Déli Hírlap, 1979. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1979-02-27 / 49. szám

M unkásszmp ad a Gárdonyiban „Mióta ide járok, jobb a kedvem” Szalóczy Éva és Szegedi Dezső játéka tetszett legjobban (Kovács Attila jelvétele) A meghívás mindig öröm, s a postabontás még a szer­kesztőségben is izgalmas pillanat. Nem csupán „hiva­talból” voltunk kíváncsiak, s tettünk eleget a Gárdonyi Géza Művelődési Ház Mun- kásszinpada meghívásának. Clifford Odets Még Lej tyre váriunk és William Saroyan Halló, ki az? című darabját mutatták be. Amatőr társulatról lévén szó, a legizgalmasabb kér­désnek azt tartjuk, hogy egyáltalán kik és miért vál­lalják ezt a bizony sok le­mondást, áldozatot kívánó (hetente háromszor próbál­nak!) munkát? Hisz’ annyi minden „csábít” a „forintos­tól” a tévéig, futballig. a vendéglátóipar ..üzemegysé­géig'..., s a siker oly koc­kázatos. esetleges! Mi hozta össze, mi tartja együtt ezt a lelkes kis társaságot? Nos, megkapó nyíltsággal és őszin­teséggel elmondták. A jelenleg 17 tagot szám­láló csoport (12 fiú, 5 lány) döntő többsége segédmun­kás. Négynek van érettségi­je, egy kislány (könyvtáros) estin végzi az egyetemet.. Az ő dolga, volt talán a legne­hezebb, míg befogadták a többiek. Amikor a fentebbi kérdéseket feltettem nekik; egymástól függetlenül. de szinte egyöntetűen azt vála­szolták, hogy: „mindig vá­gyódtam valahová”; „a cso­port hozzásegített, hogy fel­oldódjak, s azóta jobban megértem az embereket, tü­relmesebb vagyok hozzájuk”, „kikapcsolódást, felszabadu­lást jelent, itt más emberré válók”, „azelőtt nem volt társaságom”, „hiányzott a baráti kör”, „jó időtöltés”. „nagyon egyedül vagyok eb­ben a városban", „itt talál­tam meg a helyemet", „so­se szerettem beszélni, de mióta ide járok, a munka­társaimnak is feltűnt, hogy jobb a kedvem, többet be­szélek". „itt őszinte emberek vannak”. Talán túl hosszan is idéz­tem ezeket a vallomásokat, de nem ok nélkül, s talán nem Is haszontalanul. Mert ez ennek a mozgalomnak a lényege, célja és eredménye is egyben. A közösség élmé­nye. amit ezek a munkásfia­talok idáig máshol nem ta­láltak meg. Kalapos László rendező nem volt jelen a bemuta­tón, mert Egerben játszott, Nagy is volt a drukk — ez­zel magyarázták az előfor­duló bakikat is —, mint a gyerekben* amikor a szülő elmegy otthonról. Tudlák. hogy „Laci” megjön az egri út után, s türelmetlenül, ugyanakkor büszkén várták az éjszakában. Tényleg, mint a gyerekek... S kitörő volt az öröm. amikor egymás sza­vába vágva elmesélték, hogy sikerült, megvolt az első, az igazi előadás a közönség előtt. — Ezért vállalom — mond­ta a rendező —, pedig nem könnyű munka. Mindent meg kell tanítani: beszélni, mozogni, irodalom- és szín­háztörténeti ismereteket ad­ni, önbizalmat, akaraterőt a fáradóknak. Nem lesznek színészek, de amíg itt van­nak, elfelejtik a munkahely és a család gondjait, ki­nyílnak. Hallatlanul érdekes megfigyelni, hogyan válto­zik meg a viselkedésük, ho­gyan tanulnak egymástól, hogyan törődnek egymással. Akit egyszer befogadnak, megszerettek, az nem tudja itthagyni őket. — Ez a népművelés ér­telme — kapcsolódott a be­szélgetéshez Szabolcs András igazgató. — A ház nem csu­pán helyet ad, de szívügyé­nek tekinti a színjátszást, és minden erkölcsi és anyagi támogatást megad a csoport­nak. Hogy meddig marad­nak együtt? Amíg szükségük lesz egymásra. A premier sikerült. HORPÁCSI SÁNDOR KEDD Kossuth rádió: 12.00: Dőli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: -ványkönyv. — 12.50: Sztaml^ r/.sá.ia. Leo Fall ope­rettjének .ádióváltozata. — 14.15: Régi magyar dalok és láncok. — 14.40: Arcképek a Szovjetunió népeinek irodalmából. Lettország. — 15.10: Ravel: Spanyol rapszó­dia. — 15.2ö; Nvitnikék. — 16.00: Útközben. — 16.05: Zengjen a muzsika! — 17.00: Hírek. Útköz­ben. — 17.07: Nagy András portréja. — 17 32: Gotlib: Négy darab orosz és ukrán népdalokra. — 17.45: A Szabó qsalád. — 18.15: Hol volt. hol nem volt ... — 10.30- Esti Magazin. — 19.15: A Magyar Rádió sanzonpódiuma. — 20.05: Gazdasági mindenféle. — 20.35: Nótaest. — 21.29: A világ ,.másik” fele. Szerkesztő: Kepes András. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc kül­politika. — 22.30: A Magyar Rá­dió és Televízió énekkara ODe- rakórusokat énekel. — 22.50: Me­ditáció a törvényekről és kurió­zumokról. — 23.00: Mozart kama­razene éböl. — 24.00: Hírek. — 0.10; Barabás Mihály táncdalaiból. Petőfi rádió: 12.25: Látószög. Ifjúsági jegyzet. — 12.30: Hírek. — 12.33: Melódiákoktól. — 13.25: Barkácsolóknak. — 13.30: Éneklő Ifjúság. — 14.00: Kettőtől hatig... — 10.00: Tip-top parádé. — 18.30: Hírek. — 18.33: Beszélni nehéz.— 18.45: A Belügyminisztérium Du­na Művészegyüttesének népi ze­nekara játszik. Madarász Kata­lin eigánydalokat énekel. — 19.20: Véleményem szerint. Nemes György Írása. — 19.30: C«ak fiataloknak! — 20.30: Hírek. — 20.33: Mindenki könyvtára. — 21.07: Külföldi tár.eclalok. — 21.45: Magyar szerzők dal játékaiból. — 22.30: K 'Vcics Andor szerzi me­nyeiből. — 23.15: Népdalok, nép­táncok. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, idö- járás.ielent^s. — Harmadvirágzás. Nyugdíjasok műsora. (Tanul­mány az acélgyártás történeté­ről. Könyvajánlat: így élt Déry­né. Milyen volt a divat? — Mit mond ;> paragrafus?) Riporter: Pongrác? Judit. — Egyveleg Gyöngy Pál dalaiból. — .Művész- portrék. színház förténet\ érde­kességek . . . Betyárhistoria — életkép. dokumentumdráma. Di-. Gyárfás Agnes előadása. — 18.00—18.30: Eszak-magyarországi krónika. (Ülésezett a Borsod megyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága.) —, Híres, énekesek, népszerű dallamok. — Hírössze­foglaló. műsorelőzetes, lapszemle. Televízió. 1. műsor: 16.30: Hí­rek. — 16.35: Mikrobák és embe­rek. Angol tévéfllmsorozat. — 17.30: Mindenki iskolája. — 18.35: Boldog napok. Rajzfilm. — 18.45: Hajógyári dinasztiák. A Horizont szerkesztőség műsora. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Tévétorna. — 19.30: Tv-híradú. — 20.00: Az Onedin család. Tévéfilm sorozat. — 20 50: A százarcú Buddha. Laoszi életképek. — 21.40: Zene. zene. zene. — 22.30: Tv-hiradó 3. Televízió, 2. műsor: 20.01: Bee­thoven: B-dúr vonósnégyes. — 20.45: Tv-hiradó 2. — 21.05: Ge­nezis. Portréfilm Szalav Lajos­ról. — 21.25: Egészségünkért. — 21.35: Bizonyíték nélkül. Tévé­játék. Miskolci Nemzeti Színház (7) : Leány vas ár Kiállítások: Miskolci Galéria (10—18) : Keleti szőnyegek. — Mi­ni Galéria (10—18) : Barabás Mar­ton festményei. — Szőnyi-terem (9.30—18,00) : Csabai Kálmán fes­tőművész kiállítása, — Miskolci Képtár (10—18) : 230 év magyar festészete. — Kondor Béla-cm- lékkiállítás. — Herman Ottó Mú­zeum Képtára (10—18) : Borsó Miklós plakettjei. — Herman O’ tó-emlékház (10—18) : Herme Ottó élete és munkássága. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE A kék madár S/í. szovjet—amerikai film Kezelés: f4 órakor Az instruklor küldetése Szí. szovjet film Kezdés: hnö, 8 órakor KOSSUTH Zsaru Szí. francia film 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Felemelt helyár! Kezdés: C3, hnő. 7 órakor HEVESY IVAN FILMKLUB Zsófia Szí. lengyel film 14 éven alul’aknak nem ajánlott! Kezdés: f5, Í7 órakor TÁNCSICS Férfiak póráz nélkül Mb. szí. olasz film . 16 éven felülieknek! Felemelt helyár! Kezdés: i'5. n órakor FÁKLYA Rocky Szí. amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: f5, f7 órako*­PETŐFI ^ Sokat akar a szarka Mb. szí. francia film 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: í5, f7 órakor SZIKRA B. ú. é. k. Szí. magyar film 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: 5, 7 órakor SAGVARI A nagy balhé Szí. amerikai film Másfél helyár! Kezdés: 5. 7 órakor SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — :<b. 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.27: Szocialista brigádok akadémiája. — 8.56: Be­szélni nehézé — 9.08: Gyöng.'ha- ‘ lászok. Részletek Bizet operáiá- ból. — 9.52: Tarka mese, kis me­se. — 10.00: Hírek. — 10.05: Szü­letésnapi aiánd^k. — 10.33: Vála­szolunk hallgatóinknak. — 10.50: Barokk szonáták. — 11.30: Gésák. Részletek Jones operettjéből. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Énekel a szerző: Donovan. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Idősebbek { hullámhosszán. — 9.28: Nóták. — $ 10.00: Zenedélelőtt. — 11.30: A I Szabó család. I A márciusi Napjaink t magyar könyv Immár 26. alkalommal ült össze tegnap a buda­pesti Liszt Ferenc téri könyvklubban a Szép ma­gyar könyv versenvziürije. hogy odaítélje az 1978-ban megjelent legszebb magyar könyveknek járó dijakat, ok­leveleket. Tíz kategóriában összesen 236 könyv került a zsűri elé. A 15 tagú — Hár­mán György Gutenberg-dí- jas könyvművész elnökletével tevékenykedő — zsűriben ki­adói vezetők, tipográfusok, könyvillusztrátorok kaptak helyet. A bíráló bizottság munkájában részt vesznek bolgár. csehszlovák, jugo­szláv, lengyel, NDK-beli. ro­mán és szovjet szakemberek is. A pénteki eredményhirde­tésen a fődíjakon kívül köz­zéteszik. mely művek, köte­tek nyerték el a Zeneművész, a Fotóművész Szövetség-és a Kulturális Minisztérium kép­zőművészeti főosztályának különdíját. A dijakat az idei ünnepi könyvhéten adják át a nyerteseknek, s a kiállítá­son mutatják be a legszebb­nek ítélt köteteket. A tanácshatalom miskolci napjait idézi fel dr. Kárpáti Béla korabeli fotók repro­dukcióival illusztrált írása, Bárczy János pedig a mis­kolci csatát és az északi had­járatot értékeli cikkében a hatvanadik évforduló alkal­mából. a márciusi Napjaink első lapjain. Januárban múlt egy éve, hogy elhunyt Nagy László. Rá emlékezik Csoóri Sándor (Halottja tűznek, jácintnak). Egy ped.- ógus házaspár kálváriájáról — nz általános iskola igazgatójával folyta­tott ha”cáról — szól Varga Rudolf Tanulmányi séta az őszi természet megfigyelésé­re című riportja. A másik nagy márciusi év­forduló helvi vonatkozásai szolgálnak témául dr. Ko- vássy Zoltánnak (Borsodi honvédek az 1848—49-es sza­badságharcban) ■ A közhiedelemmel ellen­tétben. az „avas” erdőt, er­dős-bokros helyet, szó sze­rint tilalmas erdőt jelentett. A város elöljárósága évről évre tilalmazta, régi kifeje­zéssel avassá tette a vágás­tól, erdőirtástól és legelte­téstől Miskolc hegyét. Dob- rossy István és Veres László Amidőn az Avas avassá té­tetett című cikkéből még sok érdekességet tudhatunk meg a miskolci „Gellért­hegy” történetéből. A lapnak ebben a számá­ban fejeződik be Barátit La­jos három részben közölt regénye, A szörnyeteg. Po- mogáts Béla. Kőháti Zsolt, Kabdebó Lóránt és Fenyő István könyvrecenzióit. Bal­la Zsófia. Csanády János, Fecske Csaba. Galambost László. Kalász László, Káldi János, Nyilasy Balázs, Osz- tojkán Béla, Simonyi Imre, Tóth Erzsébet, Vaderna Jó­zsef és Zalán Tibor verseit közli a márciusi Napjaink, melynek rajzait Csohány Kálmán. Felcdy Gyula, Len­ke;! Zoltán, Lukovszky László és Szemethy Imre ké­szítette. A fotóreprodukciók E. Szabó Ede munkái. (Sz—) * ........................................:. ................................. * Nagyalakú fotók emelik ki az apró műtárgyakat (Kerényi felv.) a Képtárban A Petrő-qyüjtemény része Borsos plakettek # Az érem Nagy Balogh János emlékére készült. Nincs olyan hosszú ideje, hogy a televízió partréfllme; sugárzott Borsos Miklósról; Ar nyaltán mulatta he a kő és a márvány nagy tisztelettel öve­zett idős mesterének munkás­ságát. A szobrász kezében azon­ban minden anyag engedelmes, és egy apró bron/plakett éppen Úgy kivívhatja csodálatunkat, mint a nagyalakú márvány kompozíció; nem h műfaj mi­nősíti a művészt, ilorsos Mik­lósnak erre egyébként sincs év­tizedek óta szüksége, a közön­ségnek pedig a legnagyobb öröm a munkáival találkozni, A Herman Ottó Múzeum Képtárának földszintjén levő kiállítást nehéz lehetett ren­dezni; a plakett nem mulat­ja messzire magát, és akkor is elfér kicsi helyen, ha sok van belőle. Am a Borsos-ér­mék megérdemlik a műgon­dot: a tájékozódást rregköny- nyítendő, nagyalakú fotók emelik ki az apró műtárgya­kat és bemutatják az alko­tót is. Ide, a művészt ábrá­zoló fényképek mellé kerül­lek azok a plakettek, amelyek személyes vonatkozásiak, itt láthatjuk a többi között ön­arcképét is. De a továbbiak­ban is megmutatkozik egy jól követhető rend; együtt láthatók a Bartók Béla sze­mélyisége és munkássága ál­tal ihletett plakettek, egy­más mellé kerültek az író­portrék, külön tabló dicséri az ecset művészeit, a festő­ket, egy másik nagy színé­szeknek és nagy szerepeknek állít emléket. Azt szinte fe­lesleges is mondani, hogy olyan maradandó emléket, amire csak a végtelen te­remtő fantáziával bíró mű­vész képes; a százötven ér­mén százötven gondolatsort követhetünk. Borsos Miklós 1947 óta ké­szít plaketteket; a nemrég elhunvt miskolci orvos, Pet- ró Sándor évtizedes gyűjtő­munkájának eredménye az együtt látható 150 darab. Az érmegvűjtemény ugyanis a Petró-hagyaték része, azok­hoz a festményekhez hason­lóan, amelyek a Képtár át­rendezése következtében (a Kondor-emlékszoba leköltö­zött a földszintre) az eme­leti kisteremben szintén pár napja láthatók. A képek a legújabb kori magyar festé­szetet bemutató kiállítás ré­szeként szerepelnek; a két tárlatnak látszatra semmi köze egymáshoz. Ám egy Borsos-plakett és egy Mun­kácsy-, Paál László-, vagy Szí nyel Merse-kép között van olyan nagy rokonság, hogy együtt képzelje e! a műkin­cseket az ember. Egy, a Pét- ró-gyűjteménynek véglegesen otthont adó, állandó kiállítá­son. M—

Next

/
Oldalképek
Tartalom