Déli Hírlap, 1979. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-23 / 19. szám

Ipar9 kereskedelem, vásárlók Tegnap katonák, ma civilek — Milyen érzés most? — Hát . . . nem rosszabb, mint a bevonuláskor. Ez az utolsó nap, s letelik a két év. Hosszú volí, de sokat tanultunk . . . 1977 januárja: hosszú haj, meg­szeppent tekintetek, farmernad­rág . . . Vigyázz, sorakozz, fe­küdj, tisztelegj, pihenj!... Vi­gyázz, sorakozz ..! Aztán pár héttel később: ... határőr, a dolgozó magyar nép fia. fogadom . . . És ma délelőtt fél tizenegy: .......... A haza védelme a Magyar Népköztársaság minden állam­polgárának kötelessége. Ezen ál­lampolgári kötelességüket önök az elmúlt 21 hónapban — tény­leges katonai szolgálatuk idején — nagy odaadással, becsületesen teljesítették.” rancsnoka. — Értékeljük a katonák munkáját, nemcsak a szolgálati, mozgalmi élet­ben, hanem a szocialista versenymozgalomban is. Odaítéljük a különböző cí­meket, s leszerelési hangu­latot kell teremtenünk ... Holnaptól a katonáink azt építik, amit eddig védtek. — Nehéz szívvel válunk meg a leszerelőktől — teszi hozzá Engi Élek főhadnagy. — .Ismerjük, . mi tanítottuk ^ Az utolsó eligazítás. Most már a civiléletről... (Kerényi László felvételei) Építik, amit eddig védtek Az idei tervet ismertették a VASIILL-nél Tavaly november óta ké­szül a négy megyében műkö­dő VASVILL Kereskedelmi Vállalat 1919. évi terve. Teg­nap délelőtt a vállalat mis­kolci központjában a kiren­deltségek vezetőivel, a szo­cialista brigádvezetőkkel, a politikai és társadalmi szer­vezetek képviselőivel vitatták ~eg a gazdasági vezetők, mi­lyen feladatok várnak a VAS- VILL-re 1979-ben. A tanácskozókat — akik között ott volt dr. Bérezés László, a Belkereskedelmi Minisztérium osztályvezetője is — Monostori Jenő szb- titkár köszöntötte, majd dr. Csűri Ferenc igazgató ismer­tette a tervkészítő munka ed­digi eseményeit, a tervfelada­tokat. Hangsúlyozta, hogy e munka során figyelemmel kellett lenniök a népgazdaság jelenlegi helyzetére, a mi­nisztérium irányelveire, a gazdasági szabályozók válto­zására, a kirendeltségek, s a vállalat működési területén élő mintegy 2,5 millió lakos, a vevők igényeire is. Mindezek figyelembevételé­vel állt össze az idei terv, amely a forgalom 8,6 száza­lékos, a nagykersekedelmi tiszta értékesítés 7 százalé­kos növelését tűzte ki célul. A forgalom — amelynek ér­téke már eléri a 4 milliárd 795 millió Ft-ot — növelésé­vel. s a ráfordítások megfe­lelő arányának biztosításával szeretnék elsősorban elérni, hogy a nyereség a tavalyi 84-röl 98 millió forintra nőj- jön. Hosszan beszélt dr. Csűri Ferenc arról is, milyen mó­don biztosíható a vállalat- vezetés szerint az idei terv- feladatok valóra váltása, ami már egyben meghatározó az V. ötéves tervi ffeladatok megvalósulása és a követke­ző tervidőszak jó előkészítése szempontjából is. így példá­ul egyebek között javítani kell a beszerzési munkát, a szállítások ütemességét, a szerződéses fegyelmet, vagy például fokozott gondot kell fordítani — s ez egyben fo­gyasztói érdekvédelmet is je­lent — az ipartól átvett áru minőségére^ Az elsőbbség az idén is az alapellátást szol­gáló termékeké — mondotta az igazgató. Ennek érdekében még jobb kapcsolatot kell te­remteni az ipar és a keres­kedelem között, nem szabad megengedni például, hogy a gazdáságtalanság miatt a gyártásból kivont termékek után „űr” maradjon. Fontos­nak ítélte meg dr. Csűri Fe­renc a vásárlók még jobb tá­jékoztatását, a vállalat kí­nálatának megismertetését, a már bevált és újabb keres­kedelmi akciókat, a megfe­lelő nagyságú készletek ki­alakítását, a tudatos költ­séggazdálkodást, a takarékos­ság kiterjesztését, a hiány­cikkek csökkentését és így sorolhatnánk tovább. Ha a vállalat hozzá akar járulni a népgazdasági egyensúly romlásának megállításához — mondotta —. márpedig n egyik fő cél az idén a VAS- VILL-nél is, még eredménye­sebben kell gazdálkodni. Részletesen szólt a beszá­moló a különböző érdekelt­ségi alapok képzéséről, ennek feltételeiről is. A vitában tucatnyi felszó­laló mondta el, hogyan sze­retnék Borsodban, Hevesben, Hajdú-Biharban és Szabolcs- Szatmárban valóra váltani a tervjavaslatba foglalt felada­tokat. Dr. Bérezés László, a mi­nisztérium nevében köszön­tötte a tanácskozókat. El­mondotta, hogy a VASVILL tavaly, összehasonlítva ered­ményeiket a többi vas-mű­szaki nagykereskedelmi válla­lattal, nagyon jól dolgozott. A minisztérium ezt a jó mun­kát várja az idén is a VAS­VILL kollektívájától. A fe­szített, ám reálisnak mond­ható tervek megvalósulásához a minisztérum is minden segítséget megad. így például intézkedések történtek máris számos hiánycikk — olaj- kályha, szilárd tüzelésű tűz­hely, etázs-kazánok, radiáto­rok stb. — hazai gyártásból, vagy importból történő pót­lására. A felszólalásokra dr. Csűri Ferenc válaszolt. Kérte a je­lenlevőket, tegyenek meg mindent az 1979. évi komplex vállalati terv megvalósításá­ért. Ny. L !.n v Hírünk az országban Iollózás lapokban, folyóiratokban Fegyverrel és hűen A szokásosnál nagyobb a zsibongás, öröm repdesik a falak között — no, nem min­denki örül. Csak azok, akik ma leteszik a mundért, ci­vilruhát öltenek. A laktanya megfiatalodik: újak jönnek, a régiek távoznak. A határ­őrség miskolci kerületpa­rancsnokságán ma délelőtt leszereltek a- régiek. Hajnal András ezredes, a kerületparancsnokság vezető­je: — ... a haza védelmét ptindenkor legjobb tudásuk szerint teljesítették. Szolgá­lati feladataik végrehajtása során politikai elkötelezett­ségről, forradalmi tettekről adtak tanúbizonyságot... Kü­lönböző beosztásokat töltöt­tek be, nemes feladatokat láttak el, a cél egy volt: fegyverrel és hűen szolgálni hazánkat, a Magyar Népköz- társaságot. Igen, a cél egy volt. S a most leszerelek kitettek ma­gukért: a két esztendő alatt kétszer érték el Az egység élen járó százada címet. A sportcsarnokban, ahol az ünnepélyes leszerelést tartot­ták, sokan voltak. A küzdő­téren a katonák álltak vi- gyázzban, tisztelegtek a zászlónak, hallgatták pa­rancsnokukat, a nézőtéren a szülők, feleségek, hozzátar­tozók törülgették szemüket. — „ ... megköszönöm be­csületes helytállásukat, a kö­zösség érdekében végzett ál­dozatkész munkájukat.” Leszerelési hangulat Huszonnégy órával a jeles nap előtt: — Már korábban elkezd­tük a felkészülést a leszere­lésre — mondja Pálca Endre százados, a törzsszázad pa­meg őket. Most jönnek az újak, őket is meg kell is­merni, meg kell tanítani... Bevonuláskor az állomány 60 százaléka volt KISZ-tag, ma mindenki. Fejlődött po­litikai érdeklődésük, remél­jük, a polgári életben ka­matoztatják az itt szerzett ismereteket... Kalonabarátság civilben is Hatalmas „batyu”, a tulaj­donosa alig látszik ki alóla. Skover Ferenc azon ritka sorállományúak közé tárto- zik, akik a két év alatt az őrmesteri rangig vitték: — Jóban, rosszban együtt voltunk — meséli. — A kö­zösség nélkül alig lehettem volna őrmester, sokat kö­szönhetek a srácoknak. Az utóbbi két évben kiváló lett a századunk, s ha leszere­lünk, a katonabarátság ak­kor sem szakad meg. Elha­tároztuk, hogy találkozni fo­gunk, ha ritkábban is. A sa- jóbábonyi vegyiműveknél voltam vegyész, mielőtt be­hívtak. oda is megyek visz- sza. Vár a brigád ... — Ez a batyu itt? — mu­tat a vállára. — A ruhák, a csizma, a rohamsisak. Vi­szem leadni... Déváid Ferenc nem dicse­kedhet csillagokkal, „csak” a kétszeres kiváló határőr ki­tüntetésével: — Igen jó kollektíva volt, csak ennyit mondhatok én is — s leadja fegyverét, amely­nek a tusát két évig markolta. — Soha nem hagyott cser­ben — néz utána, amint a géppisztoly elvegyül a töb­biek között. — Több mint hétszáz nap — megtörli homlokát. — Nehéz volt, megizzadtunk egypárszor. Megkomolyodtam, itt lettem párttag, ha visszamegyek a cégemhez, külföldre szeret­nék menni dolgozni. Eltűnt az egykori lezserségem ... A parancsnok szavai még mindenkinek a fülében csengnek: ..A katonai szol­gálat teljesítése az életnek egy sajátos Iskolája, sokszor Pakolás a hátizsákba. A felszerelés innen a raktárba kerül■.. másutt nem tapasztalható is­meretekre, , erkölcsi, maga­tartási normákra tanítja meg a fiatalokat, kifejleszti az olyan emberi jellemvoná­sokat, mint: a bátorság, ál­dozatvállalás. szilárd elköte­lezettség, közösségi érzés, baitársiasság .. Mától már civilek ... ILLÉSY SÁNDOR Vasárnap. Hideg. 11 óra. 74 személygépkocsi. Ebből 14 olyan rendszámmal és élet- / korral, amely a néhány napja életbe lépett rendelet szerint, csak MERKUR-on keresztül értékesíthető. Wart­burgok és Zsigulik képezik a kínálat nagy, részét. ■ ■ „P"-s rendszámú Wartburg Tourist vadonatúj. — Jön a másik — mondja a tulaj. — Ára? — Tizenötezret kérek rá — válaszolja. Nem ériem! Ha kifizeti a 10 százalék illetéket, ami tízezer, marad ötezer forint­ja. Felteszem jó előre meg­fogalmazott kérdésemet, ami­ért tulajdonképpen kimen­tem a piacra: — Hogyan lehet ezt át­íratni ? — Kérem! Megegyezünk, antidatáliuk a szerződést. 15 napon belül kell átíratni, ja­nuár 18-i dátummal csinál­juk az adásvételi szerződést. Valóban. Ez még ..játsz­ható”. Két héttel korábban Tengeri óriás teknősök te­lephelyére bukkantak indiai tudósok a Bengáli-öböl egyik lakatlan szigetének homokos partjain. A tengeri óriás tek­nősök a világ legritkább és legnagyobb testű teknősei. A nyári monszunok idején je­lennek meg a szigeten, hogy a forró homokba lerakják tojásaikat, azután visszatér­nek a tengerbe. A legnagyobb példányok két és fái méter hosszúságúra is megnőnek. jöttem. A tizenöt napba még a jövő heti üzletek is „bele­férnek”. Későbbiek csak úgy. ha az eladó házasságot köt a vevővel. Egyévés Wartburg — kiki­áltási ára (nagyon halkan kiáltva) 90 ezer. Felteszem itt is „átírás hogyan” kér­désemet. — Beadom a MERKUR-ba és ön megveszi — kapom a rendkívül rizikós választ, ugyanis a vételhez még ki is kell „sorsoljanak”. Lehet, nem komolyan mondta az árat sem. Szeretett márkám, a Tra­bant. tartja! magát. Egyéves Limousine-ért (új ára 47 ezer) 60 ezret kér a gazdá­ja. Nem tolongtak körülöt­te. lehet, a hideg miatt. Egy UY-os márkatársa viszont próbaútra indult, 39 000 fo­rint reményében. Nem így a valóban jól karbantartott Dácia (3 éves), amelyikért 80 000 forintot szeretett volna kapni gazdá­ja. Az egyik komoly érdeklő­dőnek még a kocsi szinte minden napjából vezetett feljegyzéseket is megmutat­ta. „Végre megszűnt az -idegen- forgalom« . . . Putnokon. Pedig majdnem három évtizedig napról napra menetrendszerűen érkez­tek a látogatók ... A vendegek nem a falura voltak kíváncsiak, hanem a község »nevezetességé­re«, Jolánkára, a tudós »halott- látóra«.” Próbaútra indult egy FIAT Sport is. ötvenegynéhány ezerre tartották, szemre is megért annyit (nekem kü­lönösen). A nyugati márká­kat még egy Peugeot képvi­selte 75 ezerért, hat és fél éves korában. Nehogy kísértésbe essek, elindultam hazafelé, de egy hétéves Trabant ajtajának erőszakos csapkodása vissza­tartott. Szegény gazdája nem tudta becsapni. A vevőt sem a 39 000 forintos eladási ár­ral. / „C”-s rendszámú kocsi 4 darab volt, de azokat csak a helypénzbeszedő közelítette meg. ■ ■ Röviden összefoglalva: az új rendelet elvi életbelépése után három nappal, és gya­korlati életbelépése előtt két héttel, mínusz hatfokos hidegben, a kínált kocsik majdnem 3 százaléka gazdát cserélt a miskolci autópia­con (ha a nróbaútra vitt két kocsit sikerült eladni). BÉRCZES JÓZSEF JOLÁNKA BORT MÉR A Népszava január 20-1 száma az idézett bevezetővel tudósít arról, hogy — nem kis részben az emlékezetes dokumentumfilm hatására — sikerült pontot tenni a soka­kat foglalkoztató ügy végére. A halottlátó Jolánkát egy mégis létező és megtalált hi­vatalos rendelet alapján meg­bírságolta a helyi tanács, és ezzel rábírta, hogy ezután ne „beszéljen” állítólagos „láto­másairól” senkinek. A rende­let vonatkozó bekezdése így szól: „Aki ellenszolgáltatásért jósol, vagy más hasonló tevékenységet fejt ki, 3000 forint bírsággal sújtható.” Ezentúl sokkal prózaibb foglalkozása lesz Jolánkának: borkimérést vezet. CSÉSZE ­VAGY MŰTÁRGY? " A Nők Lapja idei 3. szá­mának 27. oldalán fényképes riport látható, a következő címmel: „Miért lett műtárgy a csésze?” A riportban — s a fényképek között — a Hol­lóházi Porcelángyár két ter­vező iparművészének a kál­váriajárása, illetve a kálvá­riára ítélt alkotása olvasha­tó, látható. ,,A gyár bemutatja a kereske­dettnek új termékeit, tie sokszor kapja azt a választ, hogy nincs rá igény,.. . nem rendelnek be­lőle. (Ugyanakkor Importálnak ízléstelent, ez is előfordul.) ” A megoldás lehetősége: „Miért nem nyit a gyár üzle­tet'; . .. Szervezés kérdése, hogy az így készült tárgyakat el is lehessen adni a gyár boltjában, és a tervező részesüljön a for­galmazott összegből __ Ha . .. tsz-ek, állami gazdaságok bort és kolbászt árulhatnak, ruhagyá­rak meg ruhát, miért ne kínál­hatná egy porcelángyár Is a tá­nyérjait, csészéit?” összeállította: BERECZ JÓZSEF Játékok a naptárral Hit ér, ha használt? Körülnéztünk az autópiacon Óriás íeknőcök

Next

/
Oldalképek
Tartalom