Déli Hírlap, 1979. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1979-02-09 / 34. szám

1 z&fL y Számvetés öt színházi szezonról (CIKK A 3. OLDALON) * POLITIKAI NAPILAP * y. Piaci nap... (Laczó József felvétele) A vidéki városok nyelve A nyelvtudomány eddig még feltérképezetlen új te­rületét igyekeznek feltárni a Magyar Tudományos Akadé­mia Nyelvtudományi Intéze­tének munkatársai Balogh Lajos irányításával: a regio­nális köznvelv alakulását, sajátosságait elemzik. A kutatók a regionális köznyelv fogalmán a vidéki városok nyelvét értik, amely érezhetően keveredett a kör­nyező települések nyelvjárá­saival. Vizsgálatuk elsősor­ban azért jelentős, mert a nyelvjárások a váro.ót '.ssal egyidőben egyre inkább pusztulóban vannak. Arra keresik a választ, hogy a különböző vidéki városok­ban a köznyelv mennyire kötődik a helvi sajátossá­gokhoz, mennyire áll közel a tájnyelvekhez. Az eddigi fel­mérések azt mutatják, hogy egyre több vidéki városban kezdik elhagyni a nyelvjá­rások szóhasználatát, s a nyelv is mindinkább „urba- nizálódik”. r: I ni: 13 man A Moro-üay fejleményei Pártnap a gépgyáriján Gazdaság és pantika Biztos támasz a szocialista országok erősödő gazdasági együttműködése Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára tegnap a Budapesti Pártbizottság székhazába lá­togatott, ahol a végrehajtó bizottság tagjaival, a pártbi­zottság titkáraival és osztály- vezetőivel folytatott megbe­szélést. Kádár János a Központi Bizottság nevében elismerés­sel szólt a budapesti kom­munisták munkájáról. Ki­emelte, hogy a főváros párt- szervezetei a mozgalom ha­vek és a vállalatok körülte­kintően foglalkoztak az 1979. évi népgazdasági terv előké­szítésével és végrehajtásának- megszervezésével. Az előttünk álló nagy feladatok megoldá_ sában támaszkodhatunk né­pünk kezdeményezőkészségé, re, a kommunisták példamu­tató munkájára. Biztonságo­san építhetünk a magyar népgazdaság egészséges alap­jaira és a szocialista orszá­gok erősödő gazdasági együtt­működésére. Jobban ki kell használnunk a fejlődő or­gyományaihoz híven példa, mutatóan teljesítik köteles­ségüket és ennek országos je_ lentősége van. A Központi Bizottság első titkára az el­múlt évről szólva hangsú. lyozta, hogy népünk munká­jának eredményeképpen, az ismert gondok és nehézségek ellenére, összességében ta­valy is előbbre jutottunk a szocializmus építésében, a XI. kongresszus határozatai­nak végrehajtásában. Kádár János rámutatott arra, hogy a múlt év végi és a januári tapasztalatok sze­rint a központi irányító szer­szágokhoz és a tőkés orszá­gokhoz fűződő, kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsola. tok lehetőségeit is. Kádár János hangsúlyozta: most az a legfontosabb fel­adat, hogy a minőségi és ha. tékonysági tényezők fokozot­tabb előtérbe állításával meg­szilárdítsuk az anyagi ter­melésben és az életszínvonal emelésében elért eddigi vív­mányainkat, és ily módén megteremtsük a további fej­lődés szilárd alapjait. Óriási politikai botrány­nak minősíti az olasz de­mokratikus sajtó a L’ Espres­so című hetilapban megje­lent legújabb értesüléseket, amelyek Aldo Moro keresz­ténydemokrata pártelnök el­rablására és meggyilkolásá­nak körülményeire vonat­koznak. A lap birtokába került és most közölt értesülések sze­rint Moro egyik közeli ba­rátjának, Cervone keresz­ténydemokrata szenátornak sikerült közvetlen kapcsola­tot teremtenie az emberrab­lást, majd a gyilkosságot végrehajtó terrorszervezettel, a Vörös Brigádokkal. Egy magát meg nem nevező ter­rorista — a terrorszervezet tagja — Cervone tudomásá­ra hozta, hogy az akció ér­telmi szerzői között politi­kusok, parlamenti képvise­lők voltak, míg magát a merényletet a közbiztonsági erők (a csendőrség) tagjai hajtották végre. A lap be­számolt arról is, hogy Cer­vone és a terrorista beszél­getésének tartalmát a ke-_ reszténydemokrata párt több" vezetőjének és , számos mi­niszternek tudomására hoz­ták. A L’ Espresso leleplező írásával kapcsolatban a de­mokratikus sajtó azt hang­súlyozza, hogy a keresztény- demokrata politikusok, akik a Moro-ügy számos részle­tét, hátteréhez tartozó kö­rülményeit ismerik, értesülé­seiket nem osztották meg az igazságügyi szervekkel és ezzel nehezítették a nyomo­zást, a vizsgálatot. Mira-iáifeim Az idén július 19-én lesz Móra Ferenc születésének századik évfordulója. A cen­tenáriumi ünnepségeket elő­készítő országos emlékbizott­ság programja szerint az író szülővárosában, Kiskun­félegyházán és Szegeden, ahol harminckét évig dolgo­zott, egyaránt megemlékez­nek Móra Ferenc életútiá- ról. A kiskunfélegyházi ün­nepségeket a szegediektől el­térő napokon tartják, így Móra tisztelői mindkét vá­rosban részt vehetnek a megemlékezéseken. idő Ma estig több órás nap­sütés várható. A szél, észak- nyugatira fordulva, időnként megerősödik. Napközben plusz kettő fok körüli, este nulla—mínusz kettő fok kö- aötti hőmérséklet várható. y Farmerek ezrei tüntetnek napok óta Washingtonban az amerikai kormány mezőgazdasági politikája miatt. Követelik, hogy emeljék fel a mezőgazdasági termékek felvásárlási árát, valamint követelik olyan intézkedések kidolgozását, amelyek megakadályozzák sok tízezer, nagymértékben eladósodott kis- és középméretű mezőgazdasági üzem további leromlását. (Ké­pünkön: égő munkagépek Washingtonban.) Szűknek bizonyult a Diós­győri Gépgyár hivatalházá­nak kultúrterme tegnap dél­után, többen állva hallgatták Jakab Sándor, az MSZMP KB tagja, a KB osztályveze­tőjének előadását, aki szabad pártnapot tartott a gépgyár­ban. A pártnapon, s az azt meg­előző gyárlátogatáson részt vett dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, s Drótos László, a városi párt- bizottság első titkára. A vendégeket dr. Énekes Sán­dor vezérigazgató és Begyik János, a vállalati pártbi­zottság titkára fogadta, és tá­jékoztatta a gyár életéről, feladatairól. A szabad pártnapok fő feladata a gazdasági kérdé­sekkel való törődés — mon­datta Jakab Sándor —, hisz a gazdaság nem más, ahogy Lenin is mondta, mint a po­litika koncentrált kifejezése. Amikor a gazdaságról beszé­lünk, a politika van a mér­legre téve. A Központi Bizottság ta­valy december 6-i határoza­tából vett idézet díszítette a termet: „Erőink jobb moz­gósításával, pártunk és a tö­megek összefogásával old­hatjuk meg eredményesen feladatainkat.” A határozat­ról szólva az előadó kiemel­te, hogy tavaly nem könnyű, de eredményes évet zár­tunk. Részletesen foglalko­zott a mezőgazdaság ered­ményeivel, az ipar, az épí­tőipar helyzetével. A szűk helyi érdekek, a vállalati érdekek jobban elő­térbe kerültek — mondta dr. Jakab Sándor —, mint a népgazdaság érdekei. A be­ruházások -y jóllehet tavaly a csökkentést határozták el — növekedtek, s nem aki­emelt állami, hanem a vál­lalati beruházások. A ter­mékszerkezetek korszerűsí­tése pedig több ipari ága­zatban, főként a gépipapban lassúbb ütemben haladt A minőség és a hatékony­ság fokozása kerül az idei népgazdasági terv közép­pontjába. — Beszéde befe­jező részében a KB osztály- vezetője a gazdaságban fel­lelhető kedvezőtlen jelensé­gek visszaszorításáról szólt, kiemelte, hogy a jövőben több figyelmet kell szentel­ni a nemzetközi gazdaság helyzetére. Az eddigi vív­mányok megszilárdítása a feladat, optimistának kell lenni, a lehetőségekkel élni kell. Kiterjesztik a jogsegélyszolgálatot Milliók tüntettek Bazargan mellett Khomeini felhívására több millió iráni tüntetett tegnap Mehdi Bazargan ideiglenes kormánya mellett. Helyszíni jelentések sze­rint a Teheránban felvonuló hárommillió tüntető sorai­ban megjelent a légierő csaknem kétezer tisztje és katonája — pilóták és a föl­di kisegítő személyzet tagjai is. A tömegtüntetésen részt vevő katonák egyenruhát viseltek, s családtagjaikat is magukkal vitték. A hatalmas arányú de­monstráció résztvevői a sah által kinevezett Baktiar- kormány haladéktalan le- • mondását, a monarchia meg­szüntetését és az Iszlám Köztársaság kikiáltását kö­vetelték. A Bazargant támogató tö­megtüntetésen határozatot fogadtak el, amelyben arról tájékoztatják a világ orszá­gait, hogy az iráni nép a jő- _ vőben csak az ideiglenes kormány által jóváhagyott szerződéseket és megállapo­dásokat tartja tiszteletben. Továbbra is özönlenek Khomeini teheráni főhadi­szállására az ajatollahot és ideiglenes kormányának elnökét, Mehdi Bazargant támogató levelek és távira­tok. f • • Ülést tartott a A Minisztertanács tegnap ülést tartott. Marjai József, a Minisztertanács elnök- helyettese jelentést tett a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés kormányközi bizottság XXII. ülésszakáról. A kormány jóváhagyólag tu­domásul vette a jelentést és megbízta a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok bizottsá­gát, hogy határozza ffieg az ülésszak tárgyalásaiból adó­dó feladatokat. A Minisztertanács megtár­gyalta az építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter elő­terjesztését az építő- és épí­tőanyagipar helyzetéről és továbbfejlesztésének felada­tairól szóló, az MSZMP KB határozat végrehajtását szol­gáló állami intézkedésekről munkaprogramot fogadott el, amely a legfontosabb in­tézkedéseket tartalmazza. Felhívta az érdekelt minisz­tereket és az országos ha­táskörű szervek vezetőit, s felkérte az érdekképviseleti szerveket, hogy tennivalói­kat feladatkörüknek megfe­lelően alakítsák ki, építsék be szervezetük munkatervé­be és azok megvalósítását folyamatosan ellenőrizzék. A kormány megtárgyalta és elfogadta a Szakszerveze­tek Országos Tanácsa főtit­kárának előterjesztését a szakszervezeti jogsegélyszol­M iniszterta nács gálát további kiterjesztésé­re. Határozata értelmében 1979. januártól kezdve foko­zatosan és központi jóváha­gyással ott lehet megszer­vezni a jogsegélyszolgálatot, ahol megvannak a személyi és tárgyi feltételek. * Immár több esztendős „múlt­ra” tekinthet vissza a szakszer­vezeti jogsegélyszolgálat. Jelen­tőségéről, hasznáról és megtett útjáról már több — különböző időszakaszokat átfogó — értéke­lés született. Jelentős horderejű most, a témával kapcsolatos mi­nisztertanácsi előterjesztés is: gyakorlatilag ennek a nagy szak- szervezeti hagyományokra épülő „jószolgálati” formának a hosz- szabb távra szóló fejlődési lehe­tőségeit, irányait határozta meg a Minisztertanács tegnapi ülése. Nem mai igazság, hogy az ál­lampolgárok — köztük az üze­mek, vállalatok dolgozói, a nyug­díjasok, sőt a szakmunkástanu­lók is — sokféle olyan ügyes­bajos gonddal, problémával küsz­ködnek, amelyhez a megoldás, a felvilágosító, eligazító szó nem feltétlenül az igazgatási appará­tusból, vagy az igazságszolgáltató szervektől szükséges. A gyárak, üzemek munkásainak munkajo­gi, családjogi problémáira gyor­sabban, minden bürokrácia nél­kül válaszolni, a felvilágosító szót, a jogi segítséget „házhoz vinni”: a többi között erre vál­lalkozott annakidején a szak- szervezeti jogsegélyszolgálat. A SZOT elnöksége és a kor­mány méltán ítélte meg úgy a jogsegélyszolgálat eddigi tevé­kenységét, hogy alapjaiban be­vált — további kiterjesztésére el­érkezett az idő. KÉr János beszéde

Next

/
Oldalképek
Tartalom