Déli Hírlap, 1979. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-26 / 22. szám

Húzd meg!... Favágás a Bajc isiky utón (Herényi fele.) lakarékosahlian anya«»a!, cncmuva! 7 rr 1 m Kohászok műszaki-gazdasági konferenciája A Lenin Kohászati Művek IX ezres kollektívája kiemel­kedő évet hagyott maga mö­gött. Ezt jószerével mindenki tudja. A vállalat vezetőinek közelmúltban tartott sajtótá­jékoztatója, s a tegnapi mű­szaki-gazdasági konfercneia is meggyőzően bizonyítja: ha nincs 1978-ban hét halálos baleset a kohászatban, ma már készülhetne a pályázat a Kiváló Vállalat eim elnyeré­sére, amely az eredmények alapján a legjobb kezekbe ke­rülne. Így azonban nincs er­kölcsi alapja erre a vállalat­nak, — s ezt leginkább a ve­zetők hangsúlyozzák. A munkásőrkörletben ren­dezett műszaki-gazdasági konferencia részvevői — a gyárrészlegek párt-, gazda­sági és tömegszervezeti veze­tői — e tényről már az előre, írásban megküldött anyagból értesülhettek. Ezért Gdcsi Fe­renc, a szakszervezeti bizott­ság titkára megnyitóját kö­vetően dr. Szeppelfeld Sán­dor vezérigazgató nem a már ismert tényekkel, sokkal in­kább az V. ötéves nép- gazdasági terv eddig eltelt három esztendejének ered­ményeivel foglalkozott szó­beli kiegészítőjében. Egyebek között kiemelte a vezérigazgató, hogy a diós­győri kohászok ez idő alatt az éves operatív tervekkel azonos, vagy annál maga­sabb szinten teljesítették a rá­juk háruló feladatokat. Az elmúlt három évben nyers­vasból 10 ezer, acélból 145 ezer, hengereltáruból 90 ezer tonnával szárnyalták túl ter­veiket, s ennek eredménye­képpen a három év nyeresé­ge vállalati szinten több mint 100 millió forinttal emelkedhetett. Külön is ki­emelkedő eredménynek szá­mít. hogy anyag- és ener­giatakarékosság révén mint­egy 140 millió forintot' „spó­rolt" a Lenin Kohászati Mü­vek. A tervciklus idején Diósgyőrött 8.6 milliárd fo­rint értékű fejlesztést kell megvalósítani. Az elmúlt há­rom esztendőben 3.1 milliárd forint értéket képviselnek a már elkészült beruházások. E két számadatból is kitűnik, milyen nagy feladatok vár­nak még a kivitelezőkre — elsősorban az új, kombinált acélmű területén. A vezér- igazgató ezt követően arról tájékoztatta a jelenlevőket, hogy az . elmúlt három esz­tendőben átlagosan 5,5 szá­zalékkal növekedtek a bérek. 1977-ben a műszakpótlék be­vezetését követően ez elérte a 10 száza'ékot. Szólt dr. Szeppelfeld Sándor a készlet­gazdálkodási — mindenkép­pen megszüntetendő — gon­dokról, amelyek elsősorban a pénzgazdálkodást nehezítik, majd az év eddig eltelt idő­szakának eredményeit vázol­va emelte ki: sikeres volt az átmenet, amit bizonyít, hogy az első három hét terveit teljesítette, hengereltáru-ter- vét .túl is szárnyalta a kol­lektíva. A szóbeli kiegészítőt köve­tően a gyárrészlegek képvi­selői mondták el az elmúlt gazdasági év tevékenységé­ről — az idén minden bi­zonnyal jól hasznosítható — tapasztalataikat. A kritikus, s nem ritkán önkritikus hoz­zászólások végkicsengése szinte egyöntetű volt: min­dent meg kell tenni a vál­lalt feladatok teljesítése ér­dekében úgy. hogy közben csökkenjen a felhasznált anyag és energia, s minde­nekelőtt legfontosabb köve­telmény a baleseti mutatók jelentős javítása valamennyi termelő és nem termelőegy­ségnél. T. Z. Paksra, az atomváros építésére Fiatal építők jelentkezését varjak Nem sokkal múlt egy esz­tendeje annak, hogy Pakson a KISZ felhívására, mun­kába állt az első százfőnyi épitőbrigád, hogy részese le­gyen a Duna partján épülő álomváros és az atomerő-' mű építésének. Az immár városi rangra emelkedett Pakson tovább kívánják nö­velni az ifjúsági éprtőbrigá- dok létszámát. Ács-állvá­nyozók, vasbetonszerelők, hegesztők, szerkezeti lakalo- •ok, kőművesek, kubikosok, villanyszerelők, gépkezelők, művezetők, építőipari üzem­mérnökök és mérnökök je­lentkezését vái'ják a nehéz, felelősségteljes, de gazdag szakmai tapasztalatokat és jó kereseti lehetőséget kíná­ló munkára. A KISZ-meg- bízatással legalább egy esz­tendőre Paksra érkező épí­tők 1979-től a város új la­kótelepén levő ifjúsági munkásszálláson lakhatnak. Előzetes ismerkedésre, Paks­ra is elviszik a jelentkező fiatalokat. A Kis-Balatonnát Készülnek a kormoránok fogadására Az Országos Természet- és Környezetvédelmi Hivatal minden évben szabályozza a nádaratást a Kis-Balatonon. A nádaratók itt igyekeznek a lehető leghamarabb befejez­ni a munkát. Csak a madár- szálló legszükségesebb ..tata­rozását" végzik el. A fészke­lőhelyek zömében meghagy­ják a nádat, és szakaszos for­górendszerben csak a terület egynegyedében vágják le a szálakat, jobbára termésfel- újítás céljából. A rezervá­tumban háborítatlan csen­det, zavartalan környezetet nyújtanak a vándormadarak­nak. Ez évben fokozottan tö­rekednek arra, hogy ellen­súlyozzák a civilizációs ár­talmak miatt tavaly előfor­dult madárpusztulást. Az erős tél ellenére idén is korai „szezonnyitásra” számítanak, és valószínűnek tartják, hogy márciusban a madarak több­sége visszatér. A megfigye­lők tapasztalatai szerint tá­voli országok tavairól is a Kis-Balatonra költöznek a kormoránok. Kontinensünkön már csak itt tartózkodik na­gyobb számban ez a madár­fajta. A kormoránok tanyá­ját az idén is érintetlenül hagyták a Kis-Balatonon. ...ameddig a takarónk ér Költségvetés és fejlesztések •• Ülést tartott a városi tanács „Az. 1979. évi népgazdasági terv fő célja a népgazdaság egyensúlyának javítása. Ez a további fejlődés alapfeltétele, éhből vezetjük le a gazdasági növekedés ütemét, a fejlődés irányait és az elosztási arányokat” — mondotta többek kö­zött Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, az országgyűlés téli ülésszakán, A félreérthetetlen szavak természetesen vonat­koznak a tanáesokra, a tanácsok gazdálkodására is. E gon­dolatok jegyében állította össze idei költségvetési és fejlesz­tési tervét városunk tanácsa, melyet tegnap délelőtt vitatott meg és hagyott jóvá a testület. Székely László általános elnökhelyettes szóbeli kiegé­szítőjében hangsúlyozta, hogy a társadalmi összkia­dások növekedési üteme hosszabb idő óta meghalad­ja a nemzeti jövedelemét. A feszültségek csökkentése érdekében az eredetileg ter­vezettnél mintegy 11 és fél millió forinttal kisebb összeggel gazdálkodhat az idén a vá­rosi tanács, ami a növekedés ütemében kétszázalékos csökkenést je­lent. Ennek ellenére mint­egy 7 százalékkal nagyobb összeget használhat fel a vá­ros, mint tavaly, és a fej­lesztési alap is meghaladja — körülbelül 200 millióval — az előző évit, ami 10 szá­zalékos emelkedést jelent. Hajlamosak vagyunk rá, hogy életszínvonalunk javu­lását kizárólag jövedelmünk, a reálbérek alakulásával .mérjük. Valójában azonban — közvetett módon — a ta­nácsi költségvetésből, fej­lesztési alapból is részese­dünk, és nem is kis mérték­ben. Az a körülbelül 3 mil­liárd forint, ami az idén — költségvetés és fejlesztési alap címén — a város ren­delkezésére áll, minden számára jelent. miskolci ember 15 ezer forintot Igaz, nem tehetjük a buk­szánkba, de élvezzük áldá­sait, amikor gyermekünk korszerű bölcsődébe, óvodá­ba, iskolába jár, amikor közlekedünk, gyönyörkö­dünk a város virágoskertjei­ben stb. A vitában felszólalók elis­meréssel állapították meg, hogy a testület elé terjesz­tett terv az ésszerű takaré­kosság jegyében, gondosan A nagy csótány visszanéz Amikor Csótány Csongor és 470 ezer tagú családjának ngugalmát építke­zés kavarta meg, ijedten pislogtak egymásra. Hogyan tovább? Az építőipar egy lakóteleppel me­gint telibe találta a növényevőket. Több éves tapasz­talatok alapján tudták, mi vár rá­juk. Kiirtják őket. Kiirtásban személy szerint Csótány Csongor családjá­nak meglevő tag­jai közül senki­nek nem volt ré­sze. Ennek ellené­re úgy vélték. nem lehel kelle­mes. Okos csótá­nyok voltak. — Am — szólt a föcsótány, és azonnal érezték, hogy megmene­kültek! — Ám. ha figye­lembe vesszük, hogy a lakótelepe­ken nincs szkara­beusz, reményked­hetünk, hogy egyes lakók bennünket tartanak kiirtha- tatlan. qzent álla­toknak. — Ha egy lakó­épületben csak egyetlen lakó vesz védelmébe minket, nyert ügyünk van. Akkor a többi la­kást ki is bélelhe­tik csótányirtó ve­gyi anyagokkal, bennünket nem irthatnak ki. Egy ilyen lakó pedig. szerencsénkre. mindig van. Aki szeret bennünket. Vagy nem szeret, csak megszokott. Vagy nem is szo­kott meg, csak úgy gondolja, hi­ányoznánk neki. Felborulna a bio­lógiai egyensúly a lakásban! — Kárba veszne az a sok fárado­zás, amit beleöl­tek a tökéletes csótányirtószer ki­találásába. Egy ir­tószernek ugyanis csak akkor van értelme, ha van mit irtani vele. Ha véletlenül kiirta­nának bennünket, kárba veszne a sok irtóa nyag. — Talán erre is gondol az a sok jó ember, aki nem engedi be lakásá­ba az. irtokat — fejezte be a föcsó- tány. Igaza volt! Olyan lakó mindig van, aki az irtokat nem engedi be! Irtó jó! (bérezés) rangsorolja a fejlesztési te­endőket, és a költségvetés millióiból is azoknak az ága­zatoknak jut a legtöbb, me­lyek a lakosság alapellátását szolgálják. A fejlesztések kö­zéppontjában az idén is a lakásépítés áll. Állami erőből 1772 lakást építenek, a telepszerű tár- sasiiáz-építési akció kere­tében pedig 221 lakás be­fejezését tervezik. Az eddiginél nagyobb gondot — ez alatt szei v ezattebb, tervszerűbb munkai kell ér­tenünk — fordítanak arra, hogy a lakásokkal párhuza­mosan épüljenek fel az úgy­nevezett kapcsolódó létesít­mények. Az idén többek kö­zött 120 bölcsődei, 200 óvo­dai férőhelyet és 36 általá­nos iskolai tantermet létesí­tenek az új lakótelepeken. Részben már az új, KER- VAZ-technológiávai építik az üzleteket és a város bolthá­lózata összesen 3700 négyzet­méter alapterületű üzlettel bővül. Az egészségügyi és szoci­ális ágazathoz tartozó fej­lesztések közül megemlítjük a Semmelweis kórház sebé­szetének befejezését, a vas­gyári sebészet rekonstrukci­ójának előkészítését és a kórházak gép-, műszerellá­tottságának javítását. Diós­győrben gyakorló úszóme­dence épül. A közlekedési viszonyok javítását is szol­gálja az északi tehermente­sítő út és a 3. számú főköz­lekedési út városi szakaszá­nak építése. Sok a teendő a víz, csatorna- és közműfej­lesztés terén. Az útfelújítá­sokkal párhuzamosan bővítik a közműhálózatot és befejezik a szennyvíz- tisztító telep mechanikai tisztító részét. A költségvetésből jelentős összeg jut az óvodáknak, ál­talános iskoláknak, tovább javul a járó-, illetve fekvő­beteg-ellátás, növekszik a szociális gondoskodás mérté­ke. Néhány adat a költség- vetési tervből: közvilágítás­ra 14,3 százalékkal, a parkok fenntartására 26,2 százalék­kal, a közterületek tisztán tartására pedig 17.3 száza­lékkal fordítanak többet az előző évek átlagánál. A lakosság egészségügyi alapellátására koncentrál­ják az előirányzat 68 szá­zalékát, ami 173 millió forintot je­lent. Bérpolitikai intézkedé­sekre csaknem 12.4 millió forintot biztosítottak, ami 1410 egészségügyi dolgozó­nak átlagosan 700 forinttal javítja majd a fizetését. (A béremelések természetesen differenciáltan történnek.) Az utak, hidak, lakóházak felújítására, karbantartására is több jut, mint korábban. Ezeket az összegeket azon­ban ésszerűbben kell fel­használni, mint az előző években — mulatott rá több felszólaló. Sok kritika érte a MIK által végzett lakóház-fel­újításokat. Lassan és sokszor lelkiis­meretlenül dolgoznak a munkások, esetenként pazar­lás is tapasztalható: szét­rombolnak, kidobnak olyan berendezési tárgyakat is, melyeket még hosszú évekig használhatnának a tulajdo­nosok. Drótos László, a városi pártbizottság első titkára felszólalásában rámutatott, hogy a soron következő ta­nácstagi beszámolókon, lakó­bizottsági választásokon, és más várospolitikai fórumo­kon őszintén kell tájékoztat­ni a lakosságot arról, mire futja anyagi lehetőségeink­ből és mire nem. Tisztában kell lennünk azzal is, hogy csak annyit oszthatunk el. amennyit megtermelünk, és hogy fejlődésünk üteme ne csökkenjen tovább, azért még többet kell tennie ki- nek-kinek saját munkahe­lyén. Ha városunk üzemei hatékonyabban dolgoznak, nő a nyereségük, akkor nagyobb összeggel járulhatnak hozzá a fejlesztési tervek megvaló­sításához is. Csak az tarthat­ja a markát, aki tesz is a közös kasszába! A tanácstagokon is múlik, hogy az idei költségvetési és fejlesztési terv mellé felso­rakozzon a város lakossága és — az egyetértésen túl — cselekvő módon is részt ve­gyen a feladatok végrehaj­tásában. Nem jó. ha a kritikát mindig másnak címezzük, másoktól várjuk munkánk szervezettebbé, tervszerűb­bé tételét, a hatékonyság növelését. Sokszor finoman fogalma­zott mondatok mögé rejtjük a munka során elkövetett hibákat, és nem tűnik ki az sem. ki mennyiben felelős egy-egy kifogásolható dönté­sért. rossz minőségű munká­ért. Drótos László utalt egye­bek között arra, hogy az avasi lakótelep építésénél jelentős költségtöbbletet okozott a nem eléggé gon­dos előkészítés. Az elhangzott javaslatok­kal, kiegészítésekkel együtt a tanácsülés egyhangúlag el­fogadta az idei költségvetési és fejlesztési tervet. (békés) A KISZ városi bizottságának ülése A KISZ Miskolc városi Bizottsága ma ülést tart a pártszékház tanácstermé­ben. A testület tagjai jelen­tést hallgattak meg a KISZ Miskolc városi Bizottságá­nak 1978. évi gazdálkodásá­ról, majd javaslat került elé­jük a városi bizottság 1979— 80. évi üléstervére. Ezt köve­tően a forradalmi ifjúsági napok programtervezetét, vi­tatták meg. Ebédszünet után Fülöp Péter, a KISZ Mis­kolc városi Bizottságának első titkára A KISZ felada­tai a gazdasági épitömunka- ban a KISZ Központi Bi­zottságának 1979—80. éi- akcióprogramja alapján cím mel tart előadást, amely na pirenden meghívottként rész- vész Drótos Láézló. a város partbiüüttsag első titkára is

Next

/
Oldalképek
Tartalom