Déli Hírlap, 1979. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-30 / 25. szám
A BÁLl -nál A Mmi politika iszeríí kérdései Az Építőipari Tudományos Egyesület miskolci csoportja es a Magyar Jogász Szövetség Borsod megyei vállalati jogász tagozatának rendezésében holnap délután 2 órakor a beruházási politika idő. szerű kérdéseiről tartanak előadást. Előadóul dr. Tiszai Istvánt, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium beruházási főosztályának vezetőjét hívták meg. Az előadást a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat központjában (MS2BT tér 4.), a második emelet^ 2. számú tanácstermében tartják. A két rendező szerv szívesen látja a vállalatok érdeklődő szakembereit. ★ A vízminőség-vizsgálók „boszorkánykonyhája" a megyei KÖJÁL-nál. (Farkas Ida felvétele) Főnöknek lenni (2.) Rang és kockásat Ideiglenesen helyreállítják Autósbosszant«: Mindig lehet jobban Postás újítók ötletei Postás újítók tanácskozását rendezte meg tegnap, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa székhazában a Miskolci Postaigazgatóság. A két megyére kiterjedő igazgatóság e fontos tanácskozásán megjelent Gaigóczy István, a Posta-vezérigazgatóság főelőadója, Lévai Bertalan. a Posta-vezérigazgató-* ság osztályvezetője, dr. Nagy Sándor, a Posta központi újítási tanács képviselője, valamint Farkas Istvánná, a Postás Újítók Klubjának szervező titkára. Ott voltak az igazgatóság párt-, állami és társadalmi szervezeteinek vezetői, s az újítók által megválasztott küldöttek. Csak euytizediik nő lehetősen sok esetben voltak formálisak, semmitmondóak. Ezért is született döntés arról : a Posta újítási szabályzata alapján kell a szakvéleményeket elkészíteni. Ennek következményeként javult az elbírálások alaki, tartalmi színvonala. Az elfogadott javaslatok hasznosítása minden esetben megtörtént, ám előfordult, hogy a megvalósítást kivitelezői kapacitás vagy anyaghiány hátráltatta. A hasznosításra elfogadott. s bevezetett újítások döntő többsége a szolgáltatások minőségét, a kezelés egyszerűsítését, a gépek, berendezések jobb kihasználását szolgálja, a munkafolyamatokat egyszerűsíti, s a balesetmentes munkavégzési Minden vezető nyilatkozatából kiérzik a panasz, mintha mindannyian azt mondanák. hogy nem érdemes főnökké lenni. BEOSZTOTTAK MESÉLIK Nos, a főkönyvelő nem akar bérelszámoló, a gyáregységvezető gépen dolgozó munkás. az igazgató beosztott műszaki, a főmérnök gyáregységvezető lenni. Anyagi és társadalmi megbecsülésük olyan, hogy az megéri a vezetés kockázatát. Osztályvezető: — Marika minden reggel megmondja, hogy milyen lábbal kelt fel az „öreg ...” Beosztottak az osztályvezetőről: — Amikor kijön az öregtől, akkor már tudjuk, hogy milyen napunk lesz ... Egy-egy üzem, vállalat vezetői mögött mindenütt kialakul a „második vonal”. Magatartásukat, bármennyire tiltakoznak ez ellen, a főnökeik emberi magatartása határozza meg. Beosztott mérnök: — Nálunk nem egy-egy vezetővel van baj A stílus sántít. Tiz-tizenöt-harminc érdekelt. tehát a hivatali pozícióját már féltő ember közül lehetetlen, hogy mind önmagát adja. Az sem igaz. hogy „ott fent" mindenkor „tisztességes” a játék. Nálunk például osztály osztálynak, főosztály főosztálynak tesz szívességeket. amelyeket természetesen visszavár. Ezeket a kis üzletekét lentről lehetetlen észrevenni, lefelé viszont valamennyi mérgez, lefelé valamennyi hat és árt. Közgazdász: — Kit szeretek a cégnél? Igazából senkit, mert nem tudom, hogy kiben mi van, ki mit és miért mond. vagy éppen kérdez. Azt hiszem, hogy minden cégnél vannak ösz- szeíonódások és dugdosott haragok. Ami veszélyes: ezeknek az embereknek az igazgató. a parttitkár, a főmérnök, a főkönyvelő tulajdonképpen nem mas, mint eszköz. Társadalmilag nem feltétlenül hasznos célokért használt eszköz. KI A KEDVENC? Párttitkár: — Vallóm, hogy vannak rátermett, nagyszerű középvezetőink is: ők vannak többen. Más dolog, hogy az ember nem számítógép: nem táplálható belénk az emberekről való szükséges ismeretek tömege Ha a munkás téved, akkor selejtet csinál és vagy levonják a béréből, vagy nem. Ha egy vezető téved, az évekre megronthat mindent. Nem itt történt velem, tehát elmondhatom: volt egy igazgatóm. akinek minden új embere rövid időre libling lett. Ez tartott a következő új emberig. A képlet: az első nem értette, hogy mi történt körülötte, mit csinált rosszul, a másik zseninek képzelte magát, hogy később ne értse: mit csinált rosszul. Valójában mind a két ember a saját színvonala alatt teljesített, de jött a harmadik ... Itt párttitkár vagyok, de osztályvezetőként is dolgozom. AKIK KÍVÜLRŐL LÁTJÁK Egv vita emlékét őrzöm, akkor meg is írtam. V Mihály kiváló lakatos, de minden vasasszakmában jártás egy kicsit. Példák özönét zúdította rám. hogy milyen rossz az ő szövetkezetében a főnökség. Visszakérdeztem, hogy szerinte ki a főnök? Mondta: az elnök, a főmérnök, a részlegvezető, a bérosztályon mindenki, a raktár- vezető. Megpróbáltam • kérdezni nagyüzemi munkásoktól, hogy kit tartanak főnöknek? Mondták ugyanígy a sort, és a főnökök sorába került így számos adminisztrátor, az igazgató által név szerint sem ismert „irodista”. — Ha bemegy az ember az irodára, fél órát állhat, amíg megkérdezik, hogy mit akar, miért jött. Eg úgy beszélnek vele, mint a .. . — A múltkor nem számoltak el négy túlórát. A művezető azt mondta, hogy ő beírta, menjek a béresekhez. Na, mondtam magamnak, ha beírtad, akkor jó. Én azért a száz forintért nem fogok elő- szobázni. • Ha munkásoktól kérdezzük, hogy szerintük mennyit keres valaki, aki irodában, adott esetben tervezőasztal mellett dolgozik, akkor szinte kivétel nélkül két-három- ötszáz forinttal nagyobb ösz- szeget mondanak, mint amennyi a valós összeg. A tévedést persze el lehet Oszlatni. de a szemlélet, amely ehhez a tévedéshez vezetett, roppantul káros. Mesterséges ellentéteket teremt. Az adminisztrátor: — Nem igaz. hogy türelmetlenek vagyunk, de van az embernek elég dolga. Persze hogy nem örül, ha mindig zavarják ... A bérelszámoló: — Nem vagyok gép. Tévedhetek ök egy bérjegyzéket néznek meg, én sok százat . .. A versenyfelelös: — Nehéz bánn, az emberekkel ... (Folytatjuk.) BARTHA GÁBOR A Rádiótól kérdezték... Fórum a téli ellátásról „Bent vagyunk a télben" — ezzel a címmel rendezte tegnapi Fórum-műsorát a Magyar Rádió miskolci stúdiója. Paulo vits Ágoston szerkesztő. Imreh József műsorvezető és Tolnai Attila riporter tolmácsolta a kérdéseket a stúdióban helyet foglaló vendégeknek: Varga Józsefnek. a KPM Miskolci Közúti Igazgatósága vezetőjének. Nyíri Istvánnak, a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat igazgatójának. Cservák Ferencnek, az Észák-magyar- országi TÜZEP Vállalat igazgatójának. Czimmermann Ferencnek. a Miskolci Közlekedési Vállalat igazgatójának, Nagy Istvánnak, a Volán 3. sz. Vállalata személyforgalmi főosztályvezetőjének, Maflák Zoltánnak, a Borsod megyei ZÖLDÉRT Vállalat gazdasági igazgató- helyettesének és Gera Sándornak. a Miskolci Köztisztasági Vállalat fejlesztési főmérnökének. A több száz levél között találkozhattunk az utak állapotává, az egernyi városrész, az Avas-dél közlekedésére. a zöldség-gyümölcs helyzetre, a tüzelő- és építőanyag-ellátásra vonatkozó kérdésekkel. Valamennyire természetesen nem tudtak válaszolni a stúdió vendégei. így. a hagyományoknak megfelelően, holnaptól lapunkban igyekszünk minél részletesebb válaszokat adni az el nem hangzott kérdésekre. \ew javítják, cserélik A Videoton készülékeinek nggy többségét az idén már úgynevezett modul-rendszerben gyártják, vagyis cserélhető alkatrészelemekből szerelik össze. Ha netán valamely nehezen javítható alkatrész elromlik, egyszerűen kicserélik a rossz alkatrészeket tartalmazó blokkot. így a javítás miatt nem kell az előfizetőnek nélkülöznie a készüléket. Nem lebecsülendő előnyük a miniatűr alkatrészekből álló. modulrendszerű televízióknak, hogy áramfogyasztásuk körülbelül fele akkora, mint a hagyományos készülékeké. a kátvú J Az idei hírhedt tél kegyes volt városunkhoz, bár még nines vége. Az útjainkat viszont annyira igénybe vette, hogy az autósok tépten-nyo- mon találkoznak a tcrelötáb- lákkal. Miskolc útjai több hivatal kezében futnak össze. A város tanácsi kezelésű útjainak karbantartására a kerületi hivatalok és a városgondnokság rendelkeznek jó néhány millióval. Az előbbiek ebben az évben 15 milliót fordítanak. az utóbbi 13 milliót fordít az utak javítására. Bár meg kell hagyni, az e hivatalok kezelésébe tartozó utak kevésbé rongálódtak meg, mint a városon átvezető főútvonalak. Ezek viszont a KPM Miskolci Közúti Igazgatóságának felügyelete alá tartoznak. Társulva a Közúti Építő Vállalattal, közösen javítják az utakat. A végleges helyreállításra azonban a kitavaszodásig várni kell. Addig, ideiglenesen, csak a kátyúkat szüntetik meg, a forgalom biztosítása érdeikében. Sok autós elégedetlenkedik ezzel a javítási módszerrel, mert gyakran magasabbak az út szintjénél, s így hamarabb kitöredeznek. A szakemberek viszont azt mondják: ezzel a technológiával, amikor az ön. tött aszfalt forrón kerül a hideg, vizes útra, nem is lehet jobb munkát végezni. De még mindig jobb. mint ha életveszélyes kátyúk tátonga- nak. Hangsúlyozzák, hogy ideiglenes javításról van szó, s a tavasz beálltával annak rendje és módja szerint elvégzik a munkálatokat. Koczka Antal postaigazgató beszámolójában az újítómozgalom helyzetéről szólva elmondotta, hogy az igazgatóság területén az elmúlt két évben csökkent a javas- lattevők, s ezzel együtt a benyújtott újítási javaslatok száma is. A számszerű csökkenés azonban nem jelenti az újítói kedv csökkenését. Az ellentmondást igyekezett feloldani az igazgató megállapítva, hogy a benyújtott javaslatok színvonalasabbak, a segítségükkel elért gazdasági eredmények jobbak. Ma már a beadott újítások csaknem felét hasznosítják. Érdekes képet kapunk, ha tartalmukban vizsgáljuk a begyújtott újításokat. Ezeknek ugyanis alig 20 százaléka forgalmi témájú, 70—75 százalékuk műszaki térpákat feszeget, míg 5 százalék jut egyéb témakörökre. A hűség' kedvéért hozzá kell tenni: a forgalmi témájú újítások is igen szűk területre korlátozódnak. Kevés a női újító — hangsúlyozta a postaigazgató —, arányuk az összes újítók alig 10 százalékának felel meg. Meglepően alacsony a fiatalok részvétele az újítómozgalomban. s e tekintetben az igazgatóság KISZ- bizottságának van tennivalója ... ts a szakyélemrnvek? A javaslatok elbírálásáról szólva, Koczka Antal kiemelte: ez 90 százalékban a törvényesen előírt 60 napon belül megtörténik, de 10 százalékuk esetén nem tartható ez a határidő. A szak- vélemények korábban megsegíti elő, s természetesen gazdasági hasznot is eredményeznek az igazgatóságnak. Öl nyertek a versem t A továbbiakban Koczka Antal az újítók erkölcsi',” anyagi megbecsüléséről, a feladattervek készítéséről, az ellenőrző, segítő tevékenységről szólt, majd a jövő feladatait vázolta, hangsúlyozva: elő kell segíteni a fiatalok es nők fokozottabb bekapcsolódását a mozgalomba. Emelni kell a színvonalat, s el kell érni, hogy az újítómozgalom a szocialista munkaverseny részévé váljon. A beszámoló után Horváth Kálmán, a Postások Szak- szervezete Igazgatósági Tanácsának titkára tartott korreferátumot, majd vita következett. Befejezésként értékelték. s jutalmazták az üzemek közötti újítási versenyt — amelyben a Városi Távközlési Üzem lett az első —, a női újítók versenyét — amelyben a felső- zsolcai Zsuga Miklősné bizonyult a legjobbnak —, valamint az ifjú újítók versenyét, amelyben a legjobb eredményt Bozó Pál, a gépjármű-szállítási üzem dolgozója érte el. T. Z. • • ★ Cipő ta vaszra, nyárra... A Duna Cipőgyárban ebben az évben két és félmillió pár tavaszi cipőt és egymillió-hatszázezer pár szandált gyártanak. A képen: Prés alatt ragasztják a talpakat. Illést tartott a SZOT einöKsege Tegnap ülést tartott a SZOT elnöksége. Megtárgyalta a szakszervezetek elmúlt évi nemzetközi tevékenységéről készült jelentést és határozott az idei feladatokról. Az elnökség ezután a VI. ötéves népgazdasági terv gazdaságpolitikai elgondolásairól szóló tájékoztató alapján javaslatot fogadott el a szakszervezetek tervelőkészítéssel összefüggő tennivalóról. A testület megvitatta a vállalati, hivatali, intézményi szakszervezetek szervezeti felépítésének módosítására kidolgozott irányelvet, amely később a SZOT ülésének napirendjére kerül. Végül az elnökség a szak- szervezeti szervek éves beszámolóinak rendszerevei foglalkozott.
