Déli Hírlap, 1979. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-22 / 18. szám
Péntek esti premier Ne a szürke tanmenet szintjén MÁZ # Az igazgató levele. Varga Gyula, és Máthé Éva A konfliktus iskoláson egyszerű és tiszta: Fakó Menyhért kiváló szakmunkás mindent megtesz, hogy a szakmájában dolgozhasson, az üzem igazgatósága pedig minden eszközzel akadályozza ezt. A helyzetet bonyolítja (ez a komikum egyik forrá- sa), hogy festékkeverö szakmunkásokra égetően nagy : SViikség vári; Dé hót, ha nálunk egyszer működni kezd valamely mechanizmus - mondjuk átszervezés kezdődik akkor eltörpülnek az egyéni érdekek. Kicsit elnagyoltan körülbelül ennyi Juhász István tételé, amelyből remek komédiát kerekít. Sikerének legfőbb titka, hogy jól ismeri életünk visszásságáit (az üzemi étkeztetéstől kezdve a bürokratikus manipulációkig, a felsőbbségtől való félelemig, s a karrierizmusig), s ennél is jobban ismeri a darabcsi- nálás mesterségét. Juhász nem mélyenszántó író, de virtuóz szerző, kitűnő dramaturgiai ismeretekkel és nagy gyakorlattal. Nem lenne érdektelen tételesen kimutatni, hogy hány dramaturgiai közhelyet használ tel (szimultán szituációk, párhuzamos cselekmények, ellenpontozások stb.), s miként él a helyzet- és jellemkomikum adta lehetőségekkel, meg a verbáli humorral. De hát a közönséget nem a szerző műhelye izgatja, hanem a mű, illetve az előadás egésze. S a közönség elégedett lehet, mint ahogyan az is volt a péntek esti bemutatón. S ebben nagyon nagy része van Nyilassy Jud,it rendezőnek. aki szerzőtársi szinten vállalta fel — gazdagítva, színesítve, sőt mélyítve — a Máz gondolatiságát. Legnehezebb feladata lehetett meg-: találni az előadás stílusát. Tulajdonképpen groteszk, sőt abszurdoidba, hajló komédiáról van szó; a darabot nem lehet „egy az egyben”, vagyA Német Demokratikus Köztársaságban január 20. és 23. között országszerte ünnepi megemlékezéseket tartanak Gotthold Ephraim Lessing, a nagy német drámais a realista játék követelményei szerint játszani. Még akkor sem, ha a szituációk valóságosak. Először is megfelelő játékteret kellett komponálni, ami — hála Gyarmathy Agnes tervezői leleményének — kitűnően sikerült. A Máz- és Festéküzem számos helyszíne egyszerre él (sőt képes átváltani a hétvégi pihenés helyszíneivé, s elfér a tárban a főhős lakása, egy kocsma és a park is), így hát — a szerző snitt-technikájának megfelelően — gyorsan pereg a játék. Az irreális térben, ahol minden berndezési tárgy festékesdoboz, vagy festék- tároló, az igazgatói íróasztaltól kezdve Fakóék hokedlijéig, jól megfér a valódi villamos targonca, s a számtalan kéziszerszám. Mindemellett a színészeknek nem könnyű ebben a közegben élni, funkcionálni. A valóságtól való elemelkedés — a műfaj kívánta túlzások — nagy próbája volt az együttesnek. Annál is inkább, mert végig borotvaélen kellett táncolniuk. Tudniillik, ha kicsit is elvétik a mértéket, nem kívánatos területekre billenhetnek át. Nyilassy erős kézzel — s irigylésre méltó stílusérzék birtokában — szervezte a játékot. A színészek, s a valójában bonyolult színpadi mechanizmus teljes összhangban működtek, engedelmeskedve a* rendezőnek. Leginkább egy jól vágott — feszesre fogott — film cselekménybonyolításához hasonlíthatnánk a játékot. Az előadásból olyan snitteket emelhetnénk ki, mint az „igazgató levele” (egyszerre látjuk a levél diktálta indulatokat, s a Fakó Menyhért kezéhez jutott, immár udvariassá szelídített levelet), vagy a — mozgalmi konspirációval bonyolított — „targonca-csere”, melyek nagy írói és rendezői leleményre vallanak, s megvalósításuk kitűnő színészi munka. író, esztéta, a felvilágosodás nagy alakja születésének 250. évfordulója alkalmából Lessing 1729. január 22-én született. Ugyancsak dicsérendő a „párhuzamos ebéd” és a „víkend” képsora is. Az előadás első része valamelyest halványabb (mind íróilag. mind színészileg), mint a második. Kezdetben mintha a főszereplő Varga Gyula is keresné hangvételét. A színész egyébként a kisemberek, a „fakók” tétovaságától szerencsésen eljut a jogait bátran követelő munkásig, aki felismerve az őt megpróbáló furcsa mechanizmus törvényeit, a vezetés elítélendő módszereivel ejti csapdába főnökeit. Kulcsár Imre Csapovicz igazgatója korlátolt és ravasz kiskirály. A figurában jól ötvöződik a demagógia, a számítás, az álhumanizmus s a palástolt erőszak. Mindezzel kompenzálni igyekszik ostobaságát és szakmai tájékozatlanságát. Kitűnő kép. amint egy ízben olyan magasra tornyosulnak előtte az akták, hogy nem lát azoktól. Matus György (Pyrk főmérnök) lefelé taposó, fölfelé mindig készséges gyáva lakáj, akiben már csak szikrái vannak az önérzetnek. A szakszervezetis (Csapó János) megfáradt, megfélemlített — helyenként a tragikomikumig eljutó — kisember. Valódi feladatai helyett már csak a véradó-mogalom érdekében tüsténkedhet. Maróti Gábor Targoncásként az előadás legizgalmasabb, legvérbőbb figuráját teremtette meg. Van természetes igazságérzete, szereti a neki való melót és az életet. Máthé Eta fur- csaca, groteszk titkárnő. Mindent tud, mindenen átlát, de még vár valamit az élettől, s féltve őrzi kis pozícióját. A feleség (Máthé Eta játssza) nehéz szerep, kevés lehetőséggel. A színésznő okos; otthont teremtő asszonyt formál, akinek van realitásérzéke. Mazányi elvtárs fentről (Somló Ferenc) telve van régi melós-nosztalgiákkal. O is csak a festékeskád mellett - boldog, mint Fakó. Végül — de korántsem utolsósorban — említjük Kalmár Péter (fontos dramaturgiai funkciót betöltő) zenei összeállítását és hangeffektusait, melyek kitűnően szolgálták az előadást. GYARMATI BÉLA Két — talán tiszteletlen — kéidéssel kell kezdenünk a recenziót. Mindenekelőtt sürgősen tisztázandó, hogy kiknek is szánja a tévé ezt a műsort? Azt — ugye — nem gondolja komolyan, hogy a fiatalok a késő éjszakai (21..»5—22.55) órákban is fent maradnak a műsorért?!.. . A másik kérdés már tartalmi: mit szán a tévé a „fiataloknak”? Feledy Péter megfogalmazása szerint „magazin” lenne ez a havonta jelentkező műsor. Nos — mondjuk ki! —.annak unalmas! öreguras, ugyanakkor bosszantóan felületes is. A legrosszabb tévés-gyakorlat szerint asztal mellé ültetnek egy vagy több embert, és mélynek, megfontoltnak szint, máskor meg szellemeskedő kérdéseket tesznek fel nekik. A választ azonban szinte nem is érdemes megvárni, mert a kérdéssel az interjú- alany szájába rágták. Ha mást is akarna mondani, egyszerűen, neveletlenül belefojtják a szót... Az egyszeri tanító nénit juttatják a néző eszébe, aki így kérdezett: „Ugye kislányom, ez a szalag fehér? Igen, ez a szalag fehér — feleli boldogan a kislány. Nagyszerű válasz! ötös! — örvendezik erre a jó tanító néni.” S teszi ezt Feledy Péter hallatlanul fontoskodva, intimkedve, játszva a jól informáltat, beavatottat. Persze á-készüléket el is lehet zárni, zenét keresni a ráLessinare emlékeznek Bajnokok iskolái, vagy iskolák bajnokai? Magyarországon jó néhány ive elmondhatják már a sporttal foglalkozó szakemberek, hogy megvan az élsport ’ tánpótlásának egységes rendszere. Sajnálatosan azonban mind a mai napig nem mondhatják el azt, hogy — a rendszernek is megvan az egysége Ellentmondás? Köny- nyű megvilágítani, hogy nemcsak a szavak ügyes szembeállításáról van szó. Valóban beszélhetünk egységes rendszerről, mert létezik egy kidolgozott és elfogadott, úgy-ahogv a gyakorlatban is megvalósított elképzelés arról: miként is kellene a sport első vonalának utánpótlásáról gondoskodni. A valóságban azonban a kidolgozott elképzeléseket mind a mai napig — és ez nem csupán nézőpont kérdése, hanem a gyakorlati szakemberek mindennapos gondja — nem sikerült igazi egységbe foglalni. Az átlagos érdeklődésű és képzettségű szurkoló persze csak azt látja, hogy valahol fent a csúcson bajnokok vannak. Sorozatos, „váratlan” balsikerek érik a magyar sportot, s ha éppen ujjal mutogatni támad kedve, hát rámutat arra a néhány, reflektorfényben álló versenyzőre és szakvezetőre, aki a kudarcokért elsősorban felelős; arra érthetően már sokkal kevesebben gondolnak, hogy a baj-oknak — és ez meglehetősen plasztikus nyelvi kép is — gyökerei vannak. Egy rövid jegyzet erejét persze meghaladja a mélyebb elemzés, de annyi azért itt is elmondható, hogy a magyar sport felszabadulás utáni fejlődésének egyik leglátványosabb ellentmondása, hogy éppen , abban az időben, amikor sorozatban nyerte a csatákat (az ötvenes évek első felében), akkor veszítette el a háborút De legalábbis döntő stratégiai hibákat követett el! Ez pedig az iskolai testnevelés megbocsáthatatlan elhanyagolása volt. Magyarországon még a múlt század utolsó harmatjában az elsők között fogalmazták meg törvényben az iskolai testnevelés szükségességét, s minden későbbi torzulás ellenére a körülményekhez képest magas szintű sportoktatás folyt a közép- és felsőbb iskolákban. Az ötvenes évek „nagy korszakának bajnokai” szinte kivétel nélkül az iskolában kapták meg a döntő késztetést, és szerezték meg az alapokat a későbbi versenyzői pályafutásukhoz. És amikor abban a hitben ringattuk magunkat. hogy nálunk milyen magas fokon áll a testkultúra, akkor süllyedt a fiatalokkal való rendszeres foglalkozás a szürke tanmenet’szintjére. Ma már abból az előnyös hely; jtböl nézhetünk vissza azokra az évekre, hogy megtörtént a hivatalos átértékelés. Új elképzelések láttak napvilágot annak bizonyítására, hogy megváltozott a felfogás ebben a tekintetben. Csakhogy évtizedes hibákat a legjobb határozatok sem képesek kijavítani. Kétségkívül, a tagozatos osztályok beindítása látszólag a fejlesztés és a fejlődés irányába mutat. De még a „bajnokok iskolái” sem lesznek képesek helyettesíteni az „iskolák bajnokait”, vagyis azokat a fiatalokat, akik egészségmegőrző és örömszerző tevékenységük során juthatnának el a minőségi sportig. Ma már persze, szerencsére, nemcsak néhány „merész” sportszakember (Frenkl dr.) vallja, hogy hamis a régi tézis. nevezetesen, hogy a tömegsport az élsport alapja. De éppen ők látják azt is, hogy végül mégiscsak az ifjúság tömegei jelenthetik a szilárd bázist A tömegek mérhető minősége! Ebben pedig — könnyű belátni — az „egységes rendszernél” is nagyobb szükség van az átgondolt és újraépített rendszer egységére. KOCSIS L. MIMÁLY HÉTFŐ Kossuth rádió; 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Válaszolunk hallgatóinknak. — 12.50: Zenei érdekességek az elmúlt hét műsorából. — 14.22: Dilaudid. illés Endre novellája. — 14.45: Tamássy Zdenkó dalaiból. — 14.54: Édes anyanyelvűnk. — 15.00: Hírek. — 15.10: Adottságok — lehetőségek — a Felsöbabadi Állami Gazdaságban. — 15.23: Képek és jelképek. Művelődéstörténet gyerekeknek. —• 16.00: Útközben. — 16.05: Verdi operáiból. — 17.00: Hírek. — 17.05: Útközben. — 17.10: Van új a. Nap alatt* Tudományos híradó. — 17.25: Színes népi muzsika. — 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 13.30: Esti Magazin. — 19.15: A sárga telefon. Hangjáték. — 20.00: Töltsön egy órát kedvenceivel! — 21.00: Van egy üres órája? Közvetítés egy baráti társaságból. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: A Berlini Rádió szimfonikus zenekarának hangversenye. — 24.00: Hírek. — 0.10: Koncz Tibor tánc- dalaiból. Petőfi rádió: 12.00: Boross Lajos népi zenekara játszik. — 12.30: Hírek. — 12.33: Kis magyar néprajz. — 12.38: Tánczenei koktél. — 13.25: Fúvósátiratok.— 14.00: Kettőtől ötig — a Rádió kívánságműsora. — 17.00: Show- hajó. Részletek Kern zenés játékából. — 17.30: ötödik sebesség. mar műsor — 18.30: Hírek. — 18.33: Zeneközeiben. — 19.25: Daloló, muzsikáló tájak. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei népdalok. — 19.50: A szerelmi élet kultúrája. — 20.30: Hírek. — 20.33: Senki többet? Harmadszor! — 21.50: Randevú. A Magyar Rádió könnyűzene- és sanzonbemutatója. — 23.00: Hírek. — 23.15:. Oííenbach operettjeiből. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — Hétről-hétre, hctíöp este. A stúdió zenés magazinja. Szerkeszti: Antal Magda és Nagy István. Közben: El szeretném mondani. Paulovits Ágoston jegyzete. — 18.00—18.30: Északmagyarországi krónika. — Sport. — A Color együttes új nagylemezéről. — Hírösszefoglaló. — Szemle az Észak-Magyarország. a Déli Hírlap és a Heves megyei Népújság holnapi számából. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE Áramütés Szí. magyar film 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdése: f4, hn6. 8 órakor Fiatalok órája (?!) dióban, elővenni egy jó könyvet, vág)' éppen a pizsamát — vetheti ellen valaki. így igaz. A dolgot mégsem lehel elintézni ezzel, mert ez a műsor nagyon is fontos funkciót tölthetne be! A fiatalok igényelnék, hogy — akár ma- gazinszerűen — tájékoztassák őket ezernyi kérdésben, sőt. egy ifjúsági műsornak igenis orientálnia kell! Hogy világosabb legyen, mire is gondolunk, rögtön mondunk pozitív példát is éppen a tévé gyakorlatából. A Nézőpontról van szó, amely a kezdeti csetlés-botlás után dicséretesen magára talált: bátran, okosan, politikusán. szakszerűen szól közművelődésünk gondjairól és éppen ezzel, így vált izgalmas műsorrá! Nem lenne elég téma. feltárandó gond (és persze eredmény is) ifjúságunk életében, nevelésében? Ó, dehogynem ! Egyet „megpiszkált” Feledy is. A szexuális és erkölcsi nevelésre, illetve annak hiányára, fogyatékosságaira, féloldalasságára gondolunk. Ez az a labda, amit mindenki tovább paszol: a szülő a pedagógushak. a pedagógus az orvosnak, ám, amint az itt is kiderült, valamiféleképpen mind felkészületlen rá. Marad tehát a kortárs-csoport naiv „tudó- * mányos magyarázata” vagy »a durva és éretlen viccelődés- heccelődés. Bizony ez a téma ..megérne egy misét”, akár több műsorórát is! De így elkenni a témát, hogy egymás mellé ültetik az orvost, a jogászt és a kétségtelenül dekoratív Takács Marikát, hogy egy suta kérdezz—felelek játékban végül is közhelyekbe fulladjon a beszélgetés ... A három ember és probléma csupán abban egyezik, hogy leveleket kapnak, és arra hivatásszerűen válaszolnak. Nem, ebből bizony még akkor sem profitálnak a fiatalok, ha történetesen nézik a műsdVt. Jobban tették (okosabbak ők!), ha aludtak... Ez a felületes, kapkodó, slendrián módszer jellemzi a többi interjút, riportot is. A komoly és a súlytalan, baga- !ell kérdések úgy kerültek egymás mellé, hogy lefokozták, hatástalanították egymást. Egyszer a Hilton-szálló- ban vagyunk, ahol (ez ugve fontos?!) az ÉV MANEKEN- JÉT ünnepük, a másik kép már Thaiföldet mutatja néhány ügyes, de érdemi információt alig adó fotón. Bár azokból láttunk volna többet a riporter csevegése helyett! fhwpáesi) KOSSUTH A kis Muck története Mb. szí. NDK film Kezdés: f3, hn5 órakor A Szórakozott Szí. francia film Kezdés: 7 órakor KOSSUTH. ÉJSZAKAI VETÍTÉS Bizalmi állásban Szí. amerikai film Másféi helyár! Kezdés: 9 órakor HÉV ÉS Y IVÁN FILMKLUB Játék az almáért Mb. szí. csehszlovák film 16 éven felülieknek! Kezdés: íö, f7 órakor TÁNCSICS A kék madár Mb. szí. szovjet1—amerikai film Kezdés: f4 órakor Meghívás egy gyilkos vacsorára \ Mb. szí. angol film 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Másfél helyár! Kezdés: í6 órakor TÁNCSICS FILMKLUB Játék az almáért Mb. szí. csehszlovák film 16 éven felülieknek! Kezdés: í8 órakor ' SZIKRA Detektív két tűz között Mb. szí. amerikai film Másfél helyár! Kezdés: 3, 5, 7 órakor FÁKLYA A hét mesterlövész Szí. amerikai film Felemelt hely ár! Kezdés: í'4. fo órakoFÁKLYA FILMKLUB Nézd a bohócot! Szí. olasz film 13 éven felülieknek! Kezdés: t'8 órakor PETŐI I Dóra jelenti Szí. magyar film Kezdés; f5, f7 órakor KRÜir' Blöff Szí. olasz film Másfél helyár! Kezdés; 6 órakor TAPOLCA — ADY Fel a feijelí Szí. magyar film Kezdés: 7 órakor ADY ENDRE MŰVELŐDÉSI HA 7. KLUBMOZT Aliz már nem lakik itt Amerikai film 1.4 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés; 4. 6 órakor PERECS Leigázottak bolygója Mb. NDK film Kezdés: 6 órakor KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — Kb. 8.20: A mai nap kulturális programiéból. — 8.27: Hogyan lesz elektronból több milliárd? — 8.57: Kathv Horváth Laios néni zenekara játszik. Gyulai Erzsébet és Varga Imre nótákat énekek — 9.43: Ki a nagvobb szamár? .Petrolav Margit meséje zenével. — 70.00: Hírek. — 10 05: MR 10-14. iskolák — őrsök — barátok. — 10.35: Zenekari muzsika. — jl.40:"Az .élet komédiásai. Petőfi rádió: 8.00: Hírek — 8.05: szovjet indulók. — 8.20: tíz perc külpolitika. — 8-30: Hírek. — 8.33: Társalgó. Két óra irodalomkedvelőknek. — 10.30: Hírek. — 10.33: Zenedéiéi őtt.
