Déli Hírlap, 1979. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-22 / 18. szám

Péntek esti premier Ne a szürke tanmenet szintjén MÁZ # Az igazgató levele. Varga Gyula, és Máthé Éva A konfliktus iskoláson egy­szerű és tiszta: Fakó Meny­hért kiváló szakmunkás min­dent megtesz, hogy a szak­májában dolgozhasson, az üzem igazgatósága pedig minden eszközzel akadályoz­za ezt. A helyzetet bonyolítja (ez a komikum egyik forrá- sa), hogy festékkeverö szak­munkásokra égetően nagy : SViikség vári; Dé hót, ha ná­lunk egyszer működni kezd valamely mechanizmus - mondjuk átszervezés kezdődik akkor eltörpülnek az egyé­ni érdekek. Kicsit elnagyoltan körül­belül ennyi Juhász István té­telé, amelyből remek komé­diát kerekít. Sikerének leg­főbb titka, hogy jól ismeri életünk visszásságáit (az üze­mi étkeztetéstől kezdve a bü­rokratikus manipulációkig, a felsőbbségtől való félelemig, s a karrierizmusig), s ennél is jobban ismeri a darabcsi- nálás mesterségét. Juhász nem mélyenszántó író, de virtuóz szerző, kitűnő drama­turgiai ismeretekkel és nagy gyakorlattal. Nem lenne ér­dektelen tételesen kimutatni, hogy hány dramaturgiai köz­helyet használ tel (szimultán szituációk, párhuzamos cse­lekmények, ellenpontozások stb.), s miként él a helyzet- és jellemkomikum adta lehe­tőségekkel, meg a verbáli hu­morral. De hát a közönséget nem a szerző műhelye izgatja, ha­nem a mű, illetve az előadás egésze. S a közönség elége­dett lehet, mint ahogyan az is volt a péntek esti bemu­tatón. S ebben nagyon nagy része van Nyilassy Jud,it rendező­nek. aki szerzőtársi szinten vállalta fel — gazdagítva, színesítve, sőt mélyítve — a Máz gondolatiságát. Legne­hezebb feladata lehetett meg-: találni az előadás stílusát. Tulajdonképpen groteszk, sőt abszurdoidba, hajló komédiá­ról van szó; a darabot nem lehet „egy az egyben”, vagy­A Német Demokratikus Köztársaságban január 20. és 23. között országszerte ünne­pi megemlékezéseket tarta­nak Gotthold Ephraim Les­sing, a nagy német dráma­is a realista játék követelmé­nyei szerint játszani. Még ak­kor sem, ha a szituációk va­lóságosak. Először is megfelelő játék­teret kellett komponálni, ami — hála Gyarmathy Ag­nes tervezői leleményének — kitűnően sikerült. A Máz- és Festéküzem számos helyszí­ne egyszerre él (sőt képes át­váltani a hétvégi pihenés helyszíneivé, s elfér a tárban a főhős lakása, egy kocsma és a park is), így hát — a szerző snitt-technikájának megfelelően — gyorsan pereg a játék. Az irreális térben, ahol minden berndezési tárgy festékesdoboz, vagy festék- tároló, az igazgatói íróasztal­tól kezdve Fakóék hokedli­jéig, jól megfér a valódi vil­lamos targonca, s a számta­lan kéziszerszám. Mindemellett a színészek­nek nem könnyű ebben a kö­zegben élni, funkcionálni. A valóságtól való elemelkedés — a műfaj kívánta túlzások — nagy próbája volt az együt­tesnek. Annál is inkább, mert végig borotvaélen kellett tán­colniuk. Tudniillik, ha kicsit is elvétik a mértéket, nem kívánatos területekre billen­hetnek át. Nyilassy erős kézzel — s irigylésre méltó stílusérzék birtokában — szervezte a já­tékot. A színészek, s a való­jában bonyolult színpadi me­chanizmus teljes összhangban működtek, engedelmeskedve a* rendezőnek. Leginkább egy jól vágott — feszesre fogott — film cselekménybonyolí­tásához hasonlíthatnánk a játékot. Az előadásból olyan snitte­ket emelhetnénk ki, mint az „igazgató levele” (egyszerre látjuk a levél diktálta indu­latokat, s a Fakó Menyhért kezéhez jutott, immár udva­riassá szelídített levelet), vagy a — mozgalmi konspi­rációval bonyolított — „tar­gonca-csere”, melyek nagy írói és rendezői leleményre vallanak, s megvalósításuk kitűnő színészi munka. író, esztéta, a felvilágosodás nagy alakja születésének 250. évfordulója alkalmából Les­sing 1729. január 22-én szü­letett. Ugyancsak dicsérendő a „pár­huzamos ebéd” és a „víkend” képsora is. Az előadás első része va­lamelyest halványabb (mind íróilag. mind színészileg), mint a második. Kezdetben mintha a fősze­replő Varga Gyula is keres­né hangvételét. A színész egyébként a kisemberek, a „fakók” tétovaságától szeren­csésen eljut a jogait bátran követelő munkásig, aki felis­merve az őt megpróbáló fur­csa mechanizmus törvényeit, a vezetés elítélendő módsze­reivel ejti csapdába főnökeit. Kulcsár Imre Csapovicz igazgatója korlátolt és ravasz kiskirály. A figurában jól öt­vöződik a demagógia, a szá­mítás, az álhumanizmus s a palástolt erőszak. Mindezzel kompenzálni igyekszik osto­baságát és szakmai tájéko­zatlanságát. Kitűnő kép. amint egy ízben olyan magasra tor­nyosulnak előtte az akták, hogy nem lát azoktól. Matus György (Pyrk főmérnök) le­felé taposó, fölfelé mindig készséges gyáva lakáj, aki­ben már csak szikrái vannak az önérzetnek. A szakszerve­zetis (Csapó János) megfá­radt, megfélemlített — he­lyenként a tragikomikumig eljutó — kisember. Valódi feladatai helyett már csak a véradó-mogalom érdekében tüsténkedhet. Maróti Gábor Targoncásként az előadás legizgalmasabb, legvérbőbb figuráját teremtette meg. Van természetes igazságérze­te, szereti a neki való melót és az életet. Máthé Eta fur- csaca, groteszk titkárnő. Min­dent tud, mindenen átlát, de még vár valamit az élettől, s féltve őrzi kis pozícióját. A feleség (Máthé Eta játssza) nehéz szerep, kevés lehető­séggel. A színésznő okos; ott­hont teremtő asszonyt for­mál, akinek van realitásérzé­ke. Mazányi elvtárs fentről (Somló Ferenc) telve van régi melós-nosztalgiákkal. O is csak a festékeskád mellett - boldog, mint Fakó. Végül — de korántsem utolsósorban — említjük Kal­már Péter (fontos dramatur­giai funkciót betöltő) zenei összeállítását és hangeffektu­sait, melyek kitűnően szol­gálták az előadást. GYARMATI BÉLA Két — talán tiszteletlen — kéidéssel kell kezdenünk a re­cenziót. Mindenekelőtt sürgősen tisztázandó, hogy kiknek is szánja a tévé ezt a műsort? Azt — ugye — nem gondolja ko­molyan, hogy a fiatalok a késő éjszakai (21..»5—22.55) órákban is fent maradnak a műsorért?!.. . A másik kérdés már tartalmi: mit szán a tévé a „fiatalok­nak”? Feledy Péter megfogal­mazása szerint „magazin” len­ne ez a havonta jelentkező mű­sor. Nos — mondjuk ki! —.an­nak unalmas! öreguras, ugyan­akkor bosszantóan felületes is. A legrosszabb tévés-gyakor­lat szerint asztal mellé ültet­nek egy vagy több embert, és mélynek, megfontoltnak szint, máskor meg szellemeskedő kérdéseket tesznek fel nekik. A választ azonban szinte nem is érdemes megvárni, mert a kérdéssel az interjú- alany szájába rágták. Ha mást is akarna mondani, egyszerűen, neveletlenül be­lefojtják a szót... Az egy­szeri tanító nénit juttatják a néző eszébe, aki így kérde­zett: „Ugye kislányom, ez a szalag fehér? Igen, ez a sza­lag fehér — feleli boldogan a kislány. Nagyszerű válasz! ötös! — örvendezik erre a jó tanító néni.” S teszi ezt Fe­ledy Péter hallatlanul fontos­kodva, intimkedve, játszva a jól informáltat, beavatottat. Persze á-készüléket el is le­het zárni, zenét keresni a rá­Lessinare emlékeznek Bajnokok iskolái, vagy iskolák bajnokai? Magyarországon jó néhány ive elmondhatják már a sporttal foglalkozó szakembe­rek, hogy megvan az élsport ’ tánpótlásának egységes rend­szere. Sajnálatosan azonban mind a mai napig nem mond­hatják el azt, hogy — a rendszernek is megvan az egysége Ellentmondás? Köny- nyű megvilágítani, hogy nemcsak a szavak ügyes szembeállításáról van szó. Valóban beszélhetünk egy­séges rendszerről, mert lé­tezik egy kidolgozott és el­fogadott, úgy-ahogv a gya­korlatban is megvalósított el­képzelés arról: miként is kellene a sport első vonalá­nak utánpótlásáról gondos­kodni. A valóságban azonban a kidolgozott elképzeléseket mind a mai napig — és ez nem csupán nézőpont kérdé­se, hanem a gyakorlati szak­emberek mindennapos gond­ja — nem sikerült igazi egy­ségbe foglalni. Az átlagos érdeklődésű és képzettségű szurkoló persze csak azt látja, hogy valahol fent a csúcson bajnokok van­nak. Sorozatos, „váratlan” balsikerek érik a magyar sportot, s ha éppen ujjal mu­togatni támad kedve, hát rá­mutat arra a néhány, ref­lektorfényben álló verseny­zőre és szakvezetőre, aki a kudarcokért elsősorban fele­lős; arra érthetően már sok­kal kevesebben gondolnak, hogy a baj-oknak — és ez meglehetősen plasztikus nyelvi kép is — gyökerei vannak. Egy rövid jegyzet erejét persze meghaladja a mélyebb elemzés, de annyi azért itt is elmondható, hogy a ma­gyar sport felszabadulás utá­ni fejlődésének egyik leglát­ványosabb ellentmondása, hogy éppen , abban az időben, amikor sorozatban nyerte a csatákat (az ötvenes évek el­ső felében), akkor veszítette el a háborút De legalábbis döntő stratégiai hibákat kö­vetett el! Ez pedig az iskolai testnevelés megbocsáthatat­lan elhanyagolása volt. Magyarországon még a múlt század utolsó harmatjá­ban az elsők között fogal­mazták meg törvényben az iskolai testnevelés szükséges­ségét, s minden későbbi tor­zulás ellenére a körülmé­nyekhez képest magas szintű sportoktatás folyt a közép- és felsőbb iskolákban. Az öt­venes évek „nagy korszaká­nak bajnokai” szinte kivétel nélkül az iskolában kapták meg a döntő késztetést, és szerezték meg az alapokat a későbbi versenyzői pályafu­tásukhoz. És amikor abban a hitben ringattuk magun­kat. hogy nálunk milyen ma­gas fokon áll a testkultúra, akkor süllyedt a fiatalokkal való rendszeres foglalkozás a szürke tanmenet’szintjére. Ma már abból az előnyös hely; jtböl nézhetünk vissza azokra az évekre, hogy meg­történt a hivatalos átértéke­lés. Új elképzelések láttak napvilágot annak bizonyítá­sára, hogy megváltozott a felfogás ebben a tekintetben. Csakhogy évtizedes hibákat a legjobb határozatok sem képesek kijavítani. Kétségkívül, a tagozatos osztályok beindítása látszó­lag a fejlesztés és a fejlő­dés irányába mutat. De még a „bajnokok iskolái” sem lesznek képesek helyettesíte­ni az „iskolák bajnokait”, vagyis azokat a fiatalokat, akik egészségmegőrző és örömszerző tevékenységük során juthatnának el a mi­nőségi sportig. Ma már persze, szerencsé­re, nemcsak néhány „merész” sportszakember (Frenkl dr.) vallja, hogy hamis a régi té­zis. nevezetesen, hogy a tö­megsport az élsport alapja. De éppen ők látják azt is, hogy végül mégiscsak az if­júság tömegei jelenthetik a szilárd bázist A tömegek mérhető minősége! Ebben pe­dig — könnyű belátni — az „egységes rendszernél” is na­gyobb szükség van az átgon­dolt és újraépített rendszer egységére. KOCSIS L. MIMÁLY HÉTFŐ Kossuth rádió; 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Válaszolunk hallgatóink­nak. — 12.50: Zenei érdekessé­gek az elmúlt hét műsorából. — 14.22: Dilaudid. illés Endre no­vellája. — 14.45: Tamássy Zdenkó dalaiból. — 14.54: Édes anya­nyelvűnk. — 15.00: Hírek. — 15.10: Adottságok — lehetőségek — a Felsöbabadi Állami Gazda­ságban. — 15.23: Képek és jelké­pek. Művelődéstörténet gyere­keknek. —• 16.00: Útközben. — 16.05: Verdi operáiból. — 17.00: Hírek. — 17.05: Útközben. — 17.10: Van új a. Nap alatt* Tudomá­nyos híradó. — 17.25: Színes népi muzsika. — 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 13.30: Esti Ma­gazin. — 19.15: A sárga telefon. Hangjáték. — 20.00: Töltsön egy órát kedvenceivel! — 21.00: Van egy üres órája? Közvetítés egy baráti társaságból. — 22.00: Hí­rek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: A Berlini Rádió szimfonikus zene­karának hangversenye. — 24.00: Hírek. — 0.10: Koncz Tibor tánc- dalaiból. Petőfi rádió: 12.00: Boross La­jos népi zenekara játszik. — 12.30: Hírek. — 12.33: Kis ma­gyar néprajz. — 12.38: Tánczenei koktél. — 13.25: Fúvósátiratok.— 14.00: Kettőtől ötig — a Rádió kívánságműsora. — 17.00: Show- hajó. Részletek Kern zenés játé­kából. — 17.30: ötödik sebesség. mar műsor — 18.30: Hírek. — 18.33: Zenekö­zeiben. — 19.25: Daloló, muzsi­káló tájak. Borsod-Abaúj-Zemp­lén megyei népdalok. — 19.50: A szerelmi élet kultúrája. — 20.30: Hírek. — 20.33: Senki többet? Harmadszor! — 21.50: Randevú. A Magyar Rádió könnyűzene- és sanzonbemutatója. — 23.00: Hí­rek. — 23.15:. Oííenbach operett­jeiből. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — Hétről-hétre, hctíöp este. A stúdió zenés magazinja. Szerkeszti: Antal Magda és Nagy István. Közben: El szeretném mondani. Paulovits Ágoston jegyzete. — 18.00—18.30: Észak­magyarországi krónika. — Sport. — A Color együttes új nagyle­mezéről. — Hírösszefoglaló. — Szemle az Észak-Magyarország. a Déli Hírlap és a Heves me­gyei Népújság holnapi számából. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE Áramütés Szí. magyar film 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdése: f4, hn6. 8 órakor Fiatalok órája (?!) dióban, elővenni egy jó köny­vet, vág)' éppen a pizsamát — vetheti ellen valaki. így igaz. A dolgot mégsem lehel elintézni ezzel, mert ez a mű­sor nagyon is fontos funkciót tölthetne be! A fiatalok igé­nyelnék, hogy — akár ma- gazinszerűen — tájékoztassák őket ezernyi kérdésben, sőt. egy ifjúsági műsornak igenis orientálnia kell! Hogy világosabb legyen, mire is gondolunk, rögtön mondunk pozitív példát is éppen a tévé gyakorlatából. A Nézőpontról van szó, amely a kezdeti csetlés-botlás után dicséretesen magára talált: bátran, okosan, politikusán. szakszerűen szól közművelő­désünk gondjairól és éppen ezzel, így vált izgalmas mű­sorrá! Nem lenne elég téma. feltárandó gond (és persze eredmény is) ifjúságunk éle­tében, nevelésében? Ó, de­hogynem ! Egyet „megpisz­kált” Feledy is. A szexuális és erkölcsi nevelésre, illetve annak hiányára, fogyatékos­ságaira, féloldalasságára gon­dolunk. Ez az a labda, amit mindenki tovább paszol: a szülő a pedagógushak. a pe­dagógus az orvosnak, ám, amint az itt is kiderült, va­lamiféleképpen mind felké­születlen rá. Marad tehát a kortárs-csoport naiv „tudó- * mányos magyarázata” vagy »a durva és éretlen viccelődés- heccelődés. Bizony ez a téma ..megérne egy misét”, akár több műsorórát is! De így el­kenni a témát, hogy egymás mellé ültetik az orvost, a jo­gászt és a kétségtelenül de­koratív Takács Marikát, hogy egy suta kérdezz—felelek já­tékban végül is közhelyekbe fulladjon a beszélgetés ... A három ember és probléma csupán abban egyezik, hogy leveleket kapnak, és arra hi­vatásszerűen válaszolnak. Nem, ebből bizony még ak­kor sem profitálnak a fiata­lok, ha történetesen nézik a műsdVt. Jobban tették (oko­sabbak ők!), ha aludtak... Ez a felületes, kapkodó, slendrián módszer jellemzi a többi interjút, riportot is. A komoly és a súlytalan, baga- !ell kérdések úgy kerültek egymás mellé, hogy lefokoz­ták, hatástalanították egy­mást. Egyszer a Hilton-szálló- ban vagyunk, ahol (ez ugve fontos?!) az ÉV MANEKEN- JÉT ünnepük, a másik kép már Thaiföldet mutatja né­hány ügyes, de érdemi infor­mációt alig adó fotón. Bár azokból láttunk volna többet a riporter csevegése helyett! fhwpáesi) KOSSUTH A kis Muck története Mb. szí. NDK film Kezdés: f3, hn5 órakor A Szórakozott Szí. francia film Kezdés: 7 órakor KOSSUTH. ÉJSZAKAI VETÍTÉS Bizalmi állásban Szí. amerikai film Másféi helyár! Kezdés: 9 órakor HÉV ÉS Y IVÁN FILMKLUB Játék az almáért Mb. szí. csehszlovák film 16 éven felülieknek! Kezdés: íö, f7 órakor TÁNCSICS A kék madár Mb. szí. szovjet1—amerikai film Kezdés: f4 órakor Meghívás egy gyilkos vacsorára \ Mb. szí. angol film 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Másfél helyár! Kezdés: í6 órakor TÁNCSICS FILMKLUB Játék az almáért Mb. szí. csehszlovák film 16 éven felülieknek! Kezdés: í8 órakor ' SZIKRA Detektív két tűz között Mb. szí. amerikai film Másfél helyár! Kezdés: 3, 5, 7 órakor FÁKLYA A hét mesterlövész Szí. amerikai film Felemelt hely ár! Kezdés: í'4. fo órako­FÁKLYA FILMKLUB Nézd a bohócot! Szí. olasz film 13 éven felülieknek! Kezdés: t'8 órakor PETŐI I Dóra jelenti Szí. magyar film Kezdés; f5, f7 órakor KRÜir' Blöff Szí. olasz film Másfél helyár! Kezdés; 6 órakor TAPOLCA — ADY Fel a feijelí Szí. magyar film Kezdés: 7 órakor ADY ENDRE MŰVELŐDÉSI HA 7. KLUBMOZT Aliz már nem lakik itt Amerikai film 1.4 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés; 4. 6 órakor PERECS Leigázottak bolygója Mb. NDK film Kezdés: 6 órakor KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — Kb. 8.20: A mai nap kulturális programiéból. — 8.27: Hogyan lesz elektronból több milliárd? — 8.57: Kathv Horváth Laios néni zenekara játszik. Gyulai Erzsé­bet és Varga Imre nótákat éne­kek — 9.43: Ki a nagvobb sza­már? .Petrolav Margit meséje ze­nével. — 70.00: Hírek. — 10 05: MR 10-14. iskolák — őrsök — ba­rátok. — 10.35: Zenekari muzsi­ka. — jl.40:"Az .élet komédiásai. Petőfi rádió: 8.00: Hírek — 8.05: szovjet indulók. — 8.20: tíz perc külpolitika. — 8-30: Hírek. — 8.33: Társalgó. Két óra iroda­lomkedvelőknek. — 10.30: Hírek. — 10.33: Zenedéiéi őtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom