Déli Hírlap, 1978. december (10. évfolyam, 283-306. szám)

1978-12-01 / 283. szám

A Rádiótól kérdezték — a OH válaszol I párltitkér az üzemi demokráciáról it A játék a tárgyi világot modellezi n gyermek számára. A játékról — komolyan 2. Azt mondom: vonat Társadalomtudósok témája: honnan van az az évente erőteljesebben ismétlődő ev végi szerzési-beszerzési-aján­dékvásárlási tömeghisztéria, amelyet a tömegkommuniká­ciós eszközök valóságos ha­dijelentései kísérnek a fe­nyőfa, bejgli, kocsonyahús és alsónemű-front pillanatnyi állásáról. Ebben az eufórikus hang­zavarban évről évre elhang­zik egy-egy vékonyka, intő hang a játékfrontra induló szülőkhöz: most már igazán ne vegyetek kényes-fényes, csak néznivaló, a felnőttvi­lágot miniatürizáló játéko­kat! Vegyetek helyette prak­tikus építőjátékot, szellemes társasjátékot, izomfejlesztő sportszereket! És mégis, év­ről évre az ondolált járóba­bák, fél lakást elfoglaló vil- lanymozdony-csodák és táv- irányítású álom-autók fogy­nak el elsőként a boltokban. Valószínűleg arról van szó, hogy a játékot — akár az elektromos húsdarálót, vagy a huzatpulóvert — fogyasz­tási cikként vásároljuk, ezért egyik fülönkön be, a mási­kon ki, amikor indokolatla­nul buzdítanak fogyasztási puritánságra. Kezdjük ezért most messzebbről: miért, mi­kor és mivel játszik a gyerek — ha hagyjuk? ÉLETRE SZÓLÓ ISMERETEK Amikor a kisbaba a csör­gőt egyik kezéből a másikba teszi, a kisfiú kockát tol a pádon, és azt mondja, hogy ez vonat, akkor mindketten nagy munkában vannak: a világ megismerésén fáradoz­nak. A játék számukra mind­azt jelenti, amit nekünk a munka, a tanulás, a művé­szetek, a szórakozás, a bará­ti kapcsolatok — együttvéve. A gyerek azért játszik, mert meg akarja ismerni önma­gát. a tárgyi világot és az emberi kapcsolatokat. A pár hetes csecsemő már játszik, hangjával, kezével, később markolássza, ütögeti, megkóstolja a kezébe kerülő tárgyakat, pár hónap alatt egy életre szóló ismereteket szerez arányokról, anyagok­ról, méretekről, sőt egysze­rűbb fizikai összefüggésekre is rájön. A másfél éves gye­rek a szétszedés után kezdi értékelni az összerakást, megjelenik a többé-kevésbé céltudatos játék. Az alkotó- játék következetes feladatjel­legét azonban csak óvodás­kor végén képes érvényesí­teni, addig természetesnek keli vennünk, ha a hajónak induló építményből menet közben daru vagy ház lesz. A kisiskolásnak már egyik alapvető törekvése. hogy megfeleljen a szabályoknak, ennek a kornak a játékai a minta utáni építés, kirakás, kifestőkönyv-színezés. És végül a serdülő eljut a céltudatos munka közvetlen közelébe, már tiltakozik, ha az általa szerkesztett repülőt játéknak mondjuk, ő ragasz­kodik a modell kifejezéshez. A gyakorló-alkotó játék a tárgyi világot, az ún. fantá­ziajátékok az emberi kapcso­latok rendszerét, a társada­lom működését modellezik a gyermek számára. A FELNŐTTSÉG FŐPRÓBÁJA Kétéves korban, a fogalmi gondolkodás szintjén jelenik meg a „mondjuk-játék": mondjuk, hogy én vagyok anyuka, mondjuk, hogy a kocka a szappan, a telefon a zuhanyozó, vagy fordítva. Nagy szerepe van az után­zásnak, a beszélni alig tudó másfél éves élethűen alakít­ja a papát, aki az újság mö­gé bújik, mintha semmi sem érdekelné. A fantázia — a szerepjáték főpróba a fel­nőttélethez, a gyerek azért utánozza társait, szüleit, a postás bácsit, azért játssza újra még újra meséi hőseit, hogy közelebb kerüljön hoz­zájuk. megértse cselekedeteik mozgatóit, megtanulja visel­kedésüket. és azért is, hogy kínos, szorongató élményeit újraélve megszabaduljon azoktól. MIT AJÁNL A PSZICHOLÓGUS Ezek után lássuk, mit ajánl a gyermekpszichológus, Huszka Antónia Gyerme­keink játékai című könyvé­ben! A néznivalók és csör­gők után a 8—12 hónapos ba­ba puha testű, mosható (!) babákat, állatokat, búgócsi­gát, törhetetlen keljfeljan- csit, kerekes faállatokat kap­hat. A második év az egyszerű fa és műanyag közlekedési eszközök, nagy építőkockák, egymásba rakható, rúdra húzható tárgyak, ütögetős játékok ideje. A harmadik évben jöhet a hinta, hinta­ló, műanyag összerakhatós építő. Lego-dobozok, nagy fagyöngyök, a gyúrma és a festék. Vegyünk a gyereknek könnyen öltöztethető babát, kis lábasokat, kana. akat, egyszerű bababútort, olyan közlekedési eszközöket, amelyre rakodhat és amelye­ket szét- és összerakhat. Az óvodásoknak való a kerék­pár, a lábhajtós autó, gyü- rűhinta, ugrálókötél, labda. Ügyesen játszanak az apró, elemes építődobozzal, rajz­eszközökkel. gondolkodásra késztető egyszerűbb rejt­vényjátékokkal. és könnyen megjegyezhető szabályhoz kö­tött társasjátékkal, pl. Képes dominó, Képes lottó. Fontos játékok a 3—6 éveseknek: a babaszoba babákkal, babok paravánnal, kerti szerszámok, anyagok, eszközök a boltos-, fodrász-, orvosjátékhoz. A kisiskolásnak már mindenfé­le sporteszköz való, megérett a konstrukciós játékokra, amelyekből gépeket, házat szerelhet, a bonyolult logi­kai, kitalálós társasjátékok­ra. a kivarró , szövőkészle­tekre, egyszerű barkácsfel- szerelésre. És végül a serdülőnek egy­re kevesebb játékra van szüksége: neki vegyünk vil- lanyvasutat, elektromos épí­tőszekrényt, autópályát, sak­kot, kártyát. (Vége) PUSZTAI ÉVA A Magyar Rádió miskol­ci stúdiója hétfőn Fórum- műsort rendezett a munka­helyi légkörről, az üzemi de­mokráciáról. A kérdések egy részé megválaszolatlanul ma­radt. Ma Majtényi Lajosnak. a Lenin Kohászati Művek pártbizottsága titkárának vá­laszait közöljük. ^j| Munkahelyünkön megrom­lott a légkör, a vezetőket elv­telen, úgymond „szaktanács- adók” vették körül, s azok szava a döntő. Honnan remél­hetünk segítséget? — kérdezte a kohászat egyik üzemrészé­ből A. István és P, Sándor, — A kérdésből nem derül ki egyértelműen, hogy mi­lyen vezetőkről van szó. Én gazdasági vezetőre gyanak­szom. ennek megfelelően vá­laszom a következő: minde­nekelőtt a pártalapszervezet titkárát keressék meg pana­szukkal. Ha nem nyernek orvoslást, forduljanak a párt- vezetőség titkárához, s ha az ügy így sem rendeződik, személyesen keressenek meg engem. Városi tanácstagok iegaMrái W7S. december L Novak Bertalan, Voíosrda n. 17 órától; Titkó István, Szabó Ervin u. 70., 16 órától. 1978. december i. Endrédi József, OTP, Széchenyi út 15—17., 15 órától; Karhai Jó­zsef, Mosolygó A. u. 17., 17 órá­tól; Kerepesi Ferenc, ÉSZAK­TERV igazgatói iroda, Zsigmondy ». 2., 16 órátólT Kiss Mártonná, óvoda, Kacsóh P. n. 8., 12 órá­tól; Majoros Ferenc, I/«. párt­alapszervezet, Tanáesház tér 2., 17 órától; Molnár Miklós, lakás­szövetkezeti iroda, Katowice u. 7., 18 órától; Nagy Károlyné, Rozgonyi P. u. 6., 18 órától; Papp G3rula, III. 10—11. pártalapszerve­zet, Győri kapu 57., 18 órától; Rózsavölgyi József és Somossy Katalin, I./5. pártalapszervezet, Kassai u. 86., 18 órától; Schön Péter, tűzoltólaktanya, Kcrpely A. u. 12., 17 órától; Szaniszló Bálint. Benedek u. 7., 17 órától; Tóth Imre, I./3. pártalapszerve­zet, Tízes honvéd u. 21., 18 órá­tól. 0 Előfordulhat-e, hogy az üzemegység vezetője legyen a párttitkár is? Ez véleményem szerint az üzemi demokráciá­val ellentétes — írta egy hall­gató a Győi^i kapuból. — A kérdés pontosításához tudni kell, hogy mind a pártalapszervezet.. mind a pártvezetőség titkára gazda­sági funkciót is betölt. Hogy a párttitkár martinász, ol­vasztár. művezető. netán üzemegység-vezető ettől nem függ, hogy párttitkár lehes­sen. Természetesen amelyik üzemnek a vezetője! ott nem lehet párttitkár is egyben, hiszen ez összeférhetetlen len­ne párt- és gazdasági mun­kájával, tevékenységével. Az üzemi négyszögben ott van a párttitkár is, aki tárgyilagos munkásember, de szavazata csak egynek számít. Előfordult már, hogy akaratá­val ellentétes intézkedést hagy­tak jóvá a többségi elv alap­ján. Ügy érzem, ilyen esetekv^ bep a pártnak erélyesebben Miért megy az ember a boltba? Nem, egyáltalán nem oktalan a kérdés, miként a válasz sem tel­jesen egy érvel naíL Mert van — % szerencsére, ez a többség —, aki kenyeret, tejet, ruhát vásárolni tér be, de van, aki ugyanezt — lopja. A bolti szarkák a Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Válla­latnál 1976-ban SO ezer, tavaly mindössze 20 ezer, az idén pedig már 120 ezer forint kárt okoz­tak. A miskolci „Merino” mé­teráru szaküzlet eladói az üres dekliket (azokat a desz- kaiapokat, amelyekre a ru­haanyagokat csavarják) rend­szerint elteszik a pult alá. De sohasem dobják hanya­gul az eladásra kitett ruhák tetejére. Bodnár Gyula, a fiatal el­adó meglátta a szokatlan he­lyen levő deklit, s nyomban gyanakodni kezdett. Azt csak idegen tehette oda — gon­dolkodott —, de akkor hova lett róla az anyag?.. . Sokan voltak a boltban, de emlékezett, hogy percekkel korábban egy fiatal, töré­keny nő jerseyanyagot kért — és kapott —, hogy kint a fénynél megnézze a színét. A no most zavartan toporgott az eladótérben, távozni ké­szült. Bodnár Gyula odalé­pett mellé: — Bocsánat, lopás történt. Kérem, jöjjön velem a rak­tárba! . . . A táskamustra nem járt eredménnyel; abban sok-sok ötszázas volt, de ruhaanyag sehol. A nő tehát távozhatott, anélkül, hogy az anyag, amit előzőleg megtekintésre ka­pott, megkerült volna. — Éreztem, hogy a nő lu­das — emlékszik vissza a fiatal eladó. — Nyomába eredtem. A Napsugár cuk­rászda kapualjáig ment. ahol a többiek már várták. Meg­ismertem őket is: korábban mind ott nézelődtek a bolt­ban. Kövérre tömött bőrtás­kák voltak náluk ... Némi szerencse a szeren­csétlenségben: két gépkocsi épp a közelben összeszaladt, s Bodnár Gyula a balesettől hívott el egy rendőrt. Mil«e azonban odaértek, csak a ru- halolvajok társaságában levő 10—12 éves korú kislány volt a kapu alatt. A többiek — a zsákmánnyal együtt — kere­ket oldottak. A rendőrök a gyereket előállították, de miután el­kellene fellépnie — ívja egy kohászati dolgozó. — Félreértés ne essék: az üzemi négyszög nem döntést hozó. hanem csak koordináló, döntést előkészítő testület. Ha ez a testület olyan döntést készít elő. amely negatív po­litikai hatást eredményez, úgy a párttlfkárnak. sőt a pártszervezetnek nemcsak jo­ga. de kötelessége is tilta­kozni ez ellen. Kérheti-e pártonkívüli a pártbizottság, vagy a párt'llt- kár segítségét, de legalábbis meghallgatását munkaügyi kér­désekben, ha panaszát az ille­tékes vezetők nem orvosolják? — érdeklődött Szabó József, a diósgyőri városközpontból. — Igen, a pártnak — le­gyen az szervezet, vagy a szervezet titkára — minden panaszost meg kell hallgat­nia. Természetesen a másik oldal véleményét is ki kell kérni, s csak a kettő össze­vetése ulán lehét állást fog­lalni az adott kérdésben T. X. mondta, hogy szüleivel együtt — akikkel vásárolni jöttek Miskolcra — a Tiszai pálya­udvarról Nyíregyházára utaz­nak, útjára is engedték. — Ez volt a csapda. Ne­kem a kislányt kellett követ­nem, hogy felismerem-e a szüleit - — a ruhatolvajokat. Nem mondom, szedte a lá­bait szaporán; a Kun Béla úrnál még a tilosba is be kellett szaladnom, nehogy szem elől tévesszem. A vasútállomáson már rendőrök vártak rájuk. A lány az anyjához lépett — am nála egyetlen csomag sem volt. Viszont nem sok­kal arrébb, az egyik pádon ült az a nő, akinek kézitás­káját Bodnár Gyula a bolt raktárában megnézte.. Előlié, mellette azok a bőrtáskák, amelyeket a Napsugár kapu- aljában is náluk látott. — ö az!... — mondta a rendőröknek. De mielőtt ök odaléphettek volna, a hölgy felállt, s gyanútlanul — bár előzőleg mindent látott — arrébb sétált. A táskákat magukra hagyta . . . A rendőrök érdeklődésére aztán azt válaszolta, hogy neki semmi köze a táskák­hoz, egyik sem az övé, azt sem tudja, hogyan kerültek oda, s hogy ki a gazdájuk. A rejtély azonban csakhamar megoldódott: a rendőrök ki­nyitották az egyik táskát, amelynek tetejéről személy­azonossági igazolvány esett a földre. A nőé volt, aki mind­ezt látva, nem is próbált mosakodni »tovább ... A négytagú bűnbanda így aztán rendőrkézre került. A fogás azonban nagyobbnak sikerült, mint amekkorának ígérkezett: nemcsak a „Me- rinó”-bót elemeit jersey- anyag került meg, hanem több, más ruházati boltokból ellopott holmi is. összesen 18 ezer forint értékben... Nagy Lajos, a BRKV igazgató­ja évenként megjutalmazza azo­kat a bolti riadókat, üzletvezető­ket, akik éberségükkel, bátor magatartásukkal megakadályoz­ták a társadalmi tulajdont sérti lopásokat. Tegnap délután : vállalat központjában tiz dolgo zónák nyújtott át pénzjutalmat Közöttük volt Bodnár Gyula is, KEGLOVTCH JÁNOS Emlékeink, ünnepeink Valaki megkérdezte tőlem, hogy meny­nyibe kerülhet egy-egy történelmi évjor- duló? Mennyibe kerülnek a zászlók, a pla­kátok, hány forintba kerülhet egy felvo- nulásos ünnep emelvénye, a tribün, a han­gosítás. a koszorúzáskor a koszorú . .. Mind­ehhez hozzátette, hogy a világ dolga, előre­felé menni. Aki közben hátrafelé figyel, az szerinte menthetetlenül botlani fog. Történt, hogy 1969 és 1970 fordulóján, ak­kor debreceni újságíróként, a történelmi atlaszok nyomán jártuk a megyét, naponta írtunk azokról a községekről, amelyek ép­pen azon a napon tartották felszabadulási ünnepüket. Már akkor is idős embereket kellett keresnünk az emlékekért, Mi vittük magunkkal az írott történelmet és ehhez a történelemhez kerestük az embereket. Az egri káptalan birtokai azelőtt Hevestől, Hajdún és Borsodon át, Szabolcsig értek. Történelmi léptekkel mérve nem sok idő telt el azóta, de a tanyákon akkor még pet- róslámpa világított, és lakták még a hosz- szú. egykonyhás cserépházakat. Száz és százezer forintokkal, milliókkal voltak sze­gényebbek akkor a termelőszövetkezetek. Hétköznap i'olt az. megkezdett hétköznap, ami azóta lett történelemmé. Szépszavú parasztemberek mesélték, hogy merről jött akkor az első orosz, hogy a templom tornyában volt a német figyelő­állás. mert minden alföldi falu templom­tornyában figyelőállás volt, hogy volt egy asszony, akinek a szovjet felcser segített — pedig még lőtték a falut — megszülni a hetedik gyermekét. És másnap egy szov­jet kiskatona kódorgó tehenet hajtott erre a portára, mert a nehezen megszült gyerek éppen a hetedik volt, és mert a gyerek édesapja akkor még a Magyar Királyi Had­sereg besorozott katonája volt. Az a gye­rek azóta felnőtt, állattenyésztő az ebest termelőszövetkezetben, de a kertek már nincsenek meg, ahonnan az oroszok jöttek, mert ott házak vannak, fürdőszobákkal, két-három szobányi ifénnyel, és a hátuk mögött most éppen cukorgyár épül. fontos-e ma. hogy akkor. 1944 novembe­rében és decemberében találat érte-e egy falu templomtornyát? Hogy szülésnél segí­tett a felcser, hogy az a kódorgó tehén egy nem sokkal később földhöz juttatott csa­lád vagyonkája lett? Nem így, vagy nem­csak így fontos az emlék. A történelmet, mert akkor teleíratlan tiszta lapot adott hozzá a világ, továbbírtuk. És ez a tovább- irás minden bekezdése ott gyökeredzik a millibart. Talán illőbb lett volna, ha ehhez a jegy­zethez miskolcibb példákat keresek. Talál­ni is lehetett volna. Itt is volt a MÁV Jár­műjavítóban olyan parancsnok, aki a mun­kásoknak egy vagon élelmet hozatott, volt olyan tiszt, aki engedte, hogy a vasúttól a gyerekek egy-egy vödörnyi szenet lopja­nak. A történelem itt sem volt más. A tör­ténelem össznépi élmény, az ünnep pedig nem kevesebb, mint a folytatás. Valaki megkérdezte tőlem, hogy mennyi­be kerülnek az ünnepeink. Üzenem: Tes­sék egyszer körülmenni ezen a városon, tessék arra emlékezni, ami volt és amilyen volt. és utána tessék tenni egy számadást! Nem ez a kérdés, mennyibe kerül. A lé­nyeg, hogy mennyit ér. BARTHA GÁBOR Tolvajt fogott az eladó Tízen i oltak éberek, pénzjutalmai kaptak

Next

/
Oldalképek
Tartalom