Déli Hírlap, 1979. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-16 / 13. szám
Nagy étvágyú fogyasztók Sóval a hó ellen Elöl ekéz, hátul szór — univerzális Z1L, valahol Hernád- szentandrás környékén. Propán-bután gáztartályok ,az algyői szénhidrogén-mezőn Vasárnap délelőtt 11 óra tájban ismét megnyíltak az ég csatornái, s nagy pely- hekben kezdett szállingózni a hó megyeszerte. A gyermekek, s a téli sportok hívei örültek ennek, ám a KPM Miskolci Közúti Igazgatóságának üzemmérnökségein már korántsem okozott örömet, hiszen riasztani kellett a beosztott dolgozókat. Tegnap reggelre valamennyi borsodi út járható volt. De hogy milyen áron, arról csak tegnap délelőtt értesültünk. Délelőtt 10 óra. A KPM Miskolci Közúti Igazgatóságának szikszói üzemmérnökségén már várnak rá,nk. Abonszki Sándor, az üzem- mérnökség vezetője és helyettese, Eperjesi András tájékoztat róla: — Nem volt kis munka eltüntetni a havazás nyomait az utakról, még akkor sem, ha egyes helyeken alig hullott tél centi, máshol viszont 20—25 centiméter körül volt a hóréteg vastagsága. Érdekes, hogy a 3. sz. fő közlekedési úton amolyan választóvonal volt. Tornyosnémeti felé haladva bal oldalt a dombok is feketék, míg az út jobb oldalán nem ritka a 10 —15 centiméteres hó sem. A forgalom mérséklődése után már kora este munkához láttunk. Az a tapasztalatunk, hogy este 10 és hajnali 3 óra között a forgalom csaknem megszűnik, ezért ebben az időszakban két ekés kocsink egymás mögött haladva tolta le a fő közlekedési útról a havat. Így, mire az első járművek útnak indultak, már fekete volt az útburkolat... Erről magunk is meggyőződtünk, hiszen kocsinkkal Pere, majd Abaújszántó irányába robogtunk, feltérképezni, milyen munkát jelentett a hóesés az üzemmérnökségnek. A 3. sz. fő közlekedési útról Ináncsnál letérve, havas, de felszórt úton haladunk. Pere után látni kisebb havat az úton. de mindez a kissé élénkülő szélnek köszönhető. Alig érünk ki Peréről, amikor megszólal az URH-adóvevő: — Szegilong térségében hó- szállingózás kezdődött. .. Abaújszántón már latyakos az út. Megtette hatását a sózás. Amíg visszafelé, az üzem- mérnökségre tart a kocsink, megtudjuk: az idei tél nem mutatta meg igazi önmagát. Hómaró bevetésére például még nem volt szükség. A bekevert síktalanító anyag viszont meglehetősen fogy. A fűrészporos sót ugyanis a legkisebb havazás esetén is szórni kell, hogy az utak biztonságos közlekedési lehetőséget nyújtsanak. Hernádszentandrás térségében az egyik, félszárnyú ekével felszerelt, szóróanyaggal felpakolt ZIL-lel találkozunk.' Gyors tájékozódás után kiderül: a hóval enyhén befúvott helyre tart, hogyha szükséges, ekézzen; ha viszont nem, szóróanyaggal biztosítson jó utat az arra közlekedőknek. Az URH időközben jelentéseket továbbít. Hollóstetőről jeleik, hogy Bánkút felé az ekézés, sózás megtörtént, miként a megyehatárig az Eger—Miskolc közötti úton. Belép a szikszói üzemmérnökség, s jelenti, hogy hó- szállingózás kezdődött. Hasonló jelentést ad a sátoraljaújhelyi üzemmérnökség is. Ügy tűnik, a tél tovább támad... A Népszabadság január 11-i, csütörtöki száma tudósítást közöl a Borsodi Szénbányák Vállalat miskolci bányaüzemének arról a munkahelyéről, amelyet tavaly félelmetes természeti csapás sújtott. SZELES-AKNA SIKEREI A nyári nagy erejű vízbetörés utóhatásait is kihevérte már Szeles-akna. „Az új esztendőt a Szeles-aknaiak szép munkasikerekkel kezdték. Január első hetében befejezték a keleti mező 6-os számú frontjának fejtését. .. Az új, 5-ös számú frontszakaszra 83 önjáró biztosítóberendezést kellett átszerelni. .. a szokásos időnek csupán a felét vette igénybe az átszerelés.” Ugyancsak biztatóak az idei további kilátások is az itteni munkahelyen: „.. .január végére elkészül a fő vízmentesítö szivattyútelep, s ez a már készen álló árapasztó vágattal együtt a Sajó tavaszi áradásának újabb veszélyeitől megóvja munkahelyüket.” ÚTKERESŐ NÉPTÁNC A Népszava január 12-i, pénteki száma „Táncantológia 1978” címmel elemzi a hazai néptáncmozgalom taPéldául a vízi jácint Gazdag hírcsokor tanúskodik naponta arról, a világ minden táján keresik —egyre nagyobb tudományos apparátussal és anyagi ráfordításokkal — az új energiaforrásokat, a célszerűbb energiafelhasználást lehetővé tevő megoldásokat. Hír: a következő másfél évtizedben a KGST-országokban száznál több — különböző kapacitású — atomerőművi áramtermelő blokkot, blokkcsoportot helyeznek üzembe. Hír: egymillió méter kutató-feltáró fúrást végeznek szénhidrogének után hazánkban az V. ötéves tervben. Hír: az Egyesült Államok legnagyobb energiacégeinek egyike, az United Gas több, mint 13 millió dollárt költ azokra a biztató eredményű kutatásokra, amelyek célja vízijá- cinttelepek termelte metángáz hasznosítása. Találomra és önkényesen választott példáink érzékeltetik: az energia valójában az emberiség fejlődésének, létezésének kulcskérdése, hiszen híjával egyik percről a másikra megbánulna az élet. Nagy étvággyal ül minden fogyasztó ahhoz az asztalhoz, amelyre menüként a különféle energiahordozókat, energiákat tálalják. Tavaly 4650 új traktor került a mezőgazdasági üzemekbe; másfél évtized alatt megháromszorozódott az egy ipartelepre jutó hajtóerő; a benzin fel- használása egy évtized alatt — 1971 és 1980 között — megháromszorozódik, azaz 800 ezer tonnáról, 2,5 millió valyi eredményeit, a hagyományos január' eleji budapesti seregszemle alapján. A Madách Színházban rendezett kétnapos bemutatón az ország java néptáncegyüttesei szerepeltek, közöttük a miskolci Avas Táncegyüttes. A cikk példatárában név szerint foglalkozik együttesünkkel, s annak művészeti vezető-koreográfusával. „Stoller Antalnál a mondandónak. . . a kitüntetettsége di- daktikussággal jár, noha vállalkozása két teljesen eltérő élet- szemléletű tánc „egybejátszásá- ra”, érdekes. (Kemény kalapban — Miskolci Avas táncegyüttes.)” A legbiztosabban célravezető alkotói útról elmélkedve a következőket olvashatjuk a cikkben: „Az, hogy a néptánc az individuálisra. . . összpontosít, sok mindent követel. Még inkább azt, hogy a koreográfia legyen nyitott. (Gondoljunk az eredetiben a rögtönzés szerepére, s a személyes variációk sokaságára. . .)” ÉLET A SAJÓBAN A Sajót egyre inkább csak olyan nyitott szennyvízcsatonnára nő. Gépeink, eszközeink hajtóanyagot kívánnak, s mert eddig nem volt különösebb fennakadás abban — szemben a más országoknál tapasztalhatókkal —, hogy meg is kapják ezt az egyre többet, nem csináltunk nagy gondot abból, mi, miként lesz holnap, holnapután. Pontosan az energiaellátás jellegéből következően azonban, ha valahol, akkor itt kell hosszú időre, s előrelátóan tervezni. Egy-egy jelentősebb energiaellátási beruházás kivitelezésének munkái hat-nyolc esztendőre terjednek. S a költségek! A 750 kilovoltos távvezeték, mély az ukrajnai Vinyicát és Al- bertirsát köti össze — pontosabban újabb, s egyben legerősebb szállal a szocialista országok energiarendszerét —. csak a magyar területen levő szakaszának építése 4,6 milliárd forintba kerül. Törpék, me" óriások Az MSZMP XI. kor.gresz- szusán elfogadott' program- nyilatkozatban, így' olvashatunk: „Az ország energiatermelésében jelentős szerepe tornaként emlegeti a közvélemény, amely már nem számít élővíznek. Ezért válthat ki a szakmai körökön túl is érdeklődést a Hidrológiai Közlöny legutóbbi — 1978 10. — számában megjelent tanulmány, amely az Észak- Magyarország folyóinak vízminőségi állapotát vizsgáló sorozat része, s ezúttal a Sajó algavegetációjával — a magasabb rendű vízi élőlények táplálékláncának alapjával — foglalkozik, az Észak-magvar- országi Vízügyi Igazgatóság vizsgálatai alapján. A tanulmány részletesén elemzi a Sajó borsodi — ezen belül miskolci — szakasza algavegetációjának mennyiségi és minőségi viszonyait, s összefüggéseit a magasabb rendű élővilágra ható egyéb tényezőkkel. „. . . e szélsőségesen szennyezett vízfolyás algaegyütteseinek tanulmányozása hatékonyabbá teszi a főbb vízhasználó-vízszeny- nyező létesítmények, illetve a jelentős mellékvizek vízminőséget befolyásoló hatásának megítélését és adatokat szolgáltat a vízminőség-gazdálkodás számára is.” összeállította: BERECZ JÓZSEF lesz az új atomerőműveknek. A hazai szén- és ligni tbázison új, nagy kapacitású erőmüveket létesítünk.” Óriások az, energiaellátásban: távlati prognózisok szerint, az ezredfordulón az erőművek termelésének felét atomerőművek szolgáltatják a világon. Hazai előrejelzések szerint, négy-ötezer megawatt — öthat Gagarin Hőerőmű! — atomerőművi kapacitás épülhet meg 1990-ig. ,S lássunk most törpéket. Egy évben 60 ezer tonna fűtőolaj megtakarítását teszi lehetővé, ha egy százalékkal csökken aá erőművekben a villamos, áram előállításához felhasznált tüzelőanyag; a lakosság zavartalan ellátása megköveteli, hogy tízezer kilométer hosszúságú közép- és kisfeszültségű elosztóhálózat rekonstrukcióját hajtsák végre egyetlen középtávú tervidőszakban. Tények, adatok, tervek végeérhetetlen sorban; nincs megállás,; ahogy a cselekvésben sem lehet, mert abban a pillanatban aritmiás zavarok mutatkoznának a termelőágazatokban, a lakossági energiafelhasználásban. Itt jelentősége van minden apró mozzanatnak, lépésnek vagy megtorpanásnak. A nyolcvanas évek elején már a la- -* kások háromnegyedében égetnek majd — vezetékes vagy palackos — gázt; gázüzemekről, palackozókról éppúgy idejében kell gondoskodnunk e cél elérése érdekében, mint a megfelelő szállító járművekről, cseretelepekről. Növekedés, ésszerű korlátokkal % A hatékonyabb termelő- munka elválaszthatatlan az energiafelhasználás emelkedésétől —, de igyekezetünk csak akkor célszerű, ha észszerű korlátok között zajlik. Minden tekintetben megfelelő fedezetet kell teremtenünk a növekvő energiaigények kielégítéséhez, exportálható árukban, beépíthető eszközökben, infrastruktúrában. Ezért kellemes és kellemetlen lépések együtt járnak; például háromszorosára bővítik a kőolajipar tárolótereit, hogy zavartalanul ki- egyenlíthetőek legyenek az értékesítésben a szezonális ingadozások, de ugyanakkor rendelkezések szabályozzák az évente forgalomba hozható olajkályhák mennyiségét. A többségi érdeknek itt igazán elsőbbsége van a kisebbségi érdekkel szemben, ezért kapcsolódik a haladás és korlátozás szorosan egymáshoz. Ezért, azért tehát, hogy ne egyszerűen csak legyen, hanem az indokolt mennyiségben, összetételben, helyen legyen holnap energiánk. MÉSZÁROS OTTŐ A kártyanaptár hárem oldala Dömping, kártyanaptárdömping van. Idegesítő módon elárasztott bennünket ezeknek a kis, színes, sokszor giccses kartonlapoknak az özöne. Ma már alig van olyan vállalat, szövetkezet, intézmény, létesítmény, amely — ha ad magára valamit is — ne így kívánna boldog új évet vásárlóinak, ügyieleinek, amely ne így reklámozná saját magát, a sokszor hiánycikként keresett, vagy használhatatlan, így tehát eladhatatlan termékeit; amely ne így hirdetné különféle szolgáltatásait, amelyekből pedig egyébként sincs elegendő kapacitása. Ez a kártyanaptár egyik oldala. A másik oldala, a naptári rész teljesen elvesztette alapvető funk- p eióját, mármint azt, hogy naptár. Hogy egyáltalán naptár, nemigen láttam mostanában, hogy valaki is innen nézné meg, hogy hányadika van és milyen nap. Egyébként is csak igen jó szeműeknek ajánlható ez, mivel a számok, a betűk parányiak, éppen azért, hogy még ide, erre az oldalra is jusson valami a túloldali reklámból. legveszélyesebbnek azonban én a kártyanaptár harmadik, képletes ! oldalát tartom. Már-már járványjelleget és méreteket ölt ennek a kis [ semmiségnek a gyűjtése. Ez már nem is hobbi, ez — úgy tűnik — J káros szenvedély. Tudok olyan szülőről, aki gyerekét lódítja kártya- | naptárt tarhálni, mert ő maga szégyellené. Vagy ő maga tarhál természetesen magának, közben azt lódítja — kissé szégyenkezve —, hogy hát a gyereknek kell ... Kártyanaptárdömping ,van. És kártyanaptárgyüjtő dömping van. Fáradságot nem kímélve gyűjtjük, csereberéljük, osztályozzuk, raktározzuk a különböző és semmi értelmes célra nem igen használható vacakságokat. Gyűjtjük egy teljes éven át. Aztán kidobjuk. 1to kezdjük elölről. O. J. (tó th) Hírünk az országban Tallózd« lapokban, folyóiratokban ^ Hólepelben, de bevetésre készen a szikszói hómarók. Hótnaróra még nem volt szükség Szónoki kérdésként hangzik, ám a válasz megalapozottságától milliók sorsa függ. Az 1977-ben tartott X. energiai világkonferencia — Isztambul volt a helyszíne — meglehetősen zord képet festett az energiaforrások hasznosításának jövőjéről, hacsak ... Hacsak nem sikerül ésszerűbb korlátok közé terelni mindazt, amire összefoglalóan azt mondják, energiakérdés. S erre, tervgazdálkodásuk szilárd keretein belül, a szocialista országoknak igazán jók a lehetőségei. Lesz-e holnap energüánk?
