Déli Hírlap, 1979. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1979-02-05 / 30. szám

w a miskolciaké a szó Kaphassanak a diákok nyári kedvezményt Kicsit (nagyon) késve, de villámgyorsan! Az ejmúlt sápok esapadékbősége ismét a Gömöri gyalogos­aluljáróra irányította a figyelmet. Kiderült, hogy egy éve lassan, hiányzik a fogyasztásmérő, és a szivattyúk ezért nem működhetnek. Ez ideig is, most azonban különösen érdekelt bennünket, mikor tehető pont ennek az áldatlan állapotnak a végére? Szerda délutáni információnk az volt, hogy az UTIBr.R, és a KPM minden tőle telhetőt megtesz a berendezések üzemelé­si feltételeinek biztosításáért. Érdeklődtünk. Első telefon (csütörtökön) az UTIBEK-hez: „A Miskolci l akáskarbantartó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet 1. sz. vil­lamos építésvezetőségét kerestük meg. Gricscr Péter műsza­ki vezető ígéretet tett a munka soron kívüli elvégzésére. Ma reggel már helyszíni szemlén is voltunk.” Második telefon (péntek délben), Bencze Béla művezető: ..Ma délután 3 órára mindennel elkészülünk. Szerencsére nem kell túlóráznunk, bár arra is felkészültünk." Harmadik telefonunkra lapzárta és meglepetésünk miatt nem kerühetett sor. Az történt ugyanis egész röviden, hogy meg kellett csinálni valamit és az két napon belül elkészült! Reméljük, a lap megjelenésekor már a sikeres üzempróbát is megtartották. (Zárójelben közölhetjük: egy dolog meg hátra van. Az ADMIMISZTRÄCIO. A résztvevőknek erre nem volt idejük, mert dolgoztak. Nem valószínű, hogy a megrendelések, azok visszaigazolása, a szerződések, felelősségvállalási nyilatko­zat, bejelentőlap újabb évet várat magára, de ha várat is, attól még száraz lábbal járhatunk a gyalogos-aluljáróban.) Milyen szerszámkamra létesíthető? • Számos olvasónk érdeklő­désére közöljük, hogy az Or­szágos Építésügyi Szabályzat (OÉSZ) egyes rendelkezéseit 1978. augusztus 1-i hatály- lyal módosította a 8,1978. ÉVM számú rendelet. A jogszabály • különbséget tesz az állampolgár (természetes sze­mély) tulajdonában, vagy hasz­nálatában levő földrészlet fék­rése és nagysága között. Esze­rint a zárt kertben legfeljebb cgv 12 ínYgyzetincter nettó alapterü-v. letet meg nem haladó, földszin­tes, a tájba illő, a földrészlet megműveléséhez szükséges cs csupán ideiglenes tartózkodásra alkalmas gazdaság! épület (szer- számkamra, présház, gyümölcs­tároló), továbbá azzal egybeépí­tett pince és árnyékszék, vagy aííó! különállóan az épített pin- ce helyezhető el. A zártííérten kívül az előbbiekben felsorolt módon egy 30 négyzetméter net­tó alapterületet meg nem hala­dó gazdasági énül etet (szer­számkamra, nre* ház. gyümölcs- táróid) és a1'ban eg.v 13 négy­zetméter nettó alapteriUetet meg nem haladó, csupán ideiglenes tartózkodásra alkalmas helyisé­gei, továbbá a gazdasági épü­lettel egybeépített pincét és ár­nyékszéket, vagy attól különál­lóan épített pincét szabad elhe­lyezni. A gazdasági épület elhelyezé­se szempontjából a terület fek­vésére és legkisebb területére vonatkozóan a rendelet diffe­renciált. Az országos jelentősé­gű üdülőterülettel rendelkező városban, vagy községben (pl* Tapolca) a legkisebb terület 417 négyszögöl, az 1978. január 1. napja előtt kialakított zártker­tek esetében 400 négyszögöl; más városban és községben pe­dig legalább 228 négyszögöl, az 19í8. január 1. napja előtt kiala­kított zártkertek esetében 200 négyszögölnek kell lennie. A zártkerten kívül 556 négyszögöl szőlő vagy gyümölcsös művelé­si ágii terület a feltétel. Akinek ennél kisebb területe van, az is létesíthet szerszám- kamrát oly módon, hogy szom­szédjával — megegyezés alap­ján — közös használatú gazda­sági épületet helyez el ikresí- tetten, vagy tömbösítetten. A tartós földhasználat esetén is lehet gazdasági épületet elhe­lyezni, de földbérlet esetében csak ideiglenesen. Az egyéb fel­tételeket (típus, távolság, építé­si an vág stb.) az illetékes épí­tési hatóság állapítja meg. A vízoarti területen levő horgász­tanya sem lehet 12 négyzetmé­ter net") alaoterüietet meghala­dó, és földszintes lehet. DR. SASS TIBOR Kukák a sárban Köszönöm, Gyula bácsi! Szombaton Bánkút on voltunk síelni: apa, anya és én. A gyer­mekek és a kezdőit ré­szére épített pályán nagyon jól éreztem magam. Ebben nagy szerepe volt Gyula bá­csinak, aki a bánkúti siklub dolgozója. Először nem mertem felkapaszkodni a sífel­vonóra. Ekkor odajött Gyula bácsi és elhí­vott magával szánkóz­ni. Mentünk felfelé a hegyre és bátorított, magyarázta, hogyan fogjam meg a kampót, hogyan kezeljem a fel­vonót, először síléc nélkül, később már sí­léccel. Neki köszönhe­tem — és ebben nem vagyok egyedül —. hogy most már teljes biztonsággal közleke­dem a remek sífelvo­nón. Fügeezky Norbert 4. osztályos tanuló A MISKOLCIAKÉ A SZÓ Rovatvezető: Radványt Éva Levélcím: Déli Hírlap srerkeszlóscge 15 TI Miskolc. Batcsy-Zsiiínszkv ót t$. Telefonszám: 18-S2J Van-e könyvk adás a Borsodi Nyomdában? Szeretnék tájékozódni ar­ról, hogy vajon a Borsodi Nyomda foglalkozik-e könyv­kiadással? Ha igen, hol kell a kéziratokat leadni? Nagy László Miskolc. Lövey S. 554. Hajdú Gyula, a Borsod megyei Nyomdaipari Válla­lat főmérnöke válaszol: A nyomda nem lát el kiadói feladatokat. Könyvek nyom­tatásával ugyan valóban fog­lalkoznak. A kiadással kap­csolatos kérésekkel egyéb­ként a Művelődésügyi Mi­nisztérium mellett működő Kiadói Főigazgatósághoz kell fordulni. FtiosJI t I0H F.tohfe: JS^’ 8 U.Jl-fll: JK*' 6­k»M- JT- J Meglepődve olvastam én is a DH-ban a február l-tol életbe lépett új fürdődíjsza- básról szóló cikket. Az jutott eszembe, hogy ez elsősorban bennünket, fiatalokat érint leginkább. Hiszen a nyári hónapokban majd’ minden napunkat kint töltjük Tapol­cán, vagy a város más strand­jain. Üj áron számítva ez mi­nimum 230—300 forintunkba kerülne havonta idén. Ennyi zsebpénzünk nemigen lesz rá. Az ország legtöbb strandján van egyéni diákjegy is. 2—3 forintos áron, csak éppen a miskolci fürdőknél nincsen. Ha már ilyen mértékben szükséges volt növelni a be­lépődíjakat, úgy vélem, a fia­taloknak — legalább a nyári hónapokban — lehetőséget kellene adni rá, hogy ol­Lesz narancsital Az elmúlt héten több ol­vasónk tette szóvá: Miskolc > üzleteiből eltűnt a közked­velt, literes palackozású na- rancsital. Hová lett? — kér­dezték. A Miskolci Élelmiszer-kis­kereskedelmi Vállalat áru­forgalmi osztályának vézető- je, Kiss János a Bocsi Sör­gyár illetékeseinél tájékozó­dott, akik elmondták: janu­árban a literes narancsitalt is töltő gépsorukat, a szoká­sos évi karbantartásra leál­lították. A termelést emiatt egy hétig szüneteltették. Bíz­tak benne, hogy a kereske­delmi hálózatban kint levő mennyiség elegendő lesz. A vásárlóktól elnézést kérnek, a literes narancsitalt a múlt hét közepétől most már fo­lyamatosan szállítják. A véradókhoz Latyakból, hóból rángatják ki a szemetesedényeket a Bo­kányi Dezső utcai bérházaknál a tárolóhelyekről. A házfel­ügyelők jogos óhaja: ha lehet — s miért ne lehetne? — beto­rnázzák le a tárolótól a járdáig vezető pár méteres utat is. A DH-ban közöltek egy cik­ket arról, hogy a véradók ad­janak alkalmanként 400 millili­ter vert, mert az a betegek ré­szére sokkal kedvezőbb, hiszen nem mindegy, hogy egyetlen véradótól vagy többtől kápja-e a vért. A eikk nagy visszhangot keltett a véradók körében. Jó­magam is az vagyok, ezért rész­letesebb felvilágosításért dr. Mády Jánoshoz, az Országos Vértranszfúziós Szolgálat Mis­kolci megyei Állomásának veze­tőjéhez fordultam. Kértem, fejt­se ki bővebben, miért is kedve­zőbb ez a betegek számára. — A magyarázat kettős. Egy­részt: a betegek a számukra részben idegen tulajdonságú vér, illetve véralkatrészek ellen ellenanyagot termelhetnek, ame­lyek — többszöri vérátömlesztés után — olykor súlyosabb beteg­séget okozhatnak. Másrészt: az átöiril esztett, többfajta vérnél nagyobb a kockázata annak, hogy valamilyen fajta kóroko­zót — netán vírusokat — tartal­maznak, noha. egészséges vér­adóktól kanjuk. Tehát, ha a be­teg kevesebb véradótól kapja meg a szükséges vérmennyisé­get, az ellenanyag-termelés és a vírusfertőzés lehetősége is ki­sebb — mondotta az állomás­vezető. Felvilágosított arról is — és ezt jó, ha minden véradó tudja —, hogy a fő vércsoportok csak 1901-től. az RH szerinti pozitív és negatív vércsoportrendszer pedig csak 1937-től ismert. Az orvostudománynak tehát csak azóta van lehetősége finomabb részleteiben is vizsgálni a vért. Meg kellett tanulni, hogy mikor mennyi vért adjanak a beteg­nek, de azt is, hogv mikor mennyit vehetnek a véradóktól. Az elmúlt 30 év számtalan ki­set leli kutatása alapján most jutott odáig az orvostudomány, hogs* teljes felelősséggel ki­mondhassa: a 400 milliliter vér levételének semmiféle káros ha­tása nincs a véradóra nézve sem. Ez a mennyiség nem hi­ányzik a keringő vérmennyiség­ből, mert a vérraktárban — a májban, lépben és a hasi zsige- rekben — állandóan 500 millili­ter vértartalék van, s innen a levett mennyiség azonnal pótló­dik. A tapasztalat mindezt bi­zonyítja. Kísérletképpen 700 mil­liliteres vérvételekkel is próbál­koztak, minden különösebb kö­vetkezmény nélkül. A térítéses véradás idején versengtek a véradók, hogy 400, esetleg an­nál is több milliliter vért ve­gyenek tőlük, és sohasem szár­mazott ebből számukra károso­dás. Napjainkban ezért már nem egy olyan rendszeres vér­adó van, aki évenként 4—5 al­kalommal is 400—480—500 milli­liter vért ad. A vértranszfúziós állomás ve­zetője mindezek mellett meg­nyugtatott: az elmondottak nem azt jelentik, hogy a jövőben most már mindenkitől 400 mil­liliter vért kérnek. Hiszen a le­veendő vagv levehető vérmeny- nyiség minden esetben a véradó magasságától, testsúlyától, s a vérvételt vezető orvos által vég­zett vizsgálatok eredményétől függ, természetesen a véradó egészségének legmesszebbmenő szem előtt tartásával. Ügy vélem mindezt jó. ha tudja valamennyi volt, jelenlegi és jövendő véradótársam. Dr. Kóródy János nyugdíjas Miskolc, Csortos Gyula «, 5. sz. esőbbe) n is hozzáférjenek a strandok által kínált sporto­lási lehetőségekhez. Palaki A. Miskolc Lapunkban már kitértünk rá, hogy miért volt szükség a fürdöbelépők díjrendezésé­re. Megírtuk: strandjaink, fürdőin!c fogyasztói ártámo­gatásra szorulnak, s nemcsak Miskolcon. Városunkban évente több mint ötmillió forintot kellett biztosítani erre a célra a tanács költ­ségvetéséből a Miskolci Víz­művek, Fürdők és Csatorná­zási Vállalat részére. Ugyan­akkor a fürdő szolgáltatások költségnövekedése esztendő­ről esztendőre nagyobb. A tanácsi költségvetés fürdő- szolgáltatásokkal kapcsolatos terhei azonban tovább már nem növelhetők. A további­akban tehat a belépődíjak cs az egyéb szolgáltatások díjat kell, hogy fedezzék — a ta­nács eddigi költségkeretével együtt — az üzemeltetés költségeit. A strandolóknak egyébként 14 "napos bérlet­váltási lehetőséget biztosíta­nak — 80—110 forint között — Miskolc fürdőiben. A ta­nulócsoportok — legalább 10 fő — személyenként 5 forin­tért vehetik igénybe a stran­dolhat. Mindezen túl azonban az illetékeseknek megfontolásra ajánljuk Pataki A. miskolci olvasónk javaslatát: esetleg olyan megoldással, hogy diák­bérlettel egyénileg is igénybe lehessen> venni a tanulócso­portokat megillető kedvez­ményt. Mitől II. osztályú? Szerencse, hogy a vasúti kocsik BÜFÉ feliratait nem kisbetűkkel készítették, mert így az emberi találékonyság némi vakarás után PUFI-vá alakíthatta. Tetszik. Szelle­mes. A PUFI-ban 16 forintot kértek a sörért, mire mond­tam, hogy csak egy üveggel fogyasztottam belőle. Erre kiderült, hogy a PUFI II. osztályú. Az Ö talponálló, és enyhén szólva viseltes kiné­zetével. önkiszolgáló rend­szerével, műanyag poharai­val. Pestig azon morfondí­roztam, mitől lett II. osztá­lyú a vasúti büfé. Pardon: PUFI! Visszafelé utazva fé­lig megoldottam a problé­mát. Azért, mert „van”! A gyorsvonaton ugyanis nem volt, és olyan szomjas vol­tam, hogy 20 forintot is fi­zettem volna egy jó hideg sörért, ha azt akár féllábon egyensúlyozva is megihatom. Nem ihattam, mert nem volt. Ehelyett ismét azon gondolkoztam: mitől II. osz­tályú a vasúti büfé? — kér­dezi J. B., miskolci olvasónk. Az izgalmas kérdést az Utas­ellátó Vállalat Budapesti Mozgószolgálati Igazgatósá­ga figyelmébe ajánljuk. A körömi 96 fokos termálvíz Lehet, hogy sokan elfelej­tették már: Köröm község határában hajdanában pró­bafúrást végeztek — állító­lag olajlelőhelyet kerestek —, s kiderült, hogy 96 fokos termálvíz van a föld mélyé­ben. Még 1961-ben megnyi­tották a kutat. Aztán vár­tuk, hogy — amint ígérték — valami fürdő épül a ki­tűnő melegforrás hasznosí­tására. Mi körömiek — egy évtizedig vártunk. Aztán nyakunkba vettük az orszá­got, s megpróbáltuk sürget­ni a fürdő építését. Kaptunk is egy újabb ígéretet: majd az V. ötéves terv időszaká­ban sor kerül rá. Lassan vé­ge a tervidőszaknak, ám a fürdőnkből most sincs sem­mi. Tudjuk, hogy országunk­nak nem telik egyszerre min­denre, ám szeretnénk azt is tudni, hogy végre mikor jut erre is? Nagyon sajnáljuk ezt a drága jó vizet, amely most haszontalanul hever 8 föld mélyében. özv. Bíró Istvánné Köröm, Rákóczi u. 35. sz. A körömiek valóban jól tudják: kellő anyagi erők hí­ján késik a termálvíz hasz­nosítása községükben — vá­laszolt dr. Biró György, a megyei tanács Miskolci Já­rási Hivatalának elnökhe­lyettese a kérdésre. Az el­múlt esztendőkben ugyani semmiképpen sem sikerüli 40—50 millió forintot bizto­sítani erre a célra. Hogy mi­kor telik rá — egyelőre nem tudják. A következő ötéve: tervidőszak sem kecsegtet ilyen lehetőséggel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom