Déli Hírlap, 1979. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-02 / 1. szám
Változnak a szabályozok (3) Szigorúbb hitelíel tételek Előző cikkeinkben már többszőr volt szó arról, hogy mai gazdasági neiiéz.iege»iik Két ion- tus összetevője: termékeink és ter me) ősünk — pontosabban ezen jeieinós iianyanának — eb-.vua- saga, köt szerűiK iisege, \alamini a linkül í ekezés, erőnkön ici dii fogyasztás és felhalmozás. E két folyamat sajátos módún egymást erősítve is jeieiUkczik: a hazai lel hasznúi ás jelentős részét kitevő ipari beruházások nem ritkán ismét csak a korszerűden termékek előállítását fokozzák. Magyarán: sokszor legjobb lenne, ha egy éppen elkészült gyárat azonnal ie is bontanánk... Ezeket a tendenciákat — elsősorban a beruházások állományának állandó, a nemzeti jövedelemnél gyorsabb növekedését — már az idén is mcgpró- b á b u k it r •> á 1' í • an i, d e e re d - ménytelenül. A beruházási ráfordítások a tervezett csökkenés helyett 1978-ban is emelkedtek, cs 8 százalékkal magasabbak az éves t érvben meghatározod ná í. A nemzeti jövedelemnél gyorsabban nőitek az idén a vállalatok készletei is. Miért nem tiltással? Ezek után sokan kérdezhetik és kérdezik is. iogy miért nem alkalmaz a gazdasági vezetés adminisztratív szankciókat a káros folyamatok megakadályozására? Azért, mert az adminisztratív tiltás például a beruházások esetében a gazdaságos és gazdaságtalan termék előállítására készülő gyár építkezését egyaránt leállítaná. Jól szolgálja viszont a hatékonyság, piacképesség szerinti rangsorolást az átgondolt hitelpolitika. amely kiskapukat nem hagyó, következetes végrehajtás esetén a hitelek nagyságával szabályozhatja a forgalomba kerülő pénz meny- nyiségét, a kamatok nagyságával pedig a vállalatok termelési költségeinek alakulását. Az 1979. évi hitelpolitikai irányelvek célját _ így, tgggJ,- mazta meg dr. Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke: ,.A hitelpolitika a termelési szerkezet javítását, a nem gazdaságos termelés visszaszorítását, ugyanakkor a versenyképes termelést folytató vállalatok fejlesztését szolgálja. A hitelezési gyakorlatban ennek megfelelően fokozódik a szelektivitás, a hitelfeltételek szigorítása." l!a lassan foro« D az eszköz... A beruházások hitellel való finanszírozásában, a gazdasági egyensúly javítása érdekében a következő szigorítások lépnek életbe: ha a hitelszerződésben foglalt kötelezettségeken (tartozáson) felül további fejlesztési alap képződik a vállalatoknál, akkor azt a szóban forgó beruházás pénzügyi fedezésére, illetve a hitel határidő, előtti visszafizetésire kell fordítani. Ennek- az intézkedésnek várható hatása, hogy a fejlesztési eszközök nem aoró ódnak el, és csökken az új beruházások s-'áma is. Az úgynevezett 45 milliárdos. exportfejlesztő beruházásokat s-oi-áló hi'T’nkeió versenyfeltételei is lényegesen szigorúbbak lesznek 1979- ben. A vállalatok készletei főleg az exportnak a tervezettnél lassúbb növekedése mialt halmozódtak tovább 1978- ban. Ennek a folyamatnak a megfékezésére szolgál a hitelpolitikai irányelvek azon feltétele, mely szerint a vállalatok csak akkor kaphatnak forgóeszközhiteit, ha saját forrásaik már kimerültek. Nagyon fontos mérce lesz 1979-ben a forgóeszközök úgynevezett forgási .sebessége: amelyik vállalatnál éz a mutató romlik, esetleg a hitelfelvétel is meghiúsul. Mi lesz a fizetésképtelenekkel? A gazdaságtalan termelés kiküszöbölésére hozott döntések, á gazdasági szabályozók változása előre jelzi, hogy az eddiginél több hazai vállalatnak lesznek pénzügyi problémái, esetleg hosszabb- rövidebb időre fizetésképtelenné válnak. Az eddigi gyakorlattal ellentétben ilyen esetekben az irányító és felügyeleti szerveknek nem a fizetésképtelenség akármilyen áron való megszüntetésére kell törekedni —, hiszen a tartós fizetésképtelenség általában súlyos termelési, vezetési. szervezési fogyatékosságok tünete —. hanem a mélyebb okok feltárására, és a vállalat szanálása után a gazdaság működőképességének helyreállításárá. Ezek után, amikor biztosítottnak látszik a vállalat — a piac által elismert — továbbfejlődése, altkor, de csak akkor, átmenetileg a bankrendszer is segít a nehézségek leküzdésében. P. É. Városi tanácstagok fogadócrái 1979. I. 2. Bódy György, lakásszövetkezeti iroda, Katowice u. 7., 17 órától; Kerepesi Ferenc, ÉSZAK TERV, ig. titkárság Zsigmondy u. 2., 18 órától: Tasnádi László, BÁÉV, munkaügyi osztály, Magyar- Szovjet Barátság tér 2., 18 órától. 1979. I. 3. . Budai Barnáné, 111/12. pártalap- s/efvczei, Árpád u.-, 18 órától; Sóváry Sándor, II. kér Hivatal, titkárság, Csaba vezér u. 53., 8 órától. 1979. l. 7. Rózsavölgyi József, I. 5. párt- alapszervezet. Kassai u. 86., 18 órától. 1919. I. 8. Bum bora László, Költő u. 23., 16' órától; Búzái Pál 1.6. pártalao- szervezt, Tanácsház tér 2., 16.30 órától; Harhai József, Mosolygó A. u. 17.. 17 órától; Kiss Mtirton- né, napközi otthonos óvoda, Ka- est.h P. u. 8., 12 órától; Nagy Ká- roiyné, Rozgonyi P. u. 6., 18 órától; Papp Gyula, ill. lo—ll. párl- alapszcrvezet, Győri kapu 57., 18 órától; Sós Miklósné, lakásszövetkezeti iroda, Gagarin u. 13., 18 órától; Schön Péter, tűzoltólaktanya, Kerpely A. u. 12., 17 órától; Szaniszló Bálint, Benedek u. 7., 17 órától; Szt relcsik Ferenc, Jegenyés u. 4., 17 órától. 1979. I. 9. Vincit Márta, Brigád u. 18., 17 órától. 1979. I. 10. Sebők Ferenc, Közdomb u. 46., 17 órától; Vágó Péter, Fazola H. utcai Általános Iskola, 17 órától. Tervpályázat Kazincbarcika városközpontjának beépítésére A városi tanács a Borsod megyei Tanáccsal és az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériummal közösen pályázatot írt ki a kazincbarcikai város- központ beépítésének megtervezésére. Kisebb dombon. tehát hangsúlyozott . helyen jelölték ki a városközpont építési területét, ahol a korábban átadott hat létesítmény mellett még több mint 20 különböző közintézményt. kereskedelmi. vendéglátó. művelődési és szolgáltató jellegű építményt kell majd elhelyezni. A pályázaton részt vevő tervezők fontos feladata, hogy az új épületek és közterületek helyének célszerű megválasztásával a városközpont harmonikusan kapcsolódjon a városrészekhez. a zöld területekhez és ugyanakkor a beépítési terv az intézményhálózat célszerű és gazdaságos kivitelezésének ütemezésére is tegyen , javaslatokat. A pályázati kiírást és mellékleteit január 2-tól vehetik át az érdekeltek az Építésügyi és Vá rosf ej lesztési Mi n is z téri um műszaki tervezési főosztályán, s a kész terveket legkésőbb 1979. április 30-ig kell elküldeni a Kazincbarcikai városi Tanácsnak. A legjobb munkák díjazására és megvásárlására összesen 380 ezer forintot irányoztak elő. A bíráló bizottság legkésőbb május végéig hirdeti ki a pályázat eredményét. tv eleji hajrá Mottó: Ha az eleje jó, minden jó. MESE Itt az eleje, juss el veleje! B. Ú. É. K. Boldog új évet kívánok. Boldog, boldogtalannak. KILÁTÁSOK Nem a nadrágszíjat kell az új évben szorosabbra húzni, hanem inkább jól fel kell kötni a gatyát. A DETOXIKÁLÓBAN — Főorvos úr! Nem emlékszem semmire. Mondja: még idén van, vagy már jövőre? MÁSODÁLLÁSOK Hangjegyüzér; emberhang utánzó; önmagándetektív; harn is! cá rtya nap tár- készítő; revii-olva- sztár; vízvezeték-sze- rész; jelszószátyár; fogvájár; eladóvevö; fénykép viselő, család- favágó. HlR A Pál utcai fiúk úttörőcsapata felvette a Timur és csapata nevet. PISTIKE — Gyerekek! Ki tudná megmondani, hogy mi az a vedlés? — Amikor tavasz- szal a kígyó örömében kiugrik a bőréből. FELIRAT „Pénztártól való távozás után borravalót nem fogadunk el!” MAGYAROS GÉPELTÉRÍTÉS — Nézze, főnök úr! Az állam úgyse venné észre. Nem lehetne az építkezésről az én garázsomhoz áthozni egy napra azt a betonkeverő gépet? HASZNÁLATI UTASÍTÁS 1. Helyezd el az illetőt a rajznak megfelelő módon. 2. Húzd meg az A jelű kart. 3. A guillotine működésbe jön. Figyelmeztetés: vigyázz, balesetveszélyes! \ GYŐZELEM — Tábornok úr! Az ellenség megadta magát! — Késő. Már elküldtem hozzájuk a futáraimat, hogy vigyék meg a hírt: megadjuk, magunkat nekik. ELSEJE Tegnap, elsején, kora reggel cseng a telefon. Felveszem. Azt mondja: — Halló! Téves? Igen? Akkor mással beszélek. Később hívjon oda. Vissza. Ne szuszogjon olyan hangosan a kagylóba! Ne haragudjon, foglalt vagyok. Tudja maga, hogy én kivel beszélek? Le ne tegye! És letette. Három hónapot siet a naptára. Április elsején visszahívom. Kár, hogy nem tudom a számát. Mindegy, majd, próbálgatom. Addig is mindenkinek: a viszonthallásra. ' Sz. G. * ak A kifutott gépkocsikhoz nincs alkatrész — mondja Sutyák István. — Magunk barkácsoljuk a pótolhatatlan berendezéseket. (Kerényi László felvételei) Sikerülnie keli!... és yfr A mozdonyvezető Sepsi Gyula: „Többet is tudnánk menni, ha a forgalom is segítene —” „Az 1979. évi népgazdasági terv eredményes megvalósítása nagy követelményeket támaszt az irányítás és a végrehajtás minden szintjén.” Az idézel az MSZMP KB december hatodikai ülésének közleményéből való, s hogy most ezzel kezdtük cikkünket, annak egy oka van: az eimúit esztendő utolsó napjaiban brigádvezetőket kérdeztünk meg, az irányítás, a vezetés „legelső” embereit, akik legközelebbről érintkeznek a segédmunkásokkal, a betanított munkásokkal, a szakmun- .. Írásokkal, hisz valamennyiüknek közvetlen főnökei. A MÁV Miskolci Igazgatósága Vontatási Főnökségén Sepsi Gyulát, az Április 4. utazó brigád vezetőjét kerestük fel: —‘ Tizenhárom éve vagyunk együtt, valamennyien mozdonyvezetők. Ritkán találkozunk — mondja —, hisz úton -töltjük majd’ minden időnket. Negyedévente bri- gádértekezletet tartunk, akkor beszéljük meg a problémákat. a. feladatokat, amely, úgy érezzük, már nem csak a mi gondunk. Tizennégy éve vezetek villamos masinát. az utóbbi esztendőkben „rászorítottak” bennünket is az energiatakarékosságra, próbáltam megértetni a brigádtagokkal is, hogy miért kell ez. Mi is jobban járunk, meg a népgazdaság is. („A gazdasági szabályozókat úgy kell módosítani, hogy azok fokozottabban késztessenek a . . . takarékosságra, . ..”) , — Mi elkövetünk mindent, de ha minden indok nélkül megállítanak bennünket, lassításra kényszerítenek, akkor hiába igyekszünk. Tudjuk, hogy mit várnak tőlünk, de egyedül — nem boldogulunk, társakra van szükségünk . .. A tizennyolc ember ettől az évtől az aranykoszorút várja. Hétezer kilométert tesznek meg havonta, hol személyvonat, hol pedig tehervonat van mozdonyuk mögé kapcsolva. — Megtehetnénk többet is — magyarázza a brigádvezető. — Ehhez viszont az kellene, hogy magasabb legyen a mozdonyok és a személyzet kihasználtsága. Ma még a munkaidő felét sem tölt-- jük produktív munkával. Nem azt mondom, hogy a tizenkét óra alatt végig mozdonyt vezessünk, mert az képtelenség, de ésszerűbb szervezéssel meg lehetne oldani, hogv többet fussanak a mozdonyok. Ezen a forgalom tudna segíteni. .. (,.... kerüljön előtérbe a . . . jobb munkaszervezés . ..”) Mátyus Miklós, az Üvegipari Művek miskolci gyárának szocialista brigádvezetője: — 1978-ban 50 millió forint értékű terméket állítottunk elő. Az 1979. évtől hasonlót várok, sőt jobbat. Ügy érzem, érezzük, van még mit tennünk, különösen, ha a se- lejtre gondolok... (,,Az ország érdeke megköveteli, hogy minden termelő- egységben gazdaságos munka folyjék.") A XVI-os számú AFIT Autójavító Vállalat december 21-re teljesítette éves tervét. A Szamuely Tibor szocialista brigád vezetője, Sutyák István is ezzel kezdte a beszélgetést, de később elkanyarodott a saját munkája, a saját munkájuk felé: — Mit mondjak? Rossz volt az anyagellátás. Az idén csak javul, de nem sok jóval kecsegtetnek. Autóvillamossági szerelők vagyunk, s Ikarus-buszokat javítunk. A kifutott buszokhoz nincs alkatrész. magunk barkácsolunk, vagy sikerül, vagy pedig . . . Sikerülnie kell. Ez befolyásolja a munkások hangulatát... (..A kollektívák, szocialista brigádok vállalásai irányuljanak a gazdálkodás minő- séqi követelményeinek teljesítésére.”) — Ilyen körülmények között azt kell mondani, nincs minőség. Megcsináljuk a buszt, elromlik, visszahozzák. Ha 'nem hagyták Volna abba az alkatrészgyártást, később hoznák vissza. Korausz József nagyon fiatal brigádvezető. Mindössze 28 éves, s héttagú brigádjában dolgoznak negyven éven felüliek is. DIGÉP-es. — Hogy sikerült az év? Fele-fele arányba fi. Az első hat hónap jól. a második hat hónapban voltak szervezési hibák. Csőkarimákat gyártunk az F-gyáregységben, valamennyien forgácsolók, esztergályosok vagyunk. Az kellene, hogy mindig legyen anyag, jó szerszám, ne álljanak a drága gépek. Teljesítményben dolgozunk, aztán ha valami nincs, akkor először rajtunk csattan az ostor. Mehetünk kilincselni a főnö-» kökhöz, hogy adjanak munkát. Így kell ezt? — Három évig az NDK- ban dolgoztam, 1971-ben jöttem haza. Nem bántam meg... Azt, amit kint tanultam, csak hasznosítani lehetne itthon. De nem lehet! Nem járunk még ott. Hozzám sem jött .senki, hogy na, mondd már meg. hogy csináltátok ezt. meg ezt odakint ... Itt folyamatos volt a munkaellátás . . . Nálunk mikor lesz? — Mi állandóan lendületben vagyunk — mondja a Centrum Áruház divatosztályáról Jenei Mihályné. Ez is a nevünk, Lendület. 1977-ben aranykoszorút nyert a brigád, most úgy néz ki. nem lesz meg ... Hogy mik kellenének idén? Határozottabb vevők, olcsóbb áruk. Nagyon sokan az import, nyugati holmikat keresik. Pedig a mi „cuccaink” is ugyanolyan jók ... (.. — a vállalatok, szövetkezetek . . rugalmasan alkalmazkodjanak ... az értékesítési lehetőségekhez...”) Ez a rugalmasság úgy- ahogy. itt-ott teljesül. Dem vásárlók is lehetünk ruga] masabbak. Ne csak fogyás? tói szemmel lássunk, haner termelőivel is. S ez a lényeg! I. S.