Déli Hírlap, 1978. december (10. évfolyam, 283-306. szám)
1978-12-02 / 284. szám
Kezdetben voltak az egerek A kitüntetésről nem beszéltünk A hang valamelyest hasonlít ahhoz, mint ha egy gyu- toszólot végighúz az ember a doboz oldalán. Kis sercegés-pattogás, és néhány milliméterrel a műanyag vonalzó fölött felvillan a Glim- lámpa. Bármennyire is megszoktuk mindennapjainkban az elektromosság jelenlétét, tetszik, hogy ezúttal mi idéztük elő a „csodát". Mégpedig nagyon egyszerű módon; a filléres vonalzó intenzív dörzsölésével. — S miért nem ebonitrúd- dal? Alighogy kimondom, már bánom is a kérdést, amivel csaknem teljesen kimerítettem természettudományos műveltségem. Dehogy is lehetek én partnere a szakembernek. Ó azonban a kezembe ad egy ebonitrudat (cselekedve gondolkozzunk!), s biztat, hogy dörzsöljem. A tapasztalat (ez itt a kulcsa mindennek) azt bizonyítja, hogy az ebonitrudat intenzívebben és hosszabban kell dörzsölni a parázsfényű lámpa felvillanásáig, mint a vonalzót. — Persze, ez nem valami nagy felfedezés — siet értésemre adni Kuli István. — Az már inkább, hogy egy darab ebonitrúd árából több vonalzót is vehetünk, s ninf csenek beszerzési gondjaink sem. Az iménti név említésekor a beavatottabbak kitalálhatták, hogy játszadozásunk színhelye csak Pereces lehet, hi*»en az rtservi iskolában végeznek mar több mint másfél évtizede mindenféle kísérleteket. A kényelmes sarvbgvi hatóságok nyugtalanításara — írhattam volna még néhány évvel ezelőtt. Most azonban már nincs helye az iróniának. Mindenki tudja, hogy a kísérletek a korszerű iskola megteremtéséért kezdődtek, s n'z eredmények egész iskolarendszerünket gazdagítják. Tulajdonképpen azért szaladtam ki Perecesre, hogy gratuláljak az iskola igazgatójának Munka Érdemrendjéhez. (Tényleg nagyon örülök az elismerésnek, s ezt azért kell itt elmondanom, mert ott nem jutott rá idő, .pedig egy tél napot együtt töltöttem Kuli Istvánnal az iskolában.) De mielőtt bármit is mondhattam volna, már dörzsölni kellett a vonalzót, utána perlést tartott tegnap a Miskolc megyei városi-járási Népi Ellenőrzési Bizottság. Első napirendi pontként dr. Szigeti Tibor jelentését hallgatták meg a vállalati és szövetkezeti kulturális alapok felhasználásának helyzetéről, az 1977. és 1978. költségvetési év időszakáról. A vizsgált vállalatoknál, szövetkezeteknél — December 4. Drótművek. Borsodi Sörgyár, Unió ÁFÉSZ, íelsőzsolcai Lenin Mg. Termelőszövetkezet, Nagymiskolci Állami Gazdaság, HCM. Vörösmarty Művelődési Ház. ÉÁÉV. Volán 3. sz. Vállalat. MÁV Járműjavító Üzem — általánosan megállapítható, hogy az elmúlt években nagyobb tapasztalatra tettek szert a kulturális alap felhasgnalását, dig böngészhettem a hatodik osztályos tankönyvet. Erről csak annyit, hogy rendkívül korszerű, nagyon szemléletes, úgynevezett munkakönyv. Születése körül neves szakemberek. főiskolai tanszékek bábáskodtak. De mégiscsak könyv, vagyis nem lehet vele sem elektromosságot előidézni. sem a testek mozgástörvényeit mérni. Vagyis teremteni kell a tankönyvhöz egy olyan tálcakészletet, melyet minden gyerek maga elé tehet, s a különböző eszközökkel kipróbálhatja, hogy igazat mond-e a könyv. Perecesen már régen nem divat a prelegálás, demonstrálás; a tanár itt munkatárs. Ez mind’ szép, de hát egy tálcakészletet összehozni nem könnyű. Beszéljenek a tények. A TANÉRT csak most kezdte gyártani az első osztályos természetismerethez tervezett Kuti-l'éle tálcákat. (Hogy mennyi idő kellett hivatalos elfogadtatásához, arról most nes essék szó.) De hát a TANÉRT nem bírja kapacitással. Egyszóval Perecesen már a hatodik osztályos fizikatálcánál tartanak, s az ország többi iskolájában még azt sem merik remélni, hogy a tanév végére minden elsősnek lesz természetismereti tálcakészlete. Talán másolni keltene — most már csak másolni —, hogy legyen felszeretés addig is, míg az ewrtéwkos TANÉRT-készitmények mindenhová megérkeznek. Kürti István közzétette a dokumentációt, mire néhány iskolában így okoskodtak: megcsináltatjuk a tálcát a szülőkkel. Nem kis munka, nem kis pénz — nagy felháborodás. — Mondd, milyen volt a ti első természetismereti tálcátok? — kérdezem. Valahonnan előkerül egy primitív fadobozka, debát abban is éppen úgy található vas textil, fa, cukor, s még ki tudja, hányféle (más-más tapintású, fajsúlyú és színű) anyag, mint a TANÉF.Tszép kivitelű műanyag tálcáján. — Ezeket a dobozokat politechnikaórákon készítettük annak idején. A gyerekek gyakorolták az illesztést, emy- vezést, szögezésf (vagyis a tantervi előírásoknak megfelelő feladatokat), miközben tudták, hogy hasznos munkát ellenőrzését illetően: a szak- szervezetek véleményezési, egyetértési és döntési jogkörüket jól gyakorolják. Szerény mértékben emelkednek, ám a központi várakozástól elmaradnak a kulturális célra fordított összegek. A vizsgálat tapasztalata szerint nem mindenütt gyakorolják kellő hatékonysággal ellenőrzési jogaikat a vállalatok, a szakszervezetek, a számvizsgáló bizottságok, ebből adódóan a pénzügyi, számviteli elszámolásban és nyilvántartásban bizonyos hiányosságokat, egy-két helyen még szabálytalan elszámolást is tapasztaltak. Az általános megállapítások után az előadó részletesen elemezte az egyes vállalatok, szövetkezetek tevékenységét, azaz a kulturális alap fel- haszualasal. végeznek; nem kerül tűzre vagy szemétre a készítményük. Nézd, mindegyiken ott a név is. Ez a fiú például, aki ezt a dobozt enyvezte, szögezte 15 évvel ezelőtt, ma már mérnök. — Akár keménypapírból készült (rekeszekre osztott) tálcával is ei lehetne kezdeni ? — Hát persze! Csak egyet nem lehet: várni a sült galambot. — Tudom, hogy a nagy szakmai sikerek ellenére (Studexpo, TANÉRT-szerző- dés stb.), az elsős tálcád anyagilag nem sokat hozott. — Ha én mindig a pénzre gondolnék . . . — És ez a most készülő hatodikos fizika? — Ilyen jó tankönyv alapján —, s ennyi tálcakészlet után — már nem okoz nagyon nagy gondot. Azaz mégis csak okoz. Mert például ki kell találni, hogy miként lehet. viszonylag olcsón. Már az is valami, ha ebonitrúd helyett vonalzót veszek. De ennél sokkal jobban örülök, hogy az 1200 forintos mérleg helyetti. — ami szükséges a kísérletekhez —. találtam egy alig több. mint 200 forint árú NDK-gyárttnányú mérleget. ami kicsi. eserfcéAihus, és még a folyadékok súlya ás mérhető vele. Aatán nézd: a nyeles! leafűtartóval mi vasreszeléket száltálunk, s mi mindenre jó egy Írógépszalag- vagy egy diafilmóoboz. Ezek a tantermi dobogók a régi hajópadlóból készüllek. Ezt a nagy a-s'óartd egv másik iskola mar kiselejtezte . . . A kitűnően felszerelt kabinetekről már korábban írtam. Perecesen 15 esztendős a szakiamét mi oktatás. Azt is elmondtuk, hogy milyen léét beiül ez a 96 éves épület Dehát hogyan kezezted? — Az úgy vort, hogy évtizedekkel ezelőtt, •— mikor még madzag volt itt a kilincs húzója, és egerek légiói tanyáztak a falak között —, leszakadt a rozoga falépcső. Hát ezt ugye meg kellett csinálni. És utána mást Azóta mindig kell valamit csinálni. Most éppen ezt a hatodikos iálcakészleief a fizikához. S ha egyszer úgy erezném, hogy nincs semmi dolgom, akkor nagyon megijednék ... (gyarmati) Lengyel színházi napok A varsói Powszöchny Színház vendégjátéka nyitotta meg a lengyel színházi és zenei napok rendezvénysoroza. tát tegnap a Vígszínházban. Az előadás előtt Tóth Dezső, kulturális miniszterhelyettes köszöntötte a Viktor Zyn lengyel kulturális miniszterhelyettes vezette küldöttséget és a lengyel művészeket, köztük a világhírű Andrzej Wajda rendezőt. A lengyel művészek december 5-én és 6-án Miskolcon vendégszerepeinek, a Poznani Színház művészei a Pécsi Nemzeti Színház vendégei lesznek majd. A lengyel színházi és zenei napok keretében tegnap több vidéki színházban tartottak bemutatót. Az előadásokon lengyel vendégművészek is közreműködtek. I általatoknál, szövetkezeteinél NEB-iilés a kulturális alapok felhasználásáról Kabátok az uj szezonra Ismerkedjünk az 1978—79- es kabátformákkal, miután elég nagy változásokon megy át ez a fontos ruhadarab. Semmi baj nincs, mert több régebbi forma lett újból divatos. Az úgynevezett ..fiús” kábái elővehető a regi ruhatárból, valamint a redingot vonalú is. Ezek mindegyike testre szabott, válUömésekkel készült. így az erősebb csí- pójűeknek is előnyös. Az ingkabát és a rövid, combközépig érő sportos jellegű kabátok továbbra is divatosak. A bő vonalú kabátok sbk szellemes húzással, rakással szabottak, ezek a testtől elállónk. Divat a pelerin is, még a kabát tetején is — azonos anyagból —. amely viszont egyenes, úgynevezett tu bus vonalú. Rajzainkon néhány újdonságot figyeljenek meg: 1. Tweedből vagy velúrszövetből igen csinos fiúkabát, amelyet dísztűzésekkel tehetünk mutatóssá. 2. Vállhajtásokkal készült. kissé trapézvonalú, „fiaush” kabát. A gallérja és kézelője sűrű tűzésekkel. Az álló nyak alatt keskeny pánttal záródik. 3. Egyenes vonalú kabát, legombolható pelerinnel. A gallérja kis formátumú, ferdén bevágott zsebei vannak. 4. Béleletlen kivitelben készült kabát, mélyített rag- lánujjakkal. amelyek keskeny kézelőbe fogottak. Bőrövvel vagy szabadon, öv nélkül is viselhető. Anyaga lehet kordbársony, velúr vagy teveszőr jellegű szövet. Hétfőn a miskolci rádióban Itami közlekedési mvziiúsor December 4-én, hétfőn este 5 óra 1« perctől jubileumi közlekedési magazinműsort sugároz a Magyar Rádió miskolci stúdiója. Immár 200. alkalommal jelentkezik az „Emberek, utak, járművek'’ című műsor, amelyben több helyszínes élőadás lesz, s megbízhatósági autévef- senyt is rendez a stúdió. A hallgatók megismerkedhetnek a megye közlekedési és baleseti helyzetével, a Miskolci Közúti Igazgatóság útépítési programjával, a Magyar Autóklub miskolci műszaki bázisával és szolgáltatásaival, a Volán 3-as számú Vállalatának éves tevékenységével. A 200., jubileumi adas alkalmából rendezett megbízhatósági és KRESZ-autóver- seny rajtja és célállomása a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár melletti parkolóban lesz. Nevezni lehet Lada típusú magán- személy- gépkocsikkal, három géposztályban (I. géposztály 1200 kcm, II. géposztály 1300 kcm. III. géposztály 1500—1600 kcm). Nevezesl díj nincs. Nevezés a rajthelynél 14 órától 14 óra 30 percig. A versenyzők utast nem vihetnek magukkal. A verseny ót-, vonalát, feltételeit és értékelésének módját a rajt előtt ismertetik. (A lakott területen megengedett legnagyobb sebesség túllépését kilométerenként 10 hibaponttal büntetjük!) A kategória legjobbjait értékes díjakkal jutalmazzuk. A versenyről és eredményeiről az adásban adunk tájékoztatást. Magyar Rádió miskolci stúdiója A közéletiség jegyében A decemberi Napjaink Harmincnégy évvel ezelőtt szabadult fel Miskolc, és még nem is idős az a nemzedék, amely a város történetének legjelentősebb napját megélte. Bárczy Janos, a Magvető Könyvkiadó gondozásában jövőre megjelenő könyvében meg is írta; az évfordulót köszöntve. A béke első miskolci napja címmel ebből az emlékiratból közöl részletet a decemberi Napjaink. A ma gondjaival két írás foglalkozik ebben a lapszámban. Brackó István még történelmi tényekkel is alátámasztja igazát, és sok, szomorú mai adattal bizonyítja: nemcsak áldást jelent számunkra, hogy Észak-Ma- gyarország iparvidék. Mindennapi kenyerünket biztosítja, de ahogyan már a cikk címe is jelzi. Mindennapi levegőnk annál nagyobb veszélyben van. Bariba Gábor Művezetők című riportjában a termelésben nélkülözhetetlen emberek, a műszaki vezetés és a munkások közötti kapcsolatot tartó művezetők mindennapi kötélhúzásairól ír. Arról, hogy a munkát el kell végezni, a termelésben fennakadás nem lehet, de az ember nem gép, és a művezető is ember, akinek a szakértelme mellett idegei is vannak, sőt szeretné, ha elfogadható közérzete is lenne. A környező országok irodalmi életét ezúttal is több írásban mutatja be a lap. Elöljáróban azokkal ismerteti meg olvasóit, akik hosszú ideje tolmácsolják népüknek a magyar irodalmat: Jerzy Robert Nowak lengyel műfordítóval Pap Pál. a bolgár Georgi Krumovval Toso Don- csev és varga Csaba beszélgetett. Nyelvünk kertjében munkálkodók címmel a csehszlovákiai magyar nyelvtudományról Dobay Béla, Milan Rúfusról, a kortárs szlovák irodalom kiemelkedő alkótó- járól 50. születésnapja alkalmából Zimonyi Zoltán ír. A magyar irodalomtörténetet a Szokolay Károly által közzé adott Szabó Lőrinc-levelek képviselik, élő irodalmunk egyik rétegét A derékhad prózája címmel Pomogáts Béla' elemzi. A közelmúlt bemutatója volt Goethe Clavigo című drámája, amelyről annak idején nem éppen hízelgőén emlékeztek meg a kritikák. Goethe maga sem volt büszke erre az ifjúkori próbálkozására, Sas Györgynek pedig a cikke címében feltett kérdésre — Clavigót adni kell? — egyértelmű nem a válasza. Azért, mert az író ki asz- szikus, nem biztos, hogy minden betűjét márványba vésve kell az utókorra örökíteni és a Miskolci Nemzeti Színház előadásával a mű nem lett jobb. Annál több gondot okozott színpadra állítása, mert ahogy Gyarmati Béla A színészi hitel próbái című írásában kifejti, címszereplőjét, és a játék törvényei szerint minden színészét hálátlan erőpróba elé állította. Annál hálásabb témája volt Feledj/ Gyulának, — aki Lenke y Zoltán rajzairól, és Tusnádi Attilának, aki Az elismerés útján címmel Kmetty János prágai kiállításáról ír. Hasonlóan hálás téma a Benedek Miklósé, mert elég a címre egy pillantás — Mit lát jól a halottlátó? —, hogy a putnoki asszony mesterkedéseiről szóló film fogadtatásáról, és a kapcsolódó véleményekről szóló cikknek több pillantást is szenteljen az olvasó. A szépprózát Gergely Mihály rövidesen megjelenő regényének részlete (Költő és király), László Lajos Omlás című elbeszélése képviseli. Kiemelnénk Papp Lajos és Vaderna József nagyobb lélegzetű verseit. *5*»
