Déli Hírlap, 1979. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-22 / 18. szám

Akár egy nagyüzem... 55 ,, Kényes kérdések az elnök A DVTK elnöke pontosan kél esatendejc Árvái Béla, aki — talán a világon sem lehelne ha­sonló példát találni — Árvái Bélát váltóim tel az egyesület elnök' székében. Ezért lett End. re. azaz Árvái D. Endre. So­kan egyébként nem sokat tud­nak róla, s ezért használtuk fel látogatásunk első néhány per- rét közelebbi ismerkedésre. — A bevonulásig Diós­győrben. majd a Bástyában futballoztam. Leszerelés után hazajöttem, de akkor Tóth Laci és Hódi Zoli mellett nem sok keresnivalóm akadt, mivelhogy én js kapus vol­tam ... A Diósgyőri Bá­nyászba kerültem. Bekerül­tünk az NB It-be. s amikor „letelt'’, én adtam át a cipőt az odakerülő Tamás Gyulá­nak. Korábban már dolgoz­tam a DVTK labdarúgó szak­osztályánál. legutóbb pedig az LKM osztályvezetője voltam, amikor felkértek arra. hogy vállaljam el az egyesület el­nöki -tisztségét. — Nekünk nem kell bizony­gatni, hogy a DVTK irányítása, vezetése szinte nagyüzemi ran­gú tevékenység. Mégis, milyen apparátus munkáját irányítja? — A közvetlen egyesületi ügyvitelben alig több mint tizen dolgozunk, de a fő- és mellékfoglalkozású szakem­berekkel együtt jóval több, mint százán irányítják velem együtt a munkát, s akkor a társadalmi munkásokról még mm ts beszeltünk. — tannak, akik wz* mond­ja*- hogy eg.y-két évtizeddel ezelőtt, nem is olyan régen, alég S—3 ember vezette a BVTK-l, s akkor se ment rosszul a munka. Néha meg is keretezik, minek ide ennyi em­ber . .. — Egyetlen példát mon­dok: a DVTK költségvetése egyetlen évtized alatt mint­egy hétszeresére növekedett, ez természetszerűleg a fel­adatok hasonló arányú növe­kedését jelenti. De ha a sport beli követelmények- fej­lődését nézzük, akkor is sok­szoros a szorzó. Ehhez képest nem is túlzás azt állítani, hogy az ügyviteli apparátus fejlődése meg sem közelítette ezt a mértéket. De mondok mást! Manapság egy IBV-n, vagy ifjúsági bajnokságon is magasabb szinteket kell el­érni, mint annak idején a felnőtteknek. Miért lenne az természetei. hogy csak a sport fejlődjön, de a sportot szervező és megfelelő szin­ten kiszolgáló apparátus nem? Szoboszlai szamára ma már 90 mélei íz int. akkoriban viszont meg a világcsúcs is jóval kevesebb volt. Szóval az a gyanúm, hogy az ilyes­fajta összehasonlításnak nem sok köze van a realitáshoz. — Kétesztendei működése illán előfordulhat-e az, hogy vannak a DVTK-nak olyan sportolói, akiket ön nem is­mer, s akik önt nem ismerik? — Lehet, hogy ellentétbe kerülök a korszerű vezetés- elmélettel, de a sport sajátos terület. A gyakorlati élet azt igazolja, hogy manapság a közvetlen irányító, operatív munka elvégzéséhez még nem elegendő a napi nyolc óra, s így az is érthető, ha arra sem. hogy személj'esen meg­ismerkedjek az egyesület több mint 1300 aktív ver­senyzőjével — a serdülőktől a felnőttekig. Megnyugtatha­tom, hogy azokat — legyenek bár serdülők —, akik meg­határozók az egyesület sze­replésében. nagyon is jól is­merem. s nem is csak ered­ményeiket, hanem gondjai­kat és bajaikat is. De ha ezt nem tudom fokozni, az is csak akkor lenne szememre vethető, ha egy gyárigazgató mind az ötezer munkását is­merni volna v köteles. Az a gyanúm, hogy a viszonylag rövid idei elnökösködés elle­nére is, az e téren jobb átla­got elővezetők közé tartozom. Mondjak valamit? Egy ver­senyző számára az is lehet egyfajta értékmérő, ha az el­nöke már személyesen ismeri. Ez persze nálunk nem „alap­állás”, de ebben a két esz­tendőben annyi szervezni, rendezni és megtárgyalni való volt, hogy magam nem is csodálkozom azon. ha itt, e téren még pótolnivalónk akad... Az elnök legfonto­sabb feladata mégis az, hogy a sportági szakembereket megfelelően tudja összefogni és szervezni az egyesület ér­dekében Ezzel teheti a leg­többet a sportolókért is. (horváth) tje Akár jelkép is lehetne Annak például, hogy a DVTK stadionját sok ezren keresik fel, tehát életét sole tízezren figyelik; de annak is., hogy az 1938-ban átadott létesítmény ma már társakra” vár ahhoz, hogy az ország legeredményesebb vidéki egyesülete munkája továbbfejlődhessék. I A DVTK Műsor közle­ménye szerint az elmúlt esztendőben több mint 14 millió forint kellett működésükhöz. Az or­szágos sportegyesületi rangsor szerint a kilen­cedik helyen állnak a legjobbak között - mint a legeredményesebben dolgozó vidéki egyesület. Ez évben túllépték — az egyesületek versenyében — a 4C0 pontos határt, ami minden bizonnyal helyzetük megerősítését jelenti. Csapataik, ver­senyzőik eredményei, helyezései közismertek, kevésbé ismert azonban a nagyközönség előtt az egyesület belső élete, s kevésbé ismertek azok, akik az itt folyó munka- ’ nak nélkülözhetetlen ré­szesei. Közöttük töltöt­tünk el egy hétköznapot. Jobbhátvédből párítitkár Kovit-s Pál UNS-ben Egerből Diósgyőrbe igazolt, majd lete­lepedett. s két gyermekévei, fe­leségével együtt a diósgyőri nagy csatád törzstagja lett. Az elmúlt majdnem másfél évtized áttett nemcsak megismerték, ha­nem meg is szerették - elő­ször megbízható, miniig jó ál­lagot nyújtó játéka niiat.. Ami­kor számára !s elérő,• itt a bú­csú pillanata, nem sok ideje voití a gondolkodáséit, htset n nagyon hamar a labdarúgó- szakosztály technikai vezetőjé­nek székében találta magát. Ekkor döbbent rá, mi minden­re van szüksége ahhoz, hogy egy első osztályú labdarúgó- csapat zavartalanul élje életét, s megteremtődjék minden eh­hez Szükséges feltétel. Azt is mondhatnánk, hogy Pali a „másik oldalra ke­rült”, bár ez sohasem lehet­ne igaz, hiszen annyi szál fűzi a csapathoz, amiben ját­szott, s amiért most dolgo­zik. Egy esztendeje feladatai tovább szaporodtak, hiszen őt választották meg a DV­TK pártalapszervezete tit­kárának. Jobbszélsőként ér­kezett, jobbhátvédként hagy­ta ott, s a megbecsült játé­kosból megbecsült és fontos -Vezető lett. Őszintén bevall­ja, időnként nehezen birkó­zik a feladattal, hiszen 300 labdarúgó gondja mellé a 20 tagú alapszervezet irányítása sem kevés ráadás . . . A DVTK-nát folyó politi­kai munkáról beszélgetve Kovács Péti ehrtondotla, hogy jjc Kovács Pál. itt még labda­rúgó korában — az első sá­torcsarnok építésénél. A vele folytatott beszélgetésből az is' kiderült hogy ma is szívesen vállal egy kis pluszmunkát. az irányítása alatt álló alap­szervezet. valamint az álta­luk is felügyelt KlSZ-vezető- ség rendszeresen foglalkozik az egyesület különféle prob­lémáival. és sajátos eszkö­zeivel is igyekszik javítani feladataik végrehajtását. Az alapszervezet többségében vezetőkből, edzőkből áll, a sportolókat pedig két labda­rúgó, Salamon és Kutasi képviseli. Remélik, hogy a jövőben tovább szaporodik a taglétszám, elsősorban azok­kal — egy labdarúgóval és egy birkózóval —, akik mos­tanában a KISZ feladatai­nak végrehajtásában jeles­kednek. Amikor a DVTK párttit- kárát 'meglátogattuk, éppen visszatért az LKM pártbi­zottságáról. ahová az alap­szervezet tartozik. Ott arról tárgyaltak, hogyan lehetne a szocialista brigádokat más módon, még aktívabban be­vonni az egyesület támoga­tásába. Megszervezésre vár az „üzemi” négyszög is, hi­szen célszerű volna, ha ön­álló szakszervezeti alapszer­vezettel is rendelkeznének, hiszen a foglalkoztatottak körének nagysága ezt szük­ségessé teszi. Jövő terveiket illetően speciális feladatok­hoz is hozzá kell nyúlni, hi­szen egy sportegyesükben nemcsak sportszakmai, ha­nem nevelési terveket is végre kell hajtani. Ennek se­gítése és ellenőrzése külön­Az általános elnökhelyettesnél Pályák, termek — és az ügyvitel Természetesen a feladatkör általános. Az elnevezés azt szeretné kifejezni, hogy Balogh Béla elnökhelyettesnek minden olyan témával foglalkozni kell, ami nem tartozik közvetlenül az úgynevezett sportszakmai munkák körébe. Vegyük sorra. Foglalkoznia kell először is a létesítményekkel. Szervezés, építés, üzemeltetés, karbantar­tás, versenyre előkészítés .. . Az egyesületi, ügyviteli munka szervezése, a fegyelmi ügyek, a propagandamunka és a ren- dezögárda irányítása — ezek a munka főbb területei. Aki már járt a stadionban és a körülötte található léte­sítményekben, talán fel tudja mérni, milyen feladatot je­lent itt a karbantartás vagy akárcsak egy „nagytakarítás” is: Esetenként 50—60 ember összehangolt munkájra van szükség ahhoz, hogy a pályák vagy éppen a termek tiszták, megfelelően berendezettek vagy éppen csak versenyzés­re alkalmasak legyenek. Nem is beszélve a felszerelésekről, amit Diósgyőrben 6 külön­féle szertár kezel, de a kar­bantartásról is gondoskodik. Hagy egy sportlétesítmény már használható, akkor is van vele elég baj, de még több van azzal, ami még csak épül. Bármilyen létesítményről is legyen szó. az az építőipar­nak csak egy aprócska a sok közül, a DVTK-nak viszont majdnem minden. Balogh Béla vallja, hogy a miskolci építőipari vállalatok megér­tése nélkül nemigen jutottak volna előbbre, hiszen annyi munkáért, mint amire nekik szükségük van, másutt az építőipar felvonulni sem tart­ja érdemesnek. Megkérdeztük az elnökhe­lyettest, miért nincs a DV­TK-nak szamara. Csak egy pillanatra lepődött meg, s az­után vette a lapot, hiszen az a tény, hogy a jó öreg — a mérkőzésekről annak idején végig ordítozó — füles ma már nemigen tudna megbir­kózni azzal, amit jelenlegi „helyettesei”, a különféle kis­gépek és a kerti traktor vé­gez. Mi ez, ha nem jelképe annak a fejlődésnek, ami a létesítmények karbantartásá­nál is végbement. Mindezt kiegészíti a mini járműpark is, hiszen egy mikrobusz és egy kis teherkocsi is rendel­kezésre áll. Korszerűen, gyor­san dolgozó gépekre és sok ember összehangolt munká­jára van szükség ahhoz, hogy a stadion rendkívül igénybe­vett létesítményei mindig rendelkezésre álljanak, hi­szen nincs olyan nap az esz­tendőben, amikor ne lenne valamilyen edzés vagy ver­seny. Részben saját erőből, részben a bázisüzemek segít­ségével kell erről gondoskod­ni és sokszor igénybe veszik a szocialista brigádok társa­dalmi munkáját is. Balogh Béla négy esztende­je látja él az általános elnök- helyettesi teendőket, de a kö­tődése a DVTK-hoz, Diós- gvörhöz sokkal régebbi kele­tű. Ezt megelőzően a labda­rúgó-szakosztály elnöke volt, s egykor maga is a sport mű­velője. „Egyszál magam” írhatnám azt, hogy kedves, udvarias, csinos, segítőkész. ír­hatnám, hogy kellemes 'társal­gó .. . Mégsem ezt teszem. In­kább azt emelem ki, hogy nő. Es, hogy miért, mondja el ő maga. — A munkám egész em­bert kíván. Talán ez az oka, hogy az országban — tavalyig — én voltam ebben a be­osztásban az egyedüli nő Tehettem, mert édesanyám­mal élek együtt, ő pedig megérti, hogy a hétköznapok mellett olykor szabad szom­baton, sőt vasárnap is dol­goznom kell. — Áruljuk el akkor a be­osztását is! — A DVTK atlétikai szak­osztályának technikai veze­tője vagyok — mondja Wei­ert Ilona. — Feladatom az atlétikai versenyek lebonyo­lítása. pontosabban szólva mindaz, ami a versenyek előtt, közben és utána van. Ha pedig nem mi vagyunk a rendezők, akkor is bőven van tennivaló. a ..szereléstől” kezdve az elért eredmények ögzitéséig. Ez pedig nem négy napi nyolc órában. — Zömmel férfiakkal dol­gozik. Nem zavarja ez? — Sőt' Jobban meg tudom értetni magam velük, mint­ha én is az lennék. Ebben maradtunk, ugyanis aki e sorokat lejegyezte... nem nő . . . (d. tóth) A tömegek sportjáért átlagosan 10—12 ezer ember sportolásáról számolt be a diósgyőri tömegsportstatiszti­Ma már külön munkatárs foglalkozik a DVTK-nól a tömegsporttal, akinek felada­leges pótfeladatot jelenthet la mindannak végrehajtását ka 7 ez azt jelenti hogy a diósgyőri kommunisták és segíteni, ami a diósgyőri gyá- titkáruk, Kovács Pál szá- rak versenynaptáraiban fog* tömegsport minden heten je­mára. H. K. laltatik. Az elmúlt években len van a stadionban. Egy és más a gazdálkodásról Néhány eve. mint népi ellen* óv volt alkalmam betekinteni a „kulisszák mögé” az egyik vá­ros sportegyesületének átfogó vizsgálatakor Ott és akkor olyan műhelytitkokat tudtam meg. amelyek megváltoztatták a korábban diaiak ült negatív véleményeméi egy sportágról. Az olvasók 1 most bizonyára kó­rusban vágják a — labdarú­gás! Igen erró' van szó! Köz­rejátszott véleményem kedve­zőbbé válásában hogy beszél­gettem Majo» Árpáddal, a DVTK sportegyesületének fő­körívvé őiével O mondta: — Az egyesület 14,5 millió forinttal • gazdálkodik. Ebből 7,2 millió az OTSH. 3.8 mil­lió a DIGÉP. az LKM, illet­ve a megyei és a városi ta­nács által adott összeg, és 3.5 millió a saját bevétel. Ez utóbbiból 2,1 millió forintot a labdarúgók hoznak. Nos, az összeg hallatán szálltak el előítéleteim. A fő­könyvelő így folytatta: — A sportkör 180 embert foglalkoztat. A gazdasági ügyek intézése a hozzáértés és a gyakorlat mellett sport- szeretetet is kíván. Négy fő­állású és két mellékállású munkatársam van (az utób­biak a sportkör elnökségé­nek megbízásából a belső el­lenőri. illetve a mérkőzés fő­pénztárosi teendőit látják el). — Mitől függ az. hogy egy- egy szakosztály mennyi pénzt kap az elnökségtől? — A különféle nemzeti bajnokságban elért eredmé­nyeiktől (ezek a bajnoki pontok), a nemzetközi sze­repléstől és természetszerűen a minősítések számától, jel­legétől. Minderről azonban nem én döntök, hanem az elnökség, amely évente — ál­talában — háromszor foglal­kozik ülésein gazdasági ügyekkel. Év elején megvi­tatják a költségvetést, fél év körül a kialakult anyagi helyzet a téma. év végén pe­dig az. hogyan gazdálkod­tunk. Mindenfajta juttatást csak az országosan egységes jogszabályok, rendeletek alapján adhatunk. Amiben szabad kezünk van, az a szak­osztályi elosztás. — A napokban elnökségi ülés volt. ahol napirenden szerepelt a költségvetés is. Van-e olyan terület, ahol szo­rít a cipő? — Nincs kellően rendezve a nemrég átadott t'rkózó- esarnok üzemeltetése. Az Augusztus 20. strandon ki­építendő tanmedencével kap­csolatos anyagiak sem tisz­ták, csakúgy, mint a Csorba­tavi egységeink költségkiha­tásai. Persze, volt ennél több gondunk is, de megoldottuk. D. T. B. A tájfutók mamája Kezembe került egy, a DVTK sporteredményeit rög­zítő kiadvány. Ebben szeré­nyen meghúzódva az adat- és névhalmazban, kibetűzhető Bokros György neve. Az év­szám 1949., a sportág pedig a sífutás. Bokros György a DIGÉP-ben dolgozott, s mint sífutó írta be nevét először a ..nagykönyvbe”. Azután át­tér a tájékozódási futásra, jóllehet akkor még nem tud­ta, hogy ezzel dinasztiát ala­pít (ugyanis akkor még csak udvarolt mostani feleségé­nek, Marikának, aki jelen­leg a sporkör gazdasági ügyeivel foglalkozó munka­társ). Marika mondta, hogy a két fiú, a 24 éves. István és a 25 éves György épp­olyan megszállott, mint férje volt korábban. A fiatalabbik fiú, István, válogatott, s Igaz, hogy egyesülete a MEAFC. de Miskolcot képviseli, és édes­apja. valamint édesanyja ré­vén mégiscsak a DVTK-hoz kötődik. Bokros Györgyné a téli táj és a téli sportok szerelmese. Igazi sportmama...

Next

/
Oldalképek
Tartalom