Déli Hírlap, 1979. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1979-02-27 / 49. szám

Bünizés ’78 (2.) Vétettek a társadalmi tulajdon ellen # Csapatmunka ez, a javából Emberek a sínek mellett SARUSOK A saruzó csapatvezető, Karácsánál Károly Sorozatunk első részében dr. Szíjártó Károly, a Ma­gyar Népköztársaság legfőbb ügyésze sajtótájékoztatóján a gyermek- és fiatalkorú bűnö­zésről írtunk. Ma a bűnözés struktúrájáról szólunk. A bűnüldöző szervek a bűncselekmények gyors fel­derítésére törekednek, hogy ezzel is erősítsék a közbiz­tonságot. A leggyakrabban előforduló bűncselekmények­nél — ez az összesnek több mint (10 százaléka — az el­követéstől számított 30 na­pon belül fejeződik be a nyomozás az esetek 84,3 szá­zalékában. A rablásnál ez az arány 93.4, a garázdaságnál 94.5 százalék, míg a társadal­mi tulajdont károsító betö­réses lopásnál 93,8 százalék. Államrendünk szilárdságát, a nyugodtan átgondolt társa­dalmi és gazdasági építő- munka lehetőségét biztosítja,, hogy hazánkban állam, béke és emberiség elleni bűncse­lekmény alig fordul elő. Ezeknek is döntő hányada a szóban — gyakran ittas álla­potban — elkövetett izgatás­nak minősül. Számuk évek óta csökken, 1977-ben 230, míg tavaly 214 volt. . A bűnözés egészén belül a bűncselekmények több mint felét minden évben a vagyon elleni bűncselekmények te­szik ki. Az elmúlt évben az összes ismertté vált 126 907 bűncselekményből 71396 (58,3 százalék) volt va.won elleni, így az abszolút szám­ban 5.2 százalékos növekedés mutatható ki, A vagyon el­leni bűncelekmények cso­portján belül 25 729 cselek­ményt a társadalmi tulajdon sérelmére, 45 667 cselekményt pedig a személyek javai el­len követtek el. E szerint az összes vagyon elleni bűncse­lekmények 36 százaléka tár­Miskolci gyermekváros ... fit az első dolog minden egyes „új” gyerek esetében az, hogy érzel­mileg átsegítsék azon ti megráz­kódtatáson, válságon, amit csa­ládjuk időszakos, vagy végleges elvesztése jelent.” CSALÁDPÓTLÓ Az idézet a Népszava feb­ruár 24-i számában megjelent „Gyermekváros és kapcsola­tai” című riportból való. Az írás az intézmény nevelő- munkájának értékelése mel­lett bemutatja a gyermekvá­rost patronáló üzemek ..csa­ládpótló” közreműködését. Mert ma mar „nem annyira az .,. anyagi tá­mogatás dominál (bár ez is van és lesz is), hanem a gyere­keinkkel való szoros, bensőséges viszony kialakítása. És ez... mindennél többet érti,” Miskolc majd minden üze­méből vállalkoztak szocialista brigádok arra, „hogy a nevelésben, az ember­ré, felnőtté válásban is segítői lesznek a gyermekvárosnak.'* A megemlített példák ön­magukért beszélnek. A 3. számú Volán Vállalatnál pél­dául, ha egy brigád buszba ül, hogy országot lásson, bi­zonyos, hogy visz magával öt-hat gyereket a gyermek- városból is. A Hejőcsabai Ce­mentmüvek Ságvári brigád­jának bármelyik családjához úgy megy hétvégeken, ünne­peken a kis Konyán Kati, mintha hazalátogatna. A brigádtagok ..........úgy veszik az intézeti gyerek jelenlétét családjukban, akár vér szerinti gyerekükét.” „FORGACSHEGYEK" A Népszabadság február 24-i számában a „Forgácshe­gyek” című cikk szerzője an. nak okait firtatja, hogy a fémeket feldolgozó üzemek­ben miért kell annyi értékes sadalmi tulajdon elleni, 64 százaléka pedig u személyek javait károsító bűncselek­mény. A társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncse­lekményeknél a károkozás nagysága szempontjából je­lentős eltérések állapíthatók meg. Hegyháti János, az tharos- berényl takarékszövetkezet vezetője például a nyilván- tarl ások meghamisításával évek alatt 5,5 millió forin­tot sikkasztott, az INTERAG Rt. — vaev ahogy jobban ismert, a Shell-ügy — sze­replői egymilló 862 ezer fo­rintos kárt okoztak. Hasonló szélsőségek jellemzik a kár­összegeket tekintve a szemé­lyek javai elten irányuló bű­nös magatartásokat is. Bár e cselekmények egy százalé­kát sem teszik ki az 50 ezer forintot meghaladó károko­zások, mégis tavaly összesen csaknem 144 miiló forint volt a személyek javaiban bűn- cselekménnyel okozott kár. Kovács Zoltánná, budapesti lakos például lakásvásárlás, gebines üzlet berendezése, gépkocsivásárlás ürügyén 20 magánszemélytől nem keve­sebb, mint 1,7 millió forintot csalt ki. Az összbű növésen belül nem nagy arányú a gazda­sági bűnözés, de jelentősége miatt figyelmet érdemel. Az előző évi 3891 bűncselek­ményhez képest 24 százalé­kos emelkedést jelent az. hogy 1978-ban 4816 ilyen bűncselekményt regisztráltak. Az emelkedés alapvetően a vám- és devlzacselekrpények szaporodáséval magyarázha­tó, 1977-ben a vámhatósá­gok 7139 jogszabálysértést lepleztek le, 1978-ban viszont már 18 358-ra ugróit ez a szám. Az eljárás tárgyát ké­pező összeg csaknem három­szorosára emelkedett, a meg­án,yagot feleslegesen elforgá­csolni? Pedig ha az előmun­kálatokra — a kovácsolási, az öntvénygyártási, a hideg­alakítási technológia fejlesz­tésére — jobban „odafigyel­nének", több százmillió fo­rinttal csökkenthető lenne a forgácsolási veszteség. A ri­porter „oknyomozó” útján jut el a Lenin Kohászati Mű­vekbe. ahonnan a „túlsúlyos” kovácsolt anyagok egy része származik, A nagykovácsmű kétezer tonnás sajtója 1897-ben ké­szült. A többi gép sem újabb. A gyáregységvezető vélemé­nye: „A fejlett Ipari országokban ma már egyre nagyobb számban géppel vezérelt sajtók és pörö­lyük dolgoznák. Mi így. ilyen eszközökkel ennél pontosabb munkát nem tudunk végezni.” A végkövetkeztetés: ,Az öntödéket, a kovácsoló- Uzenieket Jobban érdekeltté kel­lene tenni, hogy megérje nekik pontosabban dolgozni. Minél ki­sebb ráhagyással gyártanak, an­nál nugyobb legyen a nyeresé­gük." KÉPEK, KLUBOK Miskolc képzőművészeti kincseit értékeli a Népszava február 23-i számának „Ki­állítási kalauz"-a. Megálla­pítja. hogy a miskolci Her­man Ottó Múzeum képtárá­ban található vidéken — a Pécsi Modern Képtár után — a másodig leggazdagabb anyag a XX. század ma­gyar festészetéből. A legtel­jesebb a két világháború kö­zötti időszak „pikturális be­mutatása”. de a fiatalabb nemzedékek alkotásai isW.kel- lően jelen vannak Miskol­con". A klubokról — megyénk kapcsán — az Üj Tükör mos­tani, 8. számában esik szó, . „Klubélet a Mályi-tó part- i ján” címmel. A tudósítás azt I előző évi 46 millió forinttal szemben 1978-ban 139 millió forintot tett ki. A népgazdaság elleni bűn­cselekmények körébe tarto­zik a gazdasági vesztegetés is, ami a korrupciónak a gazdasági éleiben való meg­nyilvánulása. Tavaly 370 ilyen bűncselekmény vált is­mertté. ami 133-mal maga­sabb az t077. évinél. Itt ér­demes megemlíteni a szegedi és a pécsi MERKUR-telepek dolgozóinak ügyét. Az előb­bi helyen 30 esetben 69 ezer forintos .jogtalan előnyre tet­tek szert, az utóbbi helyen pedig 117 esetből 183 ezer forint „haszon” származott. Végezetül ismét néhány, Borsodra vonatkozó adat a gyorstájékoztatóból. Az is­mertté vált közvádas bűncse­lekmények száma a főváros után (32 472) Borsodban a legmagasabb, 10 937. Az öt év átlagában 19 ezer lakosra J jutó bűncselekmények száma 1 125,8, s ezzel a megyék so- | rában Bács-Kiskun és So- | mogy mögött a harmadik he­lyen állunk. Az ismertté vált, társadalmi tulajdon el­leni bűncselekmények száma a főváros után (6629) ismét csak Borsodban a legmaga­sabb (2251). ám ha a 10 ezer lakosra jutó 5 éves átlagot tekintjük, 25,4-del a megyék közötti rangsor negyedik he­lyén állunk. Ezek után talán mondani sem kell. hogv az ismertté vált. személyek javai elleni bűncselekmények számában a fővárost (13 898) ugyané mk megyénk követi (4180). ha pedig öt év átlagában a 10 ezer lakosra Jutó elkövetést vizsgáljuk, a 3. helyen va­gyunk, (Folytatjuk) TÓTH ZOLTÁN az országos tanácskozást méltatja, amelyet a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Ta­nács mályi továbbképző há­zában rendeztek, a sárospa- ki ifjúsági klub kezdemé­nyező közreműködésével. A klubmódszertani vitán „arról cseréltek véleményt, hogy miért fontos a fiataloknak a klub, g éppen az adja a klub­élet legfőbb tartalmát, hogy ők együtt lehessenek, baráti közös; «éggé váljanak.” Ma még békésen megfér egymás mellett a vasúton is a legmodernebb automatika és a teljes embert igénybe vevő nehéz, veszélyes fizikai munka. Életet és vagyont védendő, a sínbe kódolt je­lek veszik át a szabad és a megállj! jelzést parancsoló utasításokat. A mozdony ak­kor is képes megállni, ha a vezetőiével a nyílt pályán történt valami. Segít a ködiám na Nem így a rendező pálya- i'r’oaron. ahol az automa­tizált dominó-rendszerű trau- riyítás. mellett a vag!óno| megfékezéséhez kell még a munkáskéz. Önműködőnek titulálják ugyan a vágány- fék-berendezést, de tulajdon­képpen csak félig az. Az em- ben'táplálja be az instruk­ciókat, amit majd a gép vég­rehajt. ök, a vágányfékezők — segítve a célfékezők mun­káját — próbálják megza­bolázni először a guritóról lefutó vagonokat. Az irányítóterem asztalai­nál és a vágányfékező be­rendezés karjainál műszak alatt is váltják egymást a° emberek, itt és most Mező Ferenc, Lengyel István és Gere Pál. Mert fő a figyelem és az éberség; életveszély a monotónia. Gere Pál közülük a legfia­talabb. Itt a gyakorlóidönek is tétje van. Milyen érzés le­hetett az első vagonfogás? — Olyan zavarban voltam, hogy alig emlékszem vala­mire. Minden az ember ér­zékszervein múlik. Ha törik a vagon: jön a büntetés. Azt is tudni kell, hogy rakottan vagy üresen gurul-e, nehéz vagy könnyű portéka van-e benne. Sőt, előbbre kell jár­ni az észnek, hogy nyitott, avagy zárt kocsi fut majd utána. És nézze csak, most tiszta az idő, de van úgy, hogy az ablakon túl semmit sem látunk .., Segít ugyan a szemben le­vő épületre szerelt két köd­lámpa; a nagy teljesítményű reflektorokat bemutatáskép­pen felgyújtják. Néha csak a vagon árnyékát látják közte, amint elsuhan. Ha még azt sem, akkor szerencsejáték a fékezés. Szép, mert veszélyes? Visít a sín, sikít a ke”ék a saru közjátékától. E/t a masszív kis fékező jószágot a sarusok teszik a kocsik elé. Minden mozdulatuk veszé­lyes kihívás az erő és a se­besség ellen. A gyakorlatot nem lehet az oktatóteremben megszerezni. — Azért szép, mert veszé­lyes — mondja valaki a csa­patból. Pedig többen szenvedtek már közülük kisebb-nagyobb üzemi balesetet. Karácsondi Károly saruzó csapatvezető egy hónapig feküdt hátge- rinctöréssei: — Két kocsi között búj­tam ki, és az egyik ellökött, De ugyanúgy leértem magam vissza, amikor felépültem, miitha mi sem történt vol­na. T. Szabó Lajost egy lesza­kadt lemezajtó vette le a lá­báról: * — No, de ezzel , ne ijessze el a fiatalokat — mondja mosolyogva, — Kell a vas­útnak ,u sarus. Én megtalál­tam a számításom, már 1961 óta csinálom. Rutin és nagy figyelem kell; érezni a vago­nok sebességét. Rajtunk áll, hogy épségben összeálljon a szerelvény. Ha törik, akkora a kár. hogy azt be sem tud­nák rajtunk hajtani. Egyetlen szerszámuk egy piszkai aszerű sarukiszedő, természetesen fémből van. Z Kis János újítása, aki valamikor saruzott, most már nyugdíjas. — E „műszer” nélkül alig­ha tudnánk már meglenni — vallja Barna János. A'ént szerelik a sisakot Egyetlen muskásvédelmi féls/.ere’ésük: u sisak. A látványból ítélve nemigen kedvelik de a rendező pálya­udvar helyettes főnökének egyetlen szavára pillanatok múlva előkerül. A Magyar Vasutas című újságban ol­vastam. miért is nem szere­tik. Béleletlen és hideg, a szíj vágja a nyakukat, s könnyen az emberek szemé­be csúszik. Jó lenne kitalál­ni valami jobbat. Éjszaka rendezni csak ref­lektorfényben lehet. A he­lyettes főnök arról panaszko­dik, hogy országos hiánycikk a kétezer wattos égő, s nem is tudja, mi lesz, ha a mos­taniak kiégnek. A sarusok felelősek egy­másért és a rájuk bízóit va- ayonért. De a cél fékezés jö­vője is az automatizálásé, csak még nem vagyunk hoz­zá elég gazdagok. Addig? Magad sarus, míg pénzünk lesz.,. (oláh) összeállította: BERECZ JÖZSEF # Szakácsverseny... A Hungária Szálloda és étterem Válla­lat a napokban rendezte meg hagyományos versenyét. A vetélkedőn a vállalat 125 tanú lója vett részt a szakács-, a cukrász-, felszolgáló- és az el ar'ós'zakmában. A verseny há­zigazdája ezúttal a Royal-szá lló volt. (Danis Barna jelvétele) Hírünk az országban Tallózás lapokban, folyóiratokban

Next

/
Oldalképek
Tartalom