Déli Hírlap, 1979. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-18 / 15. szám

, meleg ára 2. Gyen ne a szigetelés, szöknek a milliók A fútöcnergia tekintélyes hányada azért megy veszendő­be, mert a házgyári lakásoknak nem kielégítő a hőszigete­lése. A lakók tudják ezt. hiszen, ha fúj a szél: „húz” az ajtó, ablak, és az is előfordul, hogy a panelek illesztésénél lobog a tapéta. így a gyakorlati tapasztalatokat csak meg­erősíti a közelmúltban végzett tudományos vizsgálat. Az egyik mujláthi lakó­épületről készített thermo- visios fényképfelvétel vilá­gosan mutatja, hogyan szö­kik a meleg a panelek il­lesztéseinél, illetve a rosszul záródó ablakokon keresztül. Országos viszonylatban sú­lyos milliókbun mérhetőkárt okoznak a felületes szigete­lési munkák, a gyorsan de­formálódó ajtók, ablakok. INDOKOLT ÉS INDOKOLATLAN PANASZOK Ha mindehhez még az is társul — mint az avasi la­kótelepen —, hogy egy új, még nem tökéletesen besza­bályozott rendszer lép mű­ködésbe, akkor nagyjából ismerjük a szórványosan elő­forduló panaszok okát. Az indokolt panaszokét! Azért kívánkozik felkiáltójel az utóbbi mondat végére, mert sokan csak akkor érzik jól magukat a lakásban, ha leg­alább 24—25 fok van. Túl azon. hogy egészségtelen a túlfűtött otthon, tudomásul kell venni, hogy mindannyi­unk jól felfogott érdeke az ésszerű takarékosság. Vonat­kozik ez a melegvíz-felhasz­nálásra is. ami az új lakóne­gyedekben többszöröse a ter­vezettnek. Átalánydíjat fize­tünk és így — ha csak saját zsebünket nézzük —, telje­sen mindegy, hogy meddig tartjuk nyitva a melegvizes csapot. Csakhogy a túlfo­gyasztás kellemetlen követ­kezményeit — különösen a hétvégi csúcsidőszakokban — lakótársaink nyögik. Előfor­dul, hogy egyes lakásokba, háztömbökbe bizonyos nap­szakokban egyáltalán nem jut viz. a pazarlók miatt. Sokan úgy vélik, hogy írott mulaszt minden, amíg nem mélák lakásonként a fogyasz­tást, A mérőműszereket azon­ban csak importból lehetne beszerezni — beleértve a felszerelést is —, és a költ­ségek meghaladják jelenlegi anyagi lehetőségeinket. De VHjon az állampolgári köte- lességtudásra nem hivatkoz­hatunk? ZUHOG A CSAP A vállalat vezetői azt ígé­rik, hogy az idei télen figye­lemmel kísérik a panaszokat, a lakásokban végzett méré­sek eredményeit, és a nyári karbantartások idején pon­tosabban beszabályozzák a kritikus helyeken a távfűtő- rendszert. Felajánlják majd szolgála­taikat a lakásszövetkezetek­nek is. A távfűtött otthonok 40 százaléka ugyanis tanácsi értékesítésű, ezekben pedig a szövetkezeteknek maguk­nak kell -(kellene?) gondos­kodni a fűtőberendezések za­vartalan működéséről. Az elmúlt években azt is tapasztalhattuk, hogy a hő­szolgáltatók kissé késve rea­gálnak az időjárás változá­saira. Nos, ezen is lehet és kell is változtatni — hallot­tuk a vállalat igazgatójától. NEM VÁLLALATI ÉRDEKI Sokat emlegettük ebben a cikkben a takarékosságot. Téved a/onban. aki azt hi­szi. hogy szűkén értelmezett vállalati érdek kötődik eh­hez. Az új távfűtő vállalat — közgazdasági kifejezéssel élve — nem nyereségérde­keltségű. Az viszont köteles­sége. hogy u szigorúan meg­szabott normák szerint gaz­dálkodjon. Valószinűleg ke­vesen tudják, hogy a lakások minden légköbméterének a fűtése 50 forintba kerül és ebből csak 13-at fizet a tu­lajdonos. A különbözetet az állam vállalja magára. 1978- ban 110 millió forintra rú­gott Miskolcon az állami tá­mogatás összege, a lakók hozzájárulása 40 millió fo­rintot tett ki. igv a címben szereplő mondatot azzal egé­szíthetjük ki, hogy a meleg ára — a távfűtött lakások­ban — összesen 150 millió forint egy évben. (békés) ★ Nagyszabású utcnhép-szépitö program meg palásttá sába kezdtek Miskolc belvárosában a Miskolci Kertészeti Vállalat dolgozói. Egyes helyeken kivágják a már nagyra nőtt. a villa­mos felsővezetékéig érő idős fákat s helyűkre törpe növésű, több éves díszfákat ültetnek, amelyek az utcaképbe is jobban illenek. A Bajcsy-Zsillnszky út észalci oldalán kezdődött areg a „facsereakció”, majd később folytatódik a beli-áros más útjain is. Képeinken: legaly- lyazzák. majd feldarabolják a kidöntött fákat —, s már készül a gödör, amelyikbe az új fa keríti. (Kerényi László felvételei) Lánc-lánc, esslcrlánc 2. I Selejtet ne adj tovább! ÍJlcsl laríoü ál SZMT elnöksége Sokat tettek a közművelődésért Jóváli;ig\ták a köllségvelési terveket Tegnap délelőtt ülést tartott a Szakszervezetek Borsod me­gyei Tanácsának elnöksége. A megjelenteket — köztük Scrföző Sándort, a megyei pártbizottság munkatársát és Korpás Lajost,' a KISZ me­gyei bizottságának titkárát — Mráz Fcrené, az SZMT el­nöke köszöntötte. Ezután az elnökség dr. Balogh András, az SZMT titkára vezetésével több napirendi pontot tár­gyalt. Sorrendben és fontosságá­nál fogva is első Helyen kell említenünk a Rónai Sándor Megyei Művelődési Központ és az SZMT Központi Könyv­tár elmúlt évi munkáját, gazdálkodását. Az erről szó­ló jelentést Kováts György igazgató. Magyar András könyvtárvezető és Kormos Sándor, az SZMT osztályve­zetője terjesztették elő. Az elnökség a vita során meg­állapította. hogy mindkét in­tézmény eredményesen tevé­kenykedett az elmúlt évben. Ugyanakkor — mulatott rá például Kiss Béla. az SZMT titkára — látni kell azt is, hogy e jó munkának egyre kevésbé vannak meg a felté­telei. A megyei művelődési központ kinőtte magút, s szükségessé vált. hogy a VI. ötéves tervidőszakban egy új megyei művelődési intéz­ményt kapjon a borsodi szak- szervezeti mozgalom. Serföző Sándor, a megyei pártbizott­ság képviselője számos hasz­nos javaslattal egészítette ki a két művelődési intézmény idei munkaprogramját. Meg­vitatta és elfogadta az elnök­ség a két intézmény költség- vetési tervét is. A továbbiakban Kormos Sándor tájékoztatta az ' el­nökséget az SZMT elmúlt évi gazdálkodásáról, s idei költ­ségvetési tervéről, majd dr. Balogh András terjesztett elő javaslatot a VI. ötéves terv előkészítésével kapcso­latos szakszervezeti felada­tokra. A javaslat megszabja az SZMT. az elnökség, az SZMT osztályai, a megyei és területi bizottságok, a válla­lati és üzemi szakszervezeti bizottságok tennivalóit Is. A vállalati tervek készítésénél — hangsúlyozza egyebek kö­zött a javaslat — gondos­kodni kell a dolgozó kollek­tívák széles körű bevonásá­ról, az ehhez szükséges fel­tételek megteremtéséről. Lengyel Ágoston, az SZMT osztályvezetője terjesztette elő azt a tájékoztatót, amely a nagyüzemekben folyó szak- szervezeti nevelőmunka ered­ményeit. v feladatait részletez­te. Az elnökség ajánlást fo­gadott el, amelyben felhívja a nagyüzemek szakszervezeti testületéinek figyelmét a szakszervezeti nevelőmunka további fontos tennivalóira. Végül az elnökség Intézke­dési tervet fogadott el, amely­ben a nemzetközi gyermek­év helyi feladatait fogalmaz­ták meg, majd bejelentések hangzottak el. Ny. I. Gás folyó Csehszlovákiában javában dolgoznak az Európát átszelő gázvezeték harmadik — utol­só — vonalának építésén. Ez a gázvezeték szállítja majd a Szovjetunió nyugati határai­tól a szovjet földgázt Cseh­szlovákiába, az NSZK-ba. Franciaországba, valamint Ausztriába. Az új szakasz hossza, amelyet a tervek sze­rint 1980 végén adnak át, el­éli a 867 kilométert. Lehel-e hibátlanul dol­gozni? —- tesszük fel újra a kérdést, mint cikkünk első részében. Elméletileg igen. gyakorlatig nem. Nem kell ahhoz pszichológusnak len­ni, mindenki tudja magá­ról: ha nem beteg a gyerek, ha nem hozunk be 1 az üzem­be otthoni gondokat, ha van anyag és ha megy a gép, ha a munkahelyi kapcsolatok rendezettek, akkor flottul megy a munka. Eszterhai Sándornéval, a Pamutfonóipari Vállalat Mis­kolci Gyárának egyik bri­gádvezetőjével beszélgettem. — A Dolgozz Hibátlanul jelszó nem lehet varázsige. Azzal semmire se megyünk, ha egyes munkások jól dol­goznak. Ez csakis csápat- munka lehet. Egy gépsoron * fonónöknek és a leszedők- nék kell példásan, szinkron­ban dolgozniuk. Ha a fonó­nők kerülnek bajba, a le- szedők segítenek, és viszont. Ki kap jelest? Az üzem folyosóján egy táblához vezet. A fonónők minőségi munkája a kötözé­sen áll vagy bukik. S mint az iskolában, ezt itt rend­szeresen osztályozzák. A hozzá nem értő itt, ezen a lábián szemrevételezheti a különbséget. Aki boszorká­nyos ügyesen köti. azaz so­dorja meg a szálakat, an­nak a munkáján észre sem lehet venni a csomót. De vannak itt nagyobbacskák és lazák is. Aki szépen köt. az ötös osztályzatot kap. Min­denki tíz szálból kapja az érdemjegyet. Mivel a pro­duktum kint függ a minden­ki által látható táblán, iól dolgozni dicsőség. A 3,7-es osztályzat a leggyengébbek közé számít. . . De a lánc eleje nem itt kezdődik. Az alapanyag, a gyapot és a műszál minősé­ge sem mindig egyforma. A fonónők azt szeretik, ha a feldolgozandó alapanyag ele­mi szálai hosszúak. A rövid könnyen szakad, s kínlód­nak vele a fonónők. Jelszó: selejtet ne adj to­vább! Ha bevastagszik a fo­nál a csévén. az orsózóban szenvednek meg vele. Le­szalad és rátekeredik a génre. A lánc tovább gyűrűzik az üzem. a gyár falain túl. Valahol örülnek vagy bősz-# szánkódnak, hiszen az itt gyártott végtermékből má­sutt újból alapanyag lesz. Például a Békéscsabai Kö­töttárugyárban. Az Eszterhai Sándorné vezette Tavasz bri­gád így kötött barátságot az ottani körkötő üzem Lenin szocialista brigádjával. A miskolci minőséi» o — Igen jó érzés volt hal­lani, hogy a békéscsabaiak örülnek, amikor miskolci fo­nalat. kapnak. Mondták: itt gyártják a legjqbb minősé­get, Igaz, emlegettek egy or­sózóbeli számot —- a fona­lakhoz ugyanis mindenki a nevét adja —, hogy az az egy/ nem az igazi. Mi szól­tunk a művezetőnek, s már megírták, hogy azóta azzal sincs semmi probléma. Mi is jártunk a múlt esztendő­ben Békéscsabán. Csoda jó volt látni, milyen szép bé­biholmik és ruhák készülnek abból, amiben a mi kezünk munkája is benne van. Azt tervezzük, hogy legközelebb egy harmadik gyárban ta­lálkozunk. és így bővítjük a baráti kört — magyarázza a brigádvezető. A technológia fejlettsége és egy gyár termelési kul­túrája legalább annyira be­folyásolja a DH-eredménye­ket. mint a vezetők és a munkások felkészültsége. Így. ilyen jól Eszterhalné sem tudott dolgozni annak ide­jén, 24 éve annak, hogy a zajos gépek mellé állt. ami­kor még ponyvafalak lenge­deztek. amikor levágott ujjú kesztyűben dolgoztak. A gé­peket a hétvégeken súlyta­lanban! kellett, hogy a hi­deg hatására ne menjenek tönkre a nyújtóművek, — A mostani fiataloknak már álom idejönni. Jók a gének, a teljes rekonstruk­ció csodát művelt. Most na­gyon jól megy. Az újoncuk felelőssege Amikor a DH-munkarend- szerről beszélünk, nem hall­gathatunk az utánpótlásról. Ebben a könnyűipari üzem­ben dolgozni egyáltalán nem könnyű. Az úioncok javít­hat iák vagy ronthat iák a brigád, s ezáltal a vállalat eredményét. A Tavasz bri­gád három patronálttá ta­valy szerzett szakmunkásbi­zonyítványt. A hathónapos próbaidő le­járt, és az eredményeik azt bizonyítják, hogy alkalma­sak a tagságra. Üjabb két letöltjük van. A munkaver- seny-vállalásban szerepelt: minden brigád hpz egv új munkást, de nem csábít.. • Ma este a szabadegyetemen Előadás u JMtiszíól A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat miskolci szer­vezete ma ismét tanulságos­nak ígérkező előadással lepi meg a szabadegyetemi soro­zat hallgatóit. Este 6 órakor a Körutazás hat földrészen című sorozat keretében az örök jég birodalmáról, az Antarktisziból lesz szó. Az előadó: Rockenbauer Pál, a Televízió munkatársa. A TIT tagjai a rendez­vényt tagsági igazolványuk felmutatása mellett ingyene­sen hallgathatják meg. Egy társuk a keresztlányát, egy másik a húgát ajánlot­ta be szakmunkástanulónak. A brigád pedig szerződést kötött a moát elsőéves ta­nuló Kolimba Ildikóval és Kazsimir Tímeával. S úgy tűnik, a kézügyességükkel nem is lesz baj. A miskolci pamutfonóban negyedévenként premizálják azokat, akik minőségi mun­kát adnak ki a kezükből. Évente félmillió forint ez az összeg. — Szép dolog az anyagi ösztönzés, s ki ne örülné a jutalomnak... De aki jól dolgozik, nemcsak ezért dol­gozik jól. Ha emberre mért feladatokat kapunk, ha min­den összetevője megvan an­nak, hogy jól dolgozhatunk, akkor nem is mehet rosz- szul. Ez már munkásbecsü­let. Ez önbecsülés dolga. OI.AH ERZSI (Herczeg István felvétele) Kirándulás a fenyvesbe ...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom