Déli Hírlap, 1979. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-05 / 4. szám

Gyámügyi dosszié Fait-e lelke a paragrafusnak? A csalód ügyei a legin­timebb ügyek. Amikor a társadalom beleszól, oka van rá. Államunk példát statuál, s mindent megad az eltévelye- dett szülök gyermekeinek. Kárpótol valami olyasfajta veszteségért, amit tulajdon­képpen kárpótolni lehetet­len. Az út valami idillikusabb állapot felé a gyámhatóságo­kon át vezet, . Veresné dr. Jakab Zsuzsa, a városi ta­nács I. kerületi hivatala igazgatási osztályának veze­tője a gyámügyi munka jó ismerője. — Az a jogász, aki a gyámüggyel jegyzi el magát, a legelhivatottabbak közül való. S hogy ilyen kevés van. bizonyltja, hogy egy­másnak adják a kilincset. Ez olyan pálya, amit nem tehet csak a fizetésért csi­nálni. Ez szolgálat, ha úgy tetszik, lelki jogsegélyszolgá­lat. Kevesen mondanak érte köszönömöt. I ükröiii. lükröm... Felháborodott, vagy síró- rÍYÓ emberek a páciensek. Tükröt tartani eléjük, le- higgasztani. saját hibájukra rádöbbenteni, vagy meg­nyugtatni őket — ezt nem okítják az egyetemeken. — Itt nincsenek lezárható dossziék. Az ügyek végére a legritkább esetekben tehe­tünk pontot. Az élet szülte szituációk sohasem ismétlőd­nek gépiesen. Nem lehet mindegyikre ugyanazt a pa­ragrafust előcitálni. Az itt dolgozók idegi-fizikai leter­heltségének jellemzésére csak egyetlen szám: éven­te 1500—2000 az ügy iratfor­galom. S ezek nem egyetlen beszélgetésből születnek. Egy példa: gyűlölködőket egyezségre bírni. Két intelli­gensnek látszó ember a bí­rósági döntés után sem tu­dott megegyezni, miként lát­hassa az apa a gyermekét. A felek két és fél óráig győzködték egymást, míg úgy-ahogy létrejött a meg­állapodás. De meddig? Vár­hatóan újból jönnek. Az ér­vek igazolására majd tanú­kat kell kihallgatni, s ha el­fajul az ügy. bírságot kell kiszabni. S/is/ifus/i munka A problémásabb esetekben szomszédokat, tanúkat kell beidézni, munkatársak és vezetők véleményét kikér­ni. kereseti igazolásokat be­gyül! eni. Fiatalkorú bűnö­zők esetében a rendőrség­gel. az. ügyészséggel és a bí­rósággal tartanak fenn kap­csolatot. Valamennyi gyám­ügyi munka velejárója a környezettanulmány. Ez len­ne hát a feladata egy cso­portvezetőnek. két előadó­nak és egy adminisztrátor­nak . . . — És a társadalmi segí­tők? — Egy ideje ők is vissza­húzódtak. Ez. olyan sziszifu­szi munkának látszik, ami­ben kevesen találják meg az értelmet. a szépséget. A múlt év végén az I. kerületi hivatal és a Hazafias Nép­front közös levélben keres­te meg a vállalatok és in­tézmények vezetőit; kutassa­nak fel embereket, akik eb­ből a munkából szívesen részt vállalnának. Már akad­tak is jelentkezők. Szüksé­günk van rájuk, mert ez a munka társadalmi segítség nélkül nem megy. Nagyobb gondunk tesz rá. hogy a gyerekek és fiatalok párt­fogói. s a gyámügy társa­dalmi munkásai kellő er­kölcsi elismerésben része­süljenek. — Míg egy gyermek, vagy több testvér sorsát meg­nyugtatóan rendezni tudjuk, hónapok telnek el. De oly­kor azonnali intézkedésre is szükség van. Egy ápolónő keresett meg. Másfél hó­nappal az eset előtt a fer­tőzőosztályra bevittek egy kisfiút vidékről. A felvétel­nél az apa azt mondta, hogy nincs nála a személyi iga­zolványa, bediktált egy ne­vet és egy címet. A gyere­ket senki sem látogatta. Majd meggyógyult, s ki­küldték az értesítést, hogy jöjjenek érte. A levél visz- szajött: a fim ismeretlen. A kisfiút a gyámhatóság he­lyezte el a gyermekvédő in­tézetben. Most nyomoznak az apa és az anya után. Apai szív — Eseteinknek csak ele­nyésző hányada végződik happy enddel. De van ilyen is: a kis­lány házasságon kívül szü­letett. Az apa pár hónapra rá elismerte az apaságát. Az anya. körülményeire való hivatkozással, nem tudta vállalni a kicsit. Állami gondozásba került. Az apa rövid idő múlva látogatni kezdte, s kétéves koráig rendszeres is lett a találko­zó. Mígnem úgy döntött, hogy magához veszi a kislá­nyát. Környezettanulmány: van lakása, jó fizetése, böl- csibe, majd oviba tudja adni a csöppséget. Olykor a nagy­mami is elvállalja a fel­ügyeletet. Igen ám. de eh­hez az anya — aki állami gondozásba adta — belegye­zése kell. Igaz. hogy futó viszonyuk volt. de rendes fiúnak ismerte. Az ő helyze­te változatlan, legyen hát az apáé a kislány , . A gyámügyisek szép dosz- sziéja az örökbefogadásoké. Munkájuk legemlékezetesebb epizódjai, amikor az örök- befogadók elmesélik: meg­változott, kiteljesedett az életük! Vallanak. milyen csodálatos érzés szülőnek lenni; olyan ragaszkodó a csöppség, mintha a sajá­tunk lenne ... O. E. Két kohó megújul A Lenin Kohászati Művek nagyolvasztó gyáregységében az idén két kohó javítását tervezik. A hármas kohó ja­vítására 20 napot, a kette­sére 60 napot szánnak. A páncél-, falazat-, torokcserét, a vasszerkezeti elemek meg­erősítését, s az aknapáncél javítását végzik el ez idő alatt. • A Magyar Hajó- és Daritgyár ba laton füredi gyáregységé­nek sporthajóüzeme termékeinek nagyobb hányadát expor­tálja. A külföldi piacokon keresett sporthajók gyártásának fokozására új műhelycsarnokot építettek, ahol már folyik a pióbaüzemi termelés. .4 képen: készülnek a vitorlástestek az új csarnokban. (Rózsás Sándor felvétele) Tanulnak a mezőőrök A hóval fedett, kihalt ha­tárban valamivel kevesebb a dolga a mezőőröknek, mint nyáron. Ezt az időszakot használják ki arra, hogy to­vább képezzék magukat. A megyei tanács szervezésé­ben, az aggteleki Cseppkő­szállóban. csütörtökön kez­dődött a tanfolyam. Hat tur­nusban. háromnapos okta­tásban részesítik a mezőőrö­ket. Egyebek között a fegy­ver kezeléséről, használatá­ról. a vadkár-elhárításról, természet- és környezetvéde­lemről hallhatnak előadáso­kat. Ötmillió liter tej Az elmúlt esztendőben 5.3 millió liter tejet termeltek hazánk egyik legkorszerűbb szakosított tehenészeti tele- pén.j a Nagymiskolci Állami Gazdaság ongai kerületében. Az itt található l'eketefriz ál­lomány a világ Legjobb tej­termelő képességű fajtája, évente egy állattól 5400 li­ter tejet fejnek. A kohászatban ismét nem adták egymillió tonna acélon alul Csak következetesebb munkával boldogulhatunk Kritikus és önkritikus vita a városi pártbizottság kibővített ülésén Az MSZMP Miskolc vá­rosi Bizottságának szerdai, kibővített ülésén a gazdaság­politikai feladatokról volt szó, (Az írásos anyagot teg.-, napi számunkban ismertet­tük.) Tizenhat hozzászólás egé­szítette ki a miskolci válla­latok. szövetkezetek és in­tézmények elmúlt évi tevé­kenységéről összeállított je­lentést, valamint a városi pártbizottság 1979. évi gaz­daságpolitikai cselekvési programját. Eredmények és árnyak Drótos László, a városi pártbizottság első titkára sokszínű tájékoztatót adott a miskolci üzemek elmúlt esz­tendei eredményeiről és ár­nyairól. Erőnket, politikánkat di­cséri a sok új lakás, iskola, óvoda, a termelési mutatók növekedése, a lyukói bánya és az LKM acélművének egymillió tonnája, a tervüket határidő előtt teljesítő vál­lalatok sora. De — és a kérdéseket éppen a városi pártbizottság ülésén tették fel — milyen áron értük el ezeket az eredményeket? És milyen lehetőségeket sza­lasztottunk ej? A miskolci ipari üzemek termelésének növekedése 9— 10 százalékkal haladta meg az előző évit. Az összeha­sonlító árakon, illetve meny- nyiségben mért teljesítés nö­vekedése 5—6 százalék kö­zött van. Viszont a kivitel csökkent, az import nőtt. Hogyan ítéljük meg az elmúlt évet? Ezt a kérdést tette tel Csollák Gábor, a DIGÉP KISZ-bizottságának titkára is, amikor megje­gyezte: az elért és a néha el­túlzott eredményeket ismer­jük ,.. Tolnai Lajos, a megyei pártbizottság gazdaságpoliti­kai osztályának vezetője azt kérdezte: van-e olyan terme­lési grafikon minden üze­mi pártbizottsági titkár szo­bájában, amely a munka ha­tékonyságát is jelzi? Mit tudunk és mit nem ? Murányi Gyula, a DIGÉP műszaki igazgatója érdekes, okos. kesernyés megjegyzést tett: a bolti kirakatok na­gyobb hatással vannak a közvéleményre, mint az új­ságok vezércikkei. Nálunk minden kapható, s ebből a legtöbb ember azt a követ­keztetést vonja le. hogy nem kell félni a „jön a farkas!” — figyelmeztetéstől... No­ha az emberek közgazdasá­gi, közéleti fogékonysága hi­hetetlenül megnőtt: az egyé­ni, vállalati boldogulás azt az illúziót kelti, hogy az összkép nem annyira sötét... Vannak, akik azt hiszik, hogy oktalanul ijesztgetik őket. A kettős hatás egyesekben olyasfajta „tudathasadást” okozhat, amely tévútra ve­zet. Néhány hozzászóló akarat­lanul sem titkolhatta azt a szándékát, hogy kisebb kol­lektívája — üzemegysége, vállalata — eredményeit jobbnak mutatta, mondta a valóságosnál, s figyelmen kí­vül hagyta azt a tényt, hogy a „gazdag vállalatok szegény országa” terminológia tartó­san nem élhet meg. Tudjuk, hogy Magyaror­szág külföldi adósságai el­érték a kritikus határt. Ösz- szehasonlító statisztikák val­lanak arról, hogy a mun­kánk hatékonysága nemcsak a fejlett országokénál/! ha­nem a velünk egy nívón álló nemzetek szintjének is alatta marad. Tudjuk, hogy a nagy múltú Diósgyőrt Gépgyár gondokkal küzdött, s a ki­bontakozás útját keresi még ma is. Tudjuk, hogy a mis­kolci húskombinátot — a tervezési, kivitelezési, beru­házási hibák miatt — ideig­lenesen be kellett zárni. Tudjuk, hogy az amúgy sem teljesen megbízható dollár- ki termelési-mutató néhány, hagyományosan jó piaccal rendelkező cégnél is rom­lott. Persze. Vannak másfajta példák is. A VlMELUX-ból orvosi műszergyárrá alakult kis miskolci üzemből orszá­gos példát adó gyáregység lelt. A három évvel ezelőtti háziasszonyok olyan termé­keket készítenek, amelyek­nek nyolcvan százaléka min­den piacon értékesíthető. Hrabár Sándor igazgató di­csekvés nélkül dicsekedhe­tett azzal, hogy a MEDICOR miskolci gyára három év alatt megkétszerezte a ter­melését. s megnégyszerezte a nyereségét. Az anya-gyár­ból ideteíeoített termékek itteni gyártása úgy vont be ú.j munkaerőket, hogy más­hol munkásokat szabadított fel. Csák így, csak együtt A pártbizottság! ülésen el­hangzott vila — amint azt az elnöklő Kolláth Sándor, a városi pártbizottság titkára megállapította — kritikus és önkritikus volt; összhangban a Központi Bizottság hatá­rozatával és az országgyűlés legutóbbi ülésének állásfog­lalásával. Jól egészítette ezt ki egy-egy részterület felelőseinek, szakértőinek nyilatkozata. Trézsi Miklós a Miskolc környéki mezőgaz­daság feladatait elemezte. Majtényi Lajos, az LKM nagyüzemi pártbizottságá­nak titkára a diósgyőri gyúr dicséretes erőfeszítéseiről szólt. Gál Sándor a vasút. Szín Andrásáé a könnyű­ipar új feladatait ismertette. Abban minden hozzászóló egyetértett, hogy a jövőben csak komolyabb, következe­tesebb munkával lehet bol­dogulni; úgy, hogy minden­ki méretre szabott feladatot, s a teljesítményéhez illő bért kapjon. Vezetők, kom­munisták feladata és köte­lessége. hogy az új helyzet­ben példát mutasson és moz­gósítson. Csak így. csak együtt valósíthatók meg azok a célok, amelyek egyként szolgálják a népgazdaság . stabilitásának helyreállítását és az életszínvonal emelését. A városi pártbizottság a vállalatok és szövetkezetek elmúlt évi tevékenységéről beterjesztett jelentést, vala­mint az 1979. esztendei gaz­dasági cselekvési programra vonatkozó javaslatot eltu- gadta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom