Déli Hírlap, 1979. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1979-02-26 / 48. szám
Ä in csak házigazda volt... Zenészek panaszai A zene a leganyagtalcmabb művészet, ám maga a zenész, zenekar, a zeneoktatás, egyszóval a zene gondjai nagyon is valóságosak, kézzelfoghatóak. Keveset tud ezekről a közvélemény, mint minden „szakmai belügyröl". Legfeljebb a könnyű- és a komoly zene ellentétéről vitatkoznak a teanegerek a szolidabb hangerőhöz szokott korosztályokkal. Hamis is ez a szembeállítás, mert a komoly zene gondjainak csak egy része a pop és a beat kónkurrenciája. Alapvető az, hogy zenei életünk üj fázisba jutott, amikor a'mennyiség titán a minőség kérdéséi vetődnek fel. A feladat tehát kettős: fel kell nevelni egy zeneértő közönséget '— ez a feladat folyamatos —, másrészt magas szinten ki kell elégíteni a már értők igényeit is. Ami ebből a kérdésből a közvéleményre tartozik, az az, hogy a zeneoktatás, a zenei intézményeink, tehát maga a struktúra egyre nehezebben tudja ellátni ezeket a részben új, részben megnövekedett' feladatokat. A Muzsikában megírták A szakmai közvélemény már régóta és élénken vitatkozik ezekről a kérdésekről. Stróm Kálmán, a Magyar Zeneművészek Szövetségének titkára, a Muzsika', 1978. október, november és i decemberi számában közölt tanulmányában., elemzi a magyar zéitdmfivészet1- alapvetö gondjait. A TFT városi szervezetének felkérésére e tanulmány alapján tartott vitaindító előadást ' Miskolc zenészeinek, Zenepedagógusainak. Kár (ez Miskolcra sajnálatosan jellemző), hogy az esemény egybeesett a berlini opera balettegyüttesének fellépésével. Strém Kálmán rövid és lényegre törő vitaindítójában a magyar zeneélet minden neuralgikus kérdéséről szólt. A kibontakozó vitában szó esett a zenészutánpótlásról, a lemorzsolódásról; pedagógiai feladatokról. Strém Kálmán a statisztikák elemzése alapján kimutatta, hogy sok fiatal vagy elkallódik, vagy el se jut odáig, hogy (például vidéken. falvakban) felismerje a tehetségét. Kevés a zenepedagógus, s így — bármilyen hihetetlen! — előfordul, hogy hangszert is oktatnak képesítés nélkül. Ha nem állítjuk meg, s nem fordítjuk meg ezt a folyamatot, akkor néhány hangszeren katasztrofális lesz az utánpótlás. Ez pedig mindenkor a minőség rovására megy. Mit tud a kritika? Élénk, már-már heves vita alakult ki a kritika szerepéről is. Van-e? Milyen az? A kérdés nem is any- nyira a zenészek közismert érzékenysége miatt fontos, már-már „pikáns”. Mindenkinek, aki pódiumra, közterekre áll valamilyen produkcióval, annak vállalnia kell a bírálatot is. Ez a demokrácia egyik sarkallatos pontja, kritériuma. A másik a bírálat nyilvánossága. Nyilvánosság nélkül nincs demokrácia! Nos, nálunk nem alakult ki még az a gyakorlat, s következésképp az: & szemlélet, amely ezt Rádiófelvétel Mezőkövesden Mezőkövesdre utaaís vasárnap a MÁV Járműjavító Ütemének munkáskórusa. Több más énekkarral együtt rádiófelvételt készítelek a miskolci együttessel. (A Járműjavító kórusa nem először szerepe, a rádió mikrofonja előtt, egyik felvételük eredménye a Várak épülnek című nagylemez.). Az énekkar jelenleg harminchárom tagú, vezetőjük Homródiné Engi Zsuzsa karnagy. + Egyre több helyen folyik korszerű nyelvi laboratóriumokban az idegen nyelvek oktatása Lengyelországban. Képünkön: oroszára egy gni- tSMÓi iskolában evidenciaként elfogadná. Nálunk a bírálatot sértésnek veszik, szinte már-már gyanúsításnak. Emiatt alakul ki indokolt-indokolatlan szorongás a kritika írójában: sért-e érdekeket, érzékenységeket; emiatt ..kódolja be” szakmai zsargonba a mondandóját: s mégis, éppen ezért, ezzel veszti el a kritika a tekintélyét. Legyen az szakszerű és mérlegelő — kérték a zen iszek —, de csak a zene és a közönség érdekeit vegye figyelembe, s ne művészettől idegen szempontokat. A beszélgetés nem menőidás A vita ezen — és más — pontjaiban felül is emelkedett a csupán zenei, szakmai gondokon, s az elhangzottak általánosíthatók az élet más területeire is. Ez is haszon, de a legnagyobb talán az, hogy a miskolci zenész társadaIom alkalmat kapott arra, hogy hangot adjon gondjainak, „kibeszélje” azokat. A megoldás nyilvánvalóan nem ezeken a beszélgetéseken születik meg (bár néhány használható ötlet és terv itt is elhangzott). Mégis folytatnia, hagyománnyá kell tennie a T1T- nek ezt a kezdeményezést: az egyes szakmák, értelmiségi rétegek beszélgetéseit, mert csak így alakul ki az a közvélemény, amelyre oly gyakran hivatkozunk, s amelyről oly keveset tudunk... H. S. ic A múzeum épülete, az 1730-ban épült barokk palota Méltó környezetben Uitz-múzeum Pécsett Pécsett, az egyre inkább múzeum-utcává alakuló Káptalan utca egyik érdekes épületében az ősszel nyílott meg Uitz Béla önálló magyarországi múzeuma. A több mint fél évszázados emigráció után hazatért művész 1972 januárjában hunyt el Budapesten, miután életművét a magyar népre hagyta. E végrendelkezés öltött testet a múzeum formájában, amelynek hat terme Uitz Béla hat nagy korszakát, műveinek legjobbjait mutatja be. Uitz Béla forradalmár művész volt, művészi életműve így változatosságában is egységes, monumentális, nugylé— Pedagógusok fóruma Az ember nem óra, amit felhúznak és ketyeg... Ha van rétegmüsor, akkor a Pedagógusok fóruma az. Ha van réteg, amelynek a munkája, közérzete, szakmai-emberi gondjai mintegy szétsugárzódnak, közvetlenül is „lecsapódnak’* a gyerekekkel való bibelödés közben, azaz közvetve és közvetlenül is hatnak a társadalom közérzetére, akkor ez a pedagógusok, az iskola világa- A közvélemény csak akkor foglalkozik az iskolával, ha „baj van”. Természetesen a gyerekkel, aki nem tudja megoldani a házi feladatot, aki ideges-deviáns, aki rosszabb jegyet hoz haza, mint amit a szülő remélt stb., stb. Keveset tud a közvélemény (noha az utóbbi időben számos cikk, film is foglalkozott vele) azokról a sajátos belső, szerkezeti és szakmai gondokról, amelyekkel egyre nehezebben tud — „ebben a felállásban” — megbirkózni az iskola. S most nem is a sokat emlegetett tudományos-technikai „ismeretrobbanásra” gondolunk, hanem kifejezetten az erkölcsiekre, nevelésiekre. Ez az a terület, amelyre a legkevésbé tudja felkészíteni a pályakezdőt az egyetem és a főiskola. A nevelés alapos és sokoldalú emberismeretet feltételez, típusok, modellek, szituációk ismeretét, amelyekben megfontoltan. körültekintően, emberségesen. de mindenkor határozottan és azonnal kell cselekednie, dönteni a pedagógusnak — s természetesen a szülőnek is. Kétségtelen, hogy ez az az ismeret, ami a legnehezebben tanítható, amely a legnagyobb gondot okozza a pályakezdő fiataloknak. Azoknak a pályakezdőknek, akiknek maguknak is most alakul a személyisége, meg kell teremteniük az egzisztenciájukat, ki kell alakítaniuk pedagógiai ars poétikájukat. Segítséget kaphatnak ehhez az iskola- vezetéstől, az idősebb pályatársaktól, de ez esetleges, s nem hárítja el a feladatot. Legtöbbször magukra maradiak, s csak * Jsortánscsoporttal beszélhetik meg a gondjaikat. Tíz-húsz év korkülönbség óriási szemléletbeli eltérést is jelent, ami nem kis — olykor áthidalhatatlannak. leküzdhetetlennek tűnő — feszültséget is okoz a tantestületen belül! A vasárnap délben látott példa is ezt igazolja. Egy budapesti iskolában (az eset szempontjából mindegy is, hogy hol!) egy tucatnyi fiatal pedagógus szükségesnek érezte, hogy rendszeresen (kéthetenként) összeüljenek és megbeszéljék a pedagógiai-emberi gondjaikat. Hiányérzetük volt. Feltehetően közösségre vágytak — amit nem találtak meg a tantestületben —, elképzeléseik eltértek a tantestület idősebb részétől, az iskolavezetéstől. Akartak valamit, noha nem tudták pontosan megfogalmazni, hogy mit is. Önmagukat formálni? Azt is! Otthon lenni a világban? Igen! Másfél évig működött a ..beszélgető” csoport, mígnem az általános szakfelügyelőnő be nem tiltotta. Az indoklás meglehetősen furcsa... Ezt a csoportot: a tantestület 1/4-ét tette felelőssé az egész iskola rossz eredményeiért. S tette ezt úgy, hogy egyszer sem ült le ezek közé a fiatalok közé, információit másod-, harmadkézből szerezte a csoportról. Magyarán : antipedagógusként viselkedett! Ugyanakkor felrótta nekik a „kritikus szellemet”, azt, hogy „megkérdőjeleztek néhány intézkedést”, illetve a konkrét, ottani iskolai gyakorlatot-munkát magát. A szakfelügyelőnő egészen odáig elment, hogy a fiatalok nyugtalanságát a „reodeaetie* magánéletre” vezette vissza, ami kimeríti a becsületsértés fogalmát! S itt zár a kör, itt válik az eset tanulságossá, általánosítható- vá. Mert a fiatalok mindenütt „nyugtalanok”, ha komolyan veszik a szakmájukat, hivatásukat. Rettenetesen nagy baj is lenne, ha nem ilyenek lennének! Am az a vezetés, amely ebben csupán az „ellenzékiséget”, a „lázadást” látja meg, amely adminisztratív eszközökkel elfojtja a spontán, jószándékú kezdeményezéseket, ahelyett, hogy „befogná ezt a szelet a vitorlájába”, az egy idő után a minimális követelményeket sem tudja teljesíteni. Mert kikkel?! Mint ahogyan az említett iskola példája is igazolja: lásd pl. a magas bukás és hiányzási átlag stb. A nevelés valóban csapatmunka. Ez azonban nem jelenthet — egyszintű — uniformizáltságot! Csak az a pedagógus tud teljes értékű. színes egyéniségeket nevelni, akinek szintén tiszteletben tartják az egyéniségét,, szuverenitását. Mert ez még nem „lázadás”. A pedagógus személyisége munkájának eszköze is. Ha nincs jelen teljes személyiségével, meggyőződésével, akkor a hatásfoka is minimális! Avagy a kiégett, belefáradt, belefásult, mindenre bólintó emberek „jobban kezelhetők”? ... Meglehet. De minek? — tesszük fel a divatos kérdést. Az ember végül is nem óra, amit felhúznak és szabályosan ketyeg, míg le nem jár. Megette a fene az olyan munkát!... Elvégre eleven, állandóan változó „anyaggal” dolgoznak, s nem lehet közömbös, hogy milyenné formálják! Nyilván csak olyanná, amilyenek ők maguk, ahogyan velük is bánnak . .. Ennyi legyen is elég tanulságnak . .. ftoorpáesi) legzetű. A múzeum az életművet folyamatosságában mutatja be: az első alkotásoktól. a korai, tehetséges murkásábrázolásoktól kezdve nagyszabású freskótervekig Az Anya gyermekével kompozíciókkal nagyjából egyidős az Építők és a Halászok, amelyek mintegy az új világ ígéretét hordozzák. A Tanácsköztársaság egyik legszuggesztívebb, legközismertebb plakátjának, a Vörös katonák, előre! címűnek is Uitz Béla a szerzője. Az elmélyült konstruktivista képekkel párhuzamosan elkészítette a General Ludd sorozatot, amelyek megrázó eposzban dolgozzák fel a munkásmozgalom kezdeti szakasza gépromboló mozgalmának epizódjait. Franciaországban készült plakátterve Gorkij Az anya című színművéhez. A művek egy része hű marad a híres 19-es plakát szelleméhez. Uitz Béla 1968-ban, budapesti életmű-kiállításának idején járt Pécsett s találkozott a város vezetőivel, értelmiségének képviselőivel. Más pécsi kapcsolata nem volt, de a képzőművészeteket oly aktívan pártoló és gyűjtő város, s főleg annak Modern Magyar Képtára kezdettől fogva feladatának tekintette a Kassák 1 köré csoportosult proletár származású festők, az aktivisták műveinek gyűjtését és publikálását. Szellemileg tehát Uitz Béla életműve szoros kötődést mutat a városhoz. A Káptalan utca 4. számú ház a hagyományos Zsolnay Múzeum szomszédságában van, szemben Victor Vasa- relynek, az e házban született, ma Párizsban élő művésznek a gyűjteménye található. Az Uitz Múzeumot elhagyva ahhoz a házhoz érünk, amelyben Martyn Ferenc Kossuth-dijas festőművész él és dolgozik, s amely már jelen pillanatban is művészettörténeti értékű gyüj- temárr t őriz falai között. Az utca végében pedig a Csont- váry Múzeum páratlan élménye várja a képzőművészetek kedvelőit. H. E. műsor HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró. nika. — 12*20: Kj nyer ma? — 12.35: Válaszolunk hallgatóinknak. — 12.50: Zenei érdekességek az eimúlt hét műsorából. — 14.33: Illés szekerén. Bertha Bulcsú novellája. — 14.54: Édes anyanyelvűnk. — 15.00: Hirek. — 15.10: Berki László népi zenekara játszik Fialsz Imre cigánydalokat énekel. — 15.28: Hétszin- virág A Gyermekrádio zenei magazinja. — 16.00: Hírek. — 16.05: Händel: Tűzijáték — szvit. — 16.30: Szocialista brigádok akadémiája. A lélek tana. — 17.00: Hirek. — 17.10: Könyvpremier. Thurzó Gábor: Egy halott Varsó és Krakkó között. — 17.50: Danny Kaye. Rodgers Kettesével című zenés játékából énekel. — 18.15: Hol volt. hol nem volt ... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Török Erzsébet népdalíel- vételeiből. — 19.35: Kettesben. Szilágyi János műsora. — 20.35: Régi híres énekesek műsorából. — 21.00: Hírek. — 21.01: örökzöld dallamok. — 22.00: Hírek. —- 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: A Dubrovnik! városi Zenekar hangversenye az 1977. évi Dubrovniki Fesztiválon. — 23.40: Nyári Károly népi zenekara játszik. — 24.00: Hírek. — 0.10: Mészáros Agnes táncdalaiból. Petőfi rádió: 12.00: Szántai Ildikó és Palcsó Sándor népdalokat énekel, Németh János cim- baimozik. — 12.33; Kis magyar néprajz. — 12.38: Tánczenei kok. tél. — 13.25: Mit kívánunk szilveszterkor? Varsányi Gyula riportja. — 14.00: Kettőtől — ötig. A Rádió kívánságműsora. — 17.00: Keptelen történetek. Nagy Piroska műsora. — 17.30: ötödik sebesség. — 18.33: Zeneközeiben. — 19.25: Jó estét, gyerekek! —19.30: Eszmék faggatása. A polgár ideológiai pálíordulásai. — 20.00: Népzenekedvelőknek. — 20.30: Hírek. — 20.33: Társalgó. — 22.30: Lehár Ferenc saját müveit vezényli. — 23.15: Dzsesszíelvételek- bol. — 24.00: Hirek. Miskolci rádió: 17.00; Hirek, időjárás. *f- Fórum. Kérdezzen, az illetékesek válaszolnak! (Vezérigazgatók a mikrofonnál.) Műsorvezető: Imreh József. Szerkesztő: Paulovits Ágoston. — 18.00: Észak-magyarorszagi Krónika. — Sport. — Az ABBA együttes műsorából. — Jártamban, keltemben . . . Dr. Bodnár Ödön jegyzete. — Hírösszefoglaló. — Szemle az Észak-Magyar-, ország. a Déli Hírlap és a Heves megyei Népújság holnapi számából. Miskolci Nemzeti Színház (f8) : A Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenyed FILMSZÍNHÁZAK BÉKE A kék madár Mb. szí. szovjet—amerikai film Kezdés: f4 órakor Az inspektor küldetése Szí. szovjet film Kezdés: hn6, 8 órakor KOSSUTH Zsaru Szí. francia film 14 éten aluliaknak »em ajánlott! Felemelt hely ár! Kezdés: f3, hn5, 7 órakor KOSSUTH, ÉJSZAKAI VETÍTÉS Zsaru Szí. francia film 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Felemelt hely ár! Kezdés: 9 órakor HEVESY IVAN FILMKLUB Zsófia Szí. lengyel film 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: f5, f7 órakor TÁNCSICS Férfiak póráz nélkül Mb. szí. olasz film 16 éven felülieknek! Felemelt helyár! Kezdés: t’4. í6 órakor TÁNCSICS FILMKLUB Zsófia Szí. lengyel film 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: f8 órakor KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hirek. — 8.27: Eszmék faggatása. — 3.57: Dzsesszfelv ételekből. — 9.44: Kacskaszámtan. Gyermekversek zenével. — 10.OO: Hírek. — 10.05: MR 10—14. Kupaktanács. — 10.35: Zenekari muzsika. — 11.20: Déki Lakatos Sándor népi zenekara játszik. — 11.40: Maros menti ének. Szemelvények Milorad Jankovic regényéből. IV. rész. Petőfi rádió: 8.00: Hirek. — 8.05: Líraj tömegdalok. — 8.33: Társalgó. — 10.33: Zenedélelött. Televízió, l. műsor: 3.05: Iskolatévé. — 10.05: Szó-ra-ka-ténusz. — 10.20: idesüss! Ajánlóműsor gyerekeknek. — 11.05: Melyiket az ötezerből? Pályaválasztási műsor gyerekeknek. A vájár. A Miskolci Szimfonikusok hangversenye A Miskolci Szimfonikus Zenekar — Mura Péter vezényletével — munkásbérleti hangverseny keretében ma este fél 8-tól a Miskoci Nemzeti Színházban lép fel. Énekes szólisták és a Magyar Néphadsereg Központi Művészegyüttesének férfikara közreműködésével Kodály Háry János című dal játékából adnak elő részleteket, majd Mozart C-dúr (Jupiter) szimfóniáját mutatják be.
