Déli Hírlap, 1979. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1979-02-26 / 48. szám

Ä in csak házigazda volt... Zenészek panaszai A zene a leganyagtalcmabb művészet, ám maga a zenész, zenekar, a zeneoktatás, egy­szóval a zene gondjai nagyon is valóságosak, kézzelfogha­tóak. Keveset tud ezekről a közvélemény, mint minden „szakmai belügyröl". Legfel­jebb a könnyű- és a komoly zene ellentétéről vitatkoznak a teanegerek a szolidabb hangerőhöz szokott korosztá­lyokkal. Hamis is ez a szembeállítás, mert a komoly zene gond­jainak csak egy része a pop és a beat kónkurrenciája. Alapvető az, hogy zenei éle­tünk üj fázisba jutott, ami­kor a'mennyiség titán a mi­nőség kérdéséi vetődnek fel. A feladat tehát kettős: fel kell nevelni egy zeneértő közönséget '— ez a feladat folyamatos —, másrészt ma­gas szinten ki kell elégíteni a már értők igényeit is. Ami ebből a kérdésből a közvé­leményre tartozik, az az, hogy a zeneoktatás, a zenei in­tézményeink, tehát maga a struktúra egyre nehezebben tudja ellátni ezeket a rész­ben új, részben megnöve­kedett' feladatokat. A Muzsikában megírták A szakmai közvélemény már régóta és élénken vi­tatkozik ezekről a kérdé­sekről. Stróm Kálmán, a Magyar Zeneművészek Szö­vetségének titkára, a Muzsi­ka', 1978. október, november és i decemberi számában kö­zölt tanulmányában., elemzi a magyar zéitdmfivészet1- alapvetö gondjait. A TFT városi szervezeté­nek felkérésére e tanulmány alapján tartott vitaindító előadást ' Miskolc zenészei­nek, Zenepedagógusainak. Kár (ez Miskolcra sajnála­tosan jellemző), hogy az ese­mény egybeesett a berlini opera balettegyüttesének fel­lépésével. Strém Kálmán rö­vid és lényegre törő vitain­dítójában a magyar zeneélet minden neuralgikus kérdé­séről szólt. A kibontakozó vitában szó esett a zenész­utánpótlásról, a lemorzsoló­dásról; pedagógiai felada­tokról. Strém Kálmán a sta­tisztikák elemzése alapján kimutatta, hogy sok fiatal vagy elkallódik, vagy el se jut odáig, hogy (például vi­déken. falvakban) felismer­je a tehetségét. Kevés a ze­nepedagógus, s így — bár­milyen hihetetlen! — előfor­dul, hogy hangszert is ok­tatnak képesítés nélkül. Ha nem állítjuk meg, s nem for­dítjuk meg ezt a folyama­tot, akkor néhány hangsze­ren katasztrofális lesz az utánpótlás. Ez pedig min­denkor a minőség rovására megy. Mit tud a kritika? Élénk, már-már heves vi­ta alakult ki a kritika sze­repéről is. Van-e? Milyen az? A kérdés nem is any- nyira a zenészek közismert érzékenysége miatt fontos, már-már „pikáns”. Minden­kinek, aki pódiumra, közte­rekre áll valamilyen pro­dukcióval, annak vállalnia kell a bírálatot is. Ez a de­mokrácia egyik sarkallatos pontja, kritériuma. A másik a bírálat nyilvánossága. Nyilvánosság nélkül nincs demokrácia! Nos, nálunk nem alakult ki még az a gyakorlat, s következésképp az: & szemlélet, amely ezt Rádiófelvétel Mezőkövesden Mezőkövesdre utaaís va­sárnap a MÁV Járműjavító Ütemének munkáskórusa. Több más énekkarral együtt rádiófelvételt készítelek a miskolci együttessel. (A Jár­műjavító kórusa nem először szerepe, a rádió mikrofonja előtt, egyik felvételük ered­ménye a Várak épülnek cí­mű nagylemez.). Az énekkar jelenleg harminchárom tagú, vezetőjük Homródiné Engi Zsuzsa karnagy. + Egyre több helyen folyik korszerű nyelvi laboratóriu­mokban az idegen nyelvek oktatása Lengyelországban. Képünkön: oroszára egy gni- tSMÓi iskolában evidenciaként elfogadná. Nálunk a bírálatot sértés­nek veszik, szinte már-már gyanúsításnak. Emiatt ala­kul ki indokolt-indokolatlan szorongás a kritika írójá­ban: sért-e érdekeket, érzé­kenységeket; emiatt ..kódol­ja be” szakmai zsargonba a mondandóját: s mégis, ép­pen ezért, ezzel veszti el a kritika a tekintélyét. Legyen az szakszerű és mérlegelő — kérték a zen iszek —, de csak a zene és a közönség érdekeit vegye figyelembe, s ne művészettől idegen szem­pontokat. A beszélgetés nem menőidás A vita ezen — és más — pontjaiban felül is emelke­dett a csupán zenei, szak­mai gondokon, s az elhang­zottak általánosíthatók az élet más területeire is. Ez is haszon, de a legnagyobb ta­lán az, hogy a miskolci ze­nész társadaIom alkalmat ka­pott arra, hogy hangot ad­jon gondjainak, „kibeszélje” azokat. A megoldás nyilván­valóan nem ezeken a be­szélgetéseken születik meg (bár néhány használható öt­let és terv itt is elhangzott). Mégis folytatnia, hagyo­mánnyá kell tennie a T1T- nek ezt a kezdeményezést: az egyes szakmák, értelmi­ségi rétegek beszélgetéseit, mert csak így alakul ki az a közvélemény, amelyre oly gyakran hivatkozunk, s amelyről oly keveset tu­dunk... H. S. ic A múzeum épülete, az 1730-ban épült barokk palota Méltó környezetben Uitz-múzeum Pécsett Pécsett, az egyre inkább mú­zeum-utcává alakuló Káptalan utca egyik érdekes épületé­ben az ősszel nyílott meg Uitz Béla önálló magyarországi mú­zeuma. A több mint fél évszá­zados emigráció után hazatért művész 1972 januárjában hunyt el Budapesten, miután életmű­vét a magyar népre hagyta. E végrendelkezés öltött testet a múzeum formájában, amelynek hat terme Uitz Béla hat nagy korszakát, műveinek legjobb­jait mutatja be. Uitz Béla forradalmár mű­vész volt, művészi életműve így változatosságában is egy­séges, monumentális, nugylé­— Pedagógusok fóruma Az ember nem óra, amit felhúznak és ketyeg... Ha van rétegmüsor, akkor a Pedagógusok fóruma az. Ha van réteg, amelynek a mun­kája, közérzete, szakmai-embe­ri gondjai mintegy szétsugár­zódnak, közvetlenül is „lecsa­pódnak’* a gyerekekkel való bibelödés közben, azaz köz­vetve és közvetlenül is hatnak a társadalom közérzetére, ak­kor ez a pedagógusok, az is­kola világa- A közvélemény csak akkor foglalkozik az is­kolával, ha „baj van”. Termé­szetesen a gyerekkel, aki nem tudja megoldani a házi felada­tot, aki ideges-deviáns, aki rosszabb jegyet hoz haza, mint amit a szülő remélt stb., stb. Keveset tud a közvélemény (noha az utóbbi időben szá­mos cikk, film is foglalkozott vele) azokról a sajátos belső, szerkezeti és szakmai gon­dokról, amelyekkel egyre ne­hezebben tud — „ebben a fel­állásban” — megbirkózni az iskola. S most nem is a sokat emlegetett tudományos-tech­nikai „ismeretrobbanásra” gondolunk, hanem kifejezet­ten az erkölcsiekre, nevelé­siekre. Ez az a terület, amely­re a legkevésbé tudja felké­szíteni a pályakezdőt az egye­tem és a főiskola. A nevelés alapos és sokoldalú ember­ismeretet feltételez, típusok, modellek, szituációk ismere­tét, amelyekben megfontol­tan. körültekintően, embersé­gesen. de mindenkor határo­zottan és azonnal kell csele­kednie, dönteni a pedagógus­nak — s természetesen a szü­lőnek is. Kétségtelen, hogy ez az az ismeret, ami a legnehezebben tanítható, amely a legnagyobb gondot okozza a pályakezdő fiataloknak. Azoknak a pá­lyakezdőknek, akiknek ma­guknak is most alakul a sze­mélyisége, meg kell teremte­niük az egzisztenciájukat, ki kell alakítaniuk pedagógiai ars poétikájukat. Segítséget kaphatnak ehhez az iskola- vezetéstől, az idősebb pálya­társaktól, de ez esetleges, s nem hárítja el a felada­tot. Legtöbbször magukra maradiak, s csak * Jsortáns­csoporttal beszélhetik meg a gondjaikat. Tíz-húsz év kor­különbség óriási szemlélet­beli eltérést is jelent, ami nem kis — olykor áthidalha­tatlannak. leküzdhetetlennek tűnő — feszültséget is okoz a tantestületen belül! A vasárnap délben látott példa is ezt igazolja. Egy bu­dapesti iskolában (az eset szempontjából mindegy is, hogy hol!) egy tucatnyi fiatal pedagógus szükségesnek érez­te, hogy rendszeresen (kéthe­tenként) összeüljenek és meg­beszéljék a pedagógiai-embe­ri gondjaikat. Hiányérzetük volt. Feltehetően közösségre vágytak — amit nem találtak meg a tantestületben —, el­képzeléseik eltértek a tantes­tület idősebb részétől, az is­kolavezetéstől. Akartak vala­mit, noha nem tudták ponto­san megfogalmazni, hogy mit is. Önmagukat formálni? Azt is! Otthon lenni a világban? Igen! Másfél évig működött a ..beszélgető” csoport, míg­nem az általános szakfel­ügyelőnő be nem tiltotta. Az indoklás meglehetősen fur­csa... Ezt a csoportot: a tan­testület 1/4-ét tette felelőssé az egész iskola rossz ered­ményeiért. S tette ezt úgy, hogy egyszer sem ült le ezek közé a fiatalok közé, infor­mációit másod-, harmadkéz­ből szerezte a csoportról. Ma­gyarán : antipedagógusként viselkedett! Ugyanakkor fel­rótta nekik a „kritikus szel­lemet”, azt, hogy „megkérdő­jeleztek néhány intézkedést”, illetve a konkrét, ottani is­kolai gyakorlatot-munkát magát. A szakfelügyelőnő egészen odáig elment, hogy a fiatalok nyugtalanságát a „reodeaetie* magánéletre” vezette vissza, ami kimeríti a becsületsértés fogalmát! S itt zár a kör, itt válik az eset tanulságossá, általánosítható- vá. Mert a fiatalok minde­nütt „nyugtalanok”, ha ko­molyan veszik a szakmáju­kat, hivatásukat. Rettenete­sen nagy baj is lenne, ha nem ilyenek lennének! Am az a vezetés, amely eb­ben csupán az „ellenzékisé­get”, a „lázadást” látja meg, amely adminisztratív eszkö­zökkel elfojtja a spontán, jó­szándékú kezdeményezéseket, ahelyett, hogy „befogná ezt a szelet a vitorlájába”, az egy idő után a minimális köve­telményeket sem tudja telje­síteni. Mert kikkel?! Mint ahogyan az említett iskola példája is igazolja: lásd pl. a magas bukás és hiányzási átlag stb. A nevelés valóban csapatmunka. Ez azonban nem jelenthet — egyszintű — uniformizáltságot! Csak az a pedagógus tud teljes érté­kű. színes egyéniségeket ne­velni, akinek szintén tiszte­letben tartják az egyénisé­gét,, szuverenitását. Mert ez még nem „lázadás”. A peda­gógus személyisége munká­jának eszköze is. Ha nincs jelen teljes személyiségével, meggyőződésével, akkor a hatásfoka is minimális! Avagy a kiégett, belefáradt, belefásult, mindenre bólintó emberek „jobban kezelhe­tők”? ... Meglehet. De mi­nek? — tesszük fel a divatos kérdést. Az ember végül is nem óra, amit felhúznak és szabályosan ketyeg, míg le nem jár. Megette a fene az olyan munkát!... Elvégre eleven, állandóan változó „anyaggal” dolgoznak, s nem lehet közömbös, hogy mi­lyenné formálják! Nyilván csak olyanná, amilyenek ők maguk, ahogyan velük is bánnak . .. Ennyi legyen is elég tanulságnak . .. ftoorpáesi) legzetű. A múzeum az élet­művet folyamatosságában mutatja be: az első alkotá­soktól. a korai, tehetséges murkásábrázolásoktól kezd­ve nagyszabású freskóterve­kig Az Anya gyermekével kompozíciókkal nagyjából egyidős az Építők és a Ha­lászok, amelyek mintegy az új világ ígéretét hordozzák. A Tanácsköztársaság egyik legszuggesztívebb, legközis­mertebb plakátjának, a Vö­rös katonák, előre! címűnek is Uitz Béla a szerzője. Az elmélyült konstruktivista ké­pekkel párhuzamosan elké­szítette a General Ludd so­rozatot, amelyek megrázó eposzban dolgozzák fel a munkásmozgalom kezdeti szakasza gépromboló moz­galmának epizódjait. Fran­ciaországban készült plakát­terve Gorkij Az anya című színművéhez. A művek egy része hű marad a híres 19-es plakát szelleméhez. Uitz Béla 1968-ban, buda­pesti életmű-kiállításának idején járt Pécsett s találko­zott a város vezetőivel, ér­telmiségének képviselőivel. Más pécsi kapcsolata nem volt, de a képzőművészete­ket oly aktívan pártoló és gyűjtő város, s főleg annak Modern Magyar Képtára kez­dettől fogva feladatának te­kintette a Kassák 1 köré cso­portosult proletár származá­sú festők, az aktivisták mű­veinek gyűjtését és publiká­lását. Szellemileg tehát Uitz Béla életműve szoros kötő­dést mutat a városhoz. A Káptalan utca 4. számú ház a hagyományos Zsolnay Múzeum szomszédságában van, szemben Victor Vasa- relynek, az e házban szüle­tett, ma Párizsban élő mű­vésznek a gyűjteménye ta­lálható. Az Uitz Múzeumot elhagyva ahhoz a házhoz érünk, amelyben Martyn Fe­renc Kossuth-dijas festőmű­vész él és dolgozik, s amely már jelen pillanatban is mű­vészettörténeti értékű gyüj- temárr t őriz falai között. Az utca végében pedig a Csont- váry Múzeum páratlan él­ménye várja a képzőművé­szetek kedvelőit. H. E. műsor HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró. nika. — 12*20: Kj nyer ma? — 12.35: Válaszolunk hallgatóink­nak. — 12.50: Zenei érdekességek az eimúlt hét műsorából. — 14.33: Illés szekerén. Bertha Bulcsú novellája. — 14.54: Édes anyanyelvűnk. — 15.00: Hirek. — 15.10: Berki László népi zeneka­ra játszik Fialsz Imre cigányda­lokat énekel. — 15.28: Hétszin- virág A Gyermekrádio zenei magazinja. — 16.00: Hírek. — 16.05: Händel: Tűzijáték — szvit. — 16.30: Szocialista brigádok akadémiája. A lélek tana. — 17.00: Hirek. — 17.10: Könyvpre­mier. Thurzó Gábor: Egy halott Varsó és Krakkó között. — 17.50: Danny Kaye. Rodgers Kettesé­vel című zenés játékából énekel. — 18.15: Hol volt. hol nem volt ... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Török Erzsébet népdalíel- vételeiből. — 19.35: Kettesben. Szilágyi János műsora. — 20.35: Régi híres énekesek műsorából. — 21.00: Hírek. — 21.01: örök­zöld dallamok. — 22.00: Hírek. —- 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: A Dubrovnik! városi Ze­nekar hangversenye az 1977. évi Dubrovniki Fesztiválon. — 23.40: Nyári Károly népi zenekara ját­szik. — 24.00: Hírek. — 0.10: Mé­száros Agnes táncdalaiból. Petőfi rádió: 12.00: Szántai Il­dikó és Palcsó Sándor népdalo­kat énekel, Németh János cim- baimozik. — 12.33; Kis magyar néprajz. — 12.38: Tánczenei kok. tél. — 13.25: Mit kívánunk szil­veszterkor? Varsányi Gyula ri­portja. — 14.00: Kettőtől — ötig. A Rádió kívánságműsora. — 17.00: Keptelen történetek. Nagy Piros­ka műsora. — 17.30: ötödik se­besség. — 18.33: Zeneközeiben. — 19.25: Jó estét, gyerekek! —19.30: Eszmék faggatása. A polgár ideológiai pálíordulásai. — 20.00: Népzenekedvelőknek. — 20.30: Hírek. — 20.33: Társalgó. — 22.30: Lehár Ferenc saját müveit ve­zényli. — 23.15: Dzsesszíelvételek- bol. — 24.00: Hirek. Miskolci rádió: 17.00; Hirek, időjárás. *f- Fórum. Kérdezzen, az illetékesek válaszolnak! (Ve­zérigazgatók a mikrofonnál.) Műsorvezető: Imreh József. Szer­kesztő: Paulovits Ágoston. — 18.00: Észak-magyarorszagi Kró­nika. — Sport. — Az ABBA együttes műsorából. — Jártam­ban, keltemben . . . Dr. Bodnár Ödön jegyzete. — Hírösszefogla­ló. — Szemle az Észak-Magyar-, ország. a Déli Hírlap és a He­ves megyei Népújság holnapi számából. Miskolci Nemzeti Színház (f8) : A Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenyed FILMSZÍNHÁZAK BÉKE A kék madár Mb. szí. szovjet—amerikai film Kezdés: f4 órakor Az inspektor küldetése Szí. szovjet film Kezdés: hn6, 8 órakor KOSSUTH Zsaru Szí. francia film 14 éten aluliaknak »em ajánlott! Felemelt hely ár! Kezdés: f3, hn5, 7 órakor KOSSUTH, ÉJSZAKAI VETÍTÉS Zsaru Szí. francia film 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Felemelt hely ár! Kezdés: 9 órakor HEVESY IVAN FILMKLUB Zsófia Szí. lengyel film 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: f5, f7 órakor TÁNCSICS Férfiak póráz nélkül Mb. szí. olasz film 16 éven felülieknek! Felemelt helyár! Kezdés: t’4. í6 órakor TÁNCSICS FILMKLUB Zsófia Szí. lengyel film 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: f8 órakor KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hirek. — 8.27: Eszmék faggatása. — 3.57: Dzsesszfelv ételekből. — 9.44: Kacskaszámtan. Gyermekversek zenével. — 10.OO: Hírek. — 10.05: MR 10—14. Kupaktanács. — 10.35: Zenekari muzsika. — 11.20: Déki Lakatos Sándor népi zenekara játszik. — 11.40: Maros menti ének. Szemelvények Milorad Jankovic regényéből. IV. rész. Petőfi rádió: 8.00: Hirek. — 8.05: Líraj tömegdalok. — 8.33: Társalgó. — 10.33: Zenedélelött. Televízió, l. műsor: 3.05: Isko­latévé. — 10.05: Szó-ra-ka-té­nusz. — 10.20: idesüss! Ajánló­műsor gyerekeknek. — 11.05: Melyiket az ötezerből? Pályavá­lasztási műsor gyerekeknek. A vájár. A Miskolci Szimfonikusok hangversenye A Miskolci Szimfonikus Zenekar — Mura Péter ve­zényletével — munkásbérleti hangverseny keretében ma este fél 8-tól a Miskoci Nem­zeti Színházban lép fel. Éne­kes szólisták és a Magyar Néphadsereg Központi Mű­vészegyüttesének férfikara közreműködésével Kodály Háry János című dal játé­kából adnak elő részleteket, majd Mozart C-dúr (Jupiter) szimfóniáját mutatják be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom