később felvette a Dózsa György ne­vet: Heten vannak, három­szor nyerték el a vállaltit kiváló brigádja címet. Vala­mennyien törzsgárdatagok. — Sok „vihart” megéltünk —- mondják. — Jöttek, men­tek az igazgatók, vezérigaz­gatók. vo'.tuhk hullámvölgy- ben, kevés volt a pénz, de valami mindig itt tartott bennünket... Hogy mi ez a valami? A megbecsülés, a kitüntetések? Ez is az is. ' — Barátok vagyunk, nemcsak munkatársak, ösz- szejövünk a munka után is. segítünk egymásnak. A leg­többünknek a szülei is itt dolgoztak már. Megszerették a gyárat. Ám az is igaz. hogy csak a sze­leteiből nem lehet megél­ni... EGY NAGY VÁLLALAT VÉDELME A törzsgárdutagság megha­tározó szerepet játszik a vál­lalat tervteljesítésében — mondotta egy értekezleten a felelős vezető. H. József nyolcadik éve szakmunkás, lakatos. Ö volt az egyetlen — nem mondom azt, hogy a kivétel —. aki mást. aki „különleges" okot hozott' fel maradására: — Míg tanultam — mesé­li —. ösztöndíjat kaptam. Szükség volt rá. Aztán a szakmunkásvizsga után el- v mentem dolgozni ahhoz a vállalathoz, amely a pénzt adta a tanulási idő, a három év alatt. Nem szerettem azt a helyet, most nem részle­tezem' miért. Muszáj, volt ott dolgoznom, mert az ösztöndí­jat nem tudtam másképp visszafizetni. Most a kohá­szatban vagyok, s úgy ér­zem — igaz, még csak 26-ot töltöttem —, hogy innen is megyek nyugdíjba. Hagytak, s hagynak dolgozni, újítani, segítettek a lakás megszer­zésében. az öregek nem fél­tékenyek ránk, segítenek. Le­het. hogy megkaptam volna máshol is ezeket a lehetősé­geket. de itt más . . . Egy nagy vállalat védelme alatt... MEGKÖTIK A KEZÜNKET Az LKM vezérigazgatója, dr. Szeppelfeld Sándor mon­dotta tavaly a vállalat ifjú­sági parlamentjén: „A pálya­kezdő műszakiak beilleszke­dése nehezebb, mint más fiataloké. ... a vállalati ver­tikum egészét is meg keli is­merni. mivel munkájukhoz erre elengedhetetlenül szük­ség van. Ismereteiket csak tapasztalati úton szerezhetik meg. így a beilleszkedés is hosszabb folyamat.” Valaki azt mondta: a ko­hászat „mérnüktemetö", A műszaki egyetemen a vég­zős ötödévesek már valahogy megbékéltek a pályázati rendszerrel. Ám ők is hason­lót emlegetnek, hozzátéve, hogy más vállalatoknál is van. lesz, lehet baj. — Három évig vagyunk pályakezdők — magyarázzák. — Ha társadalmi ösztöndíjat kapunk — márpedig sokan kapunk —. akkor csak pá­lyázat útján helyezkedhétünk el. ez pedig azt jelenti, hogy csak akkor számolhatunk le, ha a munkakönyvünket olyan helyre visszük, ahol szintén pályázat útján kerestek kez­dő mérnököt. Mi ez. ha nem a kezünk megkötése? Ezen már túl vagyunk. De ezt a vállalat is tudja, hogy három évig úgyszólván alig tudunk innen elmenni.. Szinte nincs hova. itt kell maradni, ha tetszik, ha nem,. . . Az LKM-be tavaly került fiatal műszakiak közül most még mindenki a helyén van. Megtalálták azt, amit keres­tek? Lehet, de az is lehet, hogy kötik őket a feltéte­lek ... Az ismereteket csak la-: pasztaiat útján szerezhetik meg. Csak az a kérdés, ez a tapasztalat megszerzése meny­nyi időt vesz igénybe. ★ — Szeretsz itt dolgozni? — Igen. jó itt... ILLÉSY SÁNDOR ie F.z ám a zsák!. . . (Kerényi fele.) Reklám Hím­bemutató Mintegy 100 hazai és kül­földi reklámfilmet mutattak be tegnap a hazai szakem­bereknek. a Magyar Keres­kedelmi Kamara székházá­ban. Valamennyi bemutatott film a tavalyi cannes-i nem­zetközi reklám film-fesztivá­lon díjat kapott. A fesztivál­ra összesen 1500 filmmel ne­veztek be. köztük nyolc ma­gyar reklámfilmet is látha­tott a közönség. Két magyar reklámfilmet a zsűri Bronz- oroszlán-díjjal jutalmazott. Idegenforgalmi Wulst Tegnap kaptam kézhez a Borsod—Heves megyei idegen- forgalmi tájékoztatót. A kiadvány, híven a .korábbi hagyo­mányokhoz. kedvcsináló, turistacsábitó szándékkal készült. Jogos érvekre és érdemekre hivatkozva állítja, hogy e táj gazdag a történelmi, kulturális hagyományokban, ide egy­szer okvetlenül el kell jönnie az idegennek, aki nem rest útra kelni, kíváncsiskodni, új élményt szerezni. Olvastam viszont egy tudósítást, amely, olyan, idegenfor­galmi elképzeléseinket befolyásoló fordulatról számol be, amely gondolkodásra késztet.' Felelős emberek ezt írtak le fehéren-feketén: a továbbiakban ném a hozzánk látogató kül­földiek számának növelésére, hanem a vendégek kulturál­tabb ellátására kell törekedni . .. Sokféle tanulság hüvelyezhető ki ebből a megállapításból. A statisztikák szerint tavaly 17 millió külföldi látogatott hazánkba. Egyharmaddal több. mint egy évvel korábban! Bai- az ipái ban, vagy’ általában a munka termelékenységé­nek növekedésében tudnánk ilyen mutatós eredményi pro­dukálni . .. Ám a férőhelyek száma, az ellátó intézmények kapacitása korántsem nőtt iiyen mértékben. A Balaton egész- segteienül zsúfolt. A fővárosban és a nagyvárosokban szinte lehetetlen szállodai szobát találni. Sokszor és sok helyen a bennszülöttek morgolódnak, hogy az idegenek fölvásárol­ják a boltot, elfoglalnak minden talpalatnyi helyet a stran­don. és üzletelnek. .. Nem könnyű igazságot tenni. Az ide­genforgalom, akárhogy is fogalmazzuk: üzlet. E címen be­folyt tavalyi bevételeink elérték a nyolcmilliárd forintot. Ez, az arányokat tekintve, más országokéhoz képest még mindig nagyon alacsony. Laikus módra ez úgy fogalmazható egyet­len panasszá: hogy Magyarországra tavaly 17 millió külföldi érkezett, de nem töltött itt elég időt. nem költött el elég pénzt... De az is mondható, hogy nem volt elég hozzáfér­hető látnivaló, nem volt elég szállodai férőhely, nem volt elég autóbusz, hogy az idegen itt maradjon, s költsön; tar­tósan. Az idegenforgalmi szakemberek is olyasmit fogalmaztak meg. mint amit az iparral foglalkozó gazdasági szakembe­rek: nem több kell, fianem jobban kell. Végre ki kell szé­dülni már a mennyiség bűvöletéből! Ez az idegenforgalmi fordulat másféle munkát, másfajta számbavételt, követel meg. A kimutatások mindig növekvő jelzései bizonyítják, hogy a külföldi idegenforgalom 36 százalékos emelkedé’e csak 2-t zázalékos devizabevétel-növekedést takar... Magyarán: omlott a hatékonyság. Ezért, és éppen emiatt kell elhinni •lfogadni, hogy egv jó vendég jobb tíz rossz vendégnél. Eg« jó ■zálloda, egy hangulatos étterem, egy vonzó idegenforgalmi program jobb és hasznosabb tizenkét, egy tucatnak számító hasonló intézménynél és rendezvénynél. ti. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom