Déli Hírlap, 1979. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-20 / 17. szám

\ Idén 100 esztendős ♦ A vaskosárban izzó kokszdarabok osztogatják a meleget: hideg van. Egyelőre még az építők birtokolják a terepet. 1980-ban már csapolnak az új kombinált acélműben. A naptárak az 18(>4-es esz_ tendot írták, amikor Pierre Martin francia kohász, fel­használva W. cs F. Siemens tüzelőrendszerét, először gyártott acélt, a később róla elnevezett kemencében. A ta­lálmányt égy évvel később szabadalmaztatta. Hideg van. Mínusz tizen­három fok. A közeli hegy árnyéka még hidegebbnek hazud.ia a telel. Az. embe­reken füles sapka, vattaka­bát.’kesztyű. de ott fent, öt­ven méteres magasságban, az épülő műn, ez sém sokat véd. Kipirult arcok, a kesztyű alatt is lilára fagyott kezek, meleget csak a vaskosárban izzó kokszdarabok , oszfogal- nak. ODAFENT ÉS IDELENT — Milyen az idő odafent? — Tíz fokkal biztos hide­gebb van, mint a földön. Mi­kor először felmásztam, azt hittem, hogy letörik a fülem.- olyan metsző, szél volt — magyarázza Magyarossi Ja­nos. — A csavarokat kesz­tyűben nem tudjuk meghúz­ni. aztán mikor hozzáérünk csupasz kézzel az acélhoz, az ilyenkor szinte éget. . . Január elsején múlt egy esztendeje, hogy elkezdték építeni a magyar vaskohá­szat fellegvárában. Diósgyő­rött a kombinált technológiá­val működő új acélművet. A leendő nagycsarnok szerelé­sén az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat szakemberei dolgoznak. A XVIII. század vége felé Fazola Henrik felépítette el­ső vasolvasztó üzemét a Bükk ölében. Ömassán. 1888- ban, az akkori magyar kor­mány úgy határozott, hogy új . vasgyárat építtet, amely a mai helyén készült el. Tíz évvel később már acélgyártó berendezés építésére kapott engedélyt a gyár. s 1879-ben lecsapolták az első acélt a martinban. Ennek idén már száz esztendeje. A hegyről csodálatos látvány tárul a szemlélő elé. Kémény­erdő meredezik az ég felé. forró gőz gomolyog a hűtő­tornyokból. az örökké éhes nagykohókat megállás nélkül etetik: csillék kúsznék a ko­hók torkához, megbillentik rakományukat, s már igyek­szenek is lefelé. A hőséget árasztó nagykohók, nagyol­vasztók félárnyékában na­rancssárga vasszer kezetek nyújtózkodnak a magasba. Hatalmas gémjükkel DE- MAG-daruk emelik helyükre az elemeket. Készül az acél­gyár. . . — Dolgoztai; már kohásza­ti építkezésen? — Az utóbbi hat évben csak kohászatban dolgoztunk — mondja Hernát Zoltán. — Özdról, a kohászati üzemek­től jöttünk ide, ott a rúd- és dróthengermű csarnokát ké­szítettük. az elmúlt év au­gusztusától vagyunk itt. Hát szó. ami szó, ilyen nagy csar­nokot n*ég mi sem készítet­tünk. Öt focipálya biztos el­férne alatta . .. Harmincton­násak ezek a vasgerendák, amiket most felpakol a da­ru. .. Azt mondják, ilyen még nem készült az országban... A LEGÖREGEBB AZ ORSZÁGBAN Martin találmányának lé­nyege: a nyersvas összetéte­lére nem kényes, olvasztó fo­lyamata lassúbb lefolyású, (jobban ellenőrizhető és így az összetétel pontosabban be­állítható). és az ócskavas be­olvasztását is lehetővé teszi. A legjobb eredmény akkor érhető el. ha a kemencébe kerülő adagnak a fele ócska­vas. — Ügy hallottuk. — foly­tatja Hernát Zoltán —. hogy itt majd minden gépesítve lesz, könnyebb lesz a kohá­szoknak. Odaát — mulat a martin felé —. még nem voltam, akik átmentek, azok mesélték, hogy nagyon rossz körülmények között dolgoz­nak. .. Hát igen! A munkakörül­mények nem éppen a legide- álisabbak. A diósgyőri Sie­mens—Martin az ország leg­öregebb acélműve. Egykor, az építése utáni években a korszerűek közé tartozott, s 1907-ben még tovább bőví­tették a műt, eleinte négy. majd később hét kemence on­totta magából az acélt. Az első kemence fi tonnás volt. s a mai több mint száz ton­nások mellett eltörpülne. Je­lenleg 8 martinkemence üze­mel. s az eltelt egy évszázad alatt, mintegv 25 mPlió ton­na martinacélt csapoltak in­nen. A tréler újabb narancs színű gerendát hoz, amit a daru pár perc múlva már „röpít” is fel a magasba. A Lenin Kohászati Művek­ben 13 évvel ezelőtt készítet­ték el azt a hosszú távú fej­lesztési tervet, amely a már akkor is elavult Siemens— Martin acélmű felváltását szolgálta, egy kombinált teci- nológiájú .acélművel. Az új acélgyár felépítését azonban csak 1978-ban kezdhették el. a beruházás mintegy 10 mil­liárd forintba kerül, s két lépcsőben valósul meg. TISZTÁBB LESZ A LEVEGŐ Hogy mit is tud majd az új acélmű (Magyarországon ilyen még nem üzemel), azt — egyelőre — csak a szak­emberek tudják. Az acélgyártás a nyers- vasíogadó csarnokban kezdő­dik, ahol a nagyolvasztóból érkező nyersvasat egy 160 tonnás daru a nyersvaskeve- rőbe önti. ahonnan az áthú­zó kocsin álló üstbe csapol­nak. Majd oxigénráfúvatásos módszerrel (LD-el járással) állítják elő a kereskedelmi és szerkezeti) acélokat. A martinnal történő összeha­sonlításról mindössze ennyit: amíg ott 8 óra alatt készül el egy-egy adag csapolásra, addig a konverter adagideje 40—50 perc. S ami a város szempontjá­ból talán a legfontosabb: az új acélmű légszennyezését korszerű, világviszonylatban is az elsők közölt számon tartott berendezések csök­kentik a minimálisra. S a balesetveszély is a minimá­lisra csökken. — Ezen a helyen a terv szerint 80-ban csapolni kell... — Rajtunk nem múlik. . . (illésy) Az ifjúsági újítási hánapak legjobbjainak Lip csei út a jutalom A KISZ Borsod megyei Bi­zottsága. a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsával közösen, a forradalmi ifjú­sági napok, a XI. Világifjú­sági és Diáktalálkozó, vala­mint a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja megala­kulásának 60. évfordulója tiszteletére 1978. március 1. és november 30. között ifjú­sági újítási hónapokat szer­vezett. Az újítási hónapok céljául a rendező szervek azt tűzték ki. hogy segítsék elő a gaz­daságosság javítását, a mű­szaki fejlesztést; a takaré­1 kosság intezívebbé tételével az anyag- és energiaköltsé­gek fokozottabb csökkenté­sét; a munka- és üzemszer­vezés fejlesztésével összefüg­gő újítói tevékenységet. A felhívás nyomán az if­júsági újítási hónapok ide­jén 142 fiatal adott be hasz­nosítható javaslatot, újítást. A KISZ Borsod megyei Bi­zottsága és a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa ezek közül választotta ki a har­minc legjobbat, amelyek be­nyújtói 1979. március, 16—19. között ingyen tekinthetik meg a Lipcsei Nemzetközi Vásárt. A jutalmazottak kö­zött több miskolci fiatal ne­vét is ott találjuk, Veres lm- réné és Farkas Miklós a Pa- mutiönöból, Bárczy István és Szabó József a Gabonal'orgal- mi Vállalattól. Csutorás Géz« a Borsod megyei Tanácsi Épí­tőipari Vállalattól, Tóth Ber­talan az Avas Bútorgyárból. Varga Gyula és Gaszner László d Borsodi Szénbányák Vállalattól. Járdán Béla, Tóth Lajos és Adóm Géza a Le­nin Kohászati Müvekből. Béres Sándor és Orliczki Re­zső pedig a Diósgyőri Gép­gyárból nyújtott be az elbí­rálás szerint jutalmazásra ér­demes újítást. Február 9—10.: Borsod megyei jogásznapok ist tart az EDOSZ megyei bizottsága Hétfőn délelőtt ülést tart az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetének Borsod megyi Bizottsága. Egyebek között áttekintik, hogyan dolgoztak az elmúlt éyben a Borsodban, illetve a megye- székhelyen működő élelmi- szeripari üzemek, vállalatok. Szó lesz az ez évj feladatok­ról, tervekről is. Villantó A csuka A csuka horgászatának há­rom elterjedt fajtája ismere­tes : az úszós, a fenekezős, s a pergető horgászat. Az úszós horgászatot első­sorban az állóvizeket szere­tő horgászoknak javasoljuk. Botunk legyen erős, mintegy háromméteres műanyag, vagy nád, orsónk tárolós vagy pe- remíutós. de elengedhetetle­nül szükséges a megbízható fékberendezés. Üszőnk — amely lehet a legkezdetlege­sebb és a legmodernebb is — alsó felét fehérre, a víz­ből kinn levő részét piros színűre fessük a jól látható­ság miatt. Zsinórunk legyen 40—50-es. kopás- és törés­mentes. Lehetőleg hármas horgot használjunk 1—5 mé­terig. Az élőké pedig sodrott vagy egyszálas. három-négy milliméteres acéhuzaiból áll­jon. Készségünket összeszerelve, úszónkat rögzítettre vagy csú­szósra állíthatjuk tetszés sze­rint. Ha lehet, akkor csali­nak kis halat használjunk. Ezt óvatosan emeljük ki a haltartóból és jó éles fűző­tűvel az acél élőkét a hát­uszonya mellett, nyaktól a farok felé vagy vissza, a bőr alatt vezessük át, úgy, hogy a nemesebb részekét ne sért­sük meg. majd a horogszá­rat is óvatosan dugjuk be a hal bőre alá, hogy csak a horog öble legyen kint. Az acél élőkét e zsinórhoz for­gókapocs beiktatásával erő­sítsük. utána a már előre kí- szerhelt helyre (mjdcsomó. töklapu, sulyomcsomó, vagy vízbe dőlt fa) dobjuk be csa­linkat úgy, hogy a kis hal mi­nél kevesebb sérülést szen­vedjen. Zsinórunknak adjunk nagy öblöt. sőt. javasoljuk, hogy a bot mellé két-három .méter zsinórt még fejtsünk is le, az orsó fékjét közép­erősségűre állítsuk be. A csali mélységi belállitása minden esetben a víz mély­ségének függvénye, de leg- beváltabb az 1—1,5 méter közötti mélység. Ezek után jöhet a csuka. . . SZABÓ ERVIN A Magyar Jogászszö vét­ség Borsod megyei Szerveze­te, a Magyar Közgazdasági Társaság Borsod megyei Szer­vezete, valamint a TIT Bor­sod megyei Szervezetének jo­gi és közgazdasági szakosztá­lya február 9—10-én megyei jogásznapokat rendez. A megye jogászait érintő rendezvényt február 9-én délelőtt 10 órakor a Borsod megyei Tanács dísztermében dr. Jókai Lóránt, a Magyar Jogászszövetség főtitkára nyitja majd meg, ezt köve­tően dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke A Legfelsőbb Bíróság elvi, irá- rfyító tevékenysége és az új Büntető Törvénykönyv cím­mel tart előadást. Délután három helyszínen szekció­üléseket tartanak. A Borsod megyei Főügyészség tanács­termében dr. Bagi Dénes, az Igazságügyi Minisztérium fő­tanácsosa az új Büntető Tör- véfiykönyvről tájékoztatja a büntetőjogászokat. Az új Btk és a büntetőeljárási törvény című előadásában. A BÁÉV- székház tanácstermében a polgári és vállalati jogi szak­osztály tagjai előbb dr. Ma­joros Richárd. a Legfelsőbb A Miskolc városi Tanácson a tanács illetékes osztályai­nak, kilenc tervező intézet­nek. három lebonyolítást végző beruházási vállalatnak a képviselői a tanácsi beru­házások tervellátottságát vizsgálták tegnap délelőtt. Rendkívül szerteágazó, a beruházások megvalósulását alapvetően befolyásoló kérdés a megfelelő tervellátottság. Egy város tanácsi beruházá­sai az egyéb beruházásoktól abban is különböznek, hogy külön problémákat vet fel az egyes lakótelepek, mint ön­álló egységek beillesztése a „nagy egészbe". Jellemzésül: a MIBER 1978-ban 145 ter­vezési szerződést tartott nyil­ván. és 57 millió forint ter­vezési díjat fizetett ki. A készülő tervek vázlat- szerű képet adnak a város alakulásáról, a megoldandó feladatokról. Az északi és déli tehermentesítő utak, a 3. -sz. főközlekedési út átve­zető szakasza, az avasi lakó­telep és a Nagyváthy utca közlekedési kapcsolata, a Széchenyi út korszerűsítése Bíróság tanácselnöke előadá­sát hallgathatják meg a Pol­gári Törvénykönyv és kap­csolódó jogszabályok, új ren­delkezések a gazdasági szer­vek jogviszonyaira címmel. Az I. kerületi Hivatal ta­nácstermében az államigaz­gatási jogi szakosztály tag­jai dr. Kolláth György, a Mi­nisztertanács Tanácsi Hivata­lának munkatársa A tanácsi összefüggésű polgári jogú szabályok a gyakorlatban cí­mű előadását kísérhetik fi­gyelemmel. A megyei jogasznapok má­sodik napján, február- 10-én délelőtt Í0 órától a Borsod megyei Tanács dísztermében dr. Csikós Nagy Béla állam­titkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke tart elő­adást Ár- és jövedelempoli­tikánk időszerű kérdései cím­mel. A kétnapos rendezvényt —• amelynek fő szervezői dr. Ti­mor László, az MJSZ Borsod megyei Szervezetének elnö­ke, dr. Klapil Sándor, a szak- szervezet titkára és dr. Bod­nár Ödön, a büntetőjogi szakosztály titkára — az Avas-szállóban rendezendő jogászbál zárja. — a városi forgalom javítását segíti. Az új lakótelepek (Bo- dótető, Tetemvár, Győri ka­pu nyugati lakótelep) építését az alapközmű-hálózatok ki­építésének kell megelőznie. A vízellátás, a csapadék- és szennyvízelvezetés, a távfű­tés, gázellátás gerincvezeté­keit egy „élő” városban meg­építeni szép, de rendkívül nagy feladat. Az elkészült és tervezett lakótelepek kommu­nális igénye több főgyűjtő csatorna és ellátó vezeték megépítését teszi szükségessé. (Avas keleti és nyugati csa­padék-főgyűjtő. szennyvíz- főgyűjtő.) A város vízigénye miatt ki keli használni a sa- jóládi ivóvízkapacitást is, eh­hez viszont főnyomóvezeték lefektetése szükséges a Mar­tinteleptől az avasi lakóte­lepig. Üj építési technológiá­val tervezik a Tiszai pálya­udvartól a Herczeg Ferene utcáig építendő kelet—nyugati irányú. nagy átmérőjű szennyvízfőgyűjtőt: az első szakaszt útfelbontás nélkül sajtólással vitelezik ki. A vállalt tervezési határ­idők megfelelőek a program- szerű végrehajtáshoz. A megbízó: a városi tanács Megbeszélés beruházókkal, tervezőkkel 4 diósgyőri mariin

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom