Déli Hírlap, 1978. december (10. évfolyam, 283-306. szám)
1978-12-19 / 298. szám
Munkásvédelem Miskolc üzemeiben Z» 3^c Szép ívű felüljáró fogadja a harsányt elágazásnál a Miskolcra tartókat. Egy család, egy brigád Ivei a h felüljáró Szomorú statisztika, hogy ez év I—iX. hónapjában mintegy 1800 üzemi baleset történt, mely tíz esetben halálos kimenetelű volt, 30 dolgozó pedig csonkulásos sérülést szenvedett. A kiesett munkanapok szánta 38 397 nap. Az előző év hasonló statisztikájával összevetve nyugtalanító, hogy nincs olyan mértékű javulás, ami azt sugallná, hogy az eddig megtelt megelőző intézkedések elégségesek a balesetek számának erőteljesebb csökkentéséhez. Különösen igaz ez a halálos és csonkulásos esetek számát tekintve. Miskolc közlekedési krónikájában pirosbetűs ünnep minden olyan nap, amely nehéz, trombózisos betegségét orvosolja. Nos, így jegyezhetjük a december 10— 17-i napokat is. Helyszín: a harsányi elágazás. Az autósokat az M3-as itteni szakaszán terelőtábla fogadja. Ki kell kerülniük a leendő új felüljáró pilléreit. De nem sokáig árválkodnak már egymás-' tói távol: órák kérdése, hogy összekössék őket az óriási betongerendák. A korona... A levegő kellemetlenül csípős, de itt mégis, mintha izzana. A feszültség teszi. Most kerül fel a korona a Miskolci Közúti Építő Vállalat 8. számú építés vezetőségének több hónapos munkájára. A praxisukban már számtalan hídépítés szerepelt, de ez az első felüljárójuk. Kalocsai Janos építésvezető: — A 3-as út miskolci átkelő szakaszának építését és átadását szeretnénk azzal meggyorsítani, hogy szombaton és vasárnap ráemeljük a pillérekre a betonelemeket. A KPM is így adta meg a forgalomterelési engedélyt, mivel a hét végén kisebb a forgalom. A középső elem hossza 26.8 méter, s a legnehezebb 14,8 tonna. 45 előre gyártott elemet kell a helyére emelni. Ha készen lesz. hét és fél milliót ér. S ezután már minden erőnkkel a tavaszi munkák előkészítésére koncentrálhatunk. Szabolcsi família Két. csodaszép japán masina gémje szúr az ég felé. Az ÉAÉV kincsei. Felkapaszkodom a daru vezetőfülkéiébe, hogy a négy darukezeló egyikével szót válthassak. — Különleges jogosítvány kell a vezetéséhez és a kezeléséhez. a vizsgához .pedig alaposan fel kell kötni a nadrágot. Harminckét tonnás és tizenkét méter hosszú, csak ennyiben tér el a normális gépjárművektől — mondja mosolyogva Jalovecz József. — Hogy izgulunk-e? Ez az, amit nem szabad, de főleg félni nem. Ám. amikor készen van egy ilyen munka, akkor magunkon is elcsodálkozunk. Roskó Béla „hidas" művezetőről azt tartják: a centiméterek és a precizitások embere. Nincs rögtönzés, a hídpilléreken már ott vannak a jelek, melyik gerenda, hová kerül. összesen 16 ember serénykedik. hogy ez az óriási vasbeton-mennyiség a rendeltetési helyére kerüljön. Közülük a fele: egy univerzális családi brigád. Az apa a bri- gádvezelő. Bálint Lajos. Szabolcsi. tiszadadai az egész família. Itt dolgozik a négy fia. a két veje. s a nyolcadikkal is szegről-végről só- gorságban vannak. Az asszo- n-vok odahaza ■ örülnek, hogy jó kezekben vannak a fiatalok. mert ha elcsámborognának, az „öreg" beárulná őket. Karmester kell Mindenki a pilléreken. Az autódaru nehézkesen középre fordul óriása rakományával. A másik két daru horogja belekapaszkodik az elembe, megfeszülnek a kötelek. Lassan. araszolva emelkedik a magasba. A daru-vezetők koncentrálnak. Bubnó László emelési lányit ó karmesteri mozdulatokkal hangolja ösz- sze munkájukat. Az építés- vezető. egy akrobatának is val. az egyik pilléren terem. Majd arcáról leolvasható, az óriási súly a helyén van. Vasárnap fél kettőkor az utolsó gerenda is beilleszkedett a többi közé. Csala Kázmér főmérnök örömmel nyugtázta, hogy a felüljáróépítés legnehezebb feladatán túl vannak. Ez volt az egyik előfeltétele, hogy a harsányi felüljárót, s ezzel a Harsány felé vezető utat, valamint a cementgyári szer- vizutat jövő év augusztusában vagy szeptemberében átadhassák a fogalomnak. .Jogalkotásunknak immár több éves gyakorlata, hogy az állampolgárok jogait és kötelességeit közvetlenül érintő jogszabályok tervezetét széles körű szakmai és társadalmi vitára bocsátják a törvényelőkészítők. Ennek haszna és jelentősége — ugyancsak több év gyakorlata igazolja — egyaránt nagy: az eszmecsere kölcsönösen előnyös, hiszen a vélemények. a javaslatok ismeretében már eleve jobb, pontosabb törvénytervezet kerülhet az országgyűlés été. a hozzászólók pedig sok értékes tennivalóval gyarapodhatnak. A társadalmi viták — elmondható — a jogpropagandának, a jogok és a kötelességek megismerésének. megismertetésének Is fontos fórumai. A harmati Különös Jelentőséget kap az előkészítés demokratizmusa törvénykönyveink módosításakor. s újjáalkotása- kor. A kódexek ugyanis az alapvető társadalmi viszonyok legmagasabb szintű, legfontosabb jogi szabályait foglalják magukban —, s évtizedekig érvényesek. Legutóbb — mint emlékezetes — a Polgári Törvény- könyv módosítását előzték meg országszerte szakmai és társadalmi viták. Most, az országgyűlés téli ülésszakára készülve másik nagy törvénykönyvünk. a BTK előkészítésének tapasztalatait összegezhetjük. A megalkotandó Büntető Törvénykönyv, a harmadik ily«« szabálygyűjtemény lesz A munkavédelemben soha nem lehet megállni, az elért eredmények alapján megnyugodni. A dolgozó ember élete, biztonsága, egészségéért érzett felelősség azt követeli, hogy újra és újra keressük, kutassuk a munka- védelem fejlesztésének lehetőségeit. Ezek a lehetőségek maguk is kínálkoznak, ha a balesetek jellemző okait vizsgáljuk. Ezen okok között szerettei a munkavédelmi, technológiai szabályok megsértése: a rossz gép, berendezés, szerszám; a szervezetlenség: a figyelmetlenség: a szabálytalan túlóráztatás; a fegyelmezetlenség. ittasság stb. A VÉDŐRUHA LEGYEN KÉNYELMES Az egyéni védőfelszerelések használata elmulasztásának megítélésében őszintén meg kell mondanunk, hogy nem minden esetben a dolgozó fegyelmezetlenségéről van szó. Jelenleg is vannak olyan védőruhák, kesztyűk és egyéb eszközök használatban. melyek gombás fertőzéseket és egyéb bőrbetegségeket okoznak, illetve munkavégzés során megnehezítik, korlátozzák a mozgást. Érthető hát. hogy ezeket nem szívesen használják a munjogtörténetünkben. Az 1978- as, úgynevezett Gsemegi kódex rendelkezéseit 1961-ben követte a most hatályban levő. első szocialista Büntető Törvénykönyv elfogadása. Többszöri módosítás után azonban szükségessé vált, hogy a társadalmi igényeknek. a bűnözés helyzetének és várható alakulásának jobban megfelelő szabályokkal váltsák fel. Icgrffertták ««»«len müvében Az új törvénykönyv előkészítése voltaképpen négy évvel ezelőtt kezdődött: 1974 őszén alakult meg a Kodifi- kációs Bizottság. Munkájában a bűnüldöző hatóságok képviselőin kívül természetesen részt vettek a büntetőjog legkiválóbb elméleti szakemberei is. Az általuk elkészített tervezetet bocsátották országos vitára. A Hazafias Népfront bizottságai Baranya, Bács-Kiskun. Hajdú-Bihar, Nógrád és Vas megyében, s Budapest két kerületében — Kelenföldén és Angyalföldön — szerveztek társadalmi fórumot. Egy-egy eszrfiecserén negyven-ötvenen vettek részt; a legkülönfélébb foglalkozási rétegek képviselői mondták el javaslataikat, észrevételeiket. A társadalmi vitákat — mint más alkalmakkor — most is alapos tájékoztató^ előzte meg: az Igazságügyi Minisztérium írásban ismertette a résztvevőkkel a főbb tudnivalókat. Ezeket a helyszínen a minisztérium munkások. Nem lehet megoldás, hogy az. ilyen felszerelések viselésére kényszerítsék a dolgozókat. Mindenképpen szükséges ezen eszközök minőségi fejlesztése, az egészségügyi és használati szempontok figyelembevételével. A bekövetkezett balesetek kapcsán esetenként még tapasztalható, hogy a vezetői kötelesség elmulasztásának leplezése, prémiumkifizetés elmaradása, a brigád értékelését rontó hatása miatt, megkísérlik eltitkolni a balesetet. Ebben nemcsak az a visszataszító, hogy hazugsággal szépítik az adott üzem vagy műhely eredményét, hanem az a veszélyes benne, hogy fennmarad a baleseti veszély- forrás. TISZTESSÉGGEL FIZESSÉK KI A KÁRTÉRÍTÉST Helyenként tapasztalható: egy-egy baleset kivizsgálásánál. a kártérítés megítélésénél egyes vezetők olyan magatartást tanúsítanak, hogy természetesnek tartják a vállalat és a dolgozó szembenállását. Ezért a baleseti jegy- zőkönj'vek egy része — vaka társai. a Kodiflkációs Törvényelőkészítő Bizottság tagjai szóban is kiegészítették. Megvitatta a tervezeiet a KISZ KB értelmiségi fiatalok rétegtanácsa is. Szakmai tanácskozás mindegyik megyében volt: a rendőr-főkapitányságok, a bíróságok. az ügyészségek munkatársai, s az ügyvédi munkaközösségek tagjai egyaránt elmondták véleményüket. A Magyar Jogász Szövetség a többi szakterület jogászait vonla be az új rendelkezések megvitatásába; Budapesten. Székesfehérvárott, Miskolcon, Pécsett és Szegeden tartott megbeszéléseket. A me»ek«és eszköse is c A tapasztalatokat már öszszegezték. Az érdeklődés, az aktivitás — mint a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, s az Igazságügyi Minisztérium megállapította — mindenhol nagy volt, a résztvevők annak tudatában tették meg javaslataikat, hogy bár a bűnözés elleni harc nem csupán adminisztratív feladat. a jó jogszabály hatékony eszköze lehet a bűnüldözésnek. a társadalomellenes cselekmények megelőzésének. A törvénytervezet a társadalmi, s a szakmai vitákon elhangzott, hasznos javaslatokkal kiegészítve kerül az országgyűlés téli ülésszaka elé. S minden bizonynyal érvényesül majd az a másik, fontos célkitűzés is, hogv az új jogszabály a korábbiaknál egyszerűbb, érthetőbb legyen. KULCSÁR ANNA lamiféle „vállalati érdekből'’ — csak azt a hibát tartalmazza. amit a dolgozó követett el a balesetnél. Ugyanakkor elhallgatja a balesetek valóságos okait, melyek szervezettségi és műszaki hiányosságokra vezethetők vissza. A dolgozók körében nem eléggé ismert, a vezetők egy része pedig helytelenül értelmezi azt, hogy az érvényben levő állami rendelkezéseknek megfelelően, a dolgozót az objektív felelősség alapján kártérítés illeti meg a baleset miatt őt ért anyagi veszteségekért. Néhány vállalatnál (Pamutíonó. Miskolci Vízművek, ÉMÁSZ-üzem, Hűtőház), ahol kizáró ok nem áll fenn, az esetek 85—90 százalékában tisztességgel kifizetik a kártérítést, perlekedés nélkül. A vállalatok többségénél azonban az elfogadott és kifizetett kártérítések aránya alig haladja meg az 50 százalékot. CSAK HA BALESET TÖRTÉNIK? A szükségesnél lassúbb fejlődés tapasztalható a munkavédelmi szemlék, általában az ilyen irányú belső ellenőrzés rendszerének működésében. A vállalatok egy részénél az első számú gazdasági vezetők nem „szakítanak" időt arra —. amit pedig a Munka Törvénykönyve is előír —. hogy negyedévenként bejárva az üzem területét, meggyőződjenek arról, hogy a biztonságos munkavégzés feltételei megvan- nak-e. Kevés időt fordítanak erre a feladatra a középszintű vezetők is. Nem ellenőrzik folyamatosan a művezetők sem munkakezdés előtt az egyes munkahelyek védelmi berendezéseinek és az egyéni védőfelszereléseknek a meglétét, állapotát, rendeltetésszerű használatát. Jellemző, hogy egy-egy súlyosabb baleset bekövetkezése után hirtelen felgyorsul minden. Fokozódik az ellenőrzés, megszüntetni kényszerülnek az adott veszélyforrást (azokat is, melyek megszüntetésére eddig „nem volt lehetőség”). Ez bizonyos kam- pányszerűséget jelent, és e mögött az a szemlélet húzódik meg, amelynek megváltoztatása elengedhetetlenül szükséges. (Folytatjuk) KOVÁCS MIHÁLY, a Miskolc városi Pártbizottság politikai munkatársa A tanács-vb napirendién A Borsod megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága ma délelőtt tárgyalt a családjogi törvény végrehajtásának tapasztalatairól. A jelentésben különös figyelmet fordítottak a gyámhatósági eljárások törvényességére. Ez után a megye idegenforgaln helyzetéről hangzott el beszi móló. majd indítványokat t javaslatokat vitatott meg a végrehajtó bizottság. becsületére váló produkcióA Miskolci Köztisztasági Vállalat értesíti Miskolc wi»os lakosságát, hogy DECEMBER 24-ÉN szemétszállítást véeez A HÉTFŐI JÁRATI NAPNAK MEGFELELŐEN. Kéri a vállalat a lakosságot, hogy a szemétgyűjtő edény- zeteket időben készítsék ki. December 25-én és 26-án a szemétszállítás szünetel. MISKOLCI KÖZTISZTASÁGI VÁLLALAT «. E. Az országgyűlés előtt: A BTK T/ •• 1 •• •• Különös jegyzőkönyvek
