Déli Hírlap, 1979. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-13 / 11. szám
i I 9^ Megbeszélés a kokszkályhánál + A daru diktál Hó vul és lió nélkül, koksz kályha melleit Emberpróbáló tél Az idei tél hozott havat hideg nélkül, hideget hó nélkül, havat hideggel. A tél most megpróbál embert és gépet, és mig a szerencsésebb munkahelyeken dolgozók éppen .csak annyit vannak szabadban, amennyit a munkahelyük eléréséhez muszáj nekik, emberek tízezrei dolgoznak szabadban, félig szabadban. Vallomásokat gyűjtöttem a télről. Nagy Antalné villámosve- aefö: — Mit mondjak magának? Negyed négykor kezdtem. Mínusz tizennyolc fok volt. Itt a kocsiban a szél nem ér. de itt1 is megvan mínusz tíz fok . .. — Vezetni ilyenkor? — Vezetni egyformán kell. Jól. — A pálya?-— Még nem volt különösen jeges. Az emberek ennél sokkalta „síkosabbak”. Ha hideg van, akkor mindenki szalad.' Nem néz sehova. Ha locs-pocs van, akkor mindenki tócsákat kerülget. Nem figyel senki másra . .. — Hányadik télé ez? — Ne írja, de több már a tíznél... Telefon: építővállalatokat tárcsázok. Kérdezni. hogy honnan, hányán vannak fagyszabadságon? Minden vállalatnál teljes létszámmal dolgoznak. Bárány Imre (betonozó): — Hogy milyen? Nézze, mi akkor „szakrázunk”, ha mínusz tíz fok alatt nem engednek betonozni. Kevesebb akkor a pénz. Persze, a betonnak is jobb . .. — A hideg? — Időnként odaszalad az ember a kokszkályhához, de ha szembeáll vele, a háta fázik. Ha meg... És még ott sem felejtheti magát, mert a daru diktál . . . Kép: éjszakai műszak * az Avas-délen. Pufajkás, apró kis emberkék topognak a kő- vél'agyott földön, a kokszkosár körül. Aztán egyszerre mindenki mozdul, mert a daru jelez. A kályha fénykoré magárahagyott, parányi meleg sziget. Ugyanitt egyetlen éjszaka egy emelettel nőtt a ház . .. Autóbusz. Polgáron áll néhány percet. A kevéske dug- dosott meleg kiszökik az ajtón. Csak a busz vezetője ül kiskabátban. A Búza téren úgy törli meg a homlokát, mipt egykor a rendet vágó paraszt. Háta mögött hatvan utassal, Miskolc és Debrecen + Hóhalmok a Búza téren között három balesetet látott. ■ — Mióta csinálja? — Hat éve. de az idén nehéz nagyon. Mindig úgy indulok el. ho v nem tudom, hazaérkezek-e... — A nevét kérdezhetem? — Ne haragudjon, babonás vagyok ... Ezeken az utakon minden előfordulhat.A főmérnök. Dudla Balázs, elégedett: — Még szeptemberben elkészítettük a téliesítési programot. A tél túl jól, de a program is jól vizsgázik. — A terveket emberekre írják? — Igen. Itt nálunk nem utolsósorban az utóbbi két év miatt jó a hangulat. Ez a jó hangulat .valami olyasmit jelent, hogy nehéz helyzetekben a vállalatvezetés kérhet. Csak egy példa: a „csillaggarázsos” gépeink reggelente nehezen indulnak. Kérni sem kellett és a gépkezelők korábban jönnek ... A vállalat leghidegebb munkahelye Komlóstető ... — Ha Vashoz nyúl az ember. odafagy a kezéhez ... — Bent még csak istenes, mert az ideiglenes konvektorok fűtenek. de ha kilép az ember és arcába vág a szél... — A sóder összefagy. a homokot csákányozni kell . ., A komlóstetői munkáslakások a megszabott tervek szerint most is épülnek. Tél. A Tiszáin várom az óriás késésekről szóló híradásokat. Az ország talán leghidegebb várótermében topogok, fázom. Egy csoport vasutas jön be. Váltókat takarítottak a rendezőn. Ök is megálltak: melegedni... Újságot veszek a Búza téren. A standon a szél az úr, az árus kesztyűjéből kidideregnek a Másra fagyott ujjak. Lapátokkal felszerelt hómunkások jönnek, a piac standján fázós vevőket leső kofák dideregnek. Telefonon hívom az LKM- et. A nagyberuházáson terv szerint dolgoznak. Ember, gép nem állhat. (bartha) (Folytatás az 1. oldalról) A vázolt teljesítmények alapján 4—4,51 százalékkal teljesítette túl bruttó termelési értéktervét — 9 milliárd 40 millió forint — a kohászat úgy. hogy 480 millió forintos nyereségtervük várhatóan 510 millióban realizálódik. Az eredmények értékét növeli — s ezt a vezérigazgató külön is hangsúlyozta —. hogy azokat az elmúlt évivel azonos létszámmal valósították meg. Jelentősnek ítélte dr. Szeppel- feld Sándor az év során két alkalommal szervezett kommunista műszakon végzett tevékenységet, amelynek során a vállalat dolgozói 178 479 társadalmi munkaórát teljesítettek — elsősorban az új acélmű építésénél. Kiemelte: az eredmények a kollektíva kitűnő munkáján túl a párt- és társadalmi szervek hatékony támogatásának is kö- sönhetők. Az idei feladatokat vázolva. a vezérigazgató elmondotta: az V. ötéves terv alapszámaihoz viszonyítva emeltebb szinten határozták meg a tennivalókat minden olyan területen, ahol erre lehetőség van. Acélból 'például a korábbi tervekben szereplő 960 ezer tonnával szemben 1 millió tonna gyártását tervezik. míg hengereltáruból — a nemesacél-hengermű felfutására alapozva — 800 ezer tonnás előirányzatukat 10 ezer tonnával növelték. A bruttó termelési értéktervet az 1978. évihez képest 2 százalékkal szeretnék növelni, mig nyereségelőirán.yzátukat 540 millió forintban határozták meg. mely összegből 80 milliót anyag- és energiatakarékossággal kívánnak biztosítani. A tervek végrehajtását nagymértékben nehezíti ma még. hogy a saját acéltermelésen felül 230 ezer tonna, külső forrásból származó acélra is szükség van a termelési célkitűzések megvalósításához. Jelenleg még mintegy 100 ezer tonna hiányzik e mennyiséből. amelyet tőkés piacról kell majd biztosítani. Az eredmények, tervek ismertetését azzal zárta dr, Szeppelfeld Sándor: a műszakpótlék bevezetésének eredményeként jelentős mértékben nőtt dolgozóink élet- színvonala. Eredményeinket sajnálatos módon árnyalja a halálos balesetek magas száma. amelyek miatt nem is gondolhatunk kitüntető cím pályázására. Reálisan értékeltük a helyzetet, felszámoltuk a baleseti vészé1' f'or- rásokat. s szigorú intézkedéseinknek is köszönhetően az elmúlt 4 hónapban — a sajnálatos acélműi eset óta — súlyos baleset a vállalatnál nem történt. , A fejlesztési, beruházási tevékenységről szólva a vezérigazgató elmondotta, hogy a kombinált acélmű elmúlt évre tervezett munkálatainak döntő többsége elkészült. A vezérigazgató ez ügyben is — mint a termelés, beruházás más kérdéseiben — optimista. Joggal, mert a kohászati kollektíva többször is bebizonyította, hogy képes a nagy feladatok megoldására. T. Z. Uj ABCáruházak ,Az Avas-délen. Leninvá- rösban és Ózdon még az idén átadnak a BÁÉV dolgozói egv-egy, KERVÁZ-elemekből épült ABC-áruházat. A le- ninvárosi és az ózdi ABC- áruházak olyan helyen létesülnek, ahol a jövőben is nagyarányú lakásépítések folynak. Ugyancsak még az idén — a Miskolci Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat kérésére- —, egy kis alapterületű bolttal gyarapszik az avas-déli lakótelep. Hétfőn uz MTESZ-székhúzbun Ismertetik Tapolca részletes rendezési tervét Bárki érdeklődhet telek• és építési ügyben Elkészült Miskolc-Tapolca részletes rendezési terve. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Borsod megyei Szervezetének kommunális bizottsága, valamint az Építőipari Tudományos Egyesület miskolci csoportja hétfőn délután 15 órától az MTESZ miskolci, SzeméAz iparos ifjúság joga” Harminc éve nem íanonc „Nincs többé tanonc, csak ipari tanuló”; „Az iparos ifjúság joga’* — harminc esztendeje ilyen, és ehhez hasonló címekkel üdvözölte a korabeli sajtó terjedelmes cikkekben a tényt. Az ország- gyűlés 194». január 14-én — Kossá István iparügyi miniszter előterjesztésére — megszavazta az iparos és kereskedő- tanulókról alkotott 4. törvényt, mely véget vetett a ta- noncok korábbi kiszolgáltatottságának, rendezte a szakmai tanulás körülményeit, a munkáltatók és a tanulók kapcsolatát. kölcsönös jogait, kötelezettségeit. Először ez a törvéay írta elő, hogy 14 évesnél fiatalabb tanulókat nem szabad szerződtetni, és úttörő jelentőségű aban is, hogy iskolai végzettséghez kötötte a szakmunkásképzést. A többi között kimondta, hogy a szakmához nem tartozó munkával tilos foglalkoztatni az- ipari tanulókat. A fiatalok nem munkaviszonyba kerültek a munkáltatóval, hanem tanulói viszonyba. Iskolázta- tásbk ingyenessé vált, a rászorulók részére tanulóotthonok létesítését írta elő a törvény. Ami azonnal kitűnik a három évtizeddel ezelőtt életbe lépett törvény 'rövid ismertetéséből, az. hogy mindenekelőtt új társadalmi felfogást tükrözött. A tanonc szónak az ipari tanulóval való felváltása aligha tekinthető formális újításnak, nem etimológiai értékű változtatás. hanem a szocialista munkásosztály kinevelésének fontosságát tükrözte. Azóta a szakmunkásképzés megért egy-két jelentős tartalmi változást. Az élet követelményeihez igazodva, kezdetben különféle újabb és újabb jogszabályokkal — több százzal — egészítették ki a régi rendelkezéseket. Aztán, amikor kiderült: ez áz űt járhatatlan már, a Munkaügyi Minisztérium előkészületeket tett a szakmunkásképzés korszerűsítésére. Ugyanis bebizonyosodott, hogy a ' tanulóképzés 1 túlságosan szakosodott, az úgynevezett rokonszakmákban alapszakmai képzés feltételeit teremtették meg. A legjelentősebb változás már ebből az évtizedből kelteződik. Az 1972-es Oktatáspolitikai párthatározat nyomán meggyorsult a szakmunkásképzés korszerűsítése. Ma már a szakmunkás- képzés szerves része a középfokú oktatásnak, nem zsákutca típusú iskola, mint volt korábban. E „nyitottság '1 haszna felbecsülhetetlen. Mert gondoljuk csak meg: a szakmunkásképző intézetbe iratkozók 80—82 százaléka fizikai dolgozók gyermeke. és évről évre ők képviselik az általános iskolát befejezők létszámának a felét. Az ő számukra a szakmunkásképzés reformja óta ez az iskolatípus a továbbtanulás biztos és biztató eszköze lett. Jó leírni, hogy sokan továbbtanulnak a három év eltelte után. Az Oktatási . Minisztérium adatai szerint 15—20 százalékuk iratkozik be valamely, érettségit adó iskolába. Egyéni és társadalmi haszon ez. hiszen gyarapszik az érettségivel rendelkező munkások száma. Az sem ritka, ha valaki szakmunkásképző iskolával a háta mögött egyetemre, főiskolára .kerül. A honi szakmunkásképzés szép hagyományokkal és eredményekkel dicsekedhet. Három évtized alatt kinevelte napjaink munkásosztályának derékhadát, több mint egymillió szakmunkást bocsátottak ki az iskolapadokból. Ez idő szerint pedig 160 ezer fiatalt képeznek a szakmunkásképző intézetekben. Negatív jelenség: sajnos csökken egyes szakmák iránt az érdeklődés. A betöltetlen űrt megérezzük valameny- nyien. Újabb és újabb korszerűsítésekre van tehát szükség a szakmunkásképző iskolák falai közt. Igazodva a harminc éve kiadott törvény szelleméhez. F. Gy. re úti székházában nyilvánosan ismerteti a részletes rendezési tervet, az azzal kapcsolatos egyedi telek-1 ügyeket, beépítési lehetőségeket. Az előadásokat az V. sz. terembén Kotányi Zoltán, a rendezési tervet előkészítő Budapesti Műszaki Egyetem Városépítési Tanszékének adjunktusa, illetve dr. Horváth Béla, Miskolc megyei város főépítésze tartják. Az egyedi telekügyekben, illetve a beépítési lehetőségekről az alábbi személyek adnak tájékoztatást bárkinek, aki érdekelt: I. sz. terem: Enyedi és Zola utca északi vége térsége (236-os szelvény) ; Kiss József utca: Várhegyi Viktória (II. kerületi tanácsi hivatal. műszaki osztály). Zója utca dél. Aradi utca térsége (248-as szelvény) : dr. Mester Sándor (városi tanács építési és közlekedési osztály). Győri utca, Kiss József, utca vége (235-ös szelvény), HCM- üdülö térsége, kőbánya (247-es szelvény): Varga ‘ Györgyné (városi tanács építési és közlekedési osztály). II. sz. terem: Tó-környék, Görömbötyi utca (259-es szelvény): Nagy Sándor (II. kerületi hivatal, műszaki osztály). Csabai utca és Éden kemping (249-es szelvény): Marosits János (városi tanács építési és közlekedési osztály). III. sz. terem: Fajdos (269-es szelvény): Dombi Sándor (városi tanács építési és közlekedési osztály). Fajdostól délre eső terület. Fenyő utca vége: dr. Sumi And- rásné (városi tanács építési é közlekedési" osztály). A rendezők az előadási és az ismertetőkre mindé érdeklődőt várnak, tájékoz tatást, felvilágosítást adnak. Jól dolgozlak a diósgyőri kohászok Takarékoskodni az anyaggal és az energiával
