Déli Hírlap, 1978. december (10. évfolyam, 283-306. szám)

1978-12-02 / 284. szám

sf Az ünnepség elnöksége (Ágotha Tibor felvételei) ínul**i és szellemi értékeink gyarapításáért kitüntetések a városi tanácson Szép hagyomány, hogy a város felszabadulásának .jubileu­mán évről évre kitüntetik azokat, akik a legtöbbet tették Miskolc fejlődéséért. Tegnap délelőtt a városi tanácson ltó- kwi Kálmán elnök emlékezett meg Miskolc felszabadulásá­nak 34. évfordulójáról és köszöntötte az ünnepségen meg­jelenteket; dr. Bodnár Ferencet, az MSZMP KB tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, Drótos X.ászlót, a városi pártbizottság első titkárát, dr. Ladányi Józsefet, a megyei ta­nács elnökét, Markovits Ferencet, az MSZMP KB munka­társát, Tóth Józsefet, az SZMT vezető titkárét, a váll I , ;k, intézmények meghívott párt- és gazdasági vezetőit, és végül, de nem uolsósorban a kitüntető (intek várományosait; A városi tanács október 25-i ülésén hozott határozata értelmében, díszpolgári cí­met adományoztak dr. Si­mon Sándor akadémikusnak, a miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetem tanszékvezető tanárának, a megyei párt-vb tagjának. Dr. Simon Sándor — hallottuk egyebek között az indoklásban — egyetemi munkáján túl, széles körű társadalmi tevékenységet folytat. Igen sokat tett azért, ho“z jó kapcsolat alakuljon tej az egyetem és a város között. Városunk másik díszpol­gára Oravecz Antal, városi tanácstag, a miskolci bánya­üzem nyugdíjasa. A többszö­rösen kitüntetett bányász 1958 óta folyamatosan ta­nácstag. és igen sokat telt Miskolc, ezen belül Pereces fejlesztéséért. A Miskolc városért kitün­tetésben részesült Budai Jó­zsef. városi tanácstag, nyug­díjas határőr százados, az I 2 területi pártalapszervezet tit­kára. Bartha Ernöné nyug­díjas iskolaigazgató, a vá­jjc .4 kitüntetettek nevében dr. Simon Sándor mondott köszönetét. rosi pártbizottság tagja, Bó­dé József, a MÁV Miskolci Járműjavító Üzem szerszám­lakatosa és Halász Lajos, az * LKM előhengerésze. szocia­lista brigádvezető. Bódi Jó­zsef brigádja kezdeményezte az Egy nap Miskolcért moz­galmat, Halász Lajos és bri- gádtársaj nevéhez pedig az Egy brigád—egy iskola pat­ronáló mozgalom fűződik. A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága, a városi tanács végrefi^jtó, bizottságának ja­vaslata alapján a Reményi Ede dijat Róczey Ferencnek, a Liszt Ferenc Zeneművésze­li Főiskola miskolci tagoza­tán tanító zongoratanainak adományozta. Dr. Ladányi József adta át a díjat a mű-, vész-tanárnak, aki 25 éve működik a pályán, kiváló eredményeket ért el mint zenepedagógus, és úgy is, mint koncertező művész. A megyei és a városi párt- bizottság nevében dr. Bodnar Ferenc köszöntötte a kitün­tetetteket. Kifejezte ázt a re­ményét. hogy a társadalmi munkában élen járók mögé egyre többen sorakoznak fel a város lakói közül. Dr. Simon Sándor mondott köszönetét a kitüntetettek nevében az elismerésért és tett ígéretet arra, hogy to­vábbra is odaadóan dolgoz­nál; szeretett városuk gazda­sági és kulturális fejlesztésé­ért. A meghitt hangulatú ün­nepség záróakkordjaként a 4. számú Általános Iskola úttörői virágcsokorral ked­veskedtek városunk díszpol­gárainak és a Miskolc váro­sért kitüntetésben részesüld teknek. Tüzeléstechnikai szaienÉ Szabadkáról Tegnap Miskolcra látoga­tóit a Szabadkai Kéménysep­rő- és Tüzeléstechnikai Vál­lalat több szakembere. Óljuk­ra elkísérte őket Matos Atti­la. a Fővárosi Kéményseprő- és Tüzeléstechnikai Vállalat főmérnöke. A jugoszláv ven­dégek látogatást tettek a Borsod megyei Kéményseprő és Tüzeléstechnikái Szolgál­tató Vállalatnál. Amint azt a delegáció ve-\ zetöje. Árvái László elmon­dotta. Budapesten és Miskol­con elsősorban a gáztüzelés­től járó üzemeltetési karban­tartói. szerelői tevékenységet tanulmányozzák. A jugoszlá­viai Szabadkán ugyanis fő­ként a hagyományos, szénnel, illetve az olajjal működő tü­zelőberendezések terjedtek el. Most azonban — ha elkészül a Jugoszlávián át hazánkba, illetve Csehszlovákiába menő Adria üzemanyag-vezeték, — Szabadkán is fel kell készül­ni a gáztüzelőanyag elterje­désére. A vendégek délután váro­sunk nevezetességeivel is­merkedtek. Galambtárlat a vásár­városban A Magyar Galamblenyész­tek Szövetségének országos galamb- és kisállat-tenyész­tési kiállítást tegnap nyitot­ták meg a kőbányai vásárvá­rosban. összesen több mint 3000 galamb „lakik” a kiállítás három napja alatt a vásár­városban. Mellettük még eg­zotikus díszmadarakat, dísz- baromfikat, fácánokat, vala­mint a kisállatok közül házi- nyulat, nutriát és díszmacskát állítanak ki. I üj tanpálya A varosunk peremén ve­zető Sajószigeti úton május 19-én Kiss Lajos vezérőrnagy. az MHSZ főtitkára adta át rendeltetésének a honvédel­mi szövetség Borsod megyei új gépjárművezető-képző is­koláját. Méreteinél és felsze­reltségénél fogva az ország­ban párját ritkítja a mintegy 30 millió forint értékű léte­sítmény. amelyet jelentős tár­sadalmi segítséggel építettek meg. Az audiovizuális Okta­tási eszközökkel is ellátott, nyolc tanteremmel és kor­szerűen felszedett műhellyel rendelkező iskolában lehető­vé vált. hogy a sorköteles fiatalok, valamint a magán­gépkocsivezetők a lehető leg­jobb körülmények között sa­játítsák el a gépjárműveze­tés tudnivalóit. Csupán a gépjárművezetés gyakorlására tanpálya hi­ányzott még. hogy a taninté­zet maradéktalanul megfelel­jen a feladatának. Tegnap ez a hiány is megszűnt, az Üt- és Vasútépítő Vállalat kivitelezésében — amelyben az iskola oktatói és sorköte­les hallgatói is nagy értékű társadalmi munkát végeztek —- az épülettömb tőszomszéd­ságában elkészült a labdarú­gópálya nagyságú tánpálya. Bokor József ezredes, az MHSZ megyei titkára dél­előtt 10 órakor ünnepélyes keretek között avatta fel a pályát. Az .ünnepségen a KPM Autóközlekedési Tan­intézete. s a felügyeleti szerv­ként működő vizsgabizott­sága és a kivitelező vállalat is képviseltette magát. Felkészülés a télre A munkaügyi miniszter monuta Bármilyen furcsának tűnik is, irodalmi példákat, idézete­ket is mondott a munkaügyi miniszter azon a tegnapi pári- aktiva-értekezleten, amelyet az MSZMP Borsod fnegyei Bi­zottsága és a megyei tanács közösen rendezett. Karinthy Frigyes szerint, ha az egyén a társadalom idegvégződése, ak­kor mindazt éreznie kell, amivel a társadalom küszködik. Ám most az egyén jólétérzete, biztonsága, elégedettsége na­gyobb. mint amennyit a valós helyzet ismeretében gazdál­kodásunkról. gazdaságunkról — társadalmi szinten — el­mondhatunk. És igaz ez a megállapítás a vállalat—társada­lom viszonyításban is... Nemrég egy külföldi újságíró ha­zánkat a gazdag vállalatok szegény országának nevezte. Trethon Ferenc munkaügyi miniszter munkaügyi kérdések­ről szólt a borsodi, miskolci vállalatok, szövetkezetek, in­tézmények és szervezetek vezetői előtt. Ám nemcsak a szű­kén veit „munkaügyi” gondokról esett szó. S különben is. át kell értékelni a fogalmakat, csakúgy, mint a vállalat mun­kaügyi dolgaival megbízott ügyintézők rangját, szerepét. A miniszter utalt arra, hogy a bűvös körből nehezen tudunk kitörni. Elveink, céljaink tiszták, világosak. Boldogulásunk alapja a gazdaság és a jobban gazdálkodás. Elhatároztuk a termelési szerkezeti megváltoztatását, az ország exportké­pességének fokozását, a teljesítmények és a bérek összhang­jának ésszerűbb kialakítását. . A fejlődési ütem növekedése vitathatatlan, s bem lehet kétséges. De a népgazdaság növe­kedési ütemének mérséklődése tarra figyelmeztet, hogy olyan új' helyzet teremtődött, ahol új eszközökkel, új emberekkel, új felfogással kell tenni, dönteni és dolgozni. A munkaügyi kérdésekre nemcsak a Munkaügyi Minisztériumnak kell vá­laszt adnia. S amellett, hogy termékeink értékében, szolgál­tatásaink költségeiben egyre nagyobb hányaddal szerepel az élőmunka: ki keil azt mondani, hogy nem a munkaerő a leg­szűkebb forrás. Nem az ember kevés, hanem az elosztás rossz. Finomabban fogalmazva: jobb is lehetne. A miniszter hosszan taglalta a tennivalókat, összehasonlí­tást téve Magyarország és Ausztria gazdálkodási mutatói között. így például: úgy kell fokozni a termelékenységet, hogy a hatékonyságnövekedés megfeleljen a technikai fel­szereltség indokolta nemzetközi normáknak. Továbbá: ele­jét kell venni a hiány-pszichózisnak, s a munkaerő-keres le­tet mérsékelni kell. És ennek nem mond ellent az a törekvés, hogy a munkaerő-kínálat bővíthető: » háziasszonyok bevo­násával. a nyugdíjas mesterek visszacsábítasaval, a rehabili­tációs tevékenység ésszerűsítésével. Miskolcon, Borsodban alig van olyan üzem. amelyiknek ajtajáról ne hiányozna a munkástoborzó tábla. Ilyen kevesen lennénk? Vagy' ilyen sok a dolgunk? Vagy: ha lapát van. akkor kéz nincs? Vagy az ember hiába vár szerszámra? A miniszter- hivatkozott egy felmérésre, »melynek rövid sum- mázata a következő: a legtöbb ember nem a munkái sokai!, ja, hanem a feltételeket kevesli... R. 1. líjRSf parlament a ÉV-nél A Miskolcon leesett eisó hó nem okozott olyan akadá­lyokat, mint péióáui a Du­nántúlon többfeté. Hogy ne i« okozzon, annak érdekében tartanak megbeszélést a te­endőkről a Miskolci Köztisz­tasági Vállalat és a városi tanács építési és közlekedési osztályának illetékesei hétfőn délben, a városi tanács kis- tan ácster mében. Ifjúsági parlamentet tarta­nak ezekben az órákban a BÁÉV központi épületének kultúrtermében. A délelőtt kezdődött vállalati parlamen­ten először dr. Szepesik Re­zső vezérigazgató beszámoló­ját hallgatták meg a fiata­lok. majd ezt követte a vita. Kérdések, interpellációk, ja­vaslatok hangzottak, ide tv* hangzanak el lapunk megje­lenésének perceiben. Az el­hangzott kérdésekre, javasla­tokra a parlament ebédszünet utáni folytatásán válaszolnak az illetékesek. Sokan, egy nyelven A békekongresszusrói jelenti munkatársunk A ma reggeli lapok bősé­ges híradásokban számolnak be a IX. magyar békekong­resszus első napjának mun­kájáról. Kiegészítendő ehhez a rövid összegzéshez: a Bor­sod megyei küldöttek közül az első nap délelőttjén fel­szólalt Dudás Aurél, a MÁV Miskolci Vontatási Főnöksé­gének mozdonyvezetője is. A szakszervezetek békemozgal­mi munkájáról, a májusi béke-barátság és szolidaritá­si hónap megyei sikereiről, a vasutasfiatalok helytállásáról számolt be. A felszólalást tetszéssel fogadták. Kürti László miskolci re­formátus püspök pedig el­mondta : századunk utolsó ne­gyedében központi kérdéssé vált a béke ügye. amellyel mindazoknak foglalkozniuk kell. akik felelősséget érez­nek az emberiség jövőjéért. Az egyházak is csak akkor töltik be küldetésüket —■. hangsúlyozta —, ha aktívan hozzájárulnak az igaz ügy sikerre viteléhez. A magyar- országi református egyház 30 esztendővel ezelőtt, a ma­gyarországi egyházak közül elsőnek rendezte viszonyát egyezményben a szocialista magyar állammal. Egyben kifejezte Készségét a béfce- munkában való részvételre. Azóta számos nyilatkozatban foglalt állást a békét veszé­lyeztető jelenségek ellem. Reggel autóbuszok sora állt a Parlament előtt. Rajtuk feliratok: Tolna, Baranya, Hajdú, Borsod... A buszo­kat kitárt szárnyú galamb, a mozgalom jelképe díszítette. Az egyik galamb alá a sár- hányóra egy gyerekkéz apró zászlót tűzött. Háttérben a Parlamenttel, jelképpé lett mindez. Az is jelkép, hogy a buszokat hiába jelölte tábla, a tolnaiak autóbuszáról együtt szállt le a Borsodban dolgozó ismerős és a 'Sza­bolcsból jött fiatal. Tíz, húsz, harminc évnyi távolságokból elevenedtek az emlékek. Reggel, amikor a kong­resszusi terem még szinte üres volt. a folyosókon már megkezdődött a munka. Nagy találkozó egy ilyen fórum. Randevút ad egymásnak a munkás, a tudományos ku­tató. a közéletben iskolázott vezető, és az élet gazdasagá­ra feledkező diák. • • Folyosó az első szünetben: Hegyi Imre országgyűlést képviselő, » Hazafias Nép­front Borsod megyei tétkára, alig húsz perc alatt minden megyei küldött-társával be­szélt. És közben még ideje volt nyugtatgatni a felszóla­lásra váró Dudás Aurélt. Szőke József né, a HNF megyei bizottságának munka­társa egy utolsó tanácsot adott még, Berki Józsefné, aki ezúttal kilencedszer vesz részt magyar békekongresz- szuson, talán éppen arra gon­dolt. hogy valamikor ő volt itt a legfiatalabb küldött. Most azt említette: milyen jó. hogy ennyiem egy nyelven tudnak beszélni... Azt hiszem, hogy a ma­gyar békemozgaiom nagy ér­téke ez. Az első közös ebéd beszéd­témája Sebestyén Nándorné- nak, az Országos Béketanács főtitkárának szóbeli kiegészí­tője, Romesh Chandrának, a Béke-világtanács főtitkárá­nak, Szentágothai János aka­démikusnak. az MTA elnö­kének, a miskolci Duda Aurélnak a felszólalása volt Hiszen valamennyiük szívé bői beszóltok ... BARTHA GABOR I /

Next

/
Oldalképek
Tartalom